Nehezen javul a viszony a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnöksége és a szervezetnél működő Felügyelő Bizottság (FB) között - szűrhető le a szervezet április 27-i tanácskozásán elhangzottakból.
Az FB ezúttal a hamarosan a küldöttgyűlés elé kerülő közhasznúsági jelentéssel kapcsolatban kifejtett véleménye okán került többé-kevésbé szembe az elnökséggel és a szövetség pénzügyi vezetőjével. A Felügyelő Bizottság tudniillik kifogásolta, hogy nincs minden rendben a tárgyi eszköz analitikával. A 2010-es pénzügyi beszámolót az elnökség egy korábban hozott határozata alapján elküldte a PKI Könyvvizsgáló Iroda Kft-nek abból a célból, hogy vegye revízió alá az anyagot, mielőtt az az FB, majd a küldöttek elé kerül. A könyvvizsgálók a beszámolót rendben találták, ám a tárgyi eszköz analitika tekintetében ún. korlátozó záradékkal látták el szakvéleményüket.
A vita tulajdonképpen hosszú hónapok óta egy jól körülhatárolható problémával kapcsolatosan folyik az MVGYOSZ vezetése és a szervezet Felügyelő Bizottsága között. A szövetség vezetése is elismeri, korábbi, akár 10 évre visszamenő mulasztások miatt nincs egészen rendben a szervezet tárgyi eszközeinek nyilvántartása: bizonyos eszközök avultatása, selejtezése nem történt meg, stb. Az elnökség jó része azonban úgy véli, nincs értelme felelősöket keresni, a problémák megoldására kell koncentrálni. A Felügyelő Bizottság szerint a mostanra elkészített tárgyi eszköz analitika egy hamisítványnak nevezhető táblázat bázisán készült el. Kutor Sándorné a témával kapcsolatban az elnökség tanácskozásain rendre elmondja, hogy valóban nem létezett kifogásolhatatlan nyilvántartás, ám annak érdekében, hogy ezen az állapoton változtassanak, valamiből mégiscsak ki kellett indulni. A nem megfelelő nyilvántartást próbálják azóta is javítani, így kísérli meg a szervezet teljesen átláthatóvá tenni vagyontárgyainak listáját.
Az április végi elnökségi ülésen jelen lévő Baracz Gabriella, a könyvvizsgáló cég képviselője elmondta, a probléma lényege az, hogy nem azonosíthatóak be pontosan a szövetség birtokában lévő tárgyi eszközök. Ebből következően az sem állapítható meg, hogy van-e hiány.
Dr. Micserics József utasítása nyomán a május 21-i küldöttgyűlésig minden tárgyi eszközt egyedi jelöléssel látnak el, valamint az egyes helyiségekben dolgozó munkatársakkal felelősségi nyilatkozatot irat alá a hivatal az ott található eszközökkel kapcsolatban.
Baracz szerint egyébként óriási munka áll az MVGYOSZ pénzügyi dolgozói mögött, a szervezet gazdálkodásával összefüggésben korábban felszínre került minden egyéb hiányosságot kijavítottak. A szakember elismeréssel szólt a készülőben lévő leltározási szabályzatról, amelyen apróbb módosításokat javasolt.
A Felügyelő Bizottság részéről jelen lévő Szabó Renáta elnök a fent említett megkötéssel a küldöttgyűlés elé terjeszthetőnek minősítette a közhasznúsági jelentés pénzügyi részét.
Szabó úgy véli, a személyeskedések miatt vált ellenségessé az elnökség és az FB viszonya. A pénzügyi szakember elmondta, dolgozott már korábban is felügyelő szerv keretei között, volt már intézmény pénzügyi vezetője, sehol nem tapasztalta ezt az ellenséges légkört. Úgy érzi, a szövetségnél a Felügyelő Bizottságra valamiféle külső erőként, szükséges rosszként hivatkoznak, amivel az elnökség harcban áll. Holott a bizottság egy belső felügyeleti szerv, mely az MVGYOSZ munkájának segítésére hivatott.
Kutor Sándorné pénzügyi vezető nem kollegiális hangnemet érzékel az FB a hivatalhoz és az elnökség tagjaihoz elküldött leveleiben. Úgy véli, egész más lenne a helyzet, ha az FB egy-egy hibára csupán felhívná a figyelmet, levelei végén nem emlegetné állandóan a Büntető- és Polgári Törvénykönyvet, a Számviteli Törvényt.
Kutorné az FB nem megfelelő hozzáállását alátámasztandó hozzátette, korábban egyeztetést javasoltak a Felügyelő Bizottságnak a vakvezető kutyákkal kapcsolatos egyes könyvviteli kérdések dolgában. Erre azóta sem kaptak választ, így a hivatal legjobb belátása szerint volt kénytelen tovább lépni.
Dr. Nagy Sándor és Dr. Micserics József elismerte, az FB munkája sikeres, számos hibára felhívták a figyelmet a szövetség működésével kapcsolatban, melyeket aztán a hivatal kijavított. Dr. Micserics József hivatalvezető szerint az ellentéteket az elnökség és az FB között a szövetség és a Human Dialog Kft által közösen folytatott direkt marketing kampánnyal kapcsolatos, ellenkező előjelű vélemények hozták a felszínre. A hivatalvezető az elmérgesedett viszonyban való saját felelősségét sem vitatva elmondta: egymással ellentétes pénzügyi filozófiák állnak szemben, az álláspontok pedig a viták során nem közeledtek. Dr. Micserics azt sem zárta ki, mindkét félnek igaza van, mindazonáltal úgy értékelt, a közbeszédben csak SAZ-kampány néven futó akció eddig sikeres. Ezzel kapcsolatban egyébként Kovács Béla ellenvéleménye mellett tájékoztatást kapnak majd a küldöttek írásban, május 21. előtt.
(Kovács tudniillik a mellett érvelt, ne "kínálják oda" ezt a témát a küldötteknek, épp elég energiát vitt már el a DM kampány megvitatása. Kollégái azonban kivétel nélkül úgy vélték, éppen a nyitás irányában kell elmozdulni, a lehető legtöbb információt kell a küldöttek tudomására hozni.) Szabó Renáta FB-elnök és Dr. Micserics József hivatalvezető úgy értékelt, az FB és a hivatal közötti információáramlás, az együttműködés sokat javult az utóbbi időben. Igaz - jegyezte meg Szabó Renáta -, a két fél néha nem egy nyelvet beszél.
Máshol látja az ellentétek forrását Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök. Ő úgy emlékszik, az FB tagjai közül "valaki" egyszer nem kapott meg egy a bizottság által igényelt dokumentumot. Ezt követően kiderült, mégis megkapta, ám vak ember számára olvashatatlan formában. A problémát - tekintett vissza Szakály -, később orvosolták. Az FB tagjai minden adatot megkapnak - hangsúlyozta Szakály Melinda és Kutor Sándorné -, csak kérniük kell.
Az elnökség nem felettes szerve a Felügyelő Bizottságnak - emlékeztetett Dr. Nagy Sándor. a szövetség ezen két szervezeti egysége egymással egyenrangú pozícióban van, mindketten a legfőbb ügydöntő szervnek, a küldöttgyűlésnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
A 2010-es pénzügyi beszámolóval kapcsolatban egyébként 30020 forint értékű nem egyezést fedezett fel a Felügyelő Bizottság. Ebből - mint később kiderült -, egy 30 ezer forintos tételt a szövetség könyvelt rosszul, a hivatal a hiba jelzése után azonnal korrigált. 20 forintot pedig az FB számolt el, amiért Szabó Renáta elnézést kért.
Bizonyos értelemben bővült, más vonatkozásban tömörebb lett a szervezet 2010. évi szakmai beszámolója - tájékoztatta az elnökséget Dr. Micserics József hivatalvezető. A szövetség igyekezett a dokumentumból a duplikációkat kiküszöbölni, egy információ mostantól ha lehet, csak egy helyen fordul elő. Ugyanakkor az eddigi gyakorlattól eltérően a dokumentumnak idéntől részei az elnökség tagjainak egyéni beszámolói is.
A beszámoló terjedelmét gyarapítja - magyarázta a hivatalvezető -, hogy a kimutatásoknál nemcsak az elért eredményt, hanem a folyó évre betervezett értékeket is fel fogják tüntetni.
Jogsegély szolgálat: évente 50-60 érdeklődő személyesen, 200 telefonon
Évente nagyjából 50-60 látássérült keresi fel az MVGYOSZ-ben működő jogsegély szolgálatot - mondta Dr. Ozvári L. Ádám, a szövetség jogásza az elnökség számára tartott beszámolójában. Telefonon kb. 200-an érdeklődnek. a látássérülteknek ingyenesen tanácsot adó szakember 2007 decembere óta látja el ezt a feladatot a Hermina úti székházban. A legtöbb hozzá fordulónak a látássérültek számára járó szociális transzferekkel, a munkavállalással, a családjoggal és az egyenlő bánásmód esetleges megsértésével kapcsolatban vannak kérdései - tette hozzá.
Eddig két konkrét ügyben járt el az elnökség egy határozata alapján néhány hónapja jogszabály-figyelési szolgálatot is ellátó Dr. Ozvári - hangzott el. A jogász a Parlament honlapjáról és személyes, informális csatornákon igyekszik nyomon követni a jogalkotási szakaszban lévő törvénytervezeteket. Dr. Ozvári megkísérelte elérni, hogy az azóta már elfogadott új alkotmányba bekerüljenek a fogyatékos személyek jogai is, ez azonban nem sikerült. Egy másik esetben pedig annak érdekében lobbyzott, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülők is kaphassák a magasabb összegű családi pótlékot - ez jelenleg nincs így. Dr. Ozvári elmondta, a szövetség proaktív jelenlétét a törvényalkotással kapcsolatos érdekképviseletben az is indokolja, hogy a kormány mellett működő Országos fogyatékosügyi Tanácsot (OFT) több, mint egy éve nem hívták össze. Ezzel kapcsolatban Szakály Melinda elnök elmondta, Dr. Szőke László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Fogyatékosságügyi Főosztályának élén álló volt MVGYOSZ-elnök levélben tájékoztatta a szövetséget, május elején várhatóan összeül az OFT.
Dr. Nagy Sándor elmondta, az MVGYOSZ korábban megpróbálta egy a médiatörvényhez benyújtott módosító javaslattal elérni, a siketek számára elérhető feliratozással párhuzamosan a látássérültek számára is lássák el a műsorok egy részét narrációval. Amikor ezt első körben nem sikerült elérni és az Európai Unió nyomására a Parlament módosította a médiatörvényt, a szövetség újra előterjesztette javaslatát. Ekkor - emlékszik vissza Dr. Nagy Sándor - azt a tájékoztatást kapták, ezúttal csak az EU-s jogharmonizáció miatt nyúlnak a médiatörvényhez, a látássérültek javaslata nem kerülhet a jogszabályba. Annál nagyobb volt Dr. Nagy Sándor meglepetése, amikor kiderült, mégiscsak változott az EU szempontjain kívül is a médiatörvény - hangzott el a tanácskozáson.
Dr. Tóka László úgy véli, a lobbyzást még tanulni kell. Nem szabad feladni azért, mert elsőre nem sikerült.
Ha nem főszerkesztőnek hívják, nem kell pályázat
Akárhogy olvassa Szakály Melinda az általa elnökölt Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének alapszabályát, sehogyan sem tudja úgy értelmezni a dokumentumot, hogy a szövetség elnökségének kötelező lenne pályázatot kiírni a szervezet által kiadott Vakok Világa folyóirat élére - derült ki az elnökség április 27-i tanácskozásán.
"12.§. Az Országos Elnökség hatásköre
(9). Pályázat útján kinevezi a „Vakok Világa” főszerkesztőjét."
Szakály és az elnökség többi tagja szerint ez nem jelenti azt, hogy kötelező főszerkesztőt állítani a lap élére. ha szerkesztő látja el a feladatot, őt nem kell pályázattal kiválasztani.
Fenti logikát következetesen kibontva az alapszabály következő, az elnökség egyik feladatát előíró pontja is csupán lehetőség:
"(8.) Összeállítja és előterjeszti az Országos Elnökség küldöttgyűlési beszámolóját, melynek tartalmaznia kell a szövetség közhasznúsági jelentését is. A közhasznúsági jelentést a szövetség Országos Hivatala készíti el."
Ez azonban a tanácskozáson nem merült fel.
A lap kiadása egyébként a szövetségnek alapszabályba foglalt kötelessége.
A Vakok Világát jelenleg két hivatali dolgozó, Szőllősi Szilvia és Kovács Judit szerkeszti. Ők Cseriné Garamvölgyi Annamáriától vették át a feladatot. Tavaly ősz óta a folyóiratból teljesen eltűntek a korábban a Cseri-házaspár által publikált durva, támadó jellegű cikkek, ugyanakkor Szőllősinek és Kovácsnak egynémely írásukban nem mindig sikerül eltalálni a magyar nyelv általában elfogadott nyelvtani szabályait.
Emlékezetes, korábban Dr. Szőke László akkori elnök néhány társával azt javasolta, a küldöttek vegyék ki az MVGYOSZ alapszabályából a pályázat kiírásának kötelezettségét, a legfőbb ügydöntő szerv azonban nem szavazta meg ezt a változást.
Ha nem kötelező főszerkesztőt pályáztatni, hivatalvezetőt sem kötelező - figyelte meg saját pozíciójával kapcsolatban Dr. Micserics József. Elmondta, ha el találnák bocsátani, az elnökség a fenti logikát alkalmazva átnevezhetné vagy átalakíthatná a munkakört és azzal töltené be pályázat nélkül, akivel akarná.
Rövid hírek
Egyenként minimum 50, maximum 100 ezer forintot nyerhetnek az MVGYOSZ tagegyesületei tagjaik sporttevékenységének támogatására egy hamarosan kiírandó pályázaton - döntött az elnökség. A támogatásra a szövetség összesen 400 ezer forintot kapott a Magyar Paralimpiai Bizottságtól - hangzott el. A pályázaton 50%-os önerőt vár el az elnökség a tagegyesületektől. A pénz - a többi között - sportfelszerelésre, terem- vagy pályabérletre, részvételi díjakra, edzők tiszteletdíjára lesz fordítható - derült ki a tanácskozáson.
Dr. Nagy Sándort jelöli a vakok szövetsége az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) mellett működő Tanácsadó Testületbe - döntött az elnökség április 27-én. A hattagú, a miniszterelnök által kinevezett testület az egyenlő bánásmód törvény néven közismertté vált jogszabály értelmezésével segíti az EBH munkáját.
Idén csak a küldöttgyűlés után írja ki a szokásos, a tagegyesületek számára meghirdetett intervenciós pályázatát az MVGYOSZ - döntött az elnökség. Mint ismert, ebből a forrásból a központ a tagegyesületek ingatlanainak állagmegóvását, felújítását támogatja. A pénzzel a kifizetéstől számított egy éven belül kell majd elszámolni.
Az Országos Elnökség tagjai saját jogon és ingyenesen vehetnek részt az idén Gyulán megrendezendő vezetői képzésen, melyet az MVGYOSZ tagegyesületeinek elnökei és az egyesületek egy-egy dolgozója számára tart - döntött az elnökség. A részvételt a tagegyesületektől érkezők esetében a központ 50%-ban támogatja.
Megjelent a látássérültek rehabilitációs központjainak finanszírozását biztosítani hivatott pályázat a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány honlapján - hangzott el. Szakály Melinda úgy értékeli, a pályázat nem éppen kimunkáltságával tűnik ki. Szakály szerint aggályos, hogy pénzt pusztán az elemi rehabilitációra lehet kérni, szociális munkára például már nem. Ezt az MVGYOSZ-elnök információi szerint a kormány a helyi családsegítőkhöz kívánja telepíteni. Az elnökség tagjai azt viszont nem helytelenítik, hogy a pályázati kiírás szerint a központok üzemeltetőinek jó kapcsolatot kell tartaniuk a helyben illetékes MVGYOSZ-tagegyesülettel.
Idén is két küldöttgyűlést tervez az MVGYOSZ elnöksége - dőlt el az április végi tanácskozáson Dr. Nagy Sándor felvetése nyomán. A májusin a küldöttek várhatóan elfogadják a közhasznúsági jelentést, a Felügyelő és Etikai Bizottságok beszámolóit, ősszel így már csak az alapszabály módosítására kell koncentrálni.
Az elnökség szintén Dr. Nagy Sándor kezdeményezésére úgy döntött, bár az Országos Elnökség póttagjai elfogytak, újakat egyelőre nem választanak. (Györgyné Kiss Adrienn lemondásával Kuminka Györgyné került az elnökségbe néhány héttel ez előtt). Dr. Nagy úgy véli, ha egy újabb elnökségi tag kiesne, ráérnek kiegészíteni az elnökséget, akkor majd gyakorlatilag automatikusan póttagokat is választanak a küldöttek, hiszen a nem befutó helyeken lévő legtöbb szavazatot kapott jelöltekből póttagok lesznek.
Dr. Szőke Lászlóval közösen szerette volna Szakály Melinda levezetni a májusi küldöttgyűlést arra való tekintettel, hogy a 2010-es, beszámolási év nagy részében még az azóta a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba távozott Veszprém megyei jogász állt az MVGYOSZ élén. Az elnökség azonban úgy döntött, a mindenkori elnöknek kell levezetnie az ülést, Dr. Szőke legfeljebb kiemelt vendégként és természetesen küldöttként vehet részt a küldöttgyűlésen.
Háromkörös, az angol nyelvet magas szinten beszélő szakértőt is felvonultató pályázati eljárásban dönt a hivatalvezető az MVGYOSZ néhány hónap múlva munkába álló új nemzetközi referensének személyéről - válaszolta meg Kuminka Györgyné kérdését Dr. Micserics József. Az álláshirdetés jelenleg is megtalálható a szervezet honlapján: www.mvgyosz.hu
Részletekben fizetheti meg Mali Attila a vakvezető kutya használatba vételi díját - döntött az elnökség.
Kovács Judit, a magyar nyelv és a Tanácsadó Testület
„Az elnökség úgy döntött, hogy az MVGYOSZ delegáljon egy embert a 24 tagú testületbe.” – tudatja az MVGYOSZ által kiadott elektronikus hírlevél olvasóival Kovács Judit, a Vakok Világa egyik szerkesztője. Kovács az Egyenlő Bánásmód Hatóság mellett működő Tanácsadó Testületről beszél, ám az nem 24, hanem 6 tagból áll. A cikk szerzője a Dr. Nagy Sándor jelölésével kapcsolatban elhangzottakat igen érdekes stílusban adja elő tudósításában. A felütés máris minimum félrevezető: „Dr. Nagy Sándor lett az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület delegáltja”. Valójában Dr Nagy Sándornak egyelőre semmi köze a Tanácsadó Testülethez, őt az semmiképpen nem delegálta sehová. Aki Kovács tudósításából azt igyekszik kideríteni, mi fán terem a Tanácsadó Testület, nehéz fába vágja fejszéjét. A szerző így ír cikkében: „Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület főbb szempontjait a testület működésére vonatkozólag az Egyenlő Bánásmód törvény határozza meg”.
Kovács cikkében semmit sem tud arról, hogy a Felügyelő Bizottság és az Országos Elnökség között valaha is bármiféle ellentét lett volna, a közhasznúsági jelentés elnökség általi elfogadásáról így ír: „Az MVGYOSZ munkatársai elkészítették a 2010. évi közhasznúsági jelentés szakmai és pénzbeli részeit.”
A hasonlóan különleges szavakat felvonultató (pénzbeli) és nyakatekert megfogalmazásokban íródott cikk megjelenésének időzítése is figyelemre méltó. Az MVGYOSZ honlapján máig nem olvasható az Országos Elnökség egy hónappal ez előtt tartott tanácskozásának krónikája. Arról az ülésről a Cenzúramentes Blog sem tudósított. Az április 27-i ülésről ellenben igen, ez utóbbi esetben a vakok szövetsége 24 órán belül publikálta híradását.
Mint ismert, Szakály Melinda többször, több fórumon kinyilvánította, a szövetség nem vesz tudomást a Cenzúramentes Blog létezéséről…
T. Péter
Lényeges szabálytalanságoktól hemzseg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) 2009-es pénzügyi gazdálkodása - olvasható ki a PKI Könyvvizsgáló Iroda Kft. a szervezet könyvelését átvilágító jelentéséből. Az átvilágítás összképére jellemző, hogy a Kft. javasolja a teljes 2009. évi könyvelés újbóli elvégzését, gyakran emlegetve a számviteli törvény előírásainak megsértését.
A dokumentum egy tavaly áprilisi küldöttgyűlési határozat nyomán készült el. A határozat szövege és az átvizsgálási jelentés alább idézett passzusa között azonban nem kizárt, hogy ellentét van, vagyis a jelentés nem egészen az, amire a küldöttek határozata kötelezte a hivatalt:
"5/2010 (IV.10) OKGY HATÁROZAT
A küldöttgyűlés kötelezi az elnökséget, hogy az elnökség bízzon meg független könyvvizsgálót a befektetett eszközök analitikus nyilvántartásai hitelességének vizsgálatára a nyilvántartások pótlását követően 2010. szeptember 30. napjáig bezárólag." - szól a határozat. A PKI azonban ezt írja jelentésében:
"Nem könyvvizsgálatot folytattunk le és ennek megfelelően nem könyvvizsgálói véleményt bocsátunk ki."
Az alább teljes terjedelmében beidézett dokumentum előéletéhez az is hozzátartozik, hogy a könyvvizsgáló cég második nekifutásra adta ki jelentését. Tudniillik az elsőt a Felügyelő Bizottság észrevételének hatására visszavonta. Az FB ugyanis annak idején olyan információkat juttatott el a független könyvvizsgáló céghez, melyeket az az első vizsgálat idején feltehetően nem kapott meg a hivataltól.
Végül a következő átvilágítás megítélését befolyásolhatja az a leplezetlenül ellenséges hangulat is, amivel az MVGYOSZ vezetésének és küldötteinek egy része reagált a tavaly tavaszi küldöttgyűlésen, amikor a Felügyelő Bizottság először a nyilvánosság elé tárta, gond van a szervezet könyvvitelével.
A küldöttek először nem is szavazták meg az MVGYOSZ 2009-es közhasznúsági jelentését, az akkori elnök, Dr. Szőke László azonban a jelenlévő küldöttek létszámának változására való hivatkozással újra szavaztatta a küldöttgyűlést, a második szavazáson a jelentés már kis többséggel átment.
Az MVGYOSZ vezetése hónapokon át igyekezett megakadályozni az átvilágítási jelentés nyilvánosságra kerülését.
A dokumentumot ugyan rendelkezésemre bocsátották volna, annak publikálását azonban kategorikusan megtiltották. Miután a Fővárosi Bíróság tárgyalást tűzött ki az általam indított adatvédelmi perben, az elnökség véleménye megváltozott. A szövetség vezetése immár elismeri, hogy a független könyvvizsgáló cég által készített átvilágítás közérdekű adat.
Az MVGYOSZ elnöksége egyébként legutóbbi, március 30-i ülésén a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatban ismét olyan határozatot hozott, ami első pillantásra nem tűnik összhangban állónak a vonatkozó jogszabállyal. Az elnökség határozatával személyes megjelenésre, oldalanként 50 forintos fénymásolási díj megfizetésére kötelezi a közérdekű adatok iránt érdeklődőket. Az adatvédelmi törvény azonban azt írja, az adatigénylőnek az általa kért formában kell rendelkezésére bocsátani a kért információkat, hacsak ez nem jár aránytalan költségekkel. Az elnökség az MVGYOSZ alapszabályára hivatkozik, ám az aligha szabhatja meg szűkebben a közérdekű adatokhoz való hozzájutást, mint a vonatkozó jogszabály. Újabb zavarba ejtő momentuma a legfrissebb elnökségi határozatnak, hogy az kizárólag dokumentumok fénymásolásáról, ezekért fizetendő díjról és a dokumentumok hitelesítéséről beszél. Csakhogy pl. a hivatalvezető fizetése is közérdekű adat, ennek megismeréséhez pedig nem világos, milyen dokumentumot kellene lefénymásoltatni oldalanként 50 forintért a Hermina úti központban.
Alább tehát a PKI Könyvvizsgáló Iroda Kft. által kiadott átvilágítás teljes szövege. (Szkennelt változat, a vakok szövetségének vezetése csak képfájlban volt hajlandó elküldeni a dokumentumot. Mint ismert, a képfájlokat vak ember külön átalakítás nélkül nem tudja önállóan értelmezni.)
ÁTVILÁGÍTÁSI JELENTÉS Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
A 2010. december 30-én a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Felügyelő Bizottságának elnökétől kapott kiegészítő információk alapján ismételten elvégeztük a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének 2009. december 31-i mérlegének, a vonatkozó eredmény-kimutatásnak az átvilágítását. Mivel a kapott információ általunk az előző jelentésben rögzített következtetéseinket a tárgyi eszközökön belül az ingatlanokon kívüli másik eszköz csoportra is megerősítette és az új információ hiba kihatása jelentős és lényeges, ezért a 2010. szeptember 23-i dátummal kiadott jelentésünket visszavonjuk és ezen új jelentésünket adjuk ki a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének 2009. évi beszámolójának átvilágítására.
A Szövetség felel számviteli nyilvántartásainak pontosságáért és teljes körűségéért, belső ellenőrzési rendszerének megbízhatóságáért, valamint a magyar előírások szerinti beszámoló elkészítéséért.
Ez a felelősség magában foglalja:
A szabálytalanságok megelőzésének és feltárásának felelőssége a Szövetség vezetését terheli. A Könyvvizsgáló úgy végezte el az átvilágítást, hogy az valószínűsíthetően feltárta a beszámolóban az esetleges szabálytalanságokból eredő jelentős hibákat, de az átvilágítás fő célja nem a szabálytalanságok és a hibák teljes felderítése, hanem az, hogy megfelelő alapot nyújtson a beszámolóról adott átvilágítási véleményhez.
A mi felelősségünk a pénzügyi kimutatásokról átvilágításunk alapján jelentést kibocsátani.
Átvilágításunkat az átvilágítási megbízásokra vonatkozó Nemzeti Standardok alapján végeztük el. Fenti standard értelmében az átvilágítás tervezése és elvégzése révén elegendő bizonyosságot kell szereznünk arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak-e lényeges hibás állításokat. Az átvilágítás elsődlegesen a társaság munkatársaival folytatott kikérdezéses eljárásra és a pénzügyi adatokra vonatkozó elemző eljárásokra korlátozódik és ennél fogva kisebb fokú bizonyosságot szolgáltat, mint a könyvvizsgálat. Nem könyvvizsgálatot folytattunk le és ennek megfelelően nem könyvvizsgálói véleményt bocsátunk ki.
1. számlaosztály - Befektetett eszközök
11. Immateriális javak
2009. évi főkönyvi kivonatban kimutatott immateriális javak valós, létező jogokat testesítenek meg, amelyeknek a MVGYOSZ jogos használója és/vagy tulajdonosa. Az immateriális javak számviteli elszámolásában szabálytalanságot nem állapítottunk meg.
12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Az év végén kapott kiegészítő információ alapján megállapítjuk, hogy a műszaki berendezések, gépek, járművek és az egyéb berendezések, felszerelések, jármüvek nyilvántartásában az eszközök beszerzése óta lényeges hibák lelhetőek fel, amelyek kihatása a 2009-es évre is jelentős. Az eltérés oka a melléklet szerinti kétszeres nyilvántartásba vétel. Ezek az eltérések lényeges eltérést jelentenek a főkönyvi kartonok és az analitika között. A mellékletben bemutatott hibák sértik a Számviteli törvény 15. és 16.§-ban rögzített valódiság és egyedi értékelés elvét.
18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
A főkönyvi szám egyenlege 24db 10 ezer Ft-os részvény takar, mely üdülési jogot biztosít. A tétellel kapcsolatban szabálytalanságot nem állapítottunk meg.
Összességében megállapítjuk, hogy az 1. számlaosztályon belül az eszközök nyilvántartása nem szabályszerű és nem felel meg a számviteli törvény előírásainak, és nem felel meg a valós beszámoló előírásainak.
2. számlaosztály- Készletek
21. Anyagok
- 2113, 2114, 2115 főkönyvi számok értéke egyezik az ezeket alátámasztó leltárakkal. 24. Növendék-, hízó és egyéb állatok
241. Kutyák főkönyvi számról 2009. évvégén leltár nem készült. Egy feljegyzést készült, mely szerint az állományban lévő kutyák értéke (önköltségi áron): 195.950.000 Ft. Ezt az összeget azonban a könyvelő nem könyvelte le, így a 2008. főkönyvi záró egyenleg került a 2009. évi beszámolóba. Amennyiben a feljegyzés alapján (melynek alapja a kutyák kiképzésére fordított költség) került volna a tétel könyvelésre, abban az esetben az eredmény lényegesen, 187.375.000,-Ft-tal módosulna. Álláspontunk szerint a Számviteli törvény 26.§ (6) bekezdése alapján a vakvezető kutyákat a Befektetett Eszközök között kellene szerepeltetni.
26. Kereskedelmi áruk
A főkönyvi készlet értéke egyezik a leltárral. Szabálytalanságot nem állapítottunk meg.
Megállapítjuk, hogy a készlet nyilvántartás eltérése jelentős az analitikától amely intézkedést igényel, mivel a készlet számlák nyitása sem felel meg a valódiság követelményének, és jelentősen módosítja a megállapított 2009. évi eredményt.
31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból
38. Pénzeszközök
- A 3811. főkönyvi számú Pénztár 2008. évvégi záró pénztárjelentése 4.840,-Ft-tal eltér a 2009. évi nyitó főkönyvi kivonattól.
A 2009. december 31-i záró állományról készült pénztárrovancs a főkönyvi kivonattal egyezően mutatja a házipénztárban lévő pénzösszeget.
39. Aktív időbeli elhatárolások
391. főkönyvi szám nyilvántartása rendben. A 392. főkönyvi számon lévő 15.625,-Ft összeget a számviteli bizonylatok hiánya miatt nem tudtuk beazonosítani.
Megállapítjuk, hogy a vevőszámlák kezelése nem szabályszerű és a kimutatott egyenlege analitikus alátámasztása hiányában nem állítható be a Szövetség beszámolójába.
4. számlaosztály - Források
45. Rövid lejáratú kötelezettségek
77 Elektronika Kft: a 2009.12.15-én rögzített 10136367 sz. 2.919,-Ft összegű
bejövő számla nincs a könyvelési bizonylatok között, Apen Kft: a 2009.06.30-án rögzített 42. sz 2.922.376,- Ft összegű számla
kétszer került rögzítésre, Baráthy György: 2009.12.03-án az analitika szerint 4.250,-Ft került utalásra,
ezzel szemben a bankkivonaton csak 237,-Ft szerepel. Ezután a számlát még
egyszer rögzítették 2009.12.28-án. Esza Kht.: 2009. évi nyitó egyenleg: 3.000 Ft. A főkönyvi nyilvántartás szerint
kiegyenlítésre került a számla, de bankszámlakivonat nincs róla. 2009.05.21-én
11.164,-Ft került átutalásra, aminek azonban a főkönyvben nincs nyoma, G-J-Sz 2003: 2009. évi nyitó egyenleg 1.782 Ft túlfizetést mutat. A
főkönyvben 2009.05.22-én a 16344 sz. számla nettó értékét, azaz 103.873,-Ft-
ot vezettek be, de a bruttó összeg, azaz 124.648,-Ft került utalásra
(099/2009.sz bankszámlakivonat).
Az év során benyújtott számlák rendben ki lettek egyenlítve. A 2009.01.10-i és
a 2009.12.18-i kiegyenlítés bizonylat és valós pénzmozgás nélküli, GravoBraille Kft: 2009. évi nyitó egyenleg 600.000,-Ft. A 2009.01.10-i
kiegyenlítés bizonylat és valós pénzmozgás nélküli, a 2009.12.30-i 44.280,-Ft
összegű terheléshez nem tartozik számla, Inclust Systems: 15.625,- Ft összegű, 2009.12.15-i dátumú számla nincs a
bizonylatok között, Multiszint Kft: 47.sz. számla nincs a könyvelési bizonylatok között, Nemzeti Üdülési Szolg.Kft: a 117.563,-Ft összegű számla mellett a díjbekérő is
könyvelve lett, így duplán került a tétel rögzítésre, PDS Kft: a 720,721,722 sz. bejövő számlák nincsenek a számviteli bizonylatok
között.
SVEC a SPOL s.r.o.: 2009. évi nyitó egyenleg 2.134.327,-Ft. 2009.05.19-én kiegyenlítésre került a 20090327 sz. számla 2.379.256,-Ft összegben. Az ehhez kapcsolódó „proforma invoice"-t (nem valós számla, csak tájékoztató dokumentum) szintén könyvelésre került. így a tétel kétszer került rögzítésre.
A következő cégek esetében a hiányos számviteli bizonylatok és könyvelési dokumentumok miatt nem tudtuk a szállítói folyószámlát egyeztetni: Allianz HungáriaBiztRt; Cseriné Garamvölgyi Mária; DRV Zrt; ELMŰ Nyrt; e-on Kft; Fővárosi Gázművek; FTK; Fővárosi Vízmüvek Zrt; Konica Minolta Kft; Magyar Posta Zrt; Technotrade Zrt; Vodafone Zrt.
A kötelezettségek könyvelése nem a számviteli törvény előírása szerint történt és az egyeztetés az analitikával folyamatosan hiányzik. Ez a megállapítás lényeges eltérést tartalmaz.
48. Passzív időbeli elhatárolások
A 4. számlaosztály adataiban a fenti megállapítások alapján lényeges eltéréseket állapítunk meg.
II. Összefoglalás
Az ingatlanok hiányos nyilvántartása miatt javasoljuk 2010-ben egy tárgyi eszköz leltár elvégzését. A leltár elkészítésének célja a 2010. évi beszámoló valódiságának biztosítása.
A Számviteli törvény előírja, hogy a tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségeit azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Mindezek a Szövetség Számviteli politikájában kell rögzíteni, és ennek megfelelően kell a gyakorlatban alkalmazni. így nem fordulhat elő, hogy a tárgyi eszköz nyilvántartás amortizációs kulcsa eltér a főkönyvi kivonattól. Mivel a bérelt ingatlan nem került a Szövetségnél üzembe helyezésre, ezért erre értékcsökkenést elszámolni nem lehet, csak abban az esetben, ha azon felújítást végeztek. A leltár és a főkönyv eltérése olyan mértékű, mely alapján a beszámoló valódisága megkérdőjelezhető.
A készletek kapcsán ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a leltárak a beszámoló valódiságát kell, hogy bizonyítsák. A Számviteli törvény 26.§. (6) bekezdése alapján a tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyeknél (...) az egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését. A fentiek alapján javasoljuk a vakvezető kutyák készletből tárgyi eszközbe történő átsorolását.
Jelentős hibákat állapítottunk meg a vevők egyenlegeinek analitikájánál. Az Szt. 29. §-ának (2) bekezdése alapján vevőkövetelésként kell kimutatni minden olyan követelést, ami a Szövetség által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származik.
Ezen előírás alapján tehát követelést csak akkor lehet kimutatni, a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, ha a teljesített termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást a vevő, a megrendelő elismerte. Ezt a szabályt a Szövetség a 2009. évi beszámolónál nem tartotta be.
A követelés kimutatására vonatkozó előírást erősíti meg az Szt. 72. §-a az árbevétel elszámolása vonatkozásában, amely szerint a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített - áfa nélküli - összeget lehet árbevételként elszámolni.
A vizsgálat során tapasztaltuk, hogy a főkönyvi számlákon úgy rögzítettek különböző értékadatokat, hogy nem tüntették fel sem a kapcsolódó főkönyvi számla számát, sem azt a bizonylatot, ami alapján könyveltek, esetenként még a könyvelés időpontját sem.
A vizsgált könyvelési bizonylatokról sem lehetett megállapítani, hogy egyáltalán könyvelték-e azokat, ha igen, akkor mikor és hová. Ez a gyakorlat nemcsak az ellenőrzést nehezíti meg, teszi lehetetlenné, de megkérdőjelezi a számviteli adatok megbízhatóságát, a teljesség, a valódiság, a világosság, a folytonosság számviteli alapelvek teljesülését, és elvezet a bizonylati fegyelem megsértéséhez is.
A Számviteli törvény 69. §-ának (1) bekezdése szerint a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a Számviteli törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Ez az előírás a kötelezettségekre is vonatkozik. Természetesen, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - meg kell győződni. Kötelezettségek esetében ez azt jelenti, hogy a szállítóval egyeztetni kell.
Végezetül felhívjuk a figyelmet, hogy a Számviteli törvény hatálya kiterjed az MVGYOSZ-re is. Ebből következően a könyvvezetés és beszámoló készítés során alapvetően a törvény előírásait kell figyelembe venni. Az előző időszakban kapott és az utólag kapott kiegészítő információk alapján véleményünk szerint a 2009. évi beszámoló adatait nem támasztják alá a könyvelt tételek és az analitika, ezért nem lehet alapja a 2010. évi nyitómérlegnek ezért, javasoljuk a 2009. évi beszámoló és könyvelés ismételt teljeskörü elkészítését.
Átvilágításunk alapján -az előző szakaszban leírt 1.2.3.4. számlaosztályokban fellelt főkönyvi könyvelésben és az analitikában megjelenő lényeges és jelentős hibák a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt átfogó hatásai miatt - a mellékelt pénzügyi kimutatások nem adnak megbízható és valós képet a Nemzeti Számviteli Standardokkal összhangban.
Dunakeszi, 2011. január 6.