10-07-18

» MVGYOSZ: az elnök elmegy osztályvezetőnek, az elnökség legitimitása helyreállítva

2010. júl. 18. 16:57 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fogyatékosságügyi Főosztályának élére nevezték ki július 15-i dátummal Dr. Szőke Lászlót, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnökét - hangzott el a szervezet július 16-i küldöttgyűlésén. Dr. Szőke egy hónapon belül újabb küldöttgyűlést hív össze, ahol az összeférhetetlenség felszámolása végett lemond elnöki tisztségéről. A vakok szövetsége élére a küldöttek új elnököt választanak még augusztus 15 előtt - hangzott el.

Mint az előző bejegyzésben szerepel, Dr. Szőke minisztériumi kinevezése hetek óta beszédtéma volt, ám a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sajtóosztálya július 7-i rendkívül szűkszavú e-mailjében csak annyit közölt, hogy Kemény Péter áll a Fogyatékosságügyi Főosztály élén.

Dr. Nagy Sándor szerint Dr. Szőke László hamarabb is bejelenthette volna kinevezését, nem érti, miért kellett heteken át lebegtetni. Ha az összeférhetetlenség miatt időben lemond, már túl lehetnének a küldöttek az elnökválasztáson.

Dr. Szőke visszautasította, hogy lebegtette volna a kinevezést, ami csak július 15-tel vált hatályossá.

Dr. Földi János szerint sem lett volna célszerű Dr. Szőkének hamarabb lemondania, mivel ha esetleg mégsem nevezik ki, mindkét pozíciótól búcsút mondhatott volna.

 

A küldöttek újra szavaztak két elnökségi tagról és a póttagokról

 

A küldöttgyűlés megismételte a május 21-i szavazást az Országos Elnökség két tagjáról, mivel az előző küldöttgyűlést nem az alapszabályban lefektetett 15 nappal előbb hívták össze. A szavazás eredménye megegyezik a májusiéval, az elnökségbe ezúttal is Dr. Tóka László és Laczi Tamásné került be. A testület póttagjai Kovács Béla és Kuminka Györgyné lettek.

Az újra lebonyolított szavazás hátterében az áll, hogy a Felügyelő Bizottság (FB) egy indítványra megállapította, a májusi közgyűlést nem az alapszabályban meghatározott 15 nappal előbb hívták össze. Ennek alapján az FB szerint a májusi küldöttgyűlés jogsértő volt, a szavazást meg kell ismételni. Bár Dr. Szőke László nem utasította el eleve a szavazás megismétlését, az elnök úgy látta, az FB indítványát a küldötteknek meg kell vitatniuk. Többek szerint az alapszabály be nem tartásán nincs mit megvitatni. Dr. Szőke szerint azért volt helye a vita napirendi pontra vételének, mert a Felügyelő Bizottságot a küldöttek választják.

Az elnök figyelmeztetett, ha a küldöttgyűlés megismétli a szavazást, a szigorú választási szabályzat rendelkezései miatt (tudniillik az elnökségi státusz elnyeréséhez a jelenlévők több, mint felének szavazata kell) újra többfordulós szavazásra kerülhetne sor. Ezért Dr. Szőke azt javasolta, ezúttal tekintsenek el a választási szabályzat ide vágó rendelkezésétől, egyfordulós választásban döntsenek a küldöttek a két újraválasztandó tagról és a póttagokról, akik egyszerűsített mechanizmussal, egyszerű többségi elven nyerhetik el mandátumukat. A küldöttek többsége megszavazta Dr. Szőke javaslatát.

Feszültséget keltett, hogy a májusi küldöttgyűlésen Dr. Nagy Sándor felvetette, a szervezet nem tartotta be az összehívásra vonatkozó 15 napos határidőt. Akkor ezt Dr. Szőke László többször, kategorikusan cáfolta. Hozzátette, aki nem hiszi el a levelek időben történt kiküldését, az ellenőrizheti a postakönyvben. Dr. Szőke májusban azt is mondta, a 15 napos határidő vonatkozik arra a küldöttgyűlésre, azt tehát be kellett tartani.

Az elnök a Felügyelő Bizottság néhány nap múlva hozzá érkezett kérdéseire azonban már írásban ismerte el, sem az elektronikus, sem a pontírásos, sem a hagyományos levelek kiküldésénél nem tartották be a határidőt. De szerinte erre nem is volt szükség, mert a májusi küldöttgyűlés csupán az előző folytatása volt, amit határozatképtelenné válás miatt függesztett fel a levezető elnök.

Dr. Szőke most azzal magyarázta a határidőbe nem tartását, hogy a hivatal egyeztetni akart a tagegyesületekkel és a természetes személyek képviselőjével három lehetséges időponttal kapcsolatban. Az elnök szavaiból az következik, hogy az egyeztetés és a határidő betartása kölcsönösen kizárták egymást. Ezt az érvelést azonban Dr. Nagy Sándor nem fogadta el. A volt alelnöknek a májusi szavazáskor egyébként az is feltűnt, a tanácskozást olyan időpontra hívták össze, ami a Dr. Szőke Lászlóval nem feltétlenül egyetértő egyesületi elnököknek és küldötteknek nem felelt meg. Dr. Szőke akkor erre reagálva visszautasította a manipuláció vádját, szerinte a beérkezett válaszok összesítésével került kijelölésre a május 21.

Mint ismert, a májusi küldöttgyűlés összehívásának indokaként az is szerepelt, hogy sürgős döntések vártak meghozatalra, az elnökséget mihamarabb szükséges volt összehívni. Csakhogy az elnökséget máig sem hívta össze az elnök. Ennek Dr. Szőke szerint az a magyarázata, hogy nem akart egy illegitim elnökséget összehívni. Ezen érvelésnek azonban a Felügyelő Bizottságnak írott állásfoglalás mond ellent, amiben Dr. Szőke nem fogadta el a májusi küldöttgyűlés jogsértő mivoltát. Most azzal indokolta, hogy mégsem zárja ki a szavazás megismétlését, hogy távozásával nem akar maga után elvarratlan szálakat hagyni.

"Még építő jellegű hozzászólásotok nem volt" - vetette a szemére Szabó Tiborné volt alelnök a "két indítványozó"-nak. Rajtuk valószínűleg vagy az FB-t és Dr. Földi Jánost, vagy a szerzőt és valamelyik másikat értette. Szabóné szerint "a jogot be kell tartani, de a joggal élni is kell, nemcsak visszaélni". A határidő be nem tartásáról ezt mondta: "ha mi nem csinálunk belőle ügyet, akkor nincs belőle ügy".

"Ebben a teremben a jelenlévők 90%-a látássérült, csúnyán, ízléstelenül bántják egymást" - fogalmazta meg véleményét Szűcs Andrásné. Így "hogyan akarjuk azt, hogy a környezetünk elfogadjon bennünket?" - tette fel a kérdést. Szerinte egyesek azon vannak, hogy "minél nehezebben működjön az egyesület". Nem tudja elképzelni, hogyan lehetséges, hogy "bántják egymást a látássérültek". 

Venczel Ferenc arra hívta fel a küldöttek figyelmét, idén már négyszer itt voltak, nem akar még háromszor jönni.

(A küldöttgyűlés napirendjén szerepelt a póttagok megválasztása is, vagyis egy szavazási forduló lebonyolítása mindenképp szükséges lett volna. Ráadásul az elnök lemondása miatt augusztusban újabb küldöttgyűlés lesz.)

Venczel úgy vélte, ha a július 16-i küldöttgyűlés elutasítva az FB indítványát megerősítette volna a május 21-i szavazás eredményét, sem a bíróság, sem az ügyészség nem tehetett volna semmit.

Dr. Hódosi László emlékeztetett, az elnök májusban háromszor ismételte meg, hogy a határidőket betartották. Hódosi szerint nem kekeckedés, ha szembesítik Dr. Szőkét korábbi szavaival.

Az elnök egyébként elnézést kért azoktól, akiket akarata ellenére esetleg megtévesztett.

Dr. Földi János visszautasította küldött-társai bírálatát. Úgy vélte, az FB feladata az, hogy őrködjön a szervezet jogszerű működése fölött, ha hibát talál, azt jelezze.

Dr. Nagy Sándor és Dr. Földi furcsállták, hogy a hibákat nem lehet feltárni. Akik ilyesmit észlelnek, azokat támadják társai nem pedig a felelősöket vonják kérdőre. Nagy Sándor helyteleníti, hogy egyes vak emberek mindent a vakságuk mögé próbálnak rejteni. Ezzel vélhetőleg az "egymást bántó látássérültek" gondolatára reagált. Dr. Nagy Sándor felhívta a küldötteket, hogy felelős döntéseket hozzanak. Az elnöktől tiszta beszédet vár. Úgy véli, bőven össze lehetett volna már hívni a küldöttgyűlést hamarabb is.

Mivel a küldöttek a májusi tanácskozás minden határozatát megsemmisítették, újra szavaztak az etikai bizottság póttagjáról is. Erre a posztra ismét Szokó Zsoltot választották meg.

Több vidéki tagegyesülethez érkezett olyan ügyészségi megkeresés, miszerint a felügyelő bizottság tagja nem lehet az egyesület vezető szervének tagja. Dr. Szőke László úgy tudja, az ügyészségek szerint a küldöttgyűlés is vezető szervnek számít. Ezért arra szólította fel Dr. Hódosi Lászlót, orvosolja az esetében fennálló összeférhetetlenséget. Dr. Hódosi ugyanis Baranya megyei küldött és az FB tagja is egyben. Dr. Hódosi László küldötti státuszáról mondott le.

Németh Orsolya felvetette, azokban a tagegyesületekben, ahol nem küldöttgyűlés, hanem taggyűlés a legfőbb ügydöntő szerv, gyakorlatilag nem lehet az FB tagja az egyesület tagja.

Dr. Ozvári Lukács Ádám birtokában viszont olyan bírósági végzés van, amiben egy egyesület bejegyzését azért utasították vissza, mert a felügyelő bizottság tagjai nem voltak egyben az egyesület tagjai is.

Laczi Tamásné ezzel kapcsolatban elmondta, ő azt a felvetést kapta a Győr-Sopron megyei egyesületet vizsgáló ügyészségtől, hogy pártoló tag lehet a felügyelő bizottság tagja.

 

SAZ-kampány: koldulás vagy hosszú távú, biztos bevétel?

 

Eddig 22 millió forint veszteséget termelt az MVGYOSZ és a SAZ Dialog Agentur Kft. direkt marketing kampánya, melyet tavaly indítottak - tájékoztatta a küldöttgyűlést Dr. Micserics József hivatalvezető az FB indítványára. Micserics hozzátette, az ilyesfajta kampány hosszú távú befektetés, a vakok szövetségééhez hasonló volumenű adománygyűjtés általában négy év alatt fordul termőre a tapasztalatok szerint. Ehhez képest jelenleg úgy tűnik, a pozitív szaldó eléréséhez 3,2 év is elegendő lesz.

A hivatalvezető elmondta, a nagyszabású direkt marketing kampány előnye, hogy sok emberhez lehet információt eljuttatni viszonylag kis fajlagos költséggel. A kampány valódi célja nem az adománygyűjtés, hanem az információ adás - magyarázta. Igaz, az információs levelek mellé a szövetség csekket mellékel. Eddig kétszer kettőszázezer és egyszer ötvenezer levelet küldtek ki darabonként nagyjából száz forintos költséggel. Ebben látja egyébként Dr. Micserics a kampány egyik hátrányát is, azaz egy-egy levélküldéskor meglehetősen nagy összeget kell befektetni.

a hivatalvezető elmondta, a Kft-vel 2008-ban vette fel a kapcsolatot a szervezet, az első tesztkampányt tavaly indították útjára. A SAZ vállalta, hogy amennyiben veszteséges lesz a tesztkampány, a szövetségnek nem kerül pénzébe a vállalkozás. Amennyiben azonban nyereséges - magyarázta Dr. Micserics -, az üzleti kockázat a továbbiakban már az MVGYOSZ-é. A hivatalvezető maga sem tagadta, garantálni nem lehet egy ilyen adománygyűjtés nyereségességét, a meglehetősen nagy befektetés pedig veszélyeztetheti az MVGYOSZ működőképességét. Ugyanakkor bízik a sikerben, hiszen a szövetség partnere rendkívül jó referenciákkal rendelkező nemzetközi cég, hazánkban is számos nagyszabású adománygyűjtő kampányt bonyolított már le. Dr. Micserics kockázatként említette, hogy a nagy számú levél kiküldése okán előfordulhat, hogy rossz címekre jutnak el kampányüzenetek. Ez egyébként elő is fordult, az egyik internetes fórumon egy felháborodott látássérült férfi akkor már egy éve halott édesanyja nevére érkezett levél miatt adott hangot megdöbbenésének. Az is megeshet, mondta a hivatalvezető, hogy a szervezeten kívül és azon belül is koldulásnak minősíthetik a kampányt. Azonban a minisztérium és a pályázatok hosszútávon nem lesznek képesek finanszírozni a vakok szövetségét - szögezte le Dr. Micserics. A vezetők felelőssége, hogy megfelelő forrásokat találjanak a finanszírozásra.

A SAZ-kampány jelenleg veszteséges, mert eleinte mindig ún. hideg címekre mennek ki a levelek. A levelekben elhelyezett csekkek segítségével a szövetségnek pénzt adományozó személyek címeit ugyanakkor a szövetség megkapja, s az ún. forró címekre küldött levelek nyereségessége már sokkal magasabb - magyarázta a hivatalvezető. A már bejáratott címekre való levélküldésekkel az így kampányoló szervezet hosszú távú, stabil bevételhez juthat - tette hozzá.

Dr. Micserics elmondta, annyi haszna máris van az információadásnak, hogy a közvélemény már nem keveri össze az MVGYOSZ kutyaiskoláját a Somlai Angyalka Alapítvánnyal.

Az SZJA 1%-os kampány Dr. Micserics szerint megfizethetetlenül drága a reklámidők árai miatt, ezért ilyenre nem minden évben van pénze a szervezetnek.

A SAZ-zal egyébként a hivatalvezető szerint olyan szerződést kötött az MVGYOSZ, mely egyrészt lehetővé teszi, hogy már most bevételhez jusson a szövetség, amikor még nem nyereséges a kampány. Ennek jegyében 4,5 millió forint kerülhetett a szervezet bankszámlájára. Ugyanakkor előnyös a szerződés azért is, mert a kampány költségeit a SAZ késleltetve és feldarabolva számlázza ki, ezért ezeket a kötelezettségeket a befolyó adományokból lehet teljesíteni. Idén május 31-ig 76 millió forint fizetési kötelezettsége keletkezett az MVGYOSZ-nek, amihez 54 millió forintos bevétel társul. Így jött ki az eddigi 22 millió forintos mínusz.

A hivatalvezető úgy emlékszik, négy éve minden az elnökkel közösen meghozott, az MVGYOSZ-t érintő gazdasági döntésük helyesnek bizonyult.

            Kérdésre válaszolva a hivatalvezető nem zárta ki, hogy a direkt marketing kampány hasznából a tagegyesületek is részesüljenek. Ugyanakkor felmerül a kérdés, amennyiben veszteséges lesz, a veszteséget is megosztja-e majd a központ a tagegyesületekkel?

Dr. Micserics ismeretei szerint a kampány "matematikai bizonyosságon" alapul, Nyugat-Európában is ezzel finanszírozzák a hasonló profilú szervezeteket.

T. Péter

 

10-07-13

» Osztályvezető lesz Dr. Szőke László?

2010. júl. 13. 12:53 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Fogyatékosságügyi Főosztályának élére neveznék ki Dr. Szőke Lászlót, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnökét - ez a hír kering hetek óta a területtel kapcsolatban álló körökben. A több, egymástól független de nem megerősített értesülés után a minisztérium sajtóosztálya rendkívül szűkszavú választ adott kérdésemre: "a Fogyatékosságügyi Főosztályt Kemény Péter, főosztályvezető- helyettes irányítja." - olvasható a július 7-i e-mailben. Vagyis elképzelhető, hogy másnaptól Dr. Szőke állna a főosztály élén, de az is, hogy máshová nevezik ki az MVGYOSZ-elnököt. Maga Dr. Szőke László egyébként nem erősítette meg, igaz, nem is cáfolta a hírt, mivel egyáltalán semmit nem válaszolt a szintén elektronikus levélben feltett kérdésre.

Ha valóban Dr. Szőkét neveznék ki a főosztály élére, az több kérdést vetne fel. Pl. az MVGYOSZ-elnök így tevékeny részt vehetne a saját maga által vezetett egyesület finanszírozásával kapcsolatos döntés meghozatalában, ill. a vakok szövetsége szakmai beszámolójának ellenőrzésében. A hazai látássérülteket képviselve saját magával kellene tárgyalni, olykor saját magával szemben kellene képviselnie a látássérült embereket.

Vélhetően ezekre a felvetésekre  reagálva a minisztérium sajtóosztálya közölte, "tárcánk a főosztályvezetők - és természetesen minden munkatárs - kinevezésekor következetesen a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el".

Érdekes ízt adna egy ilyen kinevezésnek az is, hogy Dr. Szőke László az idei országgyűlési választásokon a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége közös listáján indult, kampányfilmje, melyben Bokros Lajos programját méltatja az interneten is elérhető volt. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség pedig finoman szólva nem szimpatizál a volt szocialista pénzügyminiszter programjával, s az utóbbi hetekben lezajlott vezetőváltások sem arra mutatnak, hogy a kormánypárt az övétől különböző politikai nézeteket valló személyek vezető tisztségviselővé való kinevezésében gondolkodik.

Újabb megválaszolandó kérdés lenne egy esetleges kinevezés esetén, miként határozta el magát az MVGYOSZ elnök a Budapestre költözésre. Tudniillik Dr. Szőke több társával együtt korábban hevesen ellenezte az MVGYOSZ egyik tagegyesülete által képviselt indítványt, miszerint a vakok szövetsége elnökének ténylegesen, heti legalább 36 órában a Hermina úti székházban kellene tartózkodnia. Dr. Szőke szerint ez kizárná, hogy vidéki látássérült pályázhasson az elnöki posztra, hiszen nem várható el senkitől, hogy odahagyja egy vidéki városban esetleg jól felépített egzisztenciáját. Mint ismert, Dr. Szőke heti egy-két napot tartózkodik a Hermina úti székházban. Ha osztályvezető lenne, mégsem valószínű, hogy távmunkában láthatná el feladatát.

A Felügyelő Bizottság javaslatára fordult bírósághoz a Nagy Tünde által vezetett Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete 2009-ben - állítja Garamvölgyi Annamária, a vakok szövetsége által kiadott Vakok Világa folyóirat főszerkesztője. A valóságban azonban nem így történt.

Mint ismert, az Országos Elnökség egy tavaly tavaszi döntésével egyenlő arányban osztotta fel a kétegyesületes megyékben működő tagegyesületeknek jutó állami támogatást. Ez több százezer forinttal kurtította meg Nagy Tündéék járandóságát. Az MVGYOSZ tagegyesület bírósághoz fordult, a pert elveszítette. (A tárgyalásról korábban külön cikk tudósított.)

A főszerkesztő a Vakok Világa nyári összevont számában a jogerőre emelkedett ítélet indokolásának kivonatát közli. A cikkben ezt állítja: "... az FB javaslatára nyújtott be keresetet a bírósághoz a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesület."

A valóságban azonban az MVGYOSZ Felügyelő Bizottsága egyáltalán nem javasolta Nagy Tündének, hogy forduljon a bírósághoz. Az FB Nagy tündéhez írt levele e tárgyban szó szerint ezt tartalmazza: "A Felügyelő Bizottság törvényben és alapszabályban meghatározott hatásköre nem terjed ki a közhasznú szervezet vezető szerve döntésének megváltoztatására.

Sérelmezett döntést - törvénysértés esetén - az egyesülési jogról szóló 1989. évi 2. tv. 10§ (1) bekezdésében foglaltak alapján tag a tudomására jutástól számított 30

 napon belül bíróság előtt támadhatja meg."

Az FB idén tavasszal beszámolót tartott a szövetség küldöttgyűlése előtt, abban ez olvasható: " Az FB tájékoztatta az egyesületet, hogy a Felügyelő Bizottság törvényben és alapszabályban meghatározott hatásköre nem terjed ki a közhasznú szervezet vezető szerve döntésének megváltoztatására; a  sérelmezett döntést - törvénysértés esetén - a tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt támadhatja meg."

Vagyis az FB mindössze jogi tájékoztatást nyújtott arról, a testület nem jogosult eljárni és ha a tag jogsértést érzékel, az egyesülésről szóló törvény alapján milyen lehetőségei vannak a jogorvoslatra.

Az írás a Cseri-házaspár hasonló témájú cikkeinek hangulatát idéző, ezúttal azonban betűkihagyást tartalmazó mondattal zárul: "Csak remélhetjük, hogy a történtek intő példát jelentenek majd azok számára, akik megalapozatlan pereikkel foglakoztatják a hatóságokat és a Szövetség vezetőit is felesleges munkára kényszerítik az érdekvédelmi tevékenység helyett." – int Garamvölgyi Annamária főszerkesztő.

T. Péter