11-02-20

» MVGYOSZ: megint gond van az elnökség és a Felügyelő Bizottság legitimitásával?

2011. febr. 20. 15:49 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

"A vezető szerv elnöke és tagja, valamint a felügyelő szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet" - olvasható a Legfelsőbb Bíróság (LB) egy a közhasznú társadalmi szervezetekről szóló tavaly decemberben keletkezett jogegységi határozatában. „A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek” – áll a jelenleg hatályos alkotmány szövegében.

Mint közismert, a kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetként működő Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnökségét nem a szövetség tagjai alkotják, hanem különböző, a szervezet tagegyesületeiben tisztséget viselő vagy ott munkaviszonyban dolgozó látássérült személyek. Maga az elnök, Szakály Melinda sem tagja az MVGYOSZ-nek. Ugyanez igaz a Felügyelő Bizottság (FB) tagjaira is, ők sem rendelkeznek tagsági jogviszonnyal a vakok szövetségénél. Kérdés, ez a jogegységi határozat támadhatóvá teszi-e az elnökség határozatait azon az alapon, hogy az elnökség tagjainak legitimitása a tagsági jogviszonyuk hiánya miatt esetleg bizonytalan.

Az LB jogegységi határozatának egy másik része első körben megkérdőjelezi Dr. Szőke László egykori MVGYOSZ-elnök Dr. Hódosi Lászlóhoz intézett tavaly nyári felhívásának jogi megalapozottságát is. Dr. Szőke ugyanis felhívta Dr. Hódosi Lászlót, mondjon le vagy a felügyelő bizottsági, vagy a küldötti státuszáról, mert a két tisztség összeférhetetlen. A jogegységi határozat ezt írja ebben a tárgyban: "a legfőbb szerv tagjaira nem vonatkozik a vezető szerv elnöke vagy tagja és a felügyelő szerv elnöke vagy tagja között fennálló tisztségbeli összeférhetetlenség szabálya". Vagyis Dr. Hódosi, aki végül küldötti státuszáról mondott le, nyugodtan maradhatott volna mindkét pozíciójában. Végső soron azonban Dr. Hódosi a cikk elején már idézett mondat miatt mégsem tölthetne be tisztséget az FB-ben, hiszen ő sem tagja az MVGYOSZ-nek.

Áthidaló megoldásként merülhetne fel, ha az elnökség elfogadja az LB határozatának érvényességét, hogy a két testület tagjai belépnek az MVGYOSZ-be természetes személy tagként. Ezt azonban a jelenleg hatályos alapszabály tiltja, mivel a szövetség tagegyesületében tagsági jogviszonnyal rendelkező személyek nem lehetnek az MVGYOSZ tagjai.

Az FB két látó tagja számára pedig még a belépés sem jöhet szóba, hiszen a jelenlegi alapszabály a pártoló tagságot nem ismeri, a rendes tagsági jogviszonyhoz pedig a látássérültség igazolására van szükség.

Ugyanakkor a jogegységi határozattal kapcsolatban elképzelhető egy olyan érvelés is, miszerint az MVGYOSZ működésének jelenlegi gyakorlata nem jogsértő, amennyiben a tagságot kiterjesztő értelemben értelmezik. Tudniillik az MVGYOSZ tagjainak túlnyomó többsége önálló jogi személyiséggel rendelkező egyesület, nem pedig természetes személy, s a tagegyesületek ezen okfejtés alapján jogaikat a náluk tagsági viszonnyal rendelkező természetes személyek útján gyakorolják az MVGYOSZ-ben.

Alább a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatának teljes szövege:

 

 

4/2010. Polgári jogegységi határozat

a közhasznú társadalmi szervezet legfőbb szervének státuszáról, valamint tagjaira és könyvvizsgálójára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Polgári Jogegységi Tanácsa a Legfőbb Ügyész által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A közhasznú társadalmi szervezet legfőbb szerve nem minősül vezető szervnek. Ebből következően a legfőbb szerv tagjaira nem vonatkozik a vezető szerv elnöke vagy tagja és a felügyelő szerv elnöke vagy tagja között fennálló tisztségbeli összeférhetetlenség szabálya.

A vezető szerv elnöke és tagja, valamint a felügyelő szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet.

A társadalmi szervezet könyvvizsgálója olyan személy is lehet, aki nem tagja a társadalmi szervezetnek.

Indokolás

I.

A legfőbb ügyész az 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 29. § (1) bekezdésének a) pontja és 31. §-ának (2) bekezdése alapján - figyelemmel az 1972. évi V. törvény 5. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltakra - jogegységi eljárást indítványozott abban a kérdésben, hogy lehet-e a közhasznú társadalmi szervezet felügyelő szervének elnöke, tagja vagy könyvvizsgálója a társadalmi szervezet - tagok összessége által alkotott - legfőbb szervének a tagja.

Az indítványra az adott okot, hogy ebben a kérdésben nem egységes a bírói gyakorlat: a Debreceni Ítélőtábla (Pkf.II.20.484/2007.) és a Szegedi Ítélőtábla (Pkf.III.20.006/2009.) egységes álláspontjától eltér a Győri Ítélőtábla több ügyben (Pkf.III.25.344/2009., Pkf.III.25.375/2009., Pkf.III.25.372/2009.) kifejtett jogértelmezése.

A legfőbb ügyész az indítványában az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.), valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) vonatkozó rendelkezéseinek az egybevetése alapján kifejtette, hogy a közhasznú társadalmi szervezet vezető szervének csak az ügyintéző és képviseleti szerv minősül, a legfőbb szerv nem. Ebből következően a Kszt. 8. § (2) bekezdés a) pontjában megfogalmazott összeférhetetlenségi szabály a közgyűlés elnökére és tagjaira nem, hanem kizárólag csak az ügyintéző és képviseleti szerv elnökére, illetve tagjaira vonatkozik.

II.

Az Etv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. A Kszt. - az. Etv.-től eltérő szóhasználattal - a társadalmi szervezet alapszabály szerinti „legfőbb szervéről” beszél [Kszt. 26. § f)]. A Kszt. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a több tagból (személyből) álló legfőbb szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezető szerv) ülései nyilvánosak. E jogszabályhely alapján kérdés, hogy a közhasznú társadalmi szervezetek esetében a legfőbb szerv vezető szervnek minősül-e, avagy a vezető szerv fogalma alatt csak a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv értendő. E kérdés mikénti megválaszolásától függ ugyanis az, hogy a Kszt. 8. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti összeférhetetlenségi szabály - amely szerint nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy aki a vezető szerv elnöke vagy tagja - vonatkozik-e a legfőbb szerv tagjaira is.

Az Etv. nem használja ugyan a „vezető szerv” fogalmát, a társadalmi szervezet szervezeti rendjéről rendelkező 11. és 12. §-ok rendelkezései alapján azonban egyértelmű, hogy a legfelsőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szervek a társadalmi szervezetnek egymástól különböző szervei. (E rendelkezésekből megállapíthatóan ugyanis a legfelsőbb szerv választja az ügyintéző és képviseleti szerveket; továbbá a legfelsőbb szerv hatáskörébe tartozik az ügyintéző szerv beszámolójának az elfogadása.)

A Kszt. 7. § (1) bekezdés rendelkezéséből sem vonható le olyan következtetés, hogy a jogalkotó azonosítani akarta volna a legfőbb szervet és a vezető szervet. A Kszt. rendelkezéseiből (7. §, 8. §, 10. §, 11. §-ok) az következik, hogy a jogalkotó a közhasznú társadalmi szervezet esetében három egymástól elkülönülő szervet kívánt meghatározni: a legfőbb szervet, a vezető szervet (legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv) és a felügyelő szervet (vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv). A Kszt. értelmező rendelkezéseinél is ez az elkülönülés észlelhető: a 26. § f) pontja határozza meg a legfőbb szerv fogalmát, míg a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti, illetve felügyelő szervének elnökét és tagjait a 26. § m) pontja minősíti vezető tisztségviselőnek.

Mivel a kifejtettek szerint a közhasznú társadalmi szervezet legfőbb szerve nem minősül vezető szervnek, a Kszt. 8. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti összeférhetetlenségi szabály sem vonatkoztatható a legfőbb szerv tagjaira. Ebből következően a legfőbb ügyész által a jogegységi indítványban megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy a közhasznú társadalmi szervezet felügyelő szervének elnöke, tagja lehet a társadalmi szervezet legfőbb szervének a tagja. Sőt, nem csak, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn a legfőbb szervi és a felügyelő szervi tagság között, hanem az Etv. rendelkezéseiből az is megállapítható, hogy a felügyelő szerv elnöke és tagja, valamint a vezető szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet. Az Etv. 9. § b) pontja szerint a társadalmi szervezet tagja választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe. A 3. § (4) bekezdése szerint pedig a társadalmi szervezet tagjai választják az ügyintéző és képviseleti szerveket. Az Etv. 2. § (1) bekezdéséből is az következik, hogy a társadalmi szervezetet csak az azt létrehozó tagok működtethetik. Mindezen rendelkezések alapján a Legfelsőbb Bíróság már több döntésében (Kny.VI.37.352/2001., Kny.III.37.387/2001.) is kifejtette, hogy a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szerve, valamint felügyeleti szerve csak a tagok által a tagok közül megválasztott személyekből állhat.

III.

Az Etv. egyáltalán nem rendelkezik a társadalmi szervezet könyvvizsgálójáról, a Kszt. pedig csak a 8. § (2) bekezdésében a vezető szervi tagsággal való összeférhetetlenség szempontjából említi a könyvvizsgálót. A könyvvizsgáló tehát nem része a társadalmi szervezet szervezeti rendéjének, nem minősül vezető tisztségviselőnek. Így értelemszerűen nincs olyan törvényi előírás sem, hogy csak a társadalmi szervezet tagja lehetne könyvvizsgáló. A speciális szaktudást igénylő feladatot ellátó könyvvizsgáló tipikusan nem tagja a társadalmi szervezetnek. Ugyanakkor az előbbiekben kifejtettek értelmében a könyvvizsgáló tekintetében fennálló összeférhetetlenség sem vonatkozik a legfőbb szervre, nem kizárt tehát, hogy a közhasznú társadalmi szervezet tagja - ha egyébként megfelel a könyvvizsgáló személyére vonatkozó jogszabályi követelményeknek - egyben a szervezet könyvvizsgálója legyen.

IV.

A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács a Bsz. 27. §-a, 29. § (1) bekezdés a) pontja és 32. § (4) bekezdése értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Budapest, 2010. december 8.

Dr. Wellmann György s. k., a tanács elnöke
Dr. Bodor Mária s. k., előadó bíró		Dr. Török Judit s. k., bíró
	Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s. k., bíró		Tamáné dr. Nagy Erzsébet s. k., bíró

 

 

 

11-02-09

» Az MVGYOSZ írói vénái

2011. febr. 9. 1:38 | írta: tapeter | 1 komment

Az utóbbi hónapokban komoly kihívással találja szemben magát az, aki a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) hivatalos kommunikációjában megjelenő írásműveket próbálja értelmezni. Az "írói vénája" miatt a lap élére kinevezett Kovács Judit és a társszerkesztőként a lap összeállításában, valamint a hírlevél elkészítésében közreműködő Szőllősi Szilvia mondatainak nem mindig sikerül eltalálnia a magyar nyelv alapvető grammatikai követelményeit. A nyilvánvaló tárgyi tévedések, a csak az MVGYOSZ tanácskozásain jelenlévő személyek számára érthető zsargon használata feltehetően nem könnyíti meg a hazai látássérültek legnagyobb érdekképviseleti szervének életét figyelemmel kísérni kívánó olvasók tájékozódását.

Néhány figyelemre méltó részlet most csak a szervezet legújabban publikált kiadványaiból...

Szőllősi a Vakok Világa folyóirat legfrissebb, februári számát rögtön ezzel indítja: "Ez alkalommal az MVGYOSZ újdonsült tagja, Györgyné Kiss Adrienn válaszolt a kérdéseimre." Györgyné Kiss Adrienn a valóságban egyáltalán nem tagja az MVGYOSZ-nek. Ő a szervezet elnökségének a tagja.

A laikus olvasó törheti a fejét, miféle 1%-ról beszél Kovács Judit a decemberi elnökségi ülésről szóló tudósításában... az értéket ugyanis közelebbről Kovács nem magyarázza meg: "Az egy százalék kérdéskörében is döntés született: egy korábbi elnökségi határozat alapján az egy százalékból befolyt összeg 30 százalékát kapják meg idén az egyesületek."

"Az FSZK-t Berta László képviselte" - szögezi le Szőllősi Szilvia már a januári elnökségi ülésről tudósítva. A fiatal szerkesztő feltehetően úgy hiszi, az átlag olvasó számára evidens, mi az FSZK. További kérdésként merül fel, miért tartotta fontosnak Szőllősi megemlíteni a szervezet képviselőjének jelenlétét, hiszen ezen kívül a tudósításban egy árva szó sem olvasható ebben a témában.

"Az iskola már az igénylők kiszűrésével kezdi a folyamatot, és az átadó tanfolyamon oktatják is a vakokat az ápolásról, gondozásról, valamint tájékoztatják őket jogaikról és kötelezettségeikről" - írja Szőllősi. A magyar nyelvben általában valamire, nem pedig valamiről szokás oktatni. A "vakokat" kifejezésről már nem is beszélve, e helyett a sajtóorgánumok jó néhány éve a politikailag korrekt "vak emberek" szóösszetételt használják.

Felettébb magabiztosan hangzik Szőllősi Szilvia következő mondata a helytelenül viselkedő vakvezető kutyákkal kapcsolatos panasz bejelentési lehetőségről, melyet az elnökség Szakály Melinda kezdeményezésére fogadott el: "A panaszbejelentő űrlapon rajta lesz a vakvezető kutya és gazdája azonosítója, a panaszbejelentő azonosítója, mely a VKI vezetőjéhez kerül át, a további eljárást a kutyaiskola dolgozói végzik."

Az űrlapon tudniillik nehezen lehetne rajta előzetesen kinyomtatva bármiféle azonosító szám a kutyával és a gazdájával összefüggésben, azt pedig tényként közölni, hogy a benyújtott dokumentumon a szóban forgó rubrika minden alkalommal megfelelően ki lesz töltve, szilaj derűlátásra vall.

Szőllősi írásából arra lehet következtetni, évek óta gondok vannak az MVGYOSZ és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kommunikációjában: "Az elnökség nehezményezte, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal történő kapcsolattartás meglehetősen akadozik, évek óta gyakorlat, hogy a jogszabály egyeztetésekre és bizonyos megkeresések megválaszolására nagyon szűkös határidőket szabnak." A szóban forgó minisztérium esetében ez egészen biztosan nem gyakorlat évek óta, mivel ez a minisztérium a Magyar Köztársaságban ilyen formájában az előző évi kormányváltás előtt soha nem létezett.

A szerkesztő következő mondatában megjelenő pályázati rövidítést az MVGYOSZ tagegyesületeinek munkatársai kétségkívül igen jól ismerik, ám a többi olvasó, kivált, ha nem követi szorosan az MVGYOSZ munkáját, csak a Google-ben reménykedhet: "Az MVGYOSZ elnöke tájékoztatta az elnökséget, hogy a megyei tagegyesületek működését április 30-ig finanszírozza a 2010. éviFOG-FOF  pályázat...".

Nyelvünktől igen szokatlan a következő megfogalmazás is, mely már ismét Kovács Judit neve alatt szerepel, a szervezet február 7-i hírlevelében: "A hivatalvezető arról tájékoztatta az elnökséget, hogy kevés megyei egyesület tett maradéktalanul eleget annak érdekében, hogy zökkenőmentesen megtörténjen az egy százalékos támogatás leosztása."

Kovács következő mondatának értelmezéséhez is kell egy jó adag jóindulat vagy kreativitás: "A  bértámogatás megszűnése az MVGYOSZ-t és tagegyesületeit a likviditás

szélére sodorhatja." A szerző valószínűleg a likviditási képesség szélére gondolt.

A legmeglepőbb információval azonban Kovács Judit még mindig ugyanezen hírlevél következő mondatában szolgál: "Megnövekedtek a rendezvényeken fogyasztható étkezési költségek a törvényi módosítások miatt." Költségek elfogyasztásáról eddig ritkán hallhatott az átlag olvasó.

Az MVGYOSZ munkatársai Kovács Juditot - néhány kollégájával együtt - a 2010-es év dolgozójává választották - tudható meg a szervezet honlapjáról.

T. Péter

 

11-02-04

» Vége az akkreditációs támogatásnak?

2011. febr. 4. 10:40 | írta: tapeter | 2 komment

Újabb, a fogyatékos személyek életlehetőségeit alapvetően befolyásoló negatív fejlemény állhat a küszöbön - vonható le a következtetés a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnökségének február 2-i ülésén elhangzottakból. Úgy tűnik, területileg változó időpontban, de a legtöbb helyen megszűnhet a röviden akkreditációs támogatásként ismert állami juttatás. Ez a fogyatékos személyek és segítőik munkabérének finanszírozását jelentette, melyet eddig a munkaügyi központok biztosítottak. A mostanában lejáró kötelezettség vállalások megújítása számos helyen bizonytalan, csak annyit lehet tudni, hogy július 1-étől átalakul a fogyatékos személyek foglalkoztatásának támogatása. Emlékezetes, az elnökség a januári ülésén a rehabilitációs központok finanszírozásának megszűnéséről tárgyalt.

Az akkreditációs támogatás elapadása nagyon nehéz helyzetbe hozná az MVGYOSZ központi hivatalát és tagegyesületeit is - derült ki a tanácskozáson.  A központtal szerződésben álló munkaügyi központ pl. február 10. után nem fizet tovább Dr. Micserics József jelenlegi ismeretei szerint. Mivel a szövetségben eddig számos dolgozó fizetését részben vagy egészben ebből a forrásból finanszírozták, a támogatás megszűnése ahhoz vezethet, hogy a szervezet néhány hónap alatt feléli az évek során felhalmozódott tartalékait, hiszen saját zsebből kell fizetnie minden dolgozóját. Dr. Micserics József hivatalvezető több javaslatot prezentált az elnökségnek arról, bizonyos számú munkatárs elbocsátásával mekkora kompromisszumokkal működhet tovább a szervezet.

Az elnökség végül is úgy döntött, egyelőre ne legyenek elbocsátások, mivel vannak olyan megyék is, ahol a munkaügyi központ változatlanul tovább finanszírozza az akkreditációs támogatásban részesülő munkáltatókat. Amennyiben a jelenlegi helyzet marad, 4-8 ember munkaviszonyának megszűnése várható a Hermina úti székházban. Ez az elbocsátottak számától függően működési zavarokat okozhat - mondta Dr. Micserics József a február elei tanácskozáson.

Dr. Tóka László nem fűz vérmes reményeket a kivárásos taktikához. A pécsi jogász úgy véli, még ha július 1-től kedvezően is alakulnának a dolgok, az gyakorlatilag kizárt, hogy a fogyatékos személyeket foglalkoztató munkahelyek dolgozóik bérére utólag kapják meg a 2011 első félévére jutó pénzt. Tóka egyébként megjegyezte, nem tud érdemben nyilatkozni abban a kérdésben, hogy a központban hány embertől lehetne megválni. Nincs tényleges információja arról, melyik munkatárs pontosan mit végez. A pécsi elnök nem tartja elképzelhetetlennek azt sem, ha két napot eltöltene a Hermina úti hivatalban, úgy gondolná, hogy akár tíz embertől is meg lehet válni, mert a tényleges munkát a többiek is el tudják végezni.

A július 1-ig tartó átmeneti időszakra, az elbocsátások elkerülésének érdekében ismét a bércsökkentést vetette fel Dr. Nagy Sándor. Dr. Micserics József hivatalvezető azonban nem támogatja a javaslatot, bár megjegyezte, ha az elnökség erre utasítja, végre fogja hajtani az intézkedést.

Barnóczki Gábor azt szeretné, ha a szervezet felvállalná a konfrontációt az akkreditációs támogatásokkal kapcsolatos megszorítások dolgában. Dr. Nagy Sándor információi szerint az erre a célra elkülönített pénzösszeg a költségvetésben rendelkezésre áll, így szerinte mindenképp megvan az esélye, hogy előbb vagy utóbb megérkezzen a támogatás.

Barnóczki emlékeztetett, a szövetség mostantól elnökségi határozat alapján is figyelemmel kíséri a jogi környezet a látássérülteket érintő alakulását. Ezért szerinte ezúttal is előre kell gondolkodni és már most javaslatokat kell letenni az asztalra a július 1. utáni időszakra vonatkozóan.

A felnőtt korban megvakult látássérült személyek rehabilitációját segítő központok finanszírozásának dolgában reményre adhat okot, hogy Szakály Melinda MVGYOSZ elnök február 3-án a minisztériumban tárgyal a támogatásról. Szakály egyébként Győrben maga is vezet rehabilitációs központot. A minisztériumban egy megállapodás alapján a hazánkban működő ilyen intézmények többsége nevében tárgyal.

 

 

Egyelőre marad a pénzleosztás rendszere, de per várható

 

Nem változik sem az SZJA 1%-ok, sem  az ún. működési támogatás tagegyesületeknek való leosztásának rendszere - döntött a szövetség elnöksége. A szövetség által gyűjtött SZJA 1%-ok  a tagegyesületek számára leutalt részének felosztását Szokó Zsolt szerette volna megváltoztatni. A Székesfehérváron működő Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) elnöke elvetette volna a jelenlegi mechanizmust, miszerint taglétszám arányosan utalja át a pénzt a szövetség a tagegyesületeknek. Szokó e helyett inkább abból indult volna ki, hogy melyik MVGYOSZ-tagegyesület milyen szolgáltatásokat nyújt tagjainak.

Az elnökség azonban nem módosította korábbi határozatát. Barnóczki Gábor szerint az SZJA 1%-okból a tagegyesület mégiscsak saját tagjait támogatja, így relevánsnak fogadható el a jelenlegi elv, azaz hogy taglétszám arányosan utalja a központ a pénzt. Dr. Micserics József pedig elmondta, törvényes lehetőség sincs arra, hogy másra költsék a személyi jövedelemadó felajánlásokból érkezett összeget, mint amire hivatkozással az adózóktól kérte azt a szervezet.

Egy esetleges revíziónál a szövetség igen nehezen tudná megmagyarázni, ha a látássérültek tanulmányi támogatására és az érdekükben történő segédeszköz-beszerzésekre költhető forrást nem annak alapján osztanák le, melyik tagegyesületnek hány tagja van - tudniillik az SZJA 1%-okból származó pénzzel csak egyesületi tagok támogathatóak.

"darázsfészekbe" nyúlt a hivatal, amikor Dr. Tóka László egy korábbi javaslata alapján a tagegyesületek tényleges, tagdíjat fizető taglétszámának arányában kísérelte meg meghatározni a leutalt pénzek összegét. A hivatalvezető elmondta, első körben a huszonkettőből mindössze négy tagegyesületnek sikerült pontosan lejelenteni a felosztás alapját képező 2009-es taglétszámot. Bizonyos esetekben a főkönyvből kinyerhető tagdíjbevétel nem egyezett meg a közhasznúsági jelentésben szereplő összeggel. Máshol nem nyilatkoztak a tagdíj összegéről, így lehetetlen volt megállapítani, a befolyt pénzt hányan fizették be. Olyan is akadt, ahol a tagdíjbevételekhez könyvelték a tagsági igazolványok árát. Általánosságban az egyesületek mindegyike több tagot tart nyilván, mint ahányan ténylegesen fizetnek. Van, ahol az elvileg egyesületi tagok közül csak minden második fizetett tagdíjat. A hivatal minden érintett tagegyesületet hiánypótlásra szólított fel.

Kovács Béla egyesületével kapcsolatban az a probléma adódott, hogy a korábbi elnökségi határozatot szó szerint értelmezve jókora összegtől esnének el a zalaiak. tudniillik Kovácsék egyesülete kicsiben az MVGYOSZ működését képezi le: vannak természetes személy tagjai és tagegyesületei. Az elnökség úgy határozott, ebben az esetben a zalaiak tagegyesületeinek tagjait is be kell számítani az arány meghatározásánál. Ugyanakkor emlékezetes, korábban Kovács Béla értetlenségét fejezte ki egy MVGYOSZ küldöttgyűlésen, hogy miért nem lépnek be az MVGYOSZ természetes személy tagjai egy tagegyesületbe.

Nem változik a tagegyesületek számára a központból a működés finanszírozására leutalt pénzek aránya sem - döntött az elnökség. Ebben az esetben nem csak Szokó Zsolt emelt szót a fennálló modell ellen, de a másik fejér megyei tagegyesület elnöke, Venczel Ferenc is levelet intézett az elnökséghez. Venczel pert is kilátásba helyezett, ha nem változtat az elnökség a mostani arányon. Venczel Ferenc szerint az MVGYOSZ alapszabályából levezethető, hogy minden tag egyenlő, így egyenlő támogatásra lennének jogosultak. Mint ismert, jelenleg abban az arányban kapják a tagegyesületek a nekik jutó nagyjából 64 millió forintot, amilyen arányban 2009-ben is kapták az akkor érvényes összeget. Bár az elnökség a 2011-es felosztási arányon nem változtatott, Dr. Micserics József szerint komoly érvek szólnak a mellett, hogy a jövőben gondolják újra a támogatások odaítélését. Ennek egyik oka, hogy bizonyos egyesületeknél a további elvonás a megszűnést jelentheti, míg másoknál, akik nagyobbak, több pénzből gazdálkodnak, a támogatás csökkenése nem jár ilyen drasztikus következményekkel. Dr. Micserics máris érzékeli, bizonyos tagegyesületek az összefogást fontolgatják annak érdekében, hogy a szervezeten kívül, a finanszírozást nyújtó minisztériumnál vagy a sajtóban próbáljanak meg lobbizni a nagyobb összegű támogatásért. Ha ez nyilvánosságot kap, Dr. Micserics József szerint káros következményekkel járhat az MVGYOSZ-re nézve. Más tagegyesületek búcsút inthetnek a vakok szövetségének, tudniillik jobban járnak, ha közvetlenül az államhoz fordulnak működési támogatásért. A hivatalvezető a Buda Környéki Látássérültek Közhasznú Egyesületét (BULÁKE) említette, ami nem tagja ugyan az MVGYOSZ-nek, ám egy  pályázatnak köszönhetően mégis kap 3,5 millió forintot, mely több, mint amit az MVGYOSZ egyes tagegyesületei számára nyújtani tud.

Németh Orsolya elmondta, a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) sem anyagi megfontolásból marad tagja az MVGYOSZ-nek, hiszen finanszírozásának mára csupán elenyésző részét biztosítja az országos szövetség.

Más oldalról közelíti meg a támogatás elosztási arányát Dr. Nagy Sándor: számára elfogadhatatlan, hogy az összegek odaítélésénél nem abból indul ki az elnökség, melyik egyesület milyen szakmai színvonalon működik. Dr. Nagy szerint kivált a kétegyesületes megyékben szembeötlő, mekkora különbség van két MVGYOSZ-tagegyesület között, ám ennek ellenére ugyanolyan támogatásban részesülnek egy korábbi elnökségi határozat alapján. Dr. Nagy Sándor és Németh Orsolya azt szeretnék, ha az MVGYOSZ alapszabályában hangsúlyosabban jelennének meg a tagegyesületek kötelezettségei, például az elszámolás a központ által nyújtott támogatásokkal. Szokó Zsolt segítséget ajánlott az elnökségnek egységes szakmai sztenderd felállításához, melynek igénybe vételével mérni lehetne az egyesületek teljesítményét.

A tanácskozáson sokadszorra hangzott el, tökéletes megoldás nincs. Mindig lesznek elégedetlenek. Ám Dr. Nagy Sándor úgy véli, ez nem lehet ok arra, hogy a jelenlegi rendszer maradjon fenn. Hiszen a Nemzeti Civil Alapprogrammal (JNCA) is sokan elégedetlenek voltak kezdetben, mégis évek óta működik.

Németh Orsolya úgy gondolja, az egyesületi elnökök tanácsa (EET)  nem alkalmas egy új elosztási szisztéma megalkotására.

Kérdéses azonban, a 2011-es küldöttgyűlésen, május 21-én változik-e az MVGYOSZ alapszabálya ebben a tekintetben, hiszen egy korábbi elnökségi határozatot szigorúan véve a módosítási javaslatnak már be kellett volna érkeznie az elnökséghez. Ugyanakkor - jegyezte meg Dr. Nagy Sándor - a küldöttek szavazhatnak idén tavasszal azokról a módosításokról, melyeket még tavaly nyújtottak be, ám akkor idő híján voksolásra nem került sor velük kapcsolatban.

 

Másfélmilliós kölcsön Tolnának

 

Másfélmilliós, rövid lejáratú kölcsönt szavazott meg az MVGYOSZ elnöksége a Vakok és Gyengénlátók tolna Megyei Egyesületének a testület február 2-i tanácskozásán. A tolnaiak részéről a kérést előterjesztő Kovács Lászlóné egyesületi elnök többek között azzal érvelt, 22 éve nem voltak ilyen helyzetben és most sem saját hibájuk miatt kerültek nehéz körülmények közé. Késik az átutalás a 2011-es év első négy hónapjában a működést  finanszírozó ESZA Nonprofit Kft-től, és a tolnaiakat is sújtja az akkreditációs támogatás befagyasztása. További nehézséget jelent az a tavalyi pályázat, amelynek segítségével az MVGYOSZ-tagegyesület energiatakarékos háztartási gépekhez juttatta tagjait - itt is késik a kifizetés. Ha az egyesületnek köztartozása halmozódik föl és nem kap nullás igazolást, egy ideig nem vehet majd részt a különféle pályázatokon. Kovács Lászlónéék először azt szerették volna, ha soron kívül, előre megkapják a nekik járó, az MVGYOSZ által gyűjtött SZJA 1%-os felajánlást, erre azonban több ok miatt nem kerülhet sor - magyarázta Dr. Micserics József hivatalvezető. Először is a taglétszám megállapításával kapcsolatos nehézségek miatt egyelőre a tolnaiaknak járó pénz nem is határozható meg, hiszen nincs a hivatal kezében a leosztási arány alapját képező taglétszám-kimutatás. Másfelől még ha volna is lehetőség az SZJA felajánlásból származó összeg leutalására, azt akkor sem lehetne a likviditás  biztosítására fordítani, mert a pénz felhasználása kötött, az jó részt csak a tagokra költhető.

A kölcsönnel szemben többen szkepszisüknek adtak hangot a tanácskozáson. Tudniillik ha a többi egyesület, aki szintén a saját hibáján kívül került nehéz helyzetbe ugyancsak kölcsönért folyamodik, nehéz lenne megmagyarázni, nekik miért nem ad az elnökség. Ezért a testület úgy foglalt állást, a kölcsön nem precedens értékű határozat. A tolnai egyesületnek március végéig kell visszafizetni a pénzt

Dr. Micserics József mindenesetre úgy véli, a jövőben képezni kell az egyesületi vezetőket a cash flow tervezés tekintetében.

 

Rövid hírek

 

800 ezer forintot költhet egy sikeres pályázatnak köszönhetően a vakok szövetsége a kutyakiképző iskolára - hangzott el a február 2-i tanácskozáson. A pénzből felújítottak két tenyész kennelt, rendbe hozták a macskaházat, lecserélték a raktár és a konyha nyílászáróit. Ezen kívül három pályázatot adott be a szövetség az utóbbi időben, ezek elbírálás alatt vannak: pályáztak a szervezetet 60 percben bemutató rádióműsorra és reklámszpot sugárzásra, az 1788-as adományvonal használatára, valamint vakvezető kutyák kiképzésére.

Nehéz év elé néznek a tagegyesületek a miatt, hogy igen komplikált tervet kell készíteniük a 2011-es évben is a minisztériumtól érkező támogatás felhasználásáról. A dokumentum hasonlít arra, amelyet tavaly az ESZA Nonprofit Kft. által lebonyolított pályázaton volt szükséges prezentálni - foglalható össze a hivatalvezető tájékoztatása.

Különbség, hogy ezúttal nem kell mindenáron minden tevékenységet projektként bemutatni, csak azt kell a táblázatokban jelezni, miként kapcsolódik az egyesület működése az Országos Fogyatékosügyi Programhoz.

Igen jelentős mértékben növekednek a központ terhei az elnökségi üléseken, az EET-n és a küldöttgyűlésen a résztvevőknek kiosztott ételekkel  kapcsolatban - tájékoztatta az elnökséget Kutor Sándorné     pénzügyi vezető. Tudniillik ezek a juttatások mostantól jelentős adóterhelés alá esnek. A beszerzett élelmiszer értékét 1,19-dal fel kell szorozni, ehhez járul 16% adó és 27% egészségügyi hozzájárulás, melyet az étel elfogyasztói helyett az MVGYOSZ-nek kell megfizetnie. Így egy képzeletbeli 100 forintos  szendvics a hivatalnak mostantól 157 forintjába kerül. Az elnökség úgy döntött, egyelőre marad az ebéd a rendezvényeken, de Dr. Nagy Sándor ironikusan megjegyezte, szégyelli magát a kilenc elfogyasztott szendvics miatt. Dr. Tóka pedig úgy véli, az abszurd szabályok miatt lassan élhetetlenné válik az ország.

Dr. Micserics József figyelmeztetett, ezek a terhelések a tagegyesületek rendezvényeit is sújtják. Csupán akkor adómentes a megvendégelés, ha nem az egyesület tagjairól vagy tisztviselőiről van szó, hanem reprezentációs kiadásról.

            Végzett vizsgálatával a tényfeltáró bizottság: nem a Hermina úti hivatalban készült a Felügyelő Bizottság (FB) által hamisítványnak tartott Excel táblázat, mely aztán a hibás könyvelés alapját képezte. Emlékezetes, a Dr. Tóka László, Dr. Ozvári L. Ádám és Kovács Béla által alkotott tényfeltáró bizottság tavaly jött létre a kifogásolt tartalmú dokumentum eredetének megállapítása végett.

Nem mondja fel a szövetség a Human Dialog Kft-vel a direkt marketing kampány lebonyolítására kötött szerződést - határozott sokadszorra az Országos Elnökség. Ezúttal Dr. Hódosi László, a Felügyelő Bizottság tagja kérte magánlevélben az elnökséget arra, bontsa fel a szerződést és a mostani ár negyedéért gyártassa le a borítékokat.

Dr. Micserics József az FB felé a következő idézetbe sűrítette véleményét: "a tények a vakok tisztánlátását nem zavarják". Dr. Nagy Sándor megismételte, állást foglalni nem akar, nem kapta meg kezdettől fogva az ehhez szükséges információkat, egyébként pedig véleményét már a kérdésben kifejtette. Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök szerint veszteséget okozna a már futó kampányból kiszállni.

Dr. Micserics József elmondta, bár valóban van elnökségi határozat a Human Dialoggal kötött szerződés újratárgyalására, a Kft. maximum a szolgáltatásainak díjából engedhet, a szellemi termék ára és az informatikai háttér költségei adottak. Különben is - véli -, ha a szervezet sokat bizonytalankodik, a Human Dialog kiszállhat az üzletből.

Dr. Tóka László ezt kizártnak tartja. Szorgalmazza, kemény üzleti alkuban, nem pedig baráti eszmecserén próbáljanak minél kedvezőbb árakat kiharcolni a Human dialog részéről.

Az MVGYOSZ közvetlenül az országgyűlési képviselőket, ne pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Fogyatékosságügyi Főosztályát keresse meg törvényalkotási javaslataival - számolt be Szakály Melinda elnök Dr. Szőke László neki adott tanácsairól. tudniillik a minisztériumban nem tudnak érdemben lépni, hisz a főosztálynak törvény-előterjesztési joga nincs, ellentétben a parlamenti képviselőkkel.

Megalakult a Braille Bizottság, mely hét taggal kezdi meg hamarosan működését az MVGYOSZ elnökségének áldásával - derült ki február másodikán.

Az MVGYOSZ elnöksége állásfoglalást fogadott el az akadálymentes honlapokkal kapcsolatban. Ennek alapján Dr. Nagy Sándor kezdeményezésére a szervezet deklarálja, nem támogatja a látássérültek számára megalkotott szegregáló megoldásokat. Bár hogy a deklaráció írásba foglalása mennyiben viszi előre az MVGYOSZ álláspontjának érvényesülését, az nem derült ki a tanácskozáson.

Továbbra sincs döntés a szövetség újbóli csatlakozásáról a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsához (FESZT).

 

A hivatal válaszolt… a hivatal megmagyarázta

 

Nem Takács Péterre (a tudósítás szerzőjére) vonatkozik B. Baráth Barbara következő, nem rég az MVGYOSZ hivatalos e-mail címéről kiküldött nyilatkozata: „vazeee...Takááács...TP-TaPló.) Dr. Micserics József az elnökségnek elmagyarázta, B. Baráth Barbara csupán a hivatal egy korábbi közérdekű adat igénylésemre adott reakciójával kapcsolatos válaszommal összefüggésben fejtette ki véleményét. Márpedig ehhez neki joga van – egyébként a titkárnő Dr. Micserics József ismeretei szerint a véleményét fenntartja. Szóbeli figyelmeztetésben Baráth azért részesült, mert az MVGYOSZ hivatalos e-mail címéről küldte ki a levelet. „Enyhítő körülményként” jött számításba a hivatalvezető vizsgálata során, hogy B. Baráth Barbara maga értesítette felettesét az esetről.

Dr. Tóka László nem ért egyet a hivatalvezető értékelésével, de intézkedését elfogadja, mivel ő B. Baráth Barbara munkáltatója.

A közérdekű adat igénylésben egyébként azt a jelentést szerettem volna megkapni, melyet a Dr. szőke László által még tavaly megbízott könyvvizsgáló cég készített a küldöttgyűlés határozata alapján a szervezet 2009-estárgyi eszköz nyilvántartásáról. A hivatal szigorú nyilatkozat aláírásához kötné az iratbetekintést, mely után a jelentésben szereplő információk senkivel nem közölhetőek. A valóságban a közérdekű adat igénylésnek semmi köze az iratbetekintéshez. 

T. Péter