11-01-28

» A hivatal válaszolt....

2011. jan. 28. 20:20 | írta: tapeter | 2 komment

Alább egy szívélyes levél B. Baráth Barbarától, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének munkatársától. Az MVGYOSZ-dolgozó feltehetőleg arra reflektál, hogy nem fogadtam el a hivatal válaszát, melyben egy tavalyi küldöttgyűlési határozat nyomán készült könyvvizsgálói jelentés kiadásának feltételeit közlik.

Tehát olvassuk Barbara sorait:

 

"Takács válasza a közérdekű adatigénylésre írt válaszunkra....semmi gond.
Semmi sincs veszve, mert hétfő a határidő...megtagadni, meg végképp nem tagadtunk meg semmit úgy érzem....vazeee...Takááács...TP-TaPló :)

Barbi"

 

11-01-12

» Vége a rehabilitációs központoknak?

2011. jan. 12. 20:30 | írta: tapeter | 1 komment

Úgy tűnik, egyelőre bezárhatja kapuit a hazánkban működő hét regionális rehabilitációs központ, ahol a felnőtt korban látásukat vesztett személyek elemi rehabilitációját végzik néhány év óta - hangzott el a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnökségének  január 11-i tanácskozásán. Az elnökség információi szerint február 28-ával megszűnik az elemi rehabilitációt végző intézmények finanszírozása. Mindent meg kell tenni a rehabilitációs központok megmentéséért - hangzott el a tanácskozáson. Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök január 19-re megbeszélést hív össze az érintett intézmények és az őket finanszírozó illetékes szerv képviselői részére. Kovács Béla azonban nem sok jót vár a szövetség próbálkozásaitól.

Az elnökség tagjai úgy tudják, szeptember elejétől indulhat újra a központok finanszírozása, csakhogy amennyiben a szakmai gárdát február végén szélnek eresztik, nem garantálható, hogy a munkatársak ősszel visszamennének egy szintén határidős projektre, melynek végén esetleg újfent állástalanul találhatnák magukat.

A tanácskozáson elhangzott, óriási összegeket fektettek európai uniós forrásból a központok elindításába. Ez a pénz most mind veszendőbe mehet. Ráadásul a központok működtetése jellemzően sokkal kevesebbe kerülne, mint az elindítás, hiszen számos nagy értékű eszközt csupán egyszer kell beszerezni. Az elnökségi tagok információi szerint már megvan az első áldozata a pénzelvonásnak, a székesfehérvári rehabilitációs központ kénytelen volt leállítani elemi rehabilitációs programját a múlt év végén. Igaz, a fehérváriak a munkaerő-piaci rehabilitációt egyelőre folytatni tudják.

Szakály Melinda szerint nagy szükség lenne az elemi rehabilitációra is. Nem csupán a felnőtt korban látássérültté váló személyek esetében, hanem az alapszintű oktatási intézményekből kikerülő fiatalokkal kapcsolatban is. Az elnök úgy látja, a speciális oktatási intézmények nagyot változtak néhány évtized alatt. Egy esetben például ruha hajtogatást voltak kénytelenek tanítani egy huszonegy éves, hozzájuk érkező kliensnek - mondta a Győrben egy rehabilitációs központot irányító MVGYOSZ-elnök. Az iskolákban mintha nem tanítanák meg a látássérült gyerekeket a mindennapi élet feladataira - véli Szakály. Kuminka Györgyné szerint az iskolák valóban nagyot változtak. A korábban a vakok általános iskolája igazgatóhelyetteseként dolgozó tanár ezt azzal magyarázza, hogy a szegregált oktatásban mára szinte kizárólag a halmozottan sérült fiatalok vesznek részt.  A látássérültségen kívül más fogyatékossággal nem rendelkező gyerekek látó társaikkal együtt, integráltan tanulnak.

Kuminkáné szerint az MVGYOSZ-nek foglalkoznia kellene a szintén válságban lévő támogatott foglalkoztatással is, ami a halmozottan fogyatékos személyek számára az egyedüli lehetőség a munkába állásra. Dr. Tóka László úgy véli, a rehabilitációra külön biznisz alakult. Valójában a rehabilitációs központok 150-200 munkatársának az érdeke, hogy az intézmények megmaradjanak - vélte. Tóka szerint az ezekre költött irdatlan összeget sokkal hatékonyabban is el lehetett volna költeni a látássérültekre. Dr. Tóka László olyan látássérült személlyel már találkozott, aki elemi rehabilitációt végző intézmény tanfolyamára járt, olyannal azonban még nem, aki ott meg is tanult volna valamit.

A pécsi elnök felvetette, az MVGYOSZ tagegyesületei a rehabilitációs központokéhoz képest töredék összegből működnek. Dr. Tóka László kérdésére Szakály Melinda elmondta, az általa irányított rehabilitációs központ havi 5 millió forintból működik, míg a szintén az ő elnöksége alatt üzemelő MVGYOSZ-tagegyesület éves költségvetése 12 millió forint. Igaz, utóbbinak kevesebb az alkalmazottja, alacsonyabb a rezsiköltsége.

Dr. Micserics József szerint nyilvános adatokon ellenőrizhető a központok eredményessége. Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök nem osztja Dr. Tóka László aggályait.

Hozzátette, a rehabilitációs központokra szánt pénzt másra nem lehetett volna fordítani, az Európai Unió ezt erre a célra biztosította.       Tóka úgy véli, az kellene legyen a cél, hogy minden a látássérültekkel kapcsolatos támogatás elosztásában, ide értve a foglalkoztatók akkreditációs támogatását is, az MVGYOSZ-nek döntő szava legyen. Dr. Nagy Sándor is aggodalommal észleli, hogy a látássérültekre költött pénzek sorsáról nem az érintettek döntenek.

Szakály Melinda elmondta, az uniós forrásokból felállított rehabilitációs központok kérdését tovább bonyolítja, hogy azokat a pályázati program szerint öt évig fenn kell tartani. 

Az elnökségi tagok információi szerint létezik olyan minisztériumi elképzelés, aminek alapján a rehabilitációs központok finanszírozását ideiglenesen az érdekvédelemtől átcsoportosított forrásból biztosítanák. Az elnökség úgy véli, nem szabad hagyni, hogy "egymásnak ugrasszák" a látássérült emberekért dolgozó intézményeket.

 

Az MVGYOSZ és a szakminisztérium: akadozó kommunikáció?

 

Tanácstalan Szakály Melinda elnök a vakok szövetsége számára állami támogatást biztosító Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) és az MVGYOSZ közötti kommunikáció egyoldalúsága miatt. A szövetség megkereséseire a NEFMI rendszerint nem válaszol, ugyanakkor olyan rendkívül sok energiával elkészíthető kimutatásokat kér a vakok szövetségétől, melyek beküldése után még visszajelzés sem érkezik. Szakály Melinda arra kérte kollégáit, akinek van személyes kapcsolata az illetékesekkel, próbáljon meg tenni valamit. Mint ismert, a szóban forgó minisztériumban működő fogyatékosságügyi főosztály élén jelenleg Dr. Szőke László áll, az MVGYOSZ korábbi elnöke. Szakály Melinda elmondta, ő hajlandó felvállalni a konfrontációt, ugyanakkor azt tudomásul kell venni, akikkel esetleg most szembekerülnek, azok a jövőben az MVGYOSZ finanszírozásáról, az MVGYOSZ által is igénybe venni kívánt pályázati forrásokról fognak dönteni. Kovács Béla véleménye szerint nem kell félni a konfrontációtól, attól nem fog a szövetség még kevesebb pénzt kapni.

Szakály Melinda elmondta, a kapcsolattartás nehézségei nemcsak a NEFMI-re érvényesek. Kutor Sándorné pénzügyi vezető úgy véli, ami a finanszírozást illeti, nem biztos, hogy csak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál kellene lobbyzni. Hiszen a pénzek sorsáról végső soron a Nemzetgazdasági Minisztériumban döntenek.

Több hónapos késéssel ugyan, de válasz érkezett az MVGYOSZ azon kezdeményezésére, mely a segédeszközzé nyilvánítás jelenleg 700 ezer forintos díjának eltörlését vagy jelentős csökkentését indítványozta. Tudniillik ez lehetetlenné teszi, hogy a kisebb értékű eszközöket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatott gyógyászati segédeszközzé nyilvánítsa. A válaszlevélben az illetékesek közlik, hogy a termékek regisztrációs díja 700 ezer forint.

Dr. Nagy Sándor úgy emlékszik, az előző kormányzat idején Horváth Pétertől az érintettek megkapták az információkat azokról a jogszabály-alkotási munkálatokról, melyekben ők is érintettek voltak. Sőt - idézte fel Dr. Nagy Sándor -, Horváth Péter még újságcikkeket is továbbított a témában érdekelteknek. Dr. Nagy Sándor arra számított, a Dr. Szőke által vezetett főosztály is rajta tartja majd a szemét a jogalkotási munkálatokon és értesíti az érintetteket. Ugyanakkor a debreceni elnök leszögezte, tudomásul kell venni, hogy ez már egy más világ. A jogalkotásról szóló törvény beleszólást biztosít az érintetteknek a jogi normák kodifikációjába. Élni kell a lehetőséggel és nem ölbe tett kézzel várni, hogy felkérik a szövetséget a közreműködésre. Dr. Nagy Sándor azt szeretné, ha a szövetség munkatársai folyamatosan figyelnék a Parlament honlapját, ahová mindig kiteszik a jogszabály-tervezeteket.

Szakály Melinda szerint erre alkalmas lenne az érdekvédelmi csoport, Dr. Micserics József azonban nem osztja ezt a véleményt. A hivatalvezető úgy látja, a csoport munkatársai csak részfeladatokkal foglalkoznak, ráadásul nincs jogi képzettségük. A hivatalvezető jogászt szeretne erre a pozícióra.

Szakály Melinda egyébként felvetette a vita során, eddig is időben hallatta hangját a szövetség, pl. továbbították Dr. Simon Gergely a Polgári Törvénykönyvről (PTK) készített terjedelmes tanulmányát, mely a látássérültek szempontjaival foglalkozik. Dr. Nagy Sándor azonban úgy látja, a szövetség folyamatosan fáziskésésben van. A médiatörvényhez benyújtott javaslattal is elkéstek és a PTK-hoz készített tanulmányt sem mostanában kellett volna beküldeni. Mint a sajtóhíradásokból ismert, a PTK módosítását jó néhány éve napirenden tartotta a politika. Dr. Simon szintén évekkel korábban készített tanulmányát már akkor elküldte a szövetségnek, a küldöttgyűlésen is felvetette a kérdést, érdemben mégsem történt semmi. Mire a tanulmányt a szervezet Dr. Tóka László kezdeményezésére néhány hónapja felkarolta, a PTK módosítása már megint nincs az Országgyűlés napirendjén.

Dr. Micserics József hivatalvezető azt szeretné, ha a készülő jogszabályok nyomon követésével foglalkozó szakember maga is írna javaslatokat, illetve a beérkező véleményeket egységes formába öntené. Az elnökség úgy döntött, a jogsegély szolgálatot egészíti ki ezzel a funkcióval. Igaz, a határozat meghozatala előtt nem kérdezték meg a feladatot jelenleg ellátó Dr. Ozvári L. Ádámot, vállalja-e a többletmunkát.

Dr. Tóka László a kormány 2011-es jogalkotási munkatervének tárgyalásával kapcsolatban felvetette, meg kellene próbálni az új alkotmányban is megjeleníteni azt az alapelvet, hogy a magyar társadalom felelősséggel tartozik fogyatékos tagjaiért.

Az elnökség úgy döntött, levélben kéri fel a Fogyatékosságügyi Főosztályt, tájékoztassa az MVGYOSZ-t a látássérültekkel kapcsolatos jogalkotásról és egyéb a kormányzati munkában felmerülő releváns információról.

 

Panaszbejelentő lap az ápolatlan kutyák, rossz gazdik ellen

 

Panaszbejelentő lapot rendszeresít a vakok szövetsége azok részére, akik  ápolatlan vakvezető kutyákkal, a kutyájukkal kegyetlenül bánó látássérültekkel találkoznak. A konkrét kifogáson kívül a bejelentő lapon meg kell majd jeleníteni a kutya azonosítási számát, a gazda nevét, valamint a bejelentő elérhetőségeit.  Az űrlap az MVGYOSZ honlapjáról és a tagegyesületektől lesz beszerezhető.

Az intézkedésre azért van szükség, mert az utóbbi időben sok panasz érkezett az MVGYOSZ-hez vakvezető kutyákkal és gazdájuk viselkedésével kapcsolatban - derült ki Szakály Melinda indoklásából. Ugyanakkor a panaszok 99%-áról rendre bebizonyosodik, azok nem az MVGYOSZ saját kutyaiskolájából kikerülő állatokkal és ezen kutyák gazdájaival összefüggésben merülnek fel. Az elnök azt szeretné, ha egzakt módon ki lehetne mutatni, mely kutyákkal és gazdákkal kapcsolatosak a kifogások, az adatokat pedig a kutyaiskolák finanszírozására kiírt pályázatoknál fel lehetne használni.

Szakály Melinda az ülésen elmondta, nem rég találkozott egy látássérült férfival, aki buszon utazott piszkos, szőrét hullató vakvezető kutyájával. Egy allergiás kisfiú édesanyjával került szóváltásba a látássérült férfi és Szakály Melinda szerint minősíthetetlen hangnemben teremtette le a gyermekéért aggódó anyukát. A kutyahám nem a kutya, hanem a gazda nyakában volt - figyelte meg Szakály Melinda. A buszról leszállva a kutyát hosszú pórázon vezető férfi nekiment egy két mankóval közlekedő idős hölgynek, majd őt is elküldte melegebb éghajlatra.

Szakály Melinda leszögezte: nála nincs nagyobb kutyabarát. Az ő saját kutyájának otthon saját ágya, saját kádja van. Ezzel együtt az a hangsúlyozottan magánvéleménye, hogy soha nem venne meg egy olyan fekete kosztümöt, amin kutyaszőr látható. De azt is kétségbe vonta, hogy egy vakvezető kutya az élelmiszer boltban érdemi segítséget tudna nyújtani a vásárláshoz, tudniillik az állat nem fogja leolvasni a tej szavatosságának lejártát a csomagolásról. Ilyen szituációkban a személyi segítség Szakály szerint többet ér. Igaz, azt az elnök sem vitatja, a jelenlegi szabályozás szerint a látássérülteknek joguk van bevinni a kutyát az élelmiszerüzletbe, egészségügyi intézménybe.

Farkasné Schiff Mónika, a kutyaiskola vezetője kérdésre elmondta, előzetes vizsgálat során mérik fel, alkalmas-e egy-egy igénylő a kutyával való közlekedésre. Fontos például tudni, hogy a kutya nem taxi, tehát a kutyaigénylőnek fehér bottal is tudnia kell közlekedni. Az átadó tanfolyamon a látássérülteket nemcsak a kutyával kapcsolatos jogaikról informálják, de megtanítják őket a kutya szakszerű ápolására is. Schiff Mónika úgy látja, az, hogy a vakok szövetsége nem örökbe, csupán használatba adja a kutyákat, szankciós lehetőséget hordoz magában. Egy másik iskolából kikerült és a gazdának tulajdonba adott kutya esetében nincs mód utólagos kontrollra. Az MVGYOSZ kutyaiskolája azonban vont már vissza vakvezető kutyát az állat ápolatlansága miatt, igaz, csak egy hétre. Az érintett vak férfi ezt követően példásan ápolja segítőtársát - figyelte meg egy tévéadásban a szakember. A szóban forgó látássérült férfi példájával kapcsolatban ugyanakkor Dr. Nagy Sándor aggodalmainak adott hangot. Tudniillik a kutyával közlekedő látássérült férfi nem rég pert nyert azzal kapcsolatban, hogy diszkrimináció áldozatává vált. Néhány éve viszont, mikor panaszok érkeztek rá, hogy kegyetlenül bánik kutyájával, az elnökség lényegében tehetetlen volt.

Farkasné Schiff Mónika viszont úgy látja, a kutya visszavételének lehetősége igenis képes befolyásolni a gazdák viselkedését. A szakember leszögezte: a vak embernek joga van a kutyához, a kutyának viszont joga van az ápoláshoz. Ennek a kettőnek egyensúlyban kell lennie. A látássérültek a közforgalmú helyeken csak akkor élhetnek az őket megillető jogokkal, ha a kutya ápolt és megfelelően viselkedik.

 

MVGYOSZ költségvetés: a központ már nagyobb részt saját lábán áll

 

2011-ben a központ működési költségeinek már mindössze 40%-át finanszírozza az illetékes minisztérium. Így a Hermina úti hivatal nagyobb részt magának kell előteremtse a forrásokat - mondta Dr. Micserics József hivatalvezető az elnökség tanácskozásán. A számok nyelvén: a központ nagyjából 96 millió forintot költhet magára a minisztériumi forrásból, a működés valós költsége viszont 230 millió forint. A 96 millió forint már pusztán az érdekképviseleti munka finanszírozására sem elég - tette hozzá. A hivatalvezető úgy látja, ez a tendencia fog erősödni. Ugyanakkor vízválasztó is lesz a 2011-es év, hiszen az eddigiekben évente legfeljebb 70 millió forint plusz forrást kellett behoznia a központnak a működés biztosításához és az is új jelenség, hogy az állami támogatás már nem fenntartja a hivatalt, csupán hozzájárul a központ működéséhez. A hivatalvezető két lehetőséget lát a probléma kezelésére: vagy a költségek további lefaragását vagy újabb források bevonását. Elmondta, a munkaerőn tovább spórolni a felvállalt funkciók csökkentése nélkül már nem lehet. Nincs mód olyan átszervezésre, amelynek köszönhetően ugyanennyi feladatot kevesebb munkatárs látna el. Ráadásul nem tudnak semmi biztosat a látássérült foglalkoztatottak munkabérét fedező akkreditációs támogatás jövőbeli sorsáról sem, holott 23 érintett és segítőik dolgoznak a Hermina úton. Dr. Micserics József szerint stratégiai döntést kell hozni abban a kérdésben, hozzányúl-e az MVGYOSZ a felhalmozott tartalékaihoz. A tartalékok felélésének később ugyanis súlyos következményei lehetnek, amikor esetleg még kevesebb forrást kap a szervezet a működésre. A hivatalvezető szerint felértékelődik a direkt marketing kampányból befolyt összeg, ami idén a központi hivatal három fő egységét finanszírozza. Kérdésként merül föl, hogy hogyan finanszírozza, ha egyszer a kampány egyelőre még a lebonyolítók szerint is veszteséges, de ezt a hivatalvezető nem világította meg és egyetlen elnökségi tag sem tartotta fontosnak megkérdezni.

A tagegyesületek finanszírozására2011-ben 64 millió forintot költ az MVGYOSZ. Az összeget a 2009-es évet bázisként véve arányosan osztják el. A tagegyesületek működését egyébként idén április végéig egy korábbi pályázat finanszírozza. Így a 64 millió forint csak 8 hónapot van hivatva lefedni. A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) forrásait idén csak november 15-ig lehet felhasználni - hangzott el a tanácskozáson. Ennek okát az elnökség tagjai nem ismerik.

Dr. Micserics József hivatalvezető arra számít, hogy a központ 2011-ben először leghamarabb májusban tud támogatást leutalni a tagegyesületeknek.

Az ülésen felmerült, bizonyos munkahelyeken a válságra való tekintettel csökkentik a dolgozók fizetését. Ezt azonban Dr. Micserics József az MVGYOSZ esetében nem javasolja. 2006-ig a szövetség úgy csinált, mintha fizette volna munkatársait, a munkatársak meg úgy csináltak, mintha dolgoztak volna. Két és fél évbe került felszámolni ezt az állapotot - tekintett vissza a hivatalvezető. Jó munkához motiváció szükséges. Jutalmazni kell azokat, akik a legproduktívabbak - véli a hivatalvezető. Az erre költött pénz a közösség érdekében megfelelően hasznosul. Ő maga egyébként havi bruttó 570 ezer forintot keres. Mint az előző cikkben szerepel, az elnökség többsége nem szándékozik csökkenteni a hivatalvezető fizetését még akkor sem, ha kiderült, az előző években a szervezet pénzügyi, számviteli működésében súlyos hibák voltak és az előző közhasznúsági jelentést úgy fogadták el, hogy az kifogásolható volt.

Dr. Micserics József a gazdálkodással kapcsolatban felidézte, többször felmerült már a szolgáltató egységek kiszervezése egy önálló gazdasági társaságba. Tudniillik egy kifejezetten a gazdálkodásra optimalizált szervezet a jelenlegi, több funkciót ellátó központnál hatékonyabban sáfárkodhatna a forrásokkal. A szolgáltatások egy esetleges nonprofit gazdasági társaságba való kiszervezésének azonban komoly következményei lennének, ami a tevékenységek befolyásolhatóságát illeti. Azaz az elnökség már nem avatkozhatna be  a napi működésbe, a központ nem finanszírozhatná közvetlenül a szolgáltatások működését. Mint ismert, az informatikai tevékenységet az MVGYOSZ négy és fél éve kiszervezte egy alapítványba. Az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány napi működésébe az MVGYOSZ elnöksége már nem szólhat bele.

 

Elnöki ígéretek és a nyilvánosság

 

Az átláthatóság biztosítását tartotta egyik legfontosabb feladatának tavaly augusztusi kortesbeszédében Szakály Melinda. A megválasztott elnök az első elnökségi ülésen megismételte, azt szeretné, ha a látássérültek pontosan tudnák, ki, milyen munkát végez a közösség érdekében a Hermina úti központban. Pontos feladat-meghatározások, felelősök, határidők - foglalható össze Szakály Melinda akkori hitvallása. Az átláthatóságból azonban máig kevés valósult meg. Fejlődés a korábbi állapotokhoz képest, hogy Szakály felkérésére az elnökség tagjai Dr. Nagy Sándor kivételével életrajzot küldtek a központba, melyek megjelentek a szervezet weboldalán. A hivatali munkatársak esetében azonban már nehéz kideríteni, ki mit csinál pontosan. A neveket tartalmazó felsorolásnál van ugyan egy munkakör-megjelölés, de ebből nem mindig olvasható ki egyértelműen, mivel foglalkozik az érintett kolléga.

Úgy tűnik, akutnak minősíthető a jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalának problémája is. A tavaly augusztusi küldöttgyűlés jegyzőkönyve még nem szerepel a honlapon, de az elnökségi tanácskozásokéi közül is hiányzik a 2010. novemberi. Ezeket a jegyzőkönyveket egy korábbi elnökségi határozat alapján 30 napon belül fel kellene tölteni a honlapra.

Igen nagy késéssel értesülhetnek az elnökség tanácskozásain történtekről  azok is, akik az MVGYOSZ kiadványait olvassák. A november 4-i ülésről január elején jelent meg először tájékoztatás, a decemberi tanácskozásról pedig a szövetség sajtóorgánumai még nem tudnak. Ekkora késések egyébként korábban nem fordultak elő. Mint ismert, néhány hónapja Kovács Judit és Szőllősi Szilvia szerkesztik a Vakok Világa folyóiratot. Előbbi azért, mert Dr. Micserics József szavaival "írói vénája" van. Szakály Melinda információi szerint "szenzációs" visszajelzések érkeznek.

Pár hónapja Dr. Földi János volt elnökségi tag levélben vetette fel az elnökségnek, előre nyilvánosságra hozhatnák az ülések időpontját. Másképpen ugyanis nehezen valósulhat meg a tanácskozások nyilvánossága. Egy ideig a meghívók meg is jelentek a szervezet honlapján és hírlevelében, az utóbbi tanácskozások esetében azonban nem. Dr. Földi a januári alkalom előtt újfent jelezte, szeretné, ha hivatalosan is értesülne az elnökségi ülésről. Néhány órával ezt követően megjelent az MVGYOSZ hírlevele. A meghívó nem szerepelt benne.

T. Péter