11-11-21

» Ötéves a blog

2011. nov. 21. 20:02 | írta: tapeter | 1 komment

2011. november 22-én ünnepli elindításának ötödik évfordulóját az MVGYOSZ-ről cenzúra nélkül című blog.

Köszönet minden olvasónak, aki ezen az oldalon követte nyomon a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével kapcsolatos híreket.

Köszönet azoknak az olvasóknak, akik a kommentekben véleményt nyilvánítottak az itt megjelent írásokkal kapcsolatban.

Végül de nem utolsó sorban köszönöm mindazok munkáját, akik információ-nyújtással vagy a megjelenő cikkek lektorálásával segítették az írások létrejöttét. Közreműködésükre a jövőben is számítok.

 

Takács Péter

11-11-16

» MVGYOSZ: a harmadik negyedévi állami támogatás késik, de az üdülőre elkülönített alaphoz nem nyúlnak

2011. nov. 16. 10:30 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Egyelőre nem nyúl hozzá az általában csak Róthbart-hagyatékként emlegetett, elvileg a balatonboglári üdülő újjáépítésére félretett mintegy 18 millió forintos tartalékhoz a késő harmadik negyedéves állami támogatás ideiglenes pótlására a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) - döntött a szervezet elnöksége 2011. november 15-én.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium - a többi társával együtt - bizonyos összeget tartalékolni volt kénytelen egy kormányhatározat alapján. Ez azt jelenti - volt kihámozható az MVGYOSZ elnökségének legutóbbi tanácskozásán -, hogy a szervezetnek jutó pénz egyelőre késik. Szakály Melinda elnök felvetette, érdemes lenne az üdülőre félretett pénzből kisegíteni a tagegyesületeket, amíg nem érkezik meg a forrás a minisztériumtól.

"Keserű tapasztalatai" vannak Dr. Micserics Józsefnek a félretett pénz ideiglenes, működésre történő felhasználásával kapcsolatban - mondta a hivatalvezető. A Felügyelő Bizottság (FB) tudniillik korábban erősen helytelenítette, hogy a pénz elkülönítésével foglalkozó eredeti elnökségi határozat szellemével ellentétben a szervezet nem tartotta külön számlán a mintegy 18 millió forintot. A hivatalvezető úgy emlékszik, amikor kérte az elnökségtől a forrás felszabadítását, megkapta a testület beleegyezését, ám "amit a Felügyelő Bizottságtól kapott..". Azt "nem szeretné még egyszer" a hivatalvezető. Dr. Micserics hangsúlyozta, ő nincs az FB ellen, de tudja, "úgyis az fog megjelenni bizonyos fórumokon". A hivatalvezető leszögezte,  ő csupán tiszta, egyértelmű helyzetet szeretne.

Nem szívesen szavazta volna meg Dr. Tóka László az összeg felszabadítását - derült ki a tanácskozáson. A pécsi elnök attól tart, ha most felhasználják a félretett pénzt, az el fog folyni egyszer és mindenkorra. Ráadásul semmi nem garantálja, hogy a most még csak tartalékolni rendelt összeget a központi költségvetés nem zárolja később egy újabb kormányhatározattal, hogy aztán már egyáltalán ne kapja meg a támogatást az MVGYOSZ.

Kovács Béla sem támogatja az összeg felszabadítását. Kovács ellene van annak, hogy a szervezet elnöksége folyamatosan megsegíti az aktuálisan ezért-azért bajban lévő tagegyesületeket. Ha most ezt a pénzt ideiglenesen felhasználják - véli kovács Béla -, "elindul a pokol". "Nem lesz megállás". Kovács Béla úgy gondolja, az MVGYOSZ tagegyesületeinek igenis ki kell bekkelniük a támogatás megérkezéséig eltelő hónapokat.

Kérdésre válaszolva a tanácskozáson Micserics József elmondta, nagyjából 4-5 olyan tagegyesület lehet a huszonkettőből, ahol végzetes következményei lehetnek a támogatás további késésének. Ők azok, akik nem tudtak felhalmozni legalább féléves működéshez szükséges tartalékot - magyarázta a hivatalvezető.

Kovács Béla nem pontosan látja, mit értenek kollégái egy-egy egyesület ellehetetlenülésén. A zalai elnök úgy véli, ha késik is a támogatás, az egyesület elnöksége, tagsága még megmarad. A jogszerű működés nem hiúsul meg, hisz például közgyűlést tarthatnak. Kovács szerint adott esetben igénybe kell venni a tagság anyagi segítségét is a talpon maradáshoz.

Németh Orsolya úgy emlékszik, a központ eleve olyan kondícióval kötött szerződést atagegyesületekkel, hogy csak akkor adja tovább a pénzt, ha az megérkezik.

Dr. Micserics József szerint fontos érteni, hogy a késő központi támogatás nemcsak a tagegyesületeket sújtja, hiszen a központ sem kapja meg a neki járó összeget. A félretett 18 millió forint, amit ideiglenesen ki lehet egészíteni az üdülőt jelenleg üzemeltető vállalkozótól kapott 2 milliós kaucióval eleve nem is képes fedezni a tagegyesületeknek járó harmadik negyedévre vonatkozó utalást. Ha minden tagegyesületnek az eredeti szerződésben szereplő összegek arányában utalna pénzt a központ, nagyjából két hónapra tudná finanszírozni működésüket.

A tanácskozáson elhangzott, az MVGYOSZ-nek jogilag egyáltalán nem kötelessége támogatni tagegyesületeit. Az önálló jogi személyiségű civil szervezetek anyagi támogatása csupán erkölcsi kötelességként merülhet fel.

Kérdésre válaszolva Dr. Micserics József elmondta, a korábban a Magyar Nemzeti Banktól kapott 18,6 milliós összeg elfogyott, a központ a szolgáltatások finanszírozására költötte. A hivatalvezető megjegyezte, a Szövetség a pénzt eleve erre kapta. Emlékezetes, amikor az adomány megérkezett, még Dr. Szőke László elnökségének idején, a szervezet vezetése úgy határozott, olyan fejlesztésre költi a summát, melynek köszönhetően a látássérültek kézzelfogható és maradandó eredményeit láthatják majd a plusz forrásnak. Idővel azonban kiderült, nincs mód ilyen fejlesztésre költeni a pénzt. Az elnökség 2010 januárjában úgy határozott, a 2009-ben érkezett adományt az eleve meglévő  szolgáltatások finanszírozására használja fel.

Az elvileg az üdülőre költendő pénzzel kapcsolatban Németh Orsolya megjegyezte, hamarosan szükség lehet a nagyteljesítményű Braille-nyomtató pótlására is, erre is érdemes tartalékolni.

Dr. Micserics József több "időzített" bomba meglétéről tájékoztatta az elnökséget, melyek egyike a várhatóan hamarosan működési idejét leszolgáló, rendkívül költségesen pótolható Braille-nyomtató. A készülék egyébként nincs az MVGYOSZ tulajdonában, de működtetését a szervezetnek kell finanszíroznia.

A vakvezető Kutyakiképző Iskola időzített bombáját a Szövetség hatástalanította, mondta a hivatalvezető. Tudniillik az igenmegviselt állapotban lévő ingatlant sikerült rendbe tenni. Legutóbb például a PHD Hungary Kommunikációs Ügynökségnek és különböző festékgyártóknak hála kifestették a kutyaiskola épületét, lefestették az intézmény kerítését - mondta Farkasné Schiff Mónika szakmai vezető.

A hatástalanított időzített bombák közé tartozik a hivatalvezető szerint a Hermina úti székház elektromos hálózatával kapcsolatos javítás, valamint az eredeti épülethez néhány évtizede hozzátoldott hátsó traktus födémének cseréje, melyre idén, a halottak napja környékén került sor.

Az egyelőre hatástalanítatlan bombák közé sorolható az épület kazánja és homlokzatának hulló  vakolata.

Október 15-ig a huszonkettőből kilenc egyesületnek sikerült  benyújtania a szeptember 30-val záruló negyedéves időszakra vonatkozó elszámolást - mondta Kutor Sándorné, a Szövetség pénzügyi vezetője. Az egy korábbi elnökségi határozattal kitűzött határidőre beérkezett elszámolások közül öt volt hibátlan. A későkkel együtt tizenhat tagegyesületnek kellett hiánypótlást teljesítenie, két esetben vált szükségessé a visszafizetés intézménye helyett kitalált csökkentett kifizetés. Azaz két egyesület nem tudott teljes egészében elszámolni a leutalt összeggel, ők a következő utalásnál ennyivel kevesebbet kapnak. Az elnökség tanácskozásain több éve kimeríthetetlen témát szolgáltató Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Egyesülete egyáltalán nem számolt el a harmadik negyedévről. Igaz, 2011 első félévére teljesítették kötelezettségüket. Több utalást azonban egyelőre nem kapnak a legutóbbi mulasztás következményeként.

Kutor Sándorné elmondta, az elszámolásokból kitűnik, a legkomolyabb probléma a számlák záradékolásával van.

A tanácskozáson előkerült, a Hermina úti központnak is rendszeresen kellett hiánypótlást benyújtania a Szövetséget finanszírozó minisztérium felé az utóbbi években. Dr. Tóka László furcsállotta, hogy milyen alapon várja el a központ tagegyesületeitől a pontos fizetést, ha neki magának sem sikerül rendben elszámolnia.

Teljesen más a központ esete a minisztériummal, mint a tagegyesületek elszámolási problémája a központtal - világosította fel Dr. Tókát Micserics József hivatalvezető. Dr. Micserics úgy értékelt, a központ elszámolásával nem voltak igazi problémák, csupán azért kellett úgymond hiánypótolniuk, mert a minisztérium nem értett pontosan bizonyos technikai elszámolásokat, pl. ami a Braille-oldalak   nyomtatására vonatkozott. A hivatalvezető szerint ezek mondvacsinált aggályok voltak, ilyen hiánypótlásra a kormányváltás óta nem volt szükség - tette hozzá.

Dr. Tóka László megjegyezte, eleve furcsa elszámolásról beszélni, hiszen azt a pénzt, amivel el kellene számolni, a központ és a tagegyesületek még meg sem kapták.

Dr. Micserics Ismét megjegyezte, a Szövetségnek nyilvánvalóan át kell állnia az utófinanszírozott működés modelljére. Megfontolható - vetette fel -, hogy visszatérjen a szervezet a 2005-ös modellhez. Azaz egy nagyszabású projekttel próbálja meg ideiglenesen kipótolni a költségvetésben tátongó réseket. (Mint ismert, a 2006-ban és 2007-ben lebonyolított Látótér projektre a szervezet több, mint 100 millió forintot nyert.)

Újabb lehetőség, hogy egy külső partnerrel finanszíroztatja meg a Szövetség ideiglenesen a tevékenységét valamilyen együttműködés formájában. Konkrétumok azonban egyik verzióval kapcsolatban sem hangoztak el.

Ami a jelenleg szerződés alapján elvileg járó központi támogatást illeti, az MVGYOSZ vezetése nem tartja életszerűnek perre menni a minisztériummal a késlekedés ellenére sem. A pert vélhetően évek elteltével a szervezet megnyerné, a közbeeső időre viszont valószínűleg nem kapna egy fillért sem. A tanácskozáson elhangzott, a Szövetség vezetői az utóbbi évekből egyetlenegy olyan alkalomra sem emlékeznek, hogy a MVGYOSZ-t finanszírozó minisztérium a szerződésben szereplő határidő lejárta előtt utalta volna az összeget. Dr. Micserics József megjegyezte, hogy ennek az államigazgatáson belül milyen objektív okai vannak, abba az MVGYOSZ vezetése nem lát bele.

Ami a születőben lévő 2012-es magyar költségvetés a Vakok Szövetségét érintő adatait illeti, mint az előző bejegyzésben is szerepel, egyelőre nincs elkülönítve egyetlen fillér sem a szervezet javára. Kutor Sándorné kigyűjtötte a költségvetés tervezetéből azokat a számokat, melyek a Vakok Szövetsége finanszírozásánál vagy a látássérültek szervezeteinek támogatásánál valamilyen módon szóba jöhetnek. Kutorné 570 millió forintot talált például jeltolmácsi hálózat és elemi látásrehabilitáció fenntartására. Az elnökség információi szerint a pénz nagy része a jeltolmács hálózathoz kerülhet.

A fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei 993 millió forintot kaphatnak egyedi döntés, meghívásos vagy nyílt pályázatok alapján. Az MVGYOSZ számára megküldött, Tapolczai Gergelytől származó módosító javaslat mégis konkrét összegeket rendelne az országos fogyatékos érdekvédelmi szervezetekhez – derült ki a tanácskozáson. Itt az MVGYOSZ számára 160 milliós összeg szerepel.

A Magyar Köztársaság 2012-es költségvetésének tervezete szerint a megváltozott munkaképességűek munkabére és járulékainak támogatására jövőre 13 milliárd forintot szán a kormány.

Kutorné végül a látássérültekre költhető költségvetési összegeket átböngészve a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) pályázatai között bukkant forrásokra.

A központ által a tagegyesületeknek leutalt pénzek elosztása igazságtalan, folyamatosan problémákat vet fel - jött elő az elnökség tanácskozásán számtalanadik alkalommal. A mostani rendszerrel az egyesületek nagy része elégedetlen - mondta Dr. Micserics József újdonsággal aligha szolgálva az elnökség tagjainak.

"Minden évben van egy nekifutás", hogy megoldják a nehézségeket, ám "akuttá vált a probléma" - értékelt a hivatalvezető. Dr. Micserics szerint érdemes lenne véglegesen rendezni a helyzetet. A hivatalvezető úgy látja, az egyre apadó, egyre szigorúbb elszámolási követelményekhez kötött források is ebbe az irányba nyomják a szervezetet.

A születőben lévő civil törvény szövegtervezetéből Dr. Micserics József azt olvassa ki, hogy a jövőben az állam a civil szervezetektől gazdasági profizmust vár. Pl. azt, hogy egy kétadóéves ciklus átlagában nyereséget termeljenek. Ahogy már az előző tanácskozáson is mondta, a szervezetet gazdasági társaságként kell működtetni, a profit immár nem hangozhat szitokszóként a gazdálkodással kapcsolatban. A nonprofit szektor csupán abban különbözhet a forprofittól, hogy a termelődő nyereséget nem lehet kivenni, azt a működésre, fejlesztésekre  kell visszaforgatni.

Dr. Micserics úgy látja, tarthatatlan, hogy az MVGYOSZ központja által a tagegyesületeknek kifizetett pénzeket ilyen-olyan hagyományokra épülő rendszerben utalják le. Tiszta, átlátható szisztémára van szükség, objektíven mérhető indikátorokhoz kell kötni a támogatást. Ám ilyenekre vonatkozó ötletekkel a tanácskozáson senki nem rukkolt elő. Dr. Tóka pedig megjegyezte, nem is hisz benne, hogy ez a probléma megoldható.

Dr. Nagy Sándor felvetette, egy belső pályázati rendszerben az objektivitás például azon bicsaklik meg, hogy ismerik egymást a tagegyesületek. Egyik-másik  beadott anyagról szinte biztosan lehet tudni, nem a valóságot tükrözi.

"A papír a legtürelmesebb dolog a világon" - jegyezte meg a hivatalvezető, ezért nem a pályázatok irányába mozdulna el. Inkább valamiféle mutatószámszerű dolgot volna érdemes beépíteni - véli.

A hivatalvezető összességében úgy látja, minél bonyolultabb egy rendszer, minél több mutatót vesz figyelembe, annál igazságosabb tud lenni, ám egyben annál nehézkesebbé is válik. "Minden rendszer igazságtalan egy másik rendszerből nézve" - hozott föl egy újabb alapigazságot.

  A hivatalvezető úgy érzékeli, többen felvetették már a tagegyenlőség problémáját. Tudniillik ha nem taglétszám-arányosan kapnak pénzt a tagegyesületek, nem egyforma összeg jut egy-egy vak emberre. (Valójában az MVGYOSZ tagegyesületeinek tagjai a központi szervezetnél nem rendelkeznek tagsági jogviszonnyal.)

Szakály Melinda úgy látja, az érdekvédelem egy egység. Erre mindenki kaphatna pénzt, a szolgáltatásai finanszírozását pedig oldja meg ki-ki ahogy tudja.

Az elnök tapasztalatai szerint egyébként a Magyar Államkincstár által kibocsátott, az utazási kedvezmények igazolására szolgáló plasztiklap hatására csökken a létszám a tagegyesületeknél. (Tudniillik már nem kell a tagkönyv a kedvezményes utazáshoz. Az új igazolvány kibocsátása előtt a tagkönyv híján igen nehézkes volt a jogosultság igazolása.)

A szövetség jövőjével kapcsolatban Dr. Tóka László úgy látja, nem sok jót remélhetnek ebben az országban a civil szervezetek. ha majd jó néhány évtized elteltével kialakul annak a kultúrája, hogy a tehetős emberek ilyen célokra is áldoznak vagyonukból, változhat a helyzet. Addig Tóka szerint elszegényedés, a tartalékok felélése, hanyatlás várható. Vitatja a pécsi elnök komor jövőképét Dr. Micserics József. Szerinte a központi támogatás valóban csökken, sőt, megszűnik, a rendelkezésre álló eszközöket azonban át kell csoportosítani. Dr. Micserics József sokadszorra ismételte meg, a végső cél, hogy a Szövetség teljesen függetleníteni tudja magát az államtól. Érdekvédelmi szervezetként így léphet fel igazán hatékonyan. Hiszen - tette hozzá Kroll Zsuzsanna érdekvédelmi vezető - gyakran épp az álammal szemben kell a látássérültek érdekében fellépni. Dr. Micserics József szerint a szabad források jelentik a játékteret. A hivatalvezető ide sorolja a tagdíjbevételt is.

 

 

Gyógyszeresdobozok Braille-feliratai: 0,2 vagy 0,35 milliméter?

Elhalasztotta az állásfoglalás kibocsátását a gyógyszeresdobozok Braille-feliratával kapcsolatban az MVGYOSZ elnöksége. A testület által létrehozott Braille Bizottság azt javasolja, hogy a Szövetség álljon ki a 35 milliméteres pontmagasság mellett. Egy hatályos nemzetközi szabvány szerint tudniillik 0,2 milliméter az előírás, mely sok látássérült embernek már nehezen olvasható. A gyógyszergyártók érdeke pedig a minél alacsonyabb pontmagasság - jegyezték meg többen. Egy hazai jogszabály alapján a gyógyszergyártóknak a forgalmazás megkezdése előtt véleményeztetniük kell a csomagolást látássérültek szervezeteivel, tudniillik hogy a Braille-felirat megfelel-e a követelményeknek. Az MVGYOSZ-en és tagegyesületein kívül ilyen véleményezést más szervezetek is végeznek, ám hogy kik, arról az elnökségnek csak részben van tudomása. Németh Orsolya ezért – a Braille Bizottság véleményéhez csatlakozva - egy felmérést javasol, kapcsolatfelvételt azon szervezetekkel, akik hasonló tevékenységet folytatnak. Azt kellene elérni, hogy sehonnan sem kaphassanak a gyógyszergyártók olyan jóváhagyást, mellyel a kezükben használhatatlan feliratú dobozok forgalmazását kezdhetik meg.

Szinte napra pontosan két éve határozta el ugyanezt az MVGYOSZ elnöksége. Munkacsoport jött volna létre a gyógyszeres dobozok Braille-feliratainak ellenőrzésére, egységes adatbázist hozott volna létre a központ: ki, mikor, milyen gyógyszeresdobozra adott ki engedélyt. A dologból azonban nem lett semmi. Az azóta részben lecserélődött elnökség jelenleg is hivatalban lévő tagjai a mostani ülésen nem sok jelét adták, hogy tudnának róla, ezt a témát már megtárgyalták. 2009 novemberében az akkor még elnökségi tag Sztakó Krisztina kijelentette, soha nem lesz egységes nyilvántartás. Sztakónak eddig igaza lett.

Az MVGYOSZ-nek 2006 november 8-án már született olyan állásfoglalása, mely a 0,35 milliméteres pontmagasságot ajánlja. Ezt 2007 október 10-én 0,2 milliméterre módosították. A Braille-bizottság most azt kezdeményezte, hogy a 2006-ban még nem létező, 0,2 milliméteres pontmagasságot előíró nemzetközi szabványt az MVGYOSZ kísérelje meg megváltoztatni. A hivatalvezető szerint erre igen kevés esély van - lévén az előírás nemzetközi jogi norma.

Dr. Tóka és Dr. Nagy Sándor az életszerűséget szorgalmazták. Szerintük gyógyszeresdobozok Braille-feliratain senki sem fog regényeket olvasni. Ezért elég, ha éppen csak olvasható a készítmény neve. Dr. Tóka számára ennek a kritériumnak tökéletesen megfelel a 0,2 milliméter is, ám ennek dacára meg fogja szavazni a 0,35 millimétert.

Péter Zsigmond, a Braille-nyomda munkatársa a Braille Bizottság számára olyan nemzetközi példákat gyűjtött össze, melyekben a 0,2 milliméternél jóval magasabb pontmagasság szerepel. Kérdés azonban, hogy ezt egy-egy országban mennyire veszik komolyan és mennyire lehet kikényszeríteni alkalmazásukat. Erre nézvést az elnökség egy összefoglaló jelentést rendelt meg a hivatal munkatársaitól a következő ülésre.

 

Rövid hírek

 

Nem vizsgálják felül az I. és II. csoportos rokkantak besorolását - értesült informálisan Szakály Melinda elnök a médiában nem rég felbukkant hírekkel kapcsolatban.

Folyamatosan zajlik a direkt marketing kampány - tájékoztatta Kroll Zsuzsanna az elnökség tagjait. Ebben a hónapban is mentek ki hírlevelek - mondta. A szervezet és a partnerként közreműködő Human Dialog Kft. következetesen "hírlevélnek" nevezi az adományokat kérő és azokat megköszönő leveleket. Kroll elmondta, folyamatosan értékelik, a kampány mely akciói nyereségesek, melyek veszteségesek. 

A november 15-i ülés meghívójában még napirendi pontként szerepelt a 2012-es kampányterv,ennek megvitatását azonban az ülés elején a készülő civil törvényre való nem részletezett hivatkozással elnapolták.

Képzést szeretne tartani az MVGYOSZ a domború térképek használatáról látássérülteknek. A tapintható térképek, ábrák gyártásával kapcsolatos egységes állásfoglalás elkészítésére pedig almunkacsoport állt fel, melybe az előállítókat, a rehabilitációs mérnököket, a felhasználókat és a rehabilitációs tanárokat is bevonták.

A Budapest Szíve program keretében új hangos lámpák és taktilis jelzések kerültek telepítésre a fővárosban - mondta Kroll Zsuzsanna. A távirányítással aktiválható hangos közlekedési lámpák Kroll szerint "pocsékra" sikerültek. Krollék tervezik, hogy a jövőben a Hermina úti székházban működő Segédeszköz boltban kaphatók lesznek a távvezérlők.

A hangos lámpa nem hangos térkép - volt kénytelen felvilágosítani egy a Margit hídnál üzembe helyezendő berendezés tervezőmérnökét Kroll Zsuzsanna. Nincs rá szükség, hogy a lámpa valószínűtlenül hosszú, felolvasott információhalmazzal lássa el az arra járó látássérülteket.

Kroll a fentieken felül hosszasan sorolta az elnökségi ülésen, az Elnöki kabinet mire pályázott, milyen megbeszélésen vett részt, kivel, miben működik együtt... Dr. Nagy Sándor nem érti, miért kell ezzel az elnökségi ülésen ennyi időt elvenni. Nagy egyébként évek óta kéri, folyamatosan kapjon az elnökség tájékoztatást a hivatalban folyó érdekvédelmi munkáról. Ezt most Szakály Melinda megint megígérte. Így több idő jutna az érdemi munkára - véli Dr. Nagy Sándor. A debreceni elnök azt is sérelmezte, hogy az elnökségi tagok nem tudják, milyen leveleket küld ki az MVGYOSZ több tízezres mennyiségben a Human Dialog Kft-vel folytatott kampány során. Azt se tudjuk, mire gyűjt a szervezet jelenleg - summázott Dr. Nagy Sándor.

Visszautasította Kroll Zsuzsanna, hogy az elnökség tagjai ne ismerhetnék meg a levelek tartalmát. Ezek elküldésére ígéretet tett az érdekvédelmi vezető. Azt ugyanakkor nem cáfolta Kroll, hogy eddig az elnökség tagjai nem kapták meg a leveleket.

Öt részletben fizetheti ki vakvezető kutyájának használatba vételi díját Rabóczky Gyuláné. A jövőben az ilyen kérvények elbírálásáról az elnök saját hatáskörében dönt - határozott az elnökség.

T. Péter

 

11-11-11

» Jogerős ítélet

2011. nov. 11. 19:59 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Fővárosi ítélőtábla        5

2.Pf.20.563/2011/4.

 

 

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

 

 

 

 

A Fővárosi ítélőtábla dr. Poprádi Péter ügyvéd által képviselt Takács Péter felperesnek, dr. Harcos Gábor ügyvéd által képviselt Cseri Sándor I. rendű, Cseriné Garamvölgyi Annamária II. rendű alperesek ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. szeptember 16. napján meghozott, 19.P.26.538/2008/19. számú ítélete ellen az alperes részéről 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

 

 

ítéletet:

 

 

A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

 

Kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra személyenként 18.000-18.000 (tizennyolcezer-tizennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

A 18.000 (tizennyolcezer) forint csatlakozó fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. Az ezt meghaladó költségeiket a peres felek maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

 

Indokolás:

 

 

Takács Péter felperes 2005. és 2006. években a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) által kiadott Vakok Világa című folyóirat főszerkesztője volt.

 

Cseri Sándor I. rendű alperes rendszeres szerzője a Vakok Világa című lapban megjelentetett cikkeknek.

Cseriné Garamvölgyi Annamária II. rendű alperes a felperest követően vált a Vakok Világa című lap főszerkesztőjévé.

 

Az I. rendű alperes rendszeresen részt vett az MVGYOSZ elnökségi ülésén és arról internetes blogjában szubjektív hangvételű tudósításokat tett közzé.

 

Az I. és II. rendű alperesek a Vakok Világa című folyóiratban, a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.25.158/2006. és a 8.P.21.942/2006. számú, valamint a Fővárosi ítélőtábla előtt 2.Pf.21.150/2007. számú perekben, továbbá a Vakok Világa című lapról az MVGYOSZ Országos Elnökségének készített jelentésében, valamint az MVGYOSZ 2008. április 5. napján tartott közgyűlésén a felperest érintő közléseket tettek, illetőleg hoztak nyilvánosságra.

 

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű alperesek az általa külön megjelölt, 2006. novembere és 2009. júniusa között megjelent Vakok Világa című folyóiratban közölt írásokban foglaltakkal, a 19.P.25.158/2006., a 8.P.21.942/2006., a 2.Pf.21.150/2007., az MVGYOSZ részére készített jelentésben írottakkal, és az MVGYOSZ közgyűlésén tett nyilatkozataikkal megsértették a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. és II. rendű alpereseket, hogy nyilatkozattal adjanak részére elégtételt az okozott jogsérelmekért.

A felperes ezen túlmenően az alpereseket egyetemlegesen 250.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni. A felperes 50.000 forint + áfa határozott összegű perköltségigényt terjesztett elő.

A felperes álláspontja szerint a többször módosított kereseti kérelmében megjelölt, összesen 46 pontban felsorolt nyilatkozatokban foglalt valótlan, sértő tényállításokkal és indokolatlanul bántó véleménynyilvánításokkal megsértették a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait.

 

Az alperesek kérték a felperes keresetének elutasítását.

Kifejtették, hogy az általuk tett nyilatkozatok való tartalmúak, a véleménynyilvánításaik során pedig megalapozott álláspontjukat fejtették ki. Közléseik a felperesnek az MVGYOSZ-szel, illetőleg személyükkel szembeni magatartását érintették, illetve minősítették.

 

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy

az I. rendű alperes azzal, hogy az általa szerkesztett Vakok Világa című folyóirat 2006. novemberi számában olyan hamis látszatot keltett, hogy a felperes, mint a lap főszerkesztője nem rendelkezett volna megfelelő képzettséggel;

az I. rendű alperes azzal, hogy a Vakok Világa folyóirat 2007. júniusi számában a „Hamis vádak lelepleződnek" című cikkben azt a valós tényt, hogy Takács Péter felperes rendszeresen erőteljes véleményt formált a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Elnökségének és a Vakok Világa szerkesztőinek tevékenységéről, olyan hamis színben tüntette fel, hogy a felperes rágalmazást követett volna el;

az I. rendű alperes azzal, hogy a Vakok Világa folyóirat 2008. februári számában megjelent „Még pénzt is akart Takács Péter" című cikkben annak megalapozatlan állításával, hogy a felperes bárki sérelmére ténylegesen rágalmazást követett volna el;

az I. rendű alperes azzal, hogy a Vakok Világa című folyóirat 2008. júliusi számában megjelent „Vaskóné és társai megkapták az igazságot" című cikkben olyan hamis látszatot keltett, hogy a felperes nagyszámú peres vagy hatósági eljárást indított volna; a Fővárosi ítélőtábla előtt 2.Pf.21.150/2007. szám alatt zajló ügyben becsatolt ellenkérelemben, illetve az ellenkérelemnek a Vakok Világa folyóirat 2008. februári számában közzétett tartalmában a II. rendű alperes annak megalapozatlan állításával, hogy a felperes ténylegesen rágalmazást követett volna el;

a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Elnöksége számára a lap helyzetéről 2007. november 12-én kelt jelentésében a II. rendű alperes azzal, hogy megalapozatlanul állította, hogy a felperes a főszerkesztői időszakában tudatosan, szándékosan rágalmazásnak, becsületsértésnek adott helyt;

ugyanezen jelentésben olyan hamis látszat keltésével, hogy a felperes rágalmazásokat követett volna el;

ugyanezen jelentésben annak valótlan állításával, hogy a felperes főszerkesztői időszakában az elkészült interjú szövegeket előzetesen nem mutatták volna be az interjúalanyoknak ; a Vakok Világa 2008. decemberi számában az „Erőfeszítések a pénzelvonással szemben" című cikkben a II. rendű alperes azzal, hogy valótlanul állította, hogy bírósági ítélet kérdőjelezte volna meg a felperes nyilatkozatainak valóságtartalmát;

a Vakok Világa című folyóirat 2008. decemberi számában az I. rendű alperes azzal, hogy a „Szándékosság vagy képesség-hiány" című írásában megalapozatlanul állította, hogy a felperes internetes tudósításában valótlanságokat közölt volna az MVGYOSZ elnökségi üléséről;

a Vakok Világa folyóirat 2009. februári számában a „Végrehajtó esete Takács Péterrel" című cikkben az I. rendű alperes annak valótlan állításával, hogy Takács Péter felperes több pert indított volna egyetlen cikk kapcsán, illetve olyan hamis látszat keltésével, hogy a felperes peres eljárások sokaságát indította volna és ezek többségét elvesztette, valamint annak valótlan állításával, hogy az általa kezdeményezett végrehajtási eljárásért pénzt fizetett volna;

a Vakok Világa 2009. májusi számában az „Ügyészi levél a szövetség elnökéhez" című cikkben az I. rendű alperes annak valótlan állításával, hogy a felperes feljelentéssel élt volna a főügyészségnél, olyan hamis látszat keltésével, hogy a felperes ténylegesen rágalmazást követett volna el;

a Vakok Világa folyóirat 2009. júniusi számában a II. rendű alperes által jegyzett „Szórádi Bálint ütni készül" című cikkben a II. rendű alperes annak megalapozatlan állításával, hogy a felperes feljelentéseket tett volna a lap főszerkesztőjével, a II. rendű alperessel szemben; annak ugyanezen lapszámban „Stabil a szövetség gazdálkodása" című cikkben a II. rendű alperes annak megalapozatlan állításával, hogy a felperes feljelentést tett volna az MVGYOSZ ellen

megsértették a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. és II. rendű alpereseket, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a megállapított jogsértésekért magánlevélben fejezzék ki sajnálkozásukat a felperesnek.

Kötelezte az I. és II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 100.000 forintot.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Az elsőfokú bíróság úgy határozott a felek a felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni.

 

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 21.000 forint kereseti illeték viseléséről úgy határozott, hogy abból az I. és II. rendű alperesek személyenként 5.250-5.250 forintot kötelesek a Magyar Államnak külön felhívásra megfizetni, míg a fennmaradó 10.500 forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

 

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 7. § (1) bekezdését, 8. § (1) bekezdését, 61. § (1) bekezdését, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Európai Emberi Jogai Egyezmény 7. Cikkének 1., 2. pontjait, a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 2. § (1), (3) bekezdéseit, 3. § (1) bekezdését és a 11. § (1) bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. § (1) bekezdését, 78. § (1) és (2) bekezdéseit, 85. § (1) bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (5) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 163. § (1), (2), (3) bekezdéseit, 164. § (1) bekezdését, 206. § (1), (2), (3) bekezdéseit, az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB és 36/1994. (VI. 24.) AB határozatait, a Legfelsőbb Bíróság PK 12., 13., 14. számú állásfoglalásait.

 

Az elsőfokú bíróság a közlések megjelenésének helye szerint összesen 20 pontban, azon belül pedig az egyes sérelmezett közléseket összesen 46 pontban tárgyalta.

 

Az elsőfokú bíróság a felperes végzettségével kapcsolatos közléssel összefüggésben azt állapította meg, hogy hamis látszatot keltő volt az a közlés, hogy a felperes felsőfokú végzettséggel nem rendelkezik, így ezt jogsértőnek találta (1/1/2.).

 

Jogsérelmet állapított meg a „közönséges rágalmazó" közléssel kapcsolatosan is, mert ez a véleménynyilvánítás határain túlment és gyakorlatilag a felperest bűncselekmény elkövetésével vádolta (1/3/3.).

 

Alapos volt a felperes kereseti kérelme azon közlés miatt, amely szerint ő hamiskodott, rágalmazott, heccelődött volna. Az elsőfokú bíróság ismételten arra mutatott rá, hogy a rágalmazás állítása bűncselekmény elkövetésére utalt, melyre a felperes esetében semmifajta bizonyíték nem volt (1/5/1.).

 

Valótlan volt továbbá az a közlés, mely szerint a felperes nagyszámú peres eljárást kezdeményezett, mert erre nézve bizonyíték nem volt, így az a valóságnak nem felelt meg (1/6.).

 

Az elsőfokú bíróság a felperes tevékenységének, mint „egy rágalmazói szeszélyeinek" való jellemzése szintén olyan tartalmú, mellyel a felperest büntetőítélet megállapítása nélkül nevezték rágalmazónak, ami szintén jogsértőnek minősül.

 

Az elsőfokú bíróság a korábban megállapított jogsértésekkel azonosan, úgyszintén jogsértőnek ítélte azt az alperesi közlést, amely az MVGYOSZ Országos Elnöksége számára készült jelentésben szerepel, és a felperes tevékenységét úgy írta le, hogy rágalmakat közölt (1/9/2-4.).

 

Fővárosi ítélőtábla        5

2.Pf.20.563/2011/4.

 

Valótlan tényállításnak minősítette azt, hogy a felperes egy 2005-ben készült interjú szövegét nem mutatta be az egyik nyilatkozónak. A felperes magatartását ezzel kifejezetten a sajtótörvénybe ütköző módon írta le a II. rendű alperes.

 

Az elsőfokú bíróság bizonyítatlanság hiányában valótlan tényközlésnek minősítette azt, hogy a felperes esetében bírósági ítélet mondta volna ki, hogy nem mondott igazat.

 

Az okirati bizonyítékok egybevetésével az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az I. rendű alperes valótlanul állította azt, hogy a felperes az MVGYOSZ elnökségi ülésén történtekről valótlanul és hamis látszatot keltve tájékoztatott. Hangsúlyozta, hogy a nézőpontok eltérő volta még nem jelent valótlan közlést (1/12.).

 

Az alperesi bizonyítás hiányára tekintettel jogsértést állapított meg azzal összefüggésben, hogy a bértámogatási ügyben bocsánatot kért volna blogjának olvasóitól, mert belátta, hogy a bértámogatás felvétele nem volt jogszabálysértő (1/14.).

 

Hamis látszatot keltőnek minősítette az I. rendű alperes azon közlését, hogy a felperes számtalan peres eljárást indított, mert ez bizonyítást nem nyert. Ennek következtében szintén valótlan volt az a közlés, hogy sorozatos pervesztes lett volna a felperes.

 

Mivel az alperesek nem tudták igazolni azt, hogy a felperes az általa indított végrehajtási eljárásban végrehajtási díjat fizetett volna, az elsőfokú bíróság ezt a közlést is valótlannak minősítette és a jogsértést megállapította (1/15/1., 3., 5-6.).

 

Az elsőfokú bíróság megállapította a jogsértést azzal összefüggésben is, hogy a felperes a főügyészségnél az MVGYOSZ-t feljelentette volna, mert ilyet nem tett és rágalmazást sem követett el (1/18.).

 

Jogsértést állapított meg amiatt, hogy a felperes feljelentette volna a II. rendű alperest, tekintettel arra, hogy az alperesi oldal ezt nem bizonyította. Az állítás valótlan tartalma mellett sértő is, mert úgy tüntette fel a helyzetet, mintha a felperes minden alapot nélkülöző, valótlan feljelentéseket tett volna (1/19.).

 

Úgyszintén megállapította a jogsértést a tekintetben, hogy a felperes a szövetséget a Fővárosi Főügyészségnél feljelentette volna, tekintettel arra, hogy büntetőeljárás kezdeményezésére a részéről egyáltalában nem került sor.

 

Az elsőfokú bíróság a felperes egyéb kereseti kérelmeit arra hivatkozással utasította el, hogy az azokban kifogásoltak egyrészt véleménynyilvánítást fejeznek ki (1/1/1., 1/1/3., 1/2., 1/3/1., 2., 1/4/1., 2., 1/5/1., 2„ 1/7/1., 1/7/5., 1/8/1., 2., 1/8/3-4., 1/9/1., 1/11/2., 1/15/1., 2., 1/16., 1/17., 1/19., 1/20.), továbbá a bizonyítás eredményeként azt állapította meg, hogy a felperes által sérelmezett közlések való tartalmúak, és az alperesek jogsértést nem követtek el (1/4/2., 1/5/3., 1/10., 1/15/4.). A további esetekben pedig úgy foglalt állást, hogy bizonyos teljesítmények minősítése nem tartozik a feladatkörébe (1/7/2-4., 1/9/6.) és nem minősítette jogsértő tartalmúnak, a karikírozó tartalmú közléseket sem (1/13.).

 

Az elsőfokú bíróság a jogsértést a Ptk. 84. § (1) bekezdésének a) pontja alapján megállapította, továbbá elrendelte az elégtétel adását is a Ptk. 84. § (1) bekezdésének c) pontja szerint, amelynek formájaként - az eset körülményeihez képest mérlegeléssel - a magánlevélben való sajnálkozás kifejezését határozta meg azzal a megjegyzéssel, hogy a felperes nincs elzárva attól, hogy a magánlevél tartalmát nyilvánosságra hozza.

 

A nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatosan arra mutatott rá, hogy a megállapított jogsértések tárgyi súlya nem jelentéktelen, de nem is kiemelkedő. Figyelembe vette azt, hogy a felek között kölcsönös vádaskodásokkal tarkított folyamatról van szó, és a felperesnek saját éles kritikai megjegyzései nyomán számolnia kell azzal, hogy hasonló stílusú nyilatkozatok látnak napvilágot a saját tevékenységével összefüggésben is. Értékelte továbbá azt a körülményt, hogy a jogalap tekintetében a felperes 30-40 %-ban lett pernyertes, és a felperes által igényelt nem vagyoni kártérítés összege pedig a jogsértéssel összefüggésben került kialakításra. Mindezeket mérlegelve a nem vagyoni kártérítés összegét 100.000 forintban állapította meg, ezt meghaladóan pedig a felperesi igényt elutasította.

 

Az elsőfokú bíróság a részleges pernyertességre tekintettel a perköltség viseléséről a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján határozott.

 

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. és II. rendű alperesek fellebbezéssel, míg a felperes csatlakozó fellebbezéssel élt.

 

Az I. és II. rendű alperesek fellebbezésükben kérték az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének teljes elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását.

Kifejtették, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mert helytelen következtetéseket vont le. Kiemelték, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és a vélemény annak érték és igazságtartalmára tekintet nélkül élvez védelmet. Utaltak arra is, hogy a felperesnek, mint közszereplőnek az átlagosnál keményebb és szigorúbb véleménynyilvánítást is tűrnie kell.

 

Előadták, hogy az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes tényszerűen korruptnak, dilettánsnak és illegitimnek nevezte az MVGYOSZ elnökségét, ami mint valóságot nélkülöző állítás a köznyelvi felfogás szerint is rágalomnak minősül. Ezzel szemben azonban az elsőfokú bíróság kizárólag az alperesek felperes által sérelmezett közléseit minősítette rágalmazással kapcsolatosan olyannak, mintha a felperest bűncselekmény elkövetésével vádolnák. Ezzel szemben azonban a felperes rágalmazta meg az elnökséget bűncselekmény elkövetésével és az ilyen jellegű nyilatkozatáról alkottak véleményt az alperesek.

Nem volt valótlan annak állítása a részükről, hogy a felperes nagyszámú peres eljárást kezdeményezett. Álláspontjuk szerint a Vakok Világa olvasóközönségének szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a felperes peres eljárásokat vagy más egyéb eljárásokat indított, hanem önmagában annak, hogy jelentős számú eljárást kezdeményezett. Ilyenek voltak az Egyenlő Bánásmód Hatóságánál, a munkaügyi bíróságnál kezdeményezett eljárások, a felperes által benyújtott sajtó-helyreigazítási per, az ügyészségen tett feljelentés, a jelen személyiségi per és az OTP elleni eljárás megindítása. Ezen túlmenően a felperes az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos Hivatalához os fordult.

 

A végrehajtási díjjal összefüggésben az alperesek arra hivatkoztak, hogy a felperesnek a végrehajtási eljárásban tett azon nyilatkozata, mely szerint „anyagi lehetőségeim a jogi képviselet finanszírozását a továbbiakban nem teszik lehetővé, a végrehajtás megszüntetésével szemben fellebbezéssel nem kívánok élni" arra lehet következtetni, hogy a megindított eljárást csak addig tudta finanszírozni, amíg ki nem derült, hogy annak kezdeményezése teljesen megalapozatlan volt.

 

Az alperesek összefoglalóan úgy nyilatkoztak, hogy a felperes tevékenységéről kizárólag véleményt mondtak, melyhez joguk volt.

 

Nem fogadták el az elsőfokú bíróság azon álláspontját sem, hogy a felperes keresete 30-40 %-ban lett volna megalapozott, figyelemmel a sérelmezett közlések nyomán megállapított jogsértésekre.

 

A felperes csatlakozó fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és keresetének teljes egészében való helyt adást az alperesek perköltségben való marasztalásával, melyet 50.000 forint + áfa határozott összegben jelölt meg.

 

Kifogásolta az elsőfokú bíróság ítéletének azon megállapítását, mely szerint igen éles kritikát fogalmazott meg az MVGYOSZ és annak elnökségének tevékenységéről több ízben, így ezt a mondatot az ítéletből mellőzni kérte. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy az elnökségi ülésekről tudósítást készít, statisztikákat tesz közzé és egyes személyek nyilatkozatait publikálja. Ezen közben kommentárt és véleményt sem tesz közzé.

 

A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletében felsorolt pontok szerint fejtette ki álláspontját (1/1/1. -1/20.).

Előadta, hogy az elsőfokú bíróság által elutasított kereseti pontokkal összefüggésben az alperesek olyan nyilatkozatokat tettek, melyek tényállításnak minősülnek és ezek kivétel nélkül sértik a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait. Ezeket a közléseket tévesen minősítette az elsőfokú bíróság véleménynyilvánításnak, az alperesek pedig nyilatkozataik való tartalmát nem bizonyították a perben.

 

Előadta, hogy az alperesek nem tudták azt bizonyítani, hogy hazudott volna (1/1/1.).

 

Hivatkozott arra, hogy hamis tudósításokat nem kreált és embertársait sem hangolta egymás ellen és kárt sem okozott ezzel, ezek a közlések egyértelműen tényállítások, nem véleménynyilvánítások. Az alperesek közlésükben - annak tartalma szerint - gyakorlatilag őrültnek nevezték. Mindez pedig a személyiségi jogait egyértelműen sértette (1/1/3.).

 

Alaptalanul vádaskodó közléseket nem tett, tudósításai objektívek az alperesek ezzel ellentétes közlése pedig szintén jóhírnév sértő (1/2.).

 

Az alperesek a hamis tudósítások tényszerűségét nem igazolták és az anyagi veszteségek bekövetkeztére sem tettek előadást, ezek a közlések pedig a véleményalkotás szabadságával összeegyeztethetetlenek és a felperes jóhírnevét sértik (1/3/1.).

 

Az alperesek nem álltak elő annak bizonyításával, hogy miért lenne alkalmatlan a Vakok Világának szerkesztésére, az ezzel összefüggő közlés egyértelmű tényállítás (1/3/2.).

Álláspontja szerint az alperesek a jóhírnevét megsérthették bírósági tárgyaláson, illetőleg bírósági beadványban tett nyilatkozataikkal is, ezért a jogsértés megállapításának mindenképpen helye van (1/4/1.).

 

Valótlan volt az I. rendű alperes azon állítása, hogy több esetben került sor helyreigazításra (1/4/2.).

 

Az. I. és II. rendű alperesek fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése nem alapos.

 

Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból helytálló következtetést vont le, a másodfokú bíróság nem látott okot határozatának megváltoztatására, ezért azt a Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.

 

Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásakor alkalmazandó jogszabályokat, az irányadó PK állásfoglalásokat, alkotmánybírósági határozatokat teljes körűen, részletesen ismertette, helyesen hivatkozott a bírósági gyakorlatra, így ezekre a Fővárosi ítélőtábla csak visszautal az alábbiak kiemelése mellett.

 

A Ptk. 75. § (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.

 

A Ptk. 78. § (1) bekezdése alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.

A (2) bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.

 

Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

 

A fellebbezési kérelemmel és csatlakozó fellebbezéssel érintett körben a Fővárosi ítélőtábla a következőkre mutat rá.

 

A felperes tevékenységével összefüggésben nem csak és kizárólag az elnökségi ülésekről készített beszámolóit kellett figyelembe venni, hanem egyéb nyilatkozatait is, ezek között pedig szerepelt olyan, melyben az MVGYOSZ elnökségét rendkívül erős szavakkal illette (7. sorszám alatti alperesi ellenkérelem és mellékletei). Ilyen körülmények között a Fővárosi ítélőtábla nem látott okot az elsőfokú bíróság azon ítéleti megállapításának mellőzésére, mely szerint tényként megállapítható, hogy a felperes éles kritikát fogalmazott meg az elnökség tevékenységéről.

 

Az elsőfokú bíróság rendkívüli részletességgel vette számba a felperes által a kereset tárgyává tett nyilatkozatokat, és azokat a teljes szövegkörnyezetre figyelemmel minden esetben megfelelő módon minősítette tényállításnak, illetőleg véleménynyilvánításnak. Erre tekintettel az alperesi fellebbezés és a felperesi csatlakozó fellebbezésben foglaltakhoz képest a másodfokú bíróság sem látott módot a felek által külön megjelölt kereseti kérelmek vonatkozásában a sérelmezett közlések eltérő minősítésére (tényállítás-vélemény).

A véleménynyilvánítás az idézett jogszabályi rendelkezések alapján valóban olyan alapvető jog, melynek korlátozása csak rendkívül szűk körben lehetséges, figyelemmel az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatban megfogalmazott azon elvre, hogy a vélemény értéktartalmára tekintet nélkül élvez védelmet. Jogsérelem megállapítása csak az indokolatlanul bántó, sértő tartalmú véleményformálás esetén lehet indokolt.

 

Az elsőfokú bíróság által véleménynyilvánító jellegűnek minősített I. és II. rendű alperesi közlések egyike sem volt olyan tartalmú, ami a jogsértés megállapítását eredményezhette volna. Ebben a körben mindenképpen figyelembe kellett venni a másodfokú bíróságnak azt a peres eljárás során is tapasztalható tényt, hogy a peres felek között kibékíthetetlen ellentét feszül. Másrészről a peres felek mindegyike, a vakok és gyengénlátók szűkebb társadalmán belül betöltött szerepük miatt, mindenképpen közszereplőnek minősül. Erre tekintettel pedig fokozottabban kötelesek tűrni az egymással szembeni kritikai megjegyzéseket.

 

Osztotta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság azon, nem vagyoni kártérítés megállapításával kapcsolatosan kifejtett álláspontját, hogy a felperesnek is számolnia kell éles kritikai megnyilvánulásai miatt azzal, hogy mások vele szembeni nyilatkozatai is indulatosak lesznek. A felperest érő kritikák nem szakíthatok ki az időbeli folyamatokból és a szövegkörnyezetből, és az, hogy a felperes ezeket önálló közlésekként bemutatva hivatkozik jogsértésre, az igényét nem teszi megalapozottá.

 

Az elsőfokú bíróság a tényállító közléseket is megfelelően minősítette, illetőleg bírálta el. Az ezekkel összefüggésben rendelkezésre álló okirati és tanúbizonyítás eredményét is megfelelően értékelte, a valótlan és bizonyítatlan tényközlések esetében helyes következtetést vont le annak megállapításával, hogy ezek a felperesre nézve jogsérelmet jelentettek. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság helyesen értékelte azokat a bizonyítékokat is, melyekkel az alperesek tényállításaikat alátámasztották. Ezekben az esetekben helytállóak voltak az elsőfokú bíróság keresetet elutasító rendelkezései is.

 

Helyesen alkalmazta továbbá az elsőfokú bíróság a jogsértések megállapítását követően objektív jogkövetkezményként az elégtételadást, annak formáját a jogsértésekhez viszonyítottan megfelelő módon határozta meg. Szubjektív jogkövetkezményként pedig jogszerű volt az alperesek nem vagyoni kártérítésre való kötelezése. A felek kölcsönös magatartásait értékelve és a felperes közszereplői minőségét is figyelembe véve helytállóan állapította meg a nem vagyoni kártérítés mértékét is a Ptk. 84. § (1) bekezdésének e) pontja, 339. § (1) bekezdése, 355. § (1) és (4) bekezdései alapján.

 

A másodfokú bíróság nem találta alaposnak az alperesek által előterjesztett felperesi személyes költségmentesség megvonására vonatkozó indítványt sem. A másodfokú eljárás során csatolt tulajdoni lapból az állapítható meg, hogy a felperes tulajdonosa egy 35 m2 alapterületű Budapest, zuglói ingatlan 75%-os tulajdoni hányadának. Ez nem jelent olyan vagyoni előnyt, illetőleg tulajdoni viszonyt, ami a személyes költségmentesség megvonását eredményezhetné, illetőleg indokolná.

 

Az I-II. rendű alperesek fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése nem vezetett eredményre és pernyertesség és pervesztességük között jelentékeny különbség nem volt, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-ának utaló szabálya és a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján úgy határozott, hogy a felek a fellebbezési költségeiket maguk viseljék.

Az eredménytelen fellebbezésre tekintettel az I. és II. rendű alperesek személyenként kötelesek viselni a le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése szerint, míg a felperes eredménytelen csatlakozó fellebbezése és személyes költségmentessége miatt a le nem rótt csatlakozó fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli a Rendelet 14. §-a szerint.

 

 

Budapest, 2011. augusztus 30.

 

 

 

Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke

 

Dr. Kisbán Tamás s.k. előadó bíró

 

Dr. Győriné dr. Maurer Amália s.k. bíró

 

 

A kiadmány hiteléül

» Dr. Micserics József, és a bunkó, tahó, tapló, köcsög, állat, hazug, gerinctelen, féreg módon viselkedő emberek

2011. nov. 11. 19:54 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

utálom a bunkó, tahó, tapló, köcsög viselkedést - adott hangot véleményének Dr. Micserics József, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) hivatalvezetője a szervezet elnökségének október 25-i tanácskozásán. Dr. Micserics a Vakok Világa szerkesztő párosát állítólag bíráló személyekkel kapcsolatos, a legextrémebb kifejezésektől eltekintve a magyar nyelv trágár szavainak készletét alaposan kimerítő dühkitörését csak részben sikerült rögzíteni.

A szervezet által kiadott Vakok Világa folyóirat kérdése azért került elő az októberi tanácskozáson, mert nagyjából tíz Veszprém megyei és más látássérült levélben fordult a Szövetség elnökségéhez a kiadvány szerintük alacsony minősége miatt. A Veszprém megyeiek szerint a szerkesztőknek az alany és állítmány alkalmazása problémát jelent, az elnökségi ülésekről szóló tudósításokban ténybeli tévedések jelennek meg. A cikkek szövegében magyartalanságok vannak, a szervezet a Fehér Bot Nemzetközi Napjával kapcsolatos ünnepségekről kiadott meghívóját pedig ízléstelennek és méltatlannak találják.

Dr. Micserics József leszögezte, amikor az elnökség döntése nyomán "rámutatott " két munkatársra, hogy övék a Vakok Világa folyóirat szerkesztésének feladata, senki nem gondolhatta komolyan, hogy a két, korábban újságírással nem foglalkozó hivatali dolgozó az előző szerkesztőéhez hasonló minőségű folyóiratot lesz képes előállítani. Mindazonáltal a hivatalvezető úgy tapasztalta, Szőllősi Szilvia és Kovács Judit őszinte lelkesedéssel vetette magát a munkába. Igyekeztek felnőni a feladathoz. Dr. Micserics előrelépésként értékeli, hogy az újságból eltűntek a "piszkálódó", személyeskedő, eltúlzott véleményeket közlő cikkek.

 (A valóságban az előző főszerkesztő, Garamvölgyi Annamária idején a látássérültek közösségének egyes tagjai ellen - az utolsó időszakot kivéve - folyamatosan durva támadások jelentek meg.)

Dr. Micserics József, Szakály Melinda elnök és a két jelenlévő szerkesztő az előforduló hibákat elismerte, de Szőllősi Szilvia szerint nem olyan mennyiségben vannak jelen a folyóiratban, amire a veszprémiek leveléből következtetni lehetne. Szőllősiék egyébként várnak minden építő kritikai megjegyzést a Szövetség kiadványával kapcsolatban.

"Bizonyos emberek sportot űznek abból" - mondta Dr. Micserics -, hogy másokat befeketítsenek. Csak a rosszat veszik észre tevékenykedéseikből. "Nem írom alá, nem tudom elfogadni" - folytatta a hivatalvezető -, hogy valakinek az "életét megkeserítse" az a tevékenység, amit a szervezetben végez. A hivatalvezető undorodik attól, ha valaki a kákán is csomót keres. A hivatalvezető utálja, ha valaki másokat folyamatosan bánt, a sárba tipor. Dr. Micserics József a hazug, gerinctelen féregként viselkedő emberektől szintén undorodik. Dr. Micserics József úgy látja, hogy ez a szervezet nem azért jött létre, hogy az ott végzett munka bárkinek a magánéletét tönkretegye.

"Én nem haragszom senkire" - folytatta egy meglepő fordulattal a hivatalvezető. Ő bizonyos viselkedési formákat helytelenít.

Nyilvánosságra nem hozható előzményekre való tekintettel igen valószínűnek tűnik, hogy Dr. Micserics érzelmi kitörését nem a veszprémi látássérültek idézték elő, hanem az a blog, amit az olvasó jelenleg olvas. Bár a hivatalvezető több elnökségi tag többszöri unszolására sem volt hajlandó nevet mondani, kit ért pl. a "köcsög" módon viselkedő emberek alatt.

Kovács Béla kijelentette, teljes egészében egyetért a hivatalvezető finoman szólva trágár véleményével. Semmilyen jele nincs annak, hogy Kovács Béla elnökségi tagsága óta figyelemmel kísérné az MVGYOSZ-ről cenzúra nélkül című blogot, az ülésen semmilyen Szőllősi Szilvia és Kovács Judit életét állítólag megkeserítő részlet nem hangzott el az itt megjelent írásokból.

Nagy Sándor úgy gondolja, nem szerencsés, ha a Szövetség hivatalos kiadványának szakmai színvonala kívánnivalókat hagy maga után.

Németh Orsolya is úgy tapasztalja, a lapban súlyos nyelvtani hibák, elírások találhatóak. Egy köztiszteletben álló látássérült személy halálával kapcsolatban például a lap szerint az elnökség tagjai részvételüket fejezték ki - részvétük helyett. Dr. Tóka László szerint ez sajtóhiba, előfordul máshol is.

Dr. Micserics kirohanásakor arról nem beszélt, hogy a Vakok Világa főszerkesztői közszereplők. Tevékenységüket kifejezetten a nyilvánosság előtt végzik. Mindezt ráadásul közpénzből. A bírói gyakorlat és a közéletben egyébként általánosan elfogadott viselkedési normák szerint a közszereplők másoknál nagyobb mértékben kénytelenek eltűrni, hogy a nyilvánosság előtt véleményt formáljanak ténykedésükről, esetleg bírálják munkájukat.

Dr. Micserics József elmondta, Szőllősi Szilviát beiskolázták. Az MVGYOSZ információs referense kétéves, OKJ-s újságíró képzésen vesz részt.

Kuminka Györgyné felvetette, érdemes lenne olvasószerkesztőt használni. (Ilyen korábban egyébként volt a Vakok Világánál, havi 5000 forintos tiszteletdíjért). Dr. Micserics József nem támogatja a koncepciót.

Később kiderült, jelenleg is van korrektor, legalábbis a pontírásos verzió esetében. Így viszont Dr. Tóka László már nem érti, hogyan csúszhatott át a "részvételüket".

Kuminka Györgyné Braille-kijelző beszerzését javasolja. Ezzel talán könnyebben ki lehetne szűrni a helyesírási és nyelvtani hibákat a szerkesztés során- véli. Ilyen készülék a Hermina úti hivatalban jelenleg nincs, Dr. Micserics  az elnökségnek megígérte, ha igény lesz rá, beszerzik az egyébként igen költséges berendezést.

Az elnökség egyetértett, az MVGYOSZ alapszabályát úgy kell módosítani, hogy a továbbiakban a lapnak ne főszerkesztője, hanem szerkesztője legyen.

 Németh Orsolya megjegyezte, olyan érzése van, mintha kollégái következetesen összekevernék a pályáztatást és a vállalkozói jogviszonyt.

Tudniillik az elnökség egy része azzal az indokkal akarja törölni az alapszabályból a  lap élén álló személy pályázattal való kiválasztását, hogy drága a vállalkozói jogviszony. A pályáztatás nem jár együtt a vállalkozói jogviszony kötelező alkalmazásával - jegyezte meg Németh Orsolya. Németh egyébként nem ért egyet a pályáztatás megszüntetésével. Dr. Micserics József úgy véli, "nagyon résen kell itt lenni". Senkinek nem célja a bizonytalanság - tette hozzá. Emlékezetes, a szervezet elnöksége korábban többször úgy nevezett ki szerkesztőt pályáztatás után, hogy a nyertes nem felelt meg a pályázati feltételeknek. A problémákat tehát nem a pályáztatási rendszer, hanem a Szövetség vezetésének döntései okozták. Dr. Micserics József és Kovács Béla az elnök egyszemélyes döntésére bíznák a szerkesztő kijelölését, más javaslat szerint az elnökség határozna, de pályáztatás nélkül. A kérdést az alapszabályban egyébként a soron következő küldöttgyűlésen tervezi rendezni az elnökség.

Erősen fájlalja Kovács Béla a lap példányszámának további csökkenését. Jelenleg például mindössze 189-en fizetnek elő a sík írásos változatra. Szakály Melinda elnök szerint ennek az is oka lehet, hogy mióta ingyenes az elektronikus verzió, sokan megfontolhatták, érdemes-e fizetniük a lapért. Jelenleg 800-an kapják a folyóiratot e-mailben, mindenki, aki az MVGYOSZ elektronikus hírlevelére feliratkozott. A Vakok Világát havonta külön kérés nélkül küldik a szerkesztők a hírlevél olvasóinak.

Kovács Béla úgy látja, az előfizetők számának gyarapodásával javulhatna a lap minősége is.

A hivatalvezető szerint egyébként a folyóirat ára is jelentősen befolyásolhatja az előfizetők számát. Elképzelhető ezen a téren stratégiai döntést hozni, lejjebb vinni az árakat, ez csupán az elnökség döntésétől függ - tette hozzá.

A szerkesztők megjegyezték, mióta az elnökség a honoráriumokat eltörölte, megcsappant a folyóiratba írni kívánók száma.

"Lelkileg sérült" Dr. Nagy Sándor a Garamvölgyi Annamária és Cseri Sándor által szerkesztett Vakok Világától - hangzott el az októberi tanácskozáson. Dr. Nagy szerint a Cseri házaspár stílusa a látássérültek irányában arrogáns, felsőbbséges, mindentudó, kioktató volt. Mindazonáltal a debreceni elnök nem zárkózik el jogszabály-ismertetők publikálásától a továbbiakban. 

Németh Orsolya hozzátette, a Cseri házaspár ténykedése idején távozott el néhány szerző is a folyóirattól: Dr. Ozvári L. Ádám, Dr. Ozvári Lukács Réka, Szatmári Péter  vagy ő maga tudatosan kerülték az előző főszerkesztő folyóiratát.

 

*

 

"Hiába az esélyegyenlőségi törvény, a gyakorlatban azonban sokszor fehér bottal üthetik jogaik nyomát." - tette közzé az MVGYOSZ a Fehér Bot Nemzetközi Napjának rendezvényeivel kapcsolatban kiküldött meghívójában. A mondatban az "azonban" szó felesleges. Hogy ki a szerző, arról nincs információ. A meghívó többi része egyébként hasonló stílusban íródott.

"Ahogy előző számainkban már értesülhettek róla, szeretnénk Önök számára bemutatni az MVGYOSZ nemrégiben átalakult elnökségének és bizottságainak tagjait, hogy megismerjék őket és jövőbeni terveiket a szövetségi munkát illetően." - indult hónapokon keresztül a Vakok Világa folyóirat. Azaz már az első mondat is hibás volt. A szerző valószínűleg vagy azt akarta írni, hogy "az önök számára bemutatni", vagy azt, hogy "önöknek bemutatni", egyik sem sikerült. Az interjút hol senki nem írta alá, hol Szőllősi Szilvia van szerzőként megjelölve.

 

Eljárást kezdeményez a KSH ellen a VGYKE a használhatatlan népszámlálásos űrlap miatt az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt

 

Eljárást kezdeményez a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) előtt a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) szemben, mert az október közepéig elérhető internetes űrlap, melyet a népszámlálás miatt lehetett kitölteni, a vak és aliglátó emberek számára használhatatlan volt.

Mint ismert, a vak és aliglátó emberek a számítógépet ernyőolvasó szoftverrel használják. Ez a program azonban nem működik teljes körűen olyan internetes oldalakon, melyek megalkotásakor nem vesznek figyelembe bizonyos technológiai normákat. Egy akadálymentes oldal elkészítése nem kerül többe, mint egy nem akadálymentesé.

A KSH-nak a hazánkban hatályos jogszabályok alapján (1998. évi XXVI. törvény, 2003. évi CXXV. törvény) kötelessége lett volna a látássérültek számára is hozzáférhető módon elkészíteni az oldalt.

Folyamatosan a KSH pozitív hozzáállását hangoztatta Kroll Zsuzsanna, az MVGYOSZ érdekvédelmi vezetője az október 25-i tanácskozáson. Az igen nehezen követhető történetből az eszmecserén annyi látszott kibontakozni, hogy az MVGYOSZ és a KSH idén augusztusban kezdett egyeztetésbe. Itt állítólag a KSH kifejezte szándékát az akadálymentesítés irányában, a Krollék által a figyelmükbe ajánlott "Informatika a Látássérültekért" Alapítványt azonban a szervezet munkatársai már nem keresték meg. Az alapítvány szeptember közepén értesült arról, hogy állítólag ők akadálymentesnek nyilvánították a kérdőívet. Ez nem volt igaz. Hamar kiderült,

az űrlap távolról sem hozzáférhető az ernyőolvasó szoftvert használók számára. Idő a kijavításra nem maradt, bár az alapítvány részéről a tanácskozáson jelen lévő Szatmári Péter elmondta, történtek változtatások. Október elején végül az "Informatika a Látássérültekért" Alapítvány olyan közleményt adott ki, melyben a kérdőív ernyőolvasó szoftverrel történő önálló kitöltését nem javasolja, mert az űrlap nem akadálymentes.

Kroll Zsuzsanna szerint egyébként a népszámlálási űrlap akadálymentes. Tudniillik aki nem látja, annak a számára kitölti a kérdező biztos. Ugyanezt a véleményt osztotta kezdetben Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök is. utóbbi később 180 fokos fordulatot véve már nem akadálymentesnek nevezte a kérdőívet.

A fogyatékos emberek polgárjogi mozgalmainak egyik fő alapelve, hogy ahol lehetséges, azt kell elérni, hogy az érintettek önállóan, mások segítségétől nem függve vehessenek igénybe szolgáltatásokat. A hazánkban 1998-ban elfogadott esélyegyenlőségi törvény egyértelműen fogalmaz, amikor lefekteti, az információ hozzáférhető akkor, ha azt a fogyatékos személy önállóan is érzékelni és értelmezni tudja.

Elkeserítőnek tartja Dr. Nagy Sándor, hogy a látássérültek képtelenek közösen fellépni. Problémáikat azért nem tudják sikeresen kommunikálni a debreceni elnök szerint, mert bármilyen megalapozott észrevételre azonnal cáfolat jelenik meg a nyilvánosság előtt. Bár Dr. Nagy Sándor nem nevezett néven senkit, Kroll és Szakály (utóbbi véleménye később megváltozott)    álláspontja nyilvánvalóan teljesen ellentétes mind a fogyatékos személyek emberi jogi törekvéseivel, mind a vonatkozó hazai jogszabályokkal.

Dr. Nagy Sándor nem érti, miért támadják azon látássérültek az internetes megoldást választó társaikat, akiknek megfelel a kérdező biztossal kitöltendő változat. Nagy nem tudja elképzelni, miért kell nekirontani annak a vak embernek, aki - élve a számára adott jogi lehetőségekkel - nem mások segítségére szorulva, hanem önállóan akar ügyet intézni. A tanácskozáson felvetődött, Angyal Gábor az MVGYOSZ ún. kapcsolattartója folyamatosan támadja a kérdőív hozzáférhetetlensége miatt a szavukat felemelő látássérülteket a Vaklista nevű internetes fórumon. Kroll Zsuzsanna szerint ehhez joga van, magánemberként teszi.

Németh Orsolya azonban úgy látja, Angyal a listán egyértelműen az MVGYOSZ-t képviseli.

Dr. Micserics József szerint kérdéses, az EBH az elektronikus űrlapot önálló egységként fogja-e kezelni, vagy az egész népszámlálást tekinti egy platformnak. Utóbbi esetben a hivatalvezető szerint nem biztos, hogy a VGYKE álláspontja fog érvényesülni.

Németh Orsolya arra kérte az MVGYOSZ vezetését, "legalább ne akadályozza" a VGYKE érdekérvényesítését. Németh kérése annyiban nem alaptalan, hogy amikor néhány éve a VGYKE az EBH-hoz fordult a gyógyszergyárakkal szemben, mert azok nem voltak hajlandóak rendelkezésre bocsátani a pontírásos betegtájékoztatókat, az MVGYOSZ demonstratíve szembe ment tagegyesületével. Dr. Szőke László még tanúskodott is az egyik gyógyszergyártó oldalán a Hatóság előtt. A gyógyszeres tájékoztatók miatt indított eljárások közül egyébként volt, ami megegyezéssel zárult, volt, amiben a Hatóság elmarasztalta a gyógyszercéget, vagyis az MVGYOSZ a jogsértő magatartás pártját fogta.

Dr. Micserics József egyetértett Dr. Nagy Sándorral azon jelenség kártékonyságában, hogy a látássérültek rendszeresen  a nyilvánosság előtt csapnak össze egymással egy-egy ügy közös képviselete helyett. "A többiek egymás között leboxolják", kifelé már egységesek - fogalmazott a hivatalvezető. Ez az adományoktól kezdve mindenre rányomja bélyegét - vélte Dr. Micserics nyilvánvalóan a SAZ-kampányra hivatkozva.

Az MVGYOSZ és a Human Dialog Kft. közös adományszerző kampányával, mint volt már róla szó, nem mindenki ért egyet. Az ellenzők sokallják a Human Dialognak kifizetett számlákat, erkölcsileg elfogadhatatlannak tartják, hogy a befolyt költségek elsöprő arányban nem az adománykérő levelekben megfogalmazott célokra költődnek el, hanem a kampányt finanszírozzák.

A párhuzam annyiban nem állja meg a helyét, hogy az adományszerző kampány nem törvény által előírt tevékenység, a hozzáférhető közszolgáltatás ellenben az.

Ezt a hivatalvezető a tanácskozáson nem említette.

A hivatalvezető úgy látja, bizonyos kérdésekben egy-egy álláspont köré csoportosulnak látássérült emberek. Az egyet nem értés aztán személyi ellentétté fajul, ebből pedig megmerevedett lövészárok-háború alakul ki, amikor már azonnal tüzelnek egymásra a felek, ha valaki "kidugja a fejét".

A népszámlálással kapcsolatban egyébként együttműködési megállapodást írt alá az MVGYOSZ és a KSH. Ez azonban nem a hozzáférhető internetes kérdőívről szólt, hanem annak propagálásáról, hogy a látássérültek válaszoljanak a fogyatékosságra vonatkozó, egyébként nem kötelezően megválaszolandó kérdésre. A megállapodást a Vakok Szövetsége részéről Kroll Zsuzsanna írta alá. Ezt erősen helyteleníti Németh Orsolya és Dr. Tóka László. Úgy vélik, ilyen megállapodást az elnöknek van joga aláírni. Ráadásul Németh Orsolya nem is szignálta volna, mert a kontraktus szövegében szerepel egy olyan megfogalmazás, hogy a KSH az elkészült internetes kérdőívet adja át az MVGYOSZ-nek, így abba már nemigen szólhat bele a szervezet.

Németh Orsolya egyébként hangsúlyozta, jogi szempontból tulajdonképpen mindegy, volt-e egyeztetés a KSH és az MVGYOSZ között. A kérdőívnek hozzáférhetőnek kell lennie attól függetlenül, hogy a létrehozó  egyeztet-e egyáltalán valakivel szakmai kérdésekben.

Németh Orsolya azt várja, hogy ha a VGYKE eljárása nyomán az EBH kimondja a jogsértés tényét, az abban az irányban formálhatja a közvéleményt, hogy nem csupán a rámpa jelenti az akadálymentesítést, hanem a mindenki számára hozzáférhető weboldalak is.

Németh Orsolya végül hitet tett a mellett, hogy a fogyatékos személyek esélyegyenlőségéért való küzdelem során nem az ép társadalom jóindulatára kell apellálni. Az esélyegyenlőség jog, nem pedig kegy - foglalhatóak össze Németh szavai.

 

2012: a szabadesés éve

 

2012-ben már egyetlen fillér sem szerepel külön soron az MVGYOSZ támogatására a Magyar Köztársaság költségvetésének tervezetében - értesült a szervezet vezetése. Mint ismert, a Vakok Szövetségét jó néhány éve külön költségvetési soron szereplő összeggel támogatja az éppen illetékes minisztérium. Az MVGYOSZ vezetői idén csupán annyit tudnak, a kormány ebben az évben 993 millió forintot szán a fogyatékos emberek szervezeteire. Nem kizárt, hogy pályáztatással osztják majd el a teljes összeget - találgatott az elnökség.

A Szövetség levélben fordul Tapolczay Gergely fideszes parlamenti képviselőhöz, a témában illetékes parlamenti szakbizottság elnökéhez, melyben hangsúlyozza, a látássérülteknek nyújtott szolgáltatások folyamatos fenntartása nem megoldható pályázati rendszerben történő finanszírozással. Szakály Melinda arra kéri a képviselőt, járjon közben, hogy legalább a 2011-es 160 millió forintot megkapja az MVGYOSZ.

 

Dr. Nagy Sándor úgy érzékelte, a fogyatékos személyek számára is segítséget nyújtó támogató szolgálatok finanszírozásának forrása külön helyen fellelhető a költségvetés mellékletében.

Ha jövőre elmarad vagy drasztikusan csökken az állami támogatás, az bizonyosan két-három tagegyesület tönkremenetelével fog járni- értett egyet az elnökség. Először a leggyengébbek esnek el, de előbb-utóbb több tagegyesület kénytelen lesz felfüggeszteni működését. Sürgetőbb probléma, hogy menetrendszerűen késik a minisztériumtól a harmadik negyedévre jutó támogatás - derült ki a tanácskozáson.

Újabb negatív fejlemény, hogy a még nem tudható, milyen néven megreformált Nemzeti Civil Alapprogramból (NCA) is ki lesznek zárva a kis tagegyesületek, ha marad a jelenlegi koncepció.

A költségvetési elvonás ellen Szakály Melinda a fogyatékos emberek érdekeit védő civil szervezetek összefogását szorgalmazza. Dr. Nagy Sándor azonban úgy véli, ezt már próbálta az MVGYOSZ, nem vált be. Hasznosabb lenne egyelőre kivárni, közben pedig olyan szakmai anyagot összeállítani, mellyel alátámasztható a döntéshozó fórumokon, miért, mire kéri az MVGYOSZ az állandó költségvetési támogatást.

Dr. Tóka László szkeptikus: ahogy a Fidesz-KDMP-kormány eddigi tevékenységét megismerte, kizártnak tartja, hogy lobbyzással meg lehessen változtatni azt, amit már egyszer elhatároztak.

A tanácskozáson felvetődött, hogy a központi hivataltól

esetleg el lehetne bocsátani munkavállalókat. Szakály Melinda véleménye szerint ennek két hátránya van: egyrészt hatalmas összeget kellene költeni a végkielégítésre, másrészt nagyon rosszul venné ki magát, ha látássérült embert rúgnának ki a Vakok Szövetségétől Ráadásul a látássérült munkavállaló segítőjét sem tudnák tovább alkalmazni.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását segítő bértámogatás eddig meglévő rendszerének esetleges változásait sem ismeri a szervezet - tette hozzá Kuminka Györgyné.

Teljesen más szempontból elemezte a fejleményeket Dr. Micserics József hivatalvezető az elnökségi ülésen. Elmondta, 2006 óta nyilvánvaló és ő öt éve folyamatosan mondja is, hogy előbb-utóbb ki fog vonulni az állam az MVGYOSZ-hez hasonló szervezetek finanszírozásából. Nem kizárt, hogy ez jövőre valóban be is következik. Dr. Micserics elmondta, azon dolgozik, hogy saját lábára állítsa a szervezetet. A jövőben csak így tud fennmaradni a Szövetség - véli. A támogatásért való lobbyzás nem más, mint tüneti kezelés. Valójában a betegséget kellene meggyógyítani - összegzett Dr. Micserics.

El kell végre fogadni, hogy az MVGYOSZ és társai is egy-egy gazdasági szervezet. Dr. Micserics úgy irányítja a Vakok Szövetségét, mintha az a saját KFT-je lenne azzal a különbséggel, hogy - nonprofit szervezet lévén - a haszon itt nem vehető ki. A cél a látássérültek számára nyújtott szolgáltatások fenntartása. "Nem a mannát kell várni, dolgozni kell" - mondta.

2012 a szabadesés éve lesz - véli. Most majd kiderül, kinek mekkora az ejtőernyője. Az MVGYOSZ tovább működhet felhalmozott tartalékaiból, ezek elhasználása azonban meghiúsítja a középtávú célok megvalósítását.

A tagegyesületek támogatásáról elmondta, nem hisz abban, hogy pénzzel meg kéne segíteni

őket. A hivatalvezető szerint arra volna szükséges rávezetni a tagegyesületeket, hogy "maguk akarjanak meggyógyulni".

Mostantól úgy a központban, mint az egyesületeknél a működési költségek zömét a munkatársaknak kell előteremteniük. Ez - dicsérte meg kollégáit - az MVGYOSZ esetében máris egyre inkább így van. A működési költségek többségét már a "Micserics és bandája" hozza be -mondta. Idén például 25 millió forint mínusszal számolhatott a Hermina úti központ az előző évi állami támogatáshoz képest. Mégsem volt tapasztalható visszaesés a szolgáltatások terén. Ezt a pénzt a nyuszi hozta be? - kérdezte saját magától a hivatalvezető. Nem - adta meg a választ. Ezt is a kollégái teremtették elő. Fel kéne ébredni a valóságra - figyelmeztette az elnökséget.

"Az állam kivonult, végállomás". Ebben azonban Dr. Micserics szerint meg kéne látni az új lehetőségeket. Úgy véli, ez sokak számára igen fájdalmas lesz.

Dr. Tóka László tudni szerette volna, konkrétan milyen forrásokat hozott be Dr. Micserics József és csapata. A hivatalvezető a SAZ-kampányt, a kutyaiskola számára és az általános adományszámlára beérkező pénzeket és az SZJA 1%-okat említette. A korábbi évek összegeinek sokszorosát kapták az adózók SZJA 1%-os felajánlásaiból a tagegyesületek úgy, hogy egy "paraszthajszálat nem kellett keresztbe tenniük" - emlékeztetett Dr. Micserics. Az, hogy jelenleg is ég a villany, meleg van, a központban dolgozó kollégáknak köszönhető - világosította fel az elnökséget a hivatalvezető.

 

Nyitott ház, jelképes terembér

 

Új terembérleti rendszer bevezetését kezdi el hamarosan az MVGYOSZ vezetése. Mint ismert, az MVGYOSZ rendezvények megtartására alkalmas helyiségeit a látássérültek szervezetei néhány éve hétvégenként már csak térítési díj ellenében használhatták. Igaz, évente két ízben ingyenességet kaptak az MVGYOSZ tagegyesületei, egyébként pedig a hivatalvezetőtől méltányossági alapon további ingyenességet vagy díjmérséklést kérhettek.

A Hermina Egyesület, a Vakbarát Alapítvány és a Vak Hadirokkantak Országos Egyesülete az októberi ülésen azért lépett fel, hogy a látássérültek ingyen használhassák a Hermina úti székházat. Németi Zsolt, a Hermina Egyesület elnöke, Farkas Péter, a Vakbarát alapítvány és Kreisz Mihály, a Vak Hadirokkantak Országos Egyesülete részéről jelenlévő vezetők számára elfogadhatatlan, hogy tagjaik nem élhetnek közösségi életet azon a helyen, ahová a legkönnyebben tudnak eljutni, amit megszoktak az évtizedek alatt.

Farkas Péter úgy tapasztalta, ha máshol tartanak kulturális rendezvényt, a látássérült érdeklődőknek csupán töredéke megy rá el ahhoz képest, mintha a Hermina úton találkoznának. Az egyre növekvő költségek sem teszik lehetővé a látássérültek számára, hogy máshol jöjjenek össze -egy-egy beszélgetésre - tette hozzá.

Kovács Béla szintén a mellett állt ki, hogy a székház használata minden tagegyesület számára legyen ingyenes.

Szakály Melinda és az elnökségből többen határozottan ellenezték az ingyenességet. Elmondták, nekik is több tízezer forintba kerül egy-egy éves taggyűlés. Nem lenne igazságos, ha ez a két fővárosi tagegyesületnek ingyenesen járna. Dr. Tóka Megkérdezte a hivatalvezetőt, az ő heti két klubnapját is támogatni fogja az MVGYOSZ?

Viharos változás állt be az elnök hozzáállásában, amikor Dr. Micserics József - Szakály által valószínűleg nem várt módon - helyeslőleg csatlakozott a Herminások felvetéséhez. A hivatalvezető ötlete alapján ha nem is ingyen, de jelképes összegért kaphatnák meg jövőre a tagegyesületek és egyes, az elnökség által egy külön erre a célra létrehozott listára vett más látássérült szervezetek a székház rendezvények szervezésére alkalmas termeit hétvégén is. Minimum 10 ezer forintot kellene fizetniük, ezen felül, az ötödik órától kezdve óránként 3000 forintba kerülne a teremhasználat. Ebbe azonban - a mostani gyakorlattól eltérően - a hangosítás, az evőeszközök, a takarítás már nem számítanának bele. utóbbiakról a rendezvények gazdáinak maguknak kellene gondoskodniuk. Ennek oka az, hogy "lopnak a tagok" - magyarázta a hivatalvezető. törik a tálca, törik a pohár. Viszik a kancsót, a termoszt, eltünedeznek az evőeszközök. Lopják a szappant, lopják a WC-papírt. A terítőket úgy elkoszolják, hogy újakkal kell őket pótolni, mert kimoshatatlanok. A központ nem bírja folyamatosan finanszírozni a fentiek miatt megjelenő költségeket.

A jelképes teremhasználati díjért azt kérné a szervezet, hogy a tagegyesületek és más szervezők tüntessék fel kommunikációjukban az MVGYOSZ támogatását, a rendezvényekről pedig küldjenek fényképeket, rövid leírást. Aki pályázati forrásból, vagy üzletszerű tevékenységet folytatva, haszonszerzési céllal rendezne valamilyen programot, arra a kedvezmény a tervek szerint nem vonatkozna.

Végleges döntés még nincs. A határozatot a novemberi ülésén fogadhatja el az elnökség.

 

 

Rövid Hírek

 

Szokó Zsolt etikai eljárás alá vonná a Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Egyesületét, mert az értesülései alapján más szervezet nevében is adományt gyűjt  - derült ki a LÁRKE elnökének az országos elnökséghez írt leveléből. Az elnökség szerint ezzel a központnak nem kell foglalkoznia. Etikai ügyekben egyébként sem az elnökség, hanem az MVGYOSZ Etikai Bizottsága az illetékes.

A Venczel Ferenc által vezetett Fejér megyei egyesület egyébként a szeptember 30-i határidőre megint csak elmulasztotta az aktuális elszámolás benyújtását. "Még azt sem hagyják, hogy megmentsük őket" - summázott Németh Orsolya. Az elnökség úgy döntött, gyakorlatilag sorsára hagyja a Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Egyesületét, mivel az semmilyen együttműködésre nem hajlandó.

Hamarosan 30 napnál is rövidebb határidővel választ kap mindenki, aki az MVGYOSZ-től tankönyvet igényel a középiskolában tanuló látássérült diákoknak - mondta a hivatalvezető az előző ülésen felvetődött problémákkal kapcsolatban. A késő, vagy finanszírozási hiányosságok miatt az alapítványi gimnáziumba járó diákok számára elérhetetlen tankönyvek dolgában egyelőre azért nincs előrelépés, mert az állam a jelenleg az önkormányzatok által üzemeltetett középiskolákat magához kívánja vonni. A Szövetségnek nincs arról információja, ez miként érinti majd a látássérült gimnazisták és szakközépiskolások tankönyvellátását.

Egyre több látássérült diáknál probléma, hogy a tanárok tiltják az internetes szótárak használatát - hangzott el. Dr. Nagy Sándor azt javasolja, az "Informatika a Látássérültekért" Alapítvány próbálja megoldani, hogy egy CD- vagy DVD-alapú nagyszótár is váljon hozzáférhetővé az ernyőolvasóval dolgozó látássérült diákok számára is.

 

 T. Péter

» Ottlakán Gyula üzemelteti tovább az MVGYOSZ üdülőjét

2011. nov. 11. 19:52 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

2015-ig Ottlakán Gyula vállalkozó üzemelteti tovább a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) balatonboglári üdülőjét - döntött a szervezet elnöksége szeptember 9-i tanácskozásán. A létesítmény működtetését 2006-ban adta át az elnökség Ottlakán Gyulának, miután a szervezet csak több millió forintos ráfizetéssel tudta üzemeltetni a nyaralót, ezért egy ideig zárva volt. Ottlakán 2006-tól évi fél millió forint bérleti díjat fizetett, ez most évi 550 ezer forintra emelkedik.

A júliusi elnökségi ülésen a Szövetség vezetése nem tudott dűlőre jutni: inkább a gazdaságosságot vagy az üdültetés biztonságát tekintse prioritásnak, amikor dönt a nyaraló további sorsáról. Ottlakán jelenlegi szerződése egyébként 2011. december 31-ig él. A júliusi tanácskozáson Kovács Béla a jelenlegi vállalkozóval való további együttműködés mellett tört lándzsát, Dr. Tóka László viszont - megjegyezve, hogy személy szerint semmi baja az Ottlakán házaspárral - hibának tartja, ha nem pályázati úton dől el, ki üzemeltesse a balatonboglári létesítményt. Dr. Tóka László és Dr. Nagy Sándor szerint elvileg nem zárható ki, hogy a pályáztatás mellőzésével, a piaci viszonyok megismerésének elmulasztásával anyagilag előnytelen kondíciókkal szerződik a Szövetség az üdülő üzemeltetésére. Dr. Nagy Sándor szerint ez támadási felületet nyújthat az elnökség ellen.

A szeptemberi tanácskozáson jelen lévő Ottlakán Gyula elmondta, nem túl jó üzlet az üdülő üzemeltetése. Erre szerinte az is bizonyíték, hogy a környéken lévő minden vállalati üdülő bezárt mára.

Dr. Tóka László azonban megjegyezte, ha nem lenne jó üzlet az MVGYOSZ-es üdülő üzemeltetése, bizonyára nem csinálná Ottlakán Gyula.

Dr. Micserics József hivatalvezető elmondta, 2006-ban olyan szóbeli megállapodást kötött a szövetség Ottlakán Gyulával, hogy a vállalkozó nem vesz ki minden hasznot, ami az üdülő működtetéséből keletkezik, cserébe ha beválik, egy újabb ciklusra övé az üzemeltetés joga.

3 millió forintba került a konyha, 600 ezer forintba az A épület fűtésének korszerűsítése, három évente újabb 600 ezer forint a tisztasági festés, hamarosan pedig 800 ezer forintért cserélni kell az egyik épület tetőszerkezetét - sorolta Ottlakán Gyula az általa finanszírozott, illetve a jövőbeli üzemeltetőre váró költségeket.

Az üdülés térítési díja évek óta nem változott és jövőre sem tervez emelést Ottlakán Gyula - hangzott el a tanácskozáson. A létesítmény kihasználtsága javult, mióta az üzemeltetést kiszervezték - tájékoztatta az elnökséget Dr. Micserics József hivatalvezető.

Többen sérelmezik, hogy a Balatonbogláron nyaralókat nem látogathatják meg az üdülőben családtagjaik - vetette fel Kuminka Györgyné a vállalkozónak. Ottlakán elmondta, az elő lévő parkos területen, rossz idő esetén az étkezőben találkozhatnak a nyaralókkal a látogatók, az üdülő hátsó részébe azonban nem engedi be őket.

Az üdülő az MVGYOSZ tulajdona, ám - hangzott el az elnökségi ülésen - elidegenítési tilalom van rajta. Az ingatlant csak a látássérültek üdültetésére lehet használni, különben a nyaraló automatikusan visszaszáll az államra. Ez a kötelezettség 2015-ig áll fenn, ezért újította meg az elnökség eddig az évig a kontraktust Ottlakán Gyulával.

 

Dr. Micserics: A látássérült diákok tankönyvei nem az MVGYOSZ hibájából késnek

 

A látássérült középiskolások nem az MVGYOSZ hibájából kapják késve elektronikus, Braille- vagy hangos tankönyveiket - állítja Dr. Micserics József hivatalvezető.

Az átalakított tankönyveket az MVGYOSZ a tankönyvpiac rendjéről szóló jogszabály alapján készíti el és továbbítja az iskoláknak.

A szeptemberi tanácskozáson Fodor Ágnes, a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) elnöke felvetette, az igényelt tankönyvek elenyésző száma érkezik meg időben. Fodor szerint tűrhetetlen, hogy a középiskolás látássérült diákok tankönyvek nélkül vágnak neki a tanévnek.

Dr. Micserics József hivatalvezető a felvetésre adott válaszában elmondta, a 2004-ben elfogadott jogszabály-módosítás nyomán a törvény igen bonyolult eljárási rendben szabályozza a tankönyvellátást, ráadásul több sebből vérzik. Ami a bonyolultságot illeti: a látássérültek számára átalakított tankönyvek beszerzése az oktatási intézmény feladata. Az igényléseket március 31-ig kell írásban elküldeni a Szövetséghez.  Az MVGYOSZ, amennyiben nem áll rendelkezésére a tankönyv, megigényli az elektronikus változatot a kiadóktól, utóbbiaknak a könyvek digitális példányát kötelezően át kell adniuk rövid határidővel. A középiskola az MVGYOSZ által visszaigazolt rendelés alapján igényelheti az őt fenntartó önkormányzattól a könyvek árának megtérítését.

Az elkészült elektronikus és Braille-tankönyveket az MVGYOSZ az oktatási intézménynek küldi el, ez adja át évkezdéskor a diáknak. (Néhány éve az integráltan tanuló látássérült általános iskolások hasonló rendszerben lebonyolódó tankönyvellátása a Vakok Iskolájához került. Korábban ezt a feladatot az MVGYOSZ és az iskola közösen látta el.)

A problémát rendre az okozza - magyarázta a hivatalvezető -, hogy a középiskolák nincsenek tisztában a látássérültek tankönyvellátásának rendjével. Túlnyomó többségük késik a tankönyvigényléssel. Ennek következményeként nem téríttetheti meg a könyvek árát az önkormányzatokkal, illetve az MVGYOSZ nem tudja időben elkészíteni a tankönyveket. Néhány oktatási intézmény arra való tekintettel, hogy nem kapja meg a látássérültek számára már ingyenesen átadandó könyvek árát a fenntartótól, egyszerűen nem is küld igénylést.

Komoly probléma a jogszabállyal - magyarázta Dr. Micserics József -, hogy nem vonatkozik sem a felsőoktatásra, sem az egyházi és alapítványi kezelésben lévő középiskolákra. A főiskolai és egyetemi tankönyveket a kiadóknak nem kell elektronikusan átadniuk, az egyházi és alapítványi középiskolák pedig nem jogosultak a tankönyvek árának megtérítésére. Igaz, a látássérült diák után ők is háromszoros fejkvótát kapnak.

Nem teszi továbbá lehetővé a jogszabály, hogy a látássérült szülők és tanárok számára is átadja a szövetség az átalakított tankönyveket.

A reál tantárgyak tankönyveit szinte lehetetlen elektronikus vagy pontírásos formára átalakítani - mondta Szabó Edina, a tankönyvellátási csoport vezetője a tanácskozáson. Ilyen esetekben korábban a hangos tankönyv jöhetett szóba, de ezt a diákok nem szerették, a szövetségben egyelőre szüneteltetett működésű stúdió pedig már nem is tenné lehetővé újabbak készítését.

"Mindent meg lehet magyarázni" - reagált Fodor Ágnes Dr. Micserics József a késéseket megokoló tájékoztatására. Fodor nem vitatja, hogy a jogszabályi környezet meglehetősen szigorú és bonyolult eljárást tesz kötelezővé, de - mint hangsúlyozta - az MVGYOSZ érdekvédelmi szervezet. Ha előnytelen egy jogszabály, a szervezetnek azon kellene lennie, hogy megváltoztassa. Másrészt Fodor nem érti hogyan fordulhatott elő hogy egy látássérült diák igénylése április 4-én futott be, bármiféle választ mégis csupán szeptember 8-án kapott. Ráadásul ezt is csak telefonálgatások hatására. Fodor Ágnes nem vitatja, hogy a beérkezett igény négy napot késett, azt azonban nem tudja elfogadni, hogy arra a hivatal részéről semmilyen válasz nem érkezett. Az elnökség úgy döntött, mostantól a beérkezett igényekre 30 napon belül mindenképpen választ kell adnia a hivatalnak. Ez nem azt jelenti, hogy már küldeni kell az elkészült tankönyvet, de a diáknak, a szülőknek és az oktatási intézményeknek mindenképpen információval kell szolgálni, mire számíthatnak a leadott igények nyomán.

Dr. Micserics József elmondta, próbáltak már tájékoztató fórumot szervezni az oktatási intézményeknek, 110 meghívott iskolából három dolgozói jöttek el. A látássérült középiskolások számára kiküldött, a tankönyvkonverzió minősége iránt érdeklődő kérdőívre pedig egyetlenegy válasz sem érkezett. A hivatalvezető felvetette, érdemes lenne újraindítani a diáktalálkozókat, esetleg fórumot szervezni a látássérült gyermeket nevelő szülők számára.

Dr. Tóka László úgy véli, nagy szerep hárul a tagegyesületekre is. Fel kell kutatniuk a tagjaik között lévő látássérült gimnazistákat, informálniuk kell őket a lehetőségekről és a központot is tájékoztatni kell, hogy felvehesse a kapcsolatot az érintettekkel.

Dr. Micserics József elmondta, a jelenlegi tanévben nagyjából 20 látássérült középiskolás számára igényeltek tankönyvet. Az átalakított könyvek térítési díja elektronikus változat esetén a normál változat bolti árának négyszerese, pontírásos verziónál a bolti  ár hatszorosa. A hivatalvezető hozzátette, a Szövetség minden módot igyekszik megragadni, hogy tankönyvhöz juttassa a látássérült diákokat. Ha az oktatási intézmény valamiért nem küldi el az igénylését, "hivatalvezetői méltányosságot” gyakorolva a szervezet a diák vagy a szülő kérésére is kiadja a tankönyvet.

A tankönyvellátással kapcsolatos újabb probléma, hogy - egyes elnökségi tagok és Dr. Micserics József információi szerint - az a hír terjed, hogy a Vakok Szövetsége már nem foglalkozik tankönyvellátással. A hírt - hangzott el a tanácskozáson - a leghatározottabban cáfolni kell minden lehetséges fórumon.

A  pedagógiai szaklapokban közzé kellene tenni a látássérült középiskolások tankönyvellátására vonatkozó információkat - vetette fel Dr. Nagy Sándor. A jövőben erre sor is fog kerülni - döntött az elnökség.

Egyébként az oktatási intézmények munkatársait az utazótanári hálózat is tájékoztatja, sokszor azonban ez sem használ - számolt be tapasztalatairól Kuminka Györgyné. Az elnökség tagjai közül az oktatásért felelős nyugdíjas tanár elmondta, ha valamelyik diáknak gondja támad a tankönyvellátással, őt személyesen bármikor keresheti.

 

MVGYOSZ tagegyesületek: pótlódnak a hibás beszámolók

 

Vas megye aláírta az inkasszóról szóló megállapodást, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete pótolta a hiányosságokat, az első alkalommal az elkölthető összegnél többel elszámolt LÁRKE korrigált - derült ki az elnökség szeptemberi tanácskozásán. A somogyiak elszámolása összegszerűen rendben van, ám részleteiben negyedik nekifutásra sem stimmel.

A Venczel Ferenc által vezetett Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Egyesülete részéről "se kép, se hang" - fogalmazott a hivatalvezető. Az egyesület sehogyan sem számolt el a neki juttatott pénzzel. Nem használták ki az Országos Elnökség által nekik nyújtott mentőövet sem, nem tagozódtak be a szintén székesfehérvári központtal működő LÁRKE-be.

Mint ismert, még jó néhány tagegyesületnek kell újra elszámolnia a május-júniusi támogatással a "pénzügyileg teljesült" szakkifejezés téves értelmezése miatt, ez azonban majd októberben, a harmadik negyedévi időszakról történő számadásnál lesz aktuális.

Kutor Sándorné pénzügyi vezető elmondta, előfordult, hogy egyes tagegyesületek nem értették pontosan, mi az, hogy működési költség. A működési költség a közüzemi számlákat jelenti  - foglalta össze Kutorné.

A szekszárdiak kérése ellenére nem tudja a Szövetség a Tolna megyei egyesületnek leutalni a harmadik negyedévre eső támogatást - hangzott el a tanácskozáson. Az ok: maga a központ sem kapta azt meg a minisztériumtól.

Fel kellene készíteni a tagegyesületeket, jövőre várhatóan fél évet saját forrásból kell kibekkelniük, mert csak ennyi idő elteltével van esély a központi támogatás megérkezésére - vetette fel Dr. Micserics József a soron következő Egyesületi Elnökök Tanácsa (EET) lehetséges témáit boncolgatva.

Úgy tűnik, a szövetség működése most már fő szabály szerint utófinanszírozottá válik, sőt, rendre el kell számolni olyan pénzekkel is, amik az elszámolási határidőre még meg sem érkeztek - hangzott el.

Kutor Sándorné újabb tájékoztató levélben fogja informálni a tagegyesületeket az elszámolással kapcsolatos tudnivalókról Dr. Nagy Sándor kérésére.

28 millió forint érkezett be a költségvetéshez a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásokból a szövetségnek címezve a legutóbbi bevallással - tájékoztatta az elnökséget Dr. Micserics József. A mostanit megelőző ciklusban ugyanez az érték 38 millió forint volt. A tagegyesületeknek a 28-ból 8,6 millió forintot oszt majd le várhatóan az MVGYOSZ.

 

Nemzetközi Fehérbot Nap: az MVGYOSZ gálaműsorral ünnepel

 

Október 14-én ünnepi gálaműsorral mond köszönetet támogatóinak az MVGYOSZ - mondta Kroll Zsuzsanna, a Nemzetközi Fehérbot Nappal kapcsolatos rendezvényekért felelős MVGYOSZ-munkatárs. Az elnöki kabinet vezetője hozzátette, nagyon régen nem köszönték már meg komolyabb formában a támogatóknak a felajánlásokat. A gálaműsorban meglepetés sztárvendégekre is lehet számítani, Kroll azonban részleteket egyelőre nem árult el.

Október 14-én délelőtt 11-kor is lesz valamiféle rendezvény, ennek formája azonban a tanácskozáson nem vált egyértelművé. Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök szerint a sajtót ugyan meg kell hívni, ám az a tapasztalat, hogy a fehérbot napi sajtótájékoztató általában nem vonz túl sok újságírót.

A Louis Braille emlékérmeket nem a gálaműsor keretében adják át - hangzott el. Bár Kuminka Györgyné e mellett emelt szót, Kroll Zsuzsanna szerint nem illene egy ilyen mozzanat a gálaműsor dinamikájába. Dr. Nagy Sándor is hangsúlyozta, az érmek átadásának méltó körülményeit mindenképpen biztosítani kell.

Kroll Zsuzsanna Németh Orsolya kérdésére elmondta, a Vakok Állami Intézetében (VÁI) is október 14-én lesz az ünnepi műsor. A VÁI-ban fellép majd Maksa Zoltán humorista is. A két rendezvény kétségtelenül üti egymást - hangzott el. Kroll kérdésre elmondta, a VÁI és az MVGYOSZ között nem volt egyeztetés.

 

A FESZT-ben a VGYKE képviseli a hazai látássérülteket

 

A jövőben a VGYKE képviseli a magyar látássérülteket a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) nevű ernyőszervezetben - döntött az elnökség. Mint ismert, tagdíj viták miatt az MVGYOSZ néhány éve - az országos fogyatékos érdekképviseleti szervek közül egyedül - kilépett a FESZT-ből. A Fodor Ágnes által vezetett VGYKE azonban idő közben csatlakozott az ernyőszervezethez.

Dr. Tóka László emlékeztetett, az MVGYOSZ és tagegyesülete, a VGYKE között az utóbbi években nem volt mindig éppenséggel baráti a viszony. Mi garantálja, hogy Fodor Ágnesék az Országos Szövetség álláspontját képviselik majd a FESZT-ben? - szerette volna tudni a pécsi elnök. Az MVGYOSZ és a VGYKE között kötendő megállapodás hivatott biztosítani, hogy a VGYKE az MVGYOSZ-szel történt egyeztetéssel összhangban képviselje a látássérültek érdekeit a FESZT-ben - hangzott el Szakály Melindától és Fodor Ágnestől.

Az MVGYOSZ politikai játékterét tágítja, ha kívül marad a FESZT-en - gondolja Dr. Micserics József hivatalvezető. Dr. Micserics egyébként úgy véli, a kétharmados Fidesz-többséget tekintetbe véve a mozgástér általában nem túl jelentős. "Kétharmadnak nehéz úgy nekimenni, hogy annak ne legyen böjtje a következő költségvetésnél" - mondta a hivatalvezető.

Barnóczki Gábor azonban úgy látja, ez nem ok a megalkuvásra. Ilyen alapon a kormány minden civil szervezetet bedarálhatna.

Szép számmal érkeztek vissza kérdőívek az országos látássérült érdekvédelmi szervezetek által a kormány szociális konzultációjának mintájára szervezett akció keretében - tájékoztatta az elnökséget Szakály Melinda elnök.

Az idei 200 ezer direkt marketing kampánylevél a Szövetségben működő Hangoskönyvtár számára kért támogatást - mondta Dr. Nagy Sándor kérdésére Dr. Micserics József hivatalvezető.

 

T. Péter

» Első fokú ítélet

2011. nov. 11. 19:49 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Fővárosi Bíróság 19.P. 26.538/2008./19.

 

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

 

 A Fővárosi Bíróság

a dr. Poprádi Péter ügyvéd által képviselt TAKÁCS PÉTER felperesnek  a dr. Szőke László ügyvéd által képviselt, majd pedig a  II. rendű alperes által képviselt CSERI SÁNDOR I. rendű és dr. Szőke László ügyvéd által képviselt, majd pedig személyesen eljárt CSERINÉ GARAMVÖLGYI ANNAMÁRIA II. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében meghozta a következő ÍTÉLETET:

A bíróság megállapítja, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy az általa szerkesztett Vakok Világa c. folyóirat 2006. novemberi számában olyan hamis látszatot keltett, hogy a felperes, mint a lap főszerkesztője nem rendelkezett volna megfelelő képzettséggel.

 

A bíróság megállapítja, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy a Vakok Világa folyóirat 2007. júniusi számában a „Hamis vádak lelepleződnek" című cikkben azt a valós tényt, hogy Takács Péter felperes rendszeresen erőteljes véleményt formált a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Elnökségének és a Vakok Világa szerkesztőinek tevékenységéről, olyan hamis színben tüntette fel, hogy a felperes rágalmazást követett volna el

•     a bíróság megállapítja, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy a Vakok Világa folyóirat 2008. februári számában megjelent, „Még pénzt is akart Takács Péter" című cikkben annak megalapozatlan állításával, hogy a felperes bárki sérelmére ténylegesen rágalmazást követett volna el,

•     az I. rendű alperes azzal, hogy a Vakok Világa c. folyóirat 2008. júliusi számában megjelent „Vaskóné és társai megkapták az igazságot" című cikkben olyan hamis látszatot keltett, hogy a felperes nagyszámú peres vagy hatósági eljárást indított volna

•     a Fővárosi Ítélőtábla előtt 2.Pf. 21.150/2007. szám alatt zajló ügyben becsatolt ellenkérelemben, illetve az ellenkérelemnek a Vakok Világa folyóirat 2008. februári számában közzé tett tartalmában a II. rendű alperes annak megalapozatlan állításával, hogy a felperes ténylegesen rágalmazást követett volna el

•     a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Elnöksége számára a lap helyzetéről 2007. november 12-én kelt jelentésében a II. rendű alperes azzal, hogy megalapozatlanul állította, hogy a felperes a főszerkesztői időszakában tudatosan, szándékosan rágalmazásnak, becsületsértésnek adott helyt

•     ugyanezen jelentésben olyan hamis látszat keltésével, hogy a felperes rágalmazásokat követett volna el

•     ugyanezen jelentésben annak valótlan állításával, hogy a felperes főszerkesztői időszakában az elkészült interjú szövegeket előzetesen nem mutatták volna be az interjú alanyoknak

•     a Vakok Világa 2008. decemberi számában az „Erőfeszítések a pénzelvonással szemben" című cikkben a II. rendű alperes azzal, hogy valótlanul állította, hogy bírósági ítélet kérdőjelezte volna meg a felperes nyilatkozatainak valóságtartalmát

•     a Vakok Világa című folyóirat 2008. decemberi számában az I. rendű alperes azzal, hogy a „Szándékosság vagy képesség-hiány" című írásában megalapozatlanul állította, hogy a felperes internetes tudósításában valótlanságokat közölt volna az MVGYOSZ elnökségi üléséről

•     a Vakok Világa folyóirat 2009. februári számában a „Végrehajtó esete Takács Péterrel" című cikkben az I. rendű alperessel annak valótlan állításával, hogy Takács Péter felperes több pert indított volna egyetlen cikk kapcsán, illetve olyan hamis látszat keltésével, hogy a peres eljárások sokaságát indította volna és ezek többségét elvesztette, valamint annak valótlan állításával, hogy az általa kezdeményezett végrehajtási eljárásért pénzt fizetett volna

•     a Vakok Világa 2009. májusi számában az „Ügyészi levél a szövetség elnökéhez" című cikkben az I. rendű alperes annak valótlan állításával, hogy a felperes feljelentéssel élt volna a főügyészségnél, olyan hamis látszat keltésével, hogy a felperes ténylegesen rágalmazást követett volna el,

•     a Vakok Világa folyóirat 2009. júniusi számában a II. rendű alperes által jegyzett „Szórádi Bálint ütni kész" című cikkben a II. rendű alperes annak megalapozatlan állításával, hogy a felperes feljelentéseket tett volna a lap főszerkesztőjével, a II. rendű alperessel szemben,

•     annak ugyanezen lapszámban „Stabil a szövetség gazdálkodása" című cikkben a II. rendű alperes annak megalapozatlan állításával, hogy a felperes feljelentést tett volna az MVGYOSZ ellen

megsértették a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait.

 

A bíróság kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a megállapított jogsértésekért magánlevélben fejezzék ki sajnálkozásukat a felperesnek.

 

A bíróság kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 100.000.- Ft, azaz egyszázezer forint tőke összeget.

 

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik.

 

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 21.000.-Ft, azaz huszonegyezer forint illetékből az I-II. rendű alperesek egyenként 5.250.- - 5.250.-Ft, azaz ötezer-kettőszázötven - ötezer-kettőszázötven forintot kötelesek a Magyar Államnak megfizetni, külön felhívásra. További 10.500.-Ft, azaz tízezer-ötszáz forint kereseti illetéket a felperes költségmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

 

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál kell négy példányban előterjeszteni.

 

Fellebbezés esetén a Fővárosi ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

 

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

 

A fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a kamatfizetési kötelezettségre, a kamat mértékére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, akkor bármelyik fél kérheti hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

INDOKOLÁS

 

 

Takács Péter 2005-2006-ban 16 hónapig ellátta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) által kiadott „Vakok Világa" című folyóirat szerkesztői feladatait. Ez a megbízatása 2006. nyarán megszűnt. A felperes korábban diplomát szerzett a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet tudományi Karán, Kommunikációs Szakon. Rövid átmeneti időszakot követően a II. rendű alperes vált a lap főszerkesztőjévé. A felperes rendszeresen részt vett az MVGYOSZ elnökségi ülésein, amelyekről internetes blogjában híradásokat tett közzé. A bejegyzésekben a felperes saját szempontjai alapján értékelte az elhangzottakat, emelte ki az általa fontosnak talált részeket. Ezzel szemben az alperesek úgy ítélték meg, hogy a felperes tudósításai tendenciózusak, alkalmasak a Vakok Világa c. folyóirat kiadását is elvégző szövetség vezetésének lejáratására.

 

A Vakok Világa című folyóirat 2006. novemberi számában „A hamis látszat ára" címmel az I. rendű alperes cikket írt és a felperesre célozva azt közölte, hogy a tudósítások alkalmasak az olvasók megtévesztésére, becsapására. A lapszámban az is kifejtésre került, hogy a felperes, mint a II. rendű alperes elődje gyakorlatilag dilettánsnak minősül, mert nem tanulta ezt a szakmát. A cikkel kapcsolatban a felperes helyreigazítási kérelmet terjesztett elő a bíróságnál. A Fővárosi Bíróság 19.P. 25.158/2006./8. szám alatt I. fokon a helyreigazítási kérelmet részben találta alaposnak. Közölte, hogy olyan hamis látszatot keltettek a cikkben, mintha a felperes a lap volt főszerkesztője, nem rendelkezett volna megfelelő képzettséggel. A bíróság elrendelte a helyreigazítás közzétételét azzal, hogy azt is közölni kell, hogy pontosan mi a felperes ezzel kapcsolatos képzettsége. A bíróság ugyanakkor a felperes egyéb helyreigazítási igényeit elutasította és nagyobb részben a Vakok Világa Szerkesztőségét találta pernyertesnek. Az I. fokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2007. október 18-án kelt 2.Pf. 21.150/2007./6. sorszámú ítéletével helybenhagyta vagyis a jelen per felperese, valamint a

Vakok Világa Szerkesztősége nevében eljáró II. rendű alperes a peres eljárás során különböző nyilatkozatokat tettek. Az ott eljáró alperes képviselője súlyosan kritizálta a felperes eljárását. A jogerősen elrendelt helyreigazítás később a folyóiratban ténylegesen közlésre került. A felperes ugyanakkor az ítélet végrehajtása tekintetében végrehajtási eljárást kezdeményezett, mely ugyanakkor számára a költségkedvezmény folytán ténylegesen kiadással nem járt. A felperes a szövetség elnökségének üléseiről egyéni szempontú tudósításokat közölt, amelyet az alperesek a szövetség, illetve a személyük elleni támadásként értékeltek és a Vakok Világa hasábjain számos esetben foglalkoztak a felperes személyével. Az alperesek részéről a felperes által kezdeményezett helyreigazítási pert, illetve néhány más hatósági, bírósági eljárást úgy mutattak be, hogy a felperes rendkívüli számosságú pert, eljárást kezdeményezett a lappal, illetve a szövetséggel szemben. Az I-II. rendű alperesek által jelzett cikkekben 2006. és 2009. között a felperes személyét rendszeresen úgy mutatták be, mint aki rágalmazza mind az alpereseket, mind pedig a szövetség vezetésének tevékenységét, a felperes tudósításaiban pedig személyes véleményt, kritikát fogalmazott meg a szövetséggel, annak vezetésével szemben.

 

Ugyanezen lapszámban az I. rendű alperes azt is írta, hogy talán a pszichológusok tudnák feltárni annak az okát, hogy miért leli örömét a hamis tudósításokat kreáló ember abban, hogy embertársait egymás ellen hangolja, erkölcsi és anyagi kárt okoz. A felperes személyét úgy minősíti, hogy a felperes azt mondhatja, hogy elvesztegette a napját, ha aznap nem írt valami hamisat vagy legalább nem tett újabb sikertelen feljelentést a szövetség vezetői ellen.

 

A Vakok Világa 2007. májusi számában az I. rendű alperes cikket írt „Jó hír a tisztességes embereknek" címmel. Ebben a szerző azt írja, hogy mocskolódások érkeztek hozzá telefonon és írásban is, mert megbocsáthatatlan bűnnek találták egyesek, hogy a már említett korábbi cikkben „Az alaptalanul vádaskodóval szemben az ártatlanul megvádoltak mellett merészeltem érvelni". A Vakok Világa 2007. júniusi számában az I. rendű alperes cikket jelentetett meg „A hamis vádak lelepleződnek" címmel. Ebben visszatér a 2006. novemberi írásra (A hamis látszat ára). Annak tartalmát úgy jelöli meg, hogy abban arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy az MVGYOSZ-nek anyagi veszteségei származhatnak az elnökség üléseiről közreadott hamis tudósításokból. Úgy foglalja össze a felperes tevékenységét, hogy ő úgy mutatja be a testületet, mintha a civakodó és munkanélküli nyerészkedő emberek gyülekezete lenne. Ezen a lapszámban az I. rendű alperes arról is ír, hogy a felperes alkalmatlannak bizonyult a lap szerkesztésére, akkor az a tény, hogy a lapot egy látó ember szerkeszti, nem bizonyíték egyetlen bíróság előtt sem arra, hogy a szövetség vezetői korruptak, dilettánsok és illegitimek lennének. A cikk azt is közli, hogy miután nem utal arra semmi tény, hogy a szövetség elnöksége korrupt, dilettáns vagy illegitim lenne, ezért a felperes közönséges rágalmazónak minősül.

 

A sajtóhelyreigazítási per 2007. május 24-i tárgyalásakor az I. rendű alperes az ott alperesként szereplő Vakok Világa Szerkesztősége nevében azt a kijelentést tette, hogy a felperes a Hobbi Rádióban folyamatos támadást intézett a személye ellen és mások ellen. A szövetség vezetőit korruptnak, dilettánsnak és illegitimnek nevezte. Ugyancsak az I. rendű alperes adta elő a tárgyaláson a felperes magatartására példaként, hogy egy 2005. novemberében egy rangos előadássorozatról megjelent cikkében egyetlen mondatot emelt ki, amelyet később helyreigazítani kellett a jogos felháborodások miatt. A cikk címe pedig „Mossunk fogat, különben a vaknak büdös".

 

A Vakok Világa folyóirat 2008. februári számában az I. rendű alperes cikket írt „Még pénzt is akart Takács Péter" címmel. A cikk alcíme „Újabb perben győzött az igazság" volt. A cikk beszámolót tartalmazott a sajtóhelyreigazítási perről, illetve többszörösen minősítette a felperes személyét. Ebben többek között az szerepelt, hogy „Takács Péter, aki korábban átmenetileg már szerkesztette a Vakok Világát, s aki éveken át hozzászokott ahhoz, hogy hamiskodásaival, rágalmazásaival, hecceléseivel jogkövetkezmények nélkül keserítheti meg tisztességes emberek napjait, tüstént elégtételt követelt". Valótlanul állították, hogy a felperes a sajtóhelyreigazítási perben kártérítést követelt volna, majd közlik, hogy a felperes ugyan szikrázó dühvel tud írni azokról, akik szerinte a kelleténél több bért keresnek a munkájukkal, a pénz iránti nemes harag azonban mindjárt kedves érzelemnek adja át helyét a lelkében, ha a pénzt az ő zsebében lehet landoltatni. A felperes részleges pervesztességéről a cikk olyan módon számolt be, hogy a felperes összes többi követelését a bíróság elutasította.

 

Az I. rendű alperes a Vakok Világa 2008. júliusi számában „Vaskóné és társai megkapták az igazságot" cím alatt írt cikket. Ebben azt állította, hogy az ügyben szereplő „heccelésben" részt vett a felperes „a megalapozatlan perek és hatósági eljárások kezdeményezésének és elvesztésének specialistája is".

 

A Fővárosi Bíróság előtt 8.P. 21.942/2006. szám alatt folyamatban volt, az MVGYOSZ ellen határozatok megsemmisítése iránt indított peres eljárás. Ennek során a II. rendű alperes előkészítő iratot nyújtott be, ahol felperest notórius feljelentgetőnek nevezte, aki az állam költségén folytatja megalapozatlan vádaskodásait. Arról írt, hogy a felperesnek hat pere volt folyamatban a szövetséggel szemben. A valóságban a felperes három eljárást kezdeményezett. Ebből az egyik az MVGYOSZ Országos Elnöksége egyik határozatát támadta meg, a másik a már említett sajtóper volt, illetve egy munkaügyi per volt folyamatban, továbbá a Fővárosi Főügyészséghez a felperes 2006. nyarán írt egy beadványt tekintettel arra, hogy ez gyakorolja a törvényességi felügyeletet. Az előkészítő iratban az is szerepel, hogy a felperes célja az, hogy a Vakok Világának főszerkesztői munkakörét visszaszerezze. Ezt ugyanakkor a beadvány irreálisnak minősítette munkajogilag és közölte, hogy a felperes erre a pozícióra szakmailag és emberileg alkalmatlan. Az előkészítő iratban az is szerepelt, hogy amikor a felperes főszerkesztő volt, akkor a szövetség demokratikusan megválasztott elnöksége ellen áskálódott, rágalmazást folytatott. Alaptalanul nevezte korruptnak, illegitimnek és dilettánsnak az elnökséget.

Az előkészítő iratban az is szerepelt, hogy a felperes irányítása mellett a lap szerkesztése kritikán aluli volt, az olvasók száma jelentősen lecsökkent és többen felháborodtak a lap tartalmán. Az előkészítő iratban az is szerepelt, hogy ezért volt kénytelen az MVGYOSZ elnöksége új pályázatot kiírni, amire a II. rendű alperes közel három évtizedes szakmai múlttal jelentkezett. Az előkészítő iratban az is szerepelt, hogy az olvasótábor megítélése szerint a szövetség elnöksége helyesen döntött, amikor a felperest elmozdította a főszerkesztői munkakörből. Azt az értékelést is tartalmazta az előkészítő irat, hogy a döntést a felperes nem hajlandó tudomásul venni. Rágalom-hadjáratot folytat a II. rendű alperessel szemben. A Hobbi Rádió honlapján hamis tudósításokkal sárba tiporja a II. rendű alperes személyiségi jogait, amely miatt az Állampolgári Jogok Biztosához fordult, aki elítélte a felperes eljárását. Közölte az előkészítő irat azt is, hogy a II. rendű alperes tanácsokat kapott az ombudsmantól, hogy miként szerezzen elégtételt a felperes ámokfutó jogtiprásával szemben.

 

A sajtóhelyreigazítási per másodfokú tárgyalását megelőzően a szerkesztőség alperes képviseletében eljáró II. rendű alperes, mint főszerkesztő, előkészítő iratot terjesztett elő. Az irat tartalma megjelent a Vakok Világa folyóirat 2008. februári számában is. A II. rendű alperes azt írja többek között, hogy a felperesnek kedvelt időtöltése, hogy az állam költségén bíróság, ügyészség, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság igénybevételével tárgyalásokra idézteti azokat, akiknek demokratikusan megválasztott tisztségviselőként egy 20000 látássérült tagot számláló szövetség irányításával kéne foglalkozniuk, ahelyett, hogy egy rágalmazó szeszélyei szerint tárgyalótermekben fecsérlik idejüket, energiájukat. Azt is közli, hogy a felperes homályban tartja elvesztett pereit. Az MVGYOSZ ellen indított megalapozatlan próbálkozásaival kudarcot vallott, jogi ámokfutást folytat, melyek nem kerülnek pénzbe neki. A fellebbezési eljárásban előterjesztett előkészítő iratban az is szerepel, hogy amikor a felperes szerkesztette a Vakok Világa c. lapot, minden számban helyreigazítások jelentek meg. Az is szerepelt, hogy a felperes azt hangoztatja, hogy azért akar újra szerkesztő lenni, mert csak ő tudja mi való a lapba. Az iratban, illetve a cikkben az is szerepelt, hogy a sajtóhelyreigazítási per első fokú ítéletét a felperes először győzelemként értékelte, majd ez örömhírként megjelent a Vaklista c. internetes kiadványban egy harmadik személy közléseként.

 

A II. rendű alperes jelentést írt az MVGYOSZ Országos Elnöksége számára a Vakok Világa folyóirat egy éves működéséről. Ebben többek között a II. rendű alperes közölte, hogy az újság korábbi szerkesztői - akik közé a felperes is tartozott - furcsán értelmezték a demokrácia fogalmát. A lapban valótlanságokat jelentettek meg „Nyílt levél" köntösében. Pld. a lap 2005. júliusi számában, mely egyik szövetségi vezető becsületébe gázolt. Ugyanezen értékelésben szerepelt az, hogy ezt a magatartást a II. rendű alperes galádságnak tekinti, amely nem méltó a tisztességes újságírókhoz. Azt is közölte, hogy a lapban helyreigazítások sorozatát voltak kénytelenek közölni, nem függetlenítheti magát a kiadójától, a tényektől és nem közölhet a lap rágalmakat. A jelentés azt is tartalmazta, hogy a lap 2005. február és márciusi számában két, egyébként köztiszteletben álló megyei elnököt sikerült egymás ellen hangolni, illetve állította azt, hogy ezeket az interjúkat előzetesen nem mutatták be az érintetteknek. A jelentésben szerepelt az is, hogy a helykitöltésre való törekvést mutatta az, hogy a lap tele volt a felperes idejében más lapokból átvett közleményekkel, amelyeknek nem volt köze a látássérült emberek mindennapjaihoz.

 

Az MVGYOSZ 2008. április 5-i Országos Küldött Közgyűlésén a II. rendű alperes közölte a felperesről, hogy ő dilettánsnak, korruptnak és illegitimnek nevezte az elnökséget többször és több fórumon. A Vakok Világa 2008. decemberi számában a II. rendű alperes cikket írt „Erőfeszítések a pénzelvonással szemben" címmel. Közli azt, hogy dr. Földi János foglalkozott a Vakok Világa folyóirattal és kérdőre vonta a szerkesztőséget azért, mert nem jelent meg annak a híre, hogy ő lemondott a természetes személy tagok képviseletéről és helyébe a felperest választották meg. Idézte a II. rendű alperes válaszát arról, hogy amióta a felperes nyilvánosságra hozta, hogy dr. Szőke László nem az MVGYOSZ elnöke, illetve hogy a felperesnek azóta egyetlen szavát sem hiszi el, mert bírósági papírjai azt bizonyítják, hogy nem mindig képes igazat mondani. Közlik a II. rendű alperes azon nyilatkozatát, hogy amíg hivatalos ügyirat, hitelesített jegyzőkönyv nem támasztja alá a választás tényét, addig nem tudja azt autentikusnak elfogadni. Közölte a II. rendű alperes azt is, hogy miután a jegyzőkönyvet megkapta, nincs akadálya annak, hogy a megválasztás híre közzétételre kerüljön. Azt is tartalmazta, hogy amikor ezt a kijelentést tette, a sarokban ücsörgő felperes kirontott a terem közepére és minősíthetetlen hangnemben üvöltözve, kísérletet tett arra, hogy a II. rendű alperesbe fojtsa a szót. Az elnökség tagjai közös erővel próbálták őt kulturált magatartásra késztetni és a csitítás végül elérte a célját. A cikkben az is szerepel, hogy a felperes közölte, hogy ő soha nem írt olyat, hogy dr. Szőke már nem az MVGYOSZ elnöke. Ezt követően a cikk tartalmaz egy elektronikus levelet, melyben T. Péter aláírással a következő szöveg szerepel: „dr. Szőke nem az MVGYOSZ elnöke, a vagyonátadás áttekinthetetlen. A Földi Antal kontra MVGYOSZ per ítélete az interneten". A felperes előadja, hogy ez nem az ő kijelentése, ez egy ítéletből vett idézet.

A Vakok Világa 2008. decemberi számában az I. rendű alperes is jelentetett meg írást „Szándékosság vagy képességhiány" címmel. Ebben az szerepelt, hogy a felperes hamisságokat írogatott a nyilvánosság elé bocsátott blogjában az MVGYOSZ legutóbbi elnökségi üléséről. Ebben az szerepel, hogy a felperes a szövetség elnökének titkárnőjéről azt állította, hogy bértámogatást vesz fel utána az MVGYOSZ, mert a papír sok mindent elbír". A cikkben az szerepel, hogy" ez azt a hamis látszatot kelti, hogy a szövetség csalárd úton jutott pénzhez a bértámogatás igénybevételével. A cikkben az is szerepel, hogy ezen állítás hamis volta kétségbevonhatatlanul bizonyítható, a felperes elnézést kért. Ezen lapszámban az I. rendű alperes által jegyzett „Négyen igennel szavaztak" című cikkben azt írták, hogy a felperes át is érezte a küldetés magasztosságát (egyéni tagok képviselője) és „Az ENSZ biztonsági tanácsának kivételével minden lehetséges helyen követelte, hogy a megválasztásáról a Vakok Világa számoljon be". A cikkben ezután az szerepelt, hogy a taggyűlésről való jegyzőkönyvet megvárták, nehogy hebehurgya módon adjanak hírt a korszakos eseményről. Előadták a cikkben, hogy mindent rendben találtak. Ehhez képest „tudja meg hát mindenki, akit illet, hogy 240 tagból négyen megválasztották Takács Pétert az egyéni tagok képviselőjének !".

 

A „Vakok Világa" 2009. januári számában az I. rendű alperes által írt „Pénzügyekről a szakember szavaival" című cikkben az I. rendű alperes azt közölte, hogy a bértámogatási ügyben a felperes elnézést kért blogjának olvasóitól, mert belátta, hogy a bértámogatás felvétele a munkaköri tagolódottság arányában nem tekinthető szabálytalannak, miként ezt sugalmazta. A felperes álláspontja az volt, hogy sugalmazást nem követett el. Ilyen sugalmazást a nyilatkozó személyek tettek, amelyekről ő csupán valósághűen beszámolt.

 

A Vakok Világa 2009. februári számában az I. rendű alperes tollából jelent meg cikk „Végrehajtó esete Takács Péterrel" címmel. Visszatér a 2006. novemberi alapcikkre, amely nyomán elindult. Az I. rendű alperes itt közölte, hogy ekkor még csak sejtette, hogy a szövetséget hamis színben feltüntető tudósításaival a felperesnek mi volt a célja. Azt már viszont világosabban látja, hogy milyen törekvések irányították a felperest. Az I. rendű alperes azt írta, hogy a felperes célja volt, hogy megint ő akarta szerkeszteni a lapot, noha alkalmatlanságát több esetben bebizonyította. Másrészt pedig a szövetség általa illegitimnek, dilettánsnak és korruptnak nevezett jelenlegi elnökségét szerette volna lecseréltetni. A cikk azt is megfogalmazza, hogy ebben a törekvéseiben támogatókra talált dr. Nagy Sándor és dr. Földi János személyében. A cikk azt is közölte, hogy a felperes a céljához vezető utat perindításokkal kívánta megtalálni. Ugyanakkor a szövetség ellen kezdeményezett pereit sorra elvesztette. Perköltséget is csak őrá róttak ki a bíróságok. A felperes álláspontja az volt, hogy ő nem indította perek sokaságát. Nem kívánta lecseréltetni a vezetőséget. Arról is értekezett, hogy a helyreigazítás közzétételének oldalszámát kifogásolta volna a Vakok Világa folyóiratban. A cikkben azt is állította az I. rendű alperes, hogy a felperes végrehajtást kezdeményezett a lappal szemben, ezért pénzt fizetett be, annak ellenére, hogy a bírósági ítélet korrekt közzétételét észlelte. A valóságban a felperes nem fizetett végrehajtási költséget. A cikkben ugyanakkor az is szerepelt, hogy a felperes a végrehajtás kapcsán „félbeszakítja ezt a furcsa játékát és veszni hagyja az értelmetlenül befizetett pénzét".

 

A Vakok Világa 2009. áprilisi számában az I. rendű alperes által írott cikk jelent meg „Mi motiválhatja őket?" címmel. Az I. rendű alperes ismételten kifejti abbeli nézetét, hogy a felperes szeretne visszakerülni a szerkesztői pozícióba „annak ellenére, hogy az igazmondással erősen hadilábon áll". Ismét kifejti azon álláspontját, hogy a felperes alkalmatlannak bizonyult a szerkesztői pozícióra és ezt képtelen elfogadni. Azt is közli az I. rendű alperes, hogy a felperesnek inkább képeznie kellene magát, mert számos hiányossága van újságírói tekintetben, e helyett azonban tovább áskálódik a főszerkesztő ellen. A folyóirat 2009. májusi számában a II. rendű alperes által írott „Hatékonyan tudtak élni" című írásban a II. rendű alperes azt közölte a felperesről, hogy az újságírói tisztesség és szavahihetőség ismeretlen fogalmak a felperes előtt „miként elferdített, féligazságokat, célozgatásokat tartalmazó irományai ezt évek óta mutatják". Ugyanezen lapszámban jelent meg az I. rendű alperes által írt „Ügyészi levél a szövetség elnökéhez" című írás. Ebben az I. rendű alperes úgy fogalmazott, hogy ez az ügyészi levél csalódást jelenthet annak, aki a főügyészségnél tett feljelentésével az egész vizsgálat elindítója volt. Ugyanis csupán annyit ért el a beadványával, hogy a szövetség vezető testületei sok órát voltak kénytelenek elfecsérelni a kifogások elemzésére és megválaszolására. A cikk azt is közölte, hogy nem kell kiírniuk azt, hogy ki volt a „felső feljelentő", mert ha felvetődik a kérdés, hogy ki az „alaptalan feljelentgetések, hazugságok, rágalmazások szerzője", akkor a tagok túlnyomó többsége ugyanarra a személyre gondol. Az I. rendű alperes azt is közli, hogy hisznek abban, hogy a galádság is eljuttatja elkövetőjét a bűnhődésig. A Vakok Világa 2009. júniusi számában a II. rendű alperes írta a „Szórádi Bálint ütni kész" című cikket. Azt közölték, hogy a Hobbi Rádió weboldalán jelentek meg rendszeresen a szövetséget és a főszerkesztőt feljelentgető Takács Péternek a tollából az MVGYOSZ-ről szóló hamis, célozgató, uszító irományok. Ezen számban jelent meg a II. rendű alperes cikke a „Stabil a szövetség gazdálkodása" címmel. Ebben az szerepel, hogy már meglepetést sem okozott az, hogy a felperes jelentette fel a Fővárosi Főügyészségnél a szövetséget, mint ahogyan ő próbálta összeugrasztani az MVGYOSZ-t a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Osztályának helyettes vezetőjével is. A cikk azt is közli, hogy a felperes volt az, aki éppen egy hanganyag részletével kereste meg Kemény Pétert a minisztériumban és abból a hangfelvételből ragadott ki tendenciózusan részleteket a blogjában. Az alperes álláspontja az volt, hogy ő dr. Micserics József hivatalvezető állításait szó szerint szerepeltette a blogján. Az elhangzottak szövegkörnyezete pedig éppen a kontextus ábrázolására, a félreértések elkerülése érdekében került megjelenítésre. A felperes előadta, hogy senkit nem kíván összeugrasztani egymással. Arról adott hírt, hogy a hivatalvezető súlyos állításokat fogalmazott meg egy nyilvános elnökségi ülésen a nevezett minisztérium munkatársára nézve, amelyekkel ő a minisztériumi tisztségviselőt szembesítette, aki kategorikusan cáfolta, hogy olyan mondatokat alkalmazott volna, amelyet a hivatalvezető neki tulajdonított.

 

A felperes úgy ítélte meg, hogy a személyét illetően a különböző cikkekben valótlan és sértő állítások, kitételek jelentek meg, amelyek alkalmasak a személyhez fűződő jogainak sérelmére. A felperes ezért többszörösen kiterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy a különböző cikkekben a személyére vonatkozó valótlan, sértő állításokkal, indokolatlanul bántó véleményekkel az alperesek megsértették a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze alpereseket, hogy nyilvánosan nyilatkozattal adjanak részére elégtételt. Kérte továbbá, hogy kötelezze a bíróság az alpereseket egyetemlegesen 250.000.-Ft tőke megfizetésére, valamint 50.000.-Ft +ÁFA összegű munkadíjat kért a jogi képviselője részére. A bíróság a kifogásolt kitételeket a részletes vizsgálat során ismerteti a saját álláspontjával egyetemben.

 

Az I-II. rendű alperesek a kereset teljes elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a leírtak megfelelnek a valóságnak, illetve megalapozott véleményt formáltak az alperes tényleges magatartásáról, amelyet változatlanul a szövetség, illetve személyük ellen irányuló támadások sorozataként értékeltek. Az alperesi álláspont részleteit illetően a bíróság ugyancsak az egyes kitételek részletes vizsgálatánál ismerteti.

 

A bíróság a felperes keresetét részben találta alaposnak.

 

Az Alkotmány 2.§. (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A 7.§. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. A 8.§. (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait. Ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. A 61.§. (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. Az 1993. évi XXXI. törvénnyel a magyar jogrendszer közvetlen részévé tett Európai Emberi Jogi Egyezmény 7. cikk 1. pontja szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát, országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. A 2. pont értelmében kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek

szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság területi sértetlenség, a közbiztonság, zavargások vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy erkölcsök védelme, mások jóhírneve vagy jogai védelme, a bizományos értesülés közlésén megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 24 (1) bekezdése értelmében a sajtó feladata a hiteles, pontos gyors tájékoztatásról való gondoskodás. A (3) bekezdés értelmében a sajtó feladata az is, hogy segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését. A 3. § . ( 1) bekezdés értelmében a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A 114 (1) bekezdése értelmében az újságíró a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel és a valóságnak megfelelően köteles közzétételre előkészíteni, a tényeket, eseményeket a maguk teljességében köteles ismertetni.

 

A Ptk. 75.§. (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Ezen jogok a törvény védelme alatt állnak. A 78.§. (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A (2) bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki másról, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Az állandó bírói gyakorlat az általános személyiségi jogi perekben is alkalmazza az LFB által eredetileg a sajtóhelyreigazítási eljárásokra nézve kidolgozott kollégiumi állásfoglalásokban rögzített vizsgálati szempontokat. Ennek megfelelően a PK 12. sz. állásfoglalás értelmében a kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kel értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot jogsértés megállapítására. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, gazdasági, tudományos, művészeti vita önmagában ugyancsak nem lehet jogsértés megállapításának alapja. A Legfelsőbb Bíróság irányadónak tekintett eseti döntései (BH !993. évi 89. sz. jogeset, BH 2003. évi 407. sz. jogeset) azt tartalmazzák, hogy a véleménynyilvánítás akkor sérthet személyhez fűződő jogot, ha a kifejtett vélemény kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, vagy burkoltan valótlan tényállítást fejez ki, illetve nyilvánvalóan ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival.

 

Ptk. 85. §. (1 } bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy mindenki csak a saját személyére vonatkozó kitételek kapcsán érvényesíthet igényt, mások helyett vagy mások nevében nem léphet fel. A sajtóközlések területén az alapelvet a PK. 13. sz. állásfoglalás olyan módon konkretizálja, hogy az a személy érvényesíthet igényt, akinek személyére a sajtóközlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek személye a sajtóközlemény tartalmából egyébként felismerhető. Ezt az azonosíthatóságot minden egyes kitétel esetében meg kell vizsgálnia a bíróságnak. A fentiekből következően ugyanakkor az is következik, hogy önmagában az nem zárja ki az érintettség megállllapítását, ha az adott személyt nem nevezik teljes nevén, hiszen egyéb körülményekből is megvalósulhat a beazonosíthatóság. A PK 14. sz. állásfoglalás értelmében a sajtóközlemény vitatott állításainak valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az olyan közlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét. Ugyanezen állásfoglalás azt tartalmazza, hogy nincs helye jogsértés megállapításának akkor, ha a sajtószerv valamely büntető eljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről. Ha a büntető eljárás nem vezet elmarasztalásra, a sajtószerv az érintett személy kívánságára köteles az olvasóit erről is tájékoztatni. Az állásfoglalás nyomán kialakult bírói gyakorlat lehetővé teszi azt, hogy sajtószerv az elmarasztalás lehetősége nélkül beszámoljon bármely nem titkosított eljárás aktuális állásáról. A megfogalmazott kritérium az, hogy a tudósításnak összhangban kell állnia az adott eljárás konkrét állásával, nem valósíthat meg előzetes ítéletmondást, illetve tiszteletben kell tartania az ártatlanság vélelmének alkotmányos alapelvét is.

 

Az Alkotmánybíróság több esetben foglalkozott a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tartalmával, terjedelmével, jog védelmével és korlátaival egyaránt. Az Alkotmánybíróság 30/1992. (V.26.) AB számú határozatának indokolása értelmében a szabad véleménynyilvánításhoz való jog olyan kiemelkedő fontosságú alkotmányos alapjog, amely csak kivételesen indokolt esetben korlátozható. Ebből következően a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot eshetőlegesen korlátozó rendelkezéseket minden esetben megszorítóan kell értelmezni. Ebben a körben a leginkább részletes okfejtést az Alkotmánybíróság 36/1994.(VI.24.) AB számú határozatának indokolása tartalmazza. Ez alapelvként rögzíti, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a szabad kommunikációt biztosítja és nem a kifejthető vélemény valóságtartalmára vonatkozik ezen alapjog. A véleménynyilvánítás folyamatában helye van minden véleménynek, jónak és rossznak, kellemesnek és sértőnek egyaránt. Mindebből a bíróságra nézve az következik, hogy amennyiben a bíróság egy-egy kitételt véleményként értékel, nem vizsgálhatja annak érték- és valóságtartalmát, mert az nem a feladata. Véleményként történő értékeléssel a bíróság nem a kifejtett véleménnyel való azonosulását vagy azzal való szembehelyezkedését fejezi ki, mert az sem a feladata.

 

Az Alkotmánybíróság ezen indokolása részletesen foglalkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó gyakorlatával. Abból kiemeli azt az alapelvet, hogy nincs demokratikus társadalom pluralizmus, tolerancia és nyíltság nélkül, a véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve, fejlődésének egyik feltétele. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek, vagy aggodalmat keltenek. Egy másik fontos alapelv az, hogy a közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben. A jelen esetben a felperes, illetve az alperesek ugyan szoros értelemben közszereplőnek nem minősülnek, ezért közösségen belül, vagyis a vakok és gyengén látók körében azzal, hogy egy lap felelős szerkesztéséért felelős személyek (alperesek), illetve, hogy az adott közösség közéleti kérdéseivel rendszeresen foglalkozó, abban nyilvánosan megmutatkozó személyről (felperesről) van szó, megítélésük a bíróság szerint gyakorlatilag az adott közösség vonatkozásában szinte a közszereplőkével azonos megítélés alá esik.

 

Az Alkotmány a véleménynyilvánítási szabadság megfogalmazásánál nem tesz kifejezett különbséget tényközlés és értékítélet között. A véleménynyilvánítási szabadság alapvető célja annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az egyén mások véleményét formálja, meggyőzzön másokat saját álláspontjáról. A véleménynyilvánítás szabadsága ezért általában mindenféle közlés szabadságát magában foglalja, mégpedig függetlenül a közlés módjától és értékétől, erkölcsi minőségétől és többnyire valóságtartalmától is. Önmagában valamely tény közlése is véleménynek minősülhet, hiszen magának a közlésnek a körülményei is tükrözhetnek véleményt, azaz a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjoga nem korlátozódik csupán az értékítéletekre. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor szükségesnek látja a véleménynyilvánítási szabadság határainak megvonásánál különbséget tenni értékítélet és tényközlés között. Az értékítéletre, az egyén személyes véleményére a véleménynyilvánítási szabadság minden esetben kiterjed, függetlenül attól, hogy az értékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapul. A szintén alkotmányos oltalom alatt álló emberi méltóság, becsület, jóhírnév azonban az értékítéletben megnyilvánuló véleménynyilvánítási szabadság külső korlátja lehet. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak. A véleménynyilvánítási szabadság nem ilyen feltétlen a tényállítások tekintetében. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának, vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta. A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására. Ezen túlmenően a szabad véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható és a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében bizonyos kötelezettségekkel jár a közvélemény alakításában hivatásszerűen részt vevő személyek esetében. A jelen esetben a bíróság álláspontja szerint mind a felperes, mind az alperesek az adott közvélemény rész-befolyásolására törekvő személyek, így a fokozott felelősség mindkét oldal esetében érvényesül.

 

A már említett bizonyítási szabályoktól túlmenően érvényesülnek a Pp általános szabályai is. A Pp 3.§. (5) bekezdése értelmében ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni. A 4.§. (1) bekezdése értelmében a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. A 163.§. (1) bekezdése szerint a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el. A (2) bekezdés szerint a bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező, vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. A (3) bekezdés szerint a bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket a tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha azokat a felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni. A 164.§. (1) bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A 206.§. (1) bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A (2) bekezdés szerint a per adataival egybevetett mérlegelés alapján a bíróság azt is meggyőződése szerint ítéli meg, hogy milyen jelentőséget kell tulajdonítani annak, ha a személyes megjelenésre idézett fél nem jelent meg, vagy a fél vagy képviselője valamely felhívásnak nem tett eleget, a hozzá intézett kérdésre nem felelt, vagy kijelentette, hogy valamely tény valóságáról nincs tudomása, vagy arra nem emlékszik. A (3) bekezdés értelmében a bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét,ha a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg.

 

A bíróság általánosságban szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a személyiségi jogi per a jogrendszerben elfoglalt helyénél, rendeltetésénél fogva eleve nem alkalmas bármely más jogterületre tartozó jogvita eldöntésére, de még véleményezésére sem. A személyiségi jogi per jogorvoslati fórumként sem szolgálhat. A bíróság általánosságban azt is fontosnak tartja rögzíteni, hogy a bírói ítéletnek nevelő szerepe nincs. A bíróság érdemben nem tud foglalkozni azzal, ha egyes személyek érezhető, tapintható ellenszenvvel, már már gyűlölettel viselkednek más személyek irányába. Újságcikket íróknak, vagy akár a blogot íróknak személyes felelősségük az, hogy személyes ellenszenveiket ne helyezzék előtérbe egy - egy írásmű létrehozása során. A bíróságnak nem feladata az sem, hogy a peres felek újságírói képességeit, tudását, bármilyen módon minősítse, osztályozza. A peres felek között bármiféle „rangsort" állítson fel. A bíróság mindezen szempontok alapján végezte el a felperes keresetének részletes vizsgálatát, a felperes többször kiterjesztett keresetének sorrendiségét követve.

 

I. Jogalap:

 

A bíróság ismételten rögzíteni kívánja azt, hogy a peres felek által csatolt iratokból a bíróság számára az tűnt ki, hogy a peres felek éveken keresztül gyakorlatilag mini médiaháborút folytattak egymással. A felperes „Tapeter" nicknév alatt folyamatosan foglalkozott az MVGYOSZ ügyeivel az „MVGYOSZ-ról cenzúra nélkül freeblog.hu" internetes honlapján, melyet közzé is tettek a Vak-lista internetes levelező fórumon, illetve a közlemények alkalmanként megjelentek a www.hobbiradio.hu honlapon is. Az alperesek oldalán ugyanakkor a Vakok Világa folyóiratban jelenítették meg folyamatosan, erőteljesen kritizálva a felperes magatartását, nem tartózkodva a személyeskedő megjegyzésektől sem. Az eljárás során meghallgatott tanúk előadása alapján is az volt megállapítható, hogy mind a felperes, mind az alperesek tevékenysége alapvetően megosztotta az érintett társadalmi réteget.

 

I/1. Hamis látszat ára. (Vakok Világa 2006. november) I/1/1. Idézetek

 

A felperes kifogásolta a cikknek azon részét, amely a sajtótörvényre vonatkozó Deák Ferenci idézetet tartalmazta, illetve József Attila egyik költeményére tartalmazott idézetet a „valódi" és az „igaz" körülmények szétválasztására. A felperes sérelmezte, hogy az I. rendű alperes arról írt, hogy ezek az idézetek a felperes blogbejegyzéseiről jutottak eszébe. A felperes szerint ez olyan hamis látszatot keltett, mintha ő maga hazudott és becsapott volna bárkit is. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. Álláspontja szerint egyértelműen véleménynyilvánítás történt az I. rendű alperes részéről a már említett tágabb határokon belül.

 

I/1/2. Végzettség

 

A felperes kifogásolta ugyanezen cikkben annak leírását, hogy ő nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Kifogásolta azt is, hogy személyére utalva őt dilettánsnak nevezték. A bíróság ezt a kereseti kérelmet a sajtóhelyreigazítási perben hozott jogerős ítélettel egyezően jogsértőnek találta, tekintettel arra, hogy olyan hamis látszatot keltett, mintha a felperes nem rendelkezne felsőfokú végzettséggel, noha a bíróság előtt igazolta a helyreigazítási perben a felperes azt, hogy a Szegedi Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Karának Kommunikáció Szakán 2002-ben diplomát szerzett.

 

I/1/3. Hamis tudósítások

 

A felperes kifogásolta ugyanezen lapszámban azt a leírást, hogy ő hamis tudósításokat kreáló személy lenne, aki embertársait egymás ellen hangolja, erkölcsi és anyagi kárt okoz. A felperes kifogásolta azt is, hogy egy példázat kapcsán úgy tüntetik fel, mint aki rendszeresen rágalmazza, feljelenti a szövetség vezetőit. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A bíróság álláspontja szerint erőteljesen megfogalmazott véleményről, vélekedésről van szó. A bíróság álláspontja szerint a felperesnek akkor, amikor sorozatosan éles kritikát fejtett ki az alperesek tevékenységéről, tisztában kellett lennie azzal, hogy ő maga is a válasz esetén éles kritika alanya lehet. A bíróság nem értett egyet azzal a felperesi érveléssel, hogy az ezen szövegben a felperest az I. rendű alperes őrültnek titulálta volna. Ilyen megfogalmazást ez a szöveg nem tartalmaz. A bíróság ilyen körülmények között ezt a kereseti kérelmet elutasította.

 

I/2. „Jó hír a tisztességes embereknek" (Vakok Világa 2007. május)

 

A felperes kifogásolta, hogy az I. rendű alperes ebben a cikkben azt írta, hogy mocskolódások jöttek hozzá telefonon és írásban a korábbi cikk kapcsán, mert a vádaskodóval szemben az ártatlanul megvádoltak mellett merészelt érvelni. A felperes előadta, hogy ő senkivel szemben nem vádaskodott. Az alperesek szerint véleményt alkottak a felperes folyamatos támadásairól. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A bíróság szerint az alperesek által csatolt felperesi blogbejegyzések, nyilatkozatok alkalmasak annak igazolására, hogy a felperes hevesen támadta az alperesek tevékenységét. A bíróság szerint a vádak igazságtartalmától függetlenül kifejthető olyan vélemény, hogy a felperes támadásait az alperesek megalapozatlannak tartják. Ezen túl nem ment az I. rendű alperesi érvelés, így a bíróság ezt a kereseti kérelmet is elutasította.

 

I/3. „A hamis vádak lelepleződnek" (Vakok Világa 2007. június) I/3/1. Felperesi tudósításokról

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy az I. rendű alperes a 2006. novemberi cikk lényegét úgy foglalja össze, hogy abban arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy anyagi veszteségei származhatnak a szövetségnek az elnökség üléseiről közreadott felperesi tudósításokból, mert a felperes úgy mutatja be a testületet, mint a civakodó és munka nélkül nyerészkedő emberek gyülekezetét. A felperes előadta, hogy ő hamis tudósításokat nem közölt. A jelzett kifejezésekkel nem illette a vezetőséget. Az alperesek szerint itt sem történt más, mint megalapozott véleményt közvetítettek a felperes magatartásáról. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint ismételten karakteres, éles véleményt fogalmaztak meg a felperes tevékenységéről, amelynek valóságtartalmát a bíróság a korábbiak szerint érdemben nem vizsgálhatja. Az ugyanis a bíróság szerint tényként megállapítható, hogy igen éles kritikát fogalmazott meg a felperes az MVGYOSZ, illetve annak elnöksége tevékenységéről több esetben. Az alperesek részéről pedig ezt minősítették. Hangsúlyozni kívánja a bíróság, hogy nem feladata eldönteni, hogy az MVGYOSZ korábbi elnöksége jól végezte-e a munkáját. A bíróság álláspontja szerint mind az elnökség tevékenységének elszánt kritikája, mind pedig a kritika visszautasítása a szabad véleménynyilvánítás keretei között marad.

 

I/3/2. Alkalmatlanság

A felperes kifogásolta ugyanezen cikkben azt a kitételt, hogy őt a cikkben a szerkesztői munkára alkalmatlannak nevezték, illetve közölték, hogy a világ egyetlen bírósága előtt sem lesz bizonyíték arra, hogy a szövetség vezetői korruptak, dilettánsok, és illegitimek lennének. A felperes előadta, hogy ő ilyen kijelentést érdemben nem tett. Az alperesek ezzel szemben előadták, hogy a valóságban ez a kijelentés elhangzott. Egyébként pedig minősítették a felperes tevékenységét. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A bíróság szerint az a kitétel, mely szerint a felperes nem bizonyult alkalmasnak főszerkesztőnek, a véleménynyilvánítás körébe tartozó kitétel. Amint arra már a bíróság utalt, újságírói teljesítményről a bíróság nem kíván állást foglalni. Az alperesek csatolták azt a magánlevelet, amelyben a leírt módon minősítette a felperes az MVGYOSZ vezetőségét. Ebben a tekintetben nincs jelentősége annak, hogy az nem nyilvános iratban történt.

I/3/3. Rágalmazás

A felperes kifogásolta, hogy ugyanezen cikkben az I. rendű alperes rágalmazónak nevezte őt. Az alperesek ebben a tekintetben is előadták, hogy a minősíthetetlen bírálatokat véleményezték ilyen módon. A felperes előadta, hogy magánlevélben tett bizonyos kijelentéseket, de semmiféle rágalmat nem fogalmazott meg. A kérdéses magánlevelet az alperesek csatolták az iratokhoz, ellenkérelmük mellékleteként. A felperes sérelmezte, hogy a magánlevélre nagy nyilvánosság előtt érkezett a kifogásolt tartalmú válasz. A bíróság ebben a tekintetben a jogsértést megállapította. A bíróság szerint ugyanis annak állítása, hogy valaki „közönséges rágalmazó", túlmegy a véleménynyilvánítás határán, hiszen ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bűncselekmény elkövetésével vádolják a felperest, hiszen a rágalmazás a köznapi értelmezés szerint is bűncselekménynek minősül.

 

I/4. I. rendű alperes nyilatkozata a sajtóper 2007. május 24-i tárgyalásán I/4/1 Folyamatos támadások.

 

A felperes kifogásolta az I. rendű alperes által jegyzőkönyvben tett azon nyilatkozatot, hogy a Vakok Világa című újságban, illetve a Hobbi Rádióban folyamatos támadásokat intézett volna az I. rendű alperes, illetve mások ellen, valamint, hogy a kiadó szervezet vezetői korruptnak, dilettánsnak, illegitimnek nevezte. Az alperesek szerint a nyilatkozó személy csak a véleményét közölte. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A bíróság álláspontja szerint perbeli nyilatkozatok egy másik perben személyiségi jogi perben alappal csak akkor használhatók fel, ha súlyosan sértő, valótlan tényállításokat tartalmaznak. Egyébként pedig az adott per bírájának feladata annak megítélése, hogy az adott kitétel, az adott perben releváns-e vagy sem. Legsúlyosabb megállapítások (korrupt, dilettáns, illegitim) ténylegesen szerepelnek a felperesnek a II. rendű alpereshez írt magánlevelében. Erről vélemény kifejthető nyilvánosan is.

 

I/4/2. Egy cikk címe

 

A felperes kifogásolta az I. rendű alperes által tett azon perbeli nyilatkozatot, amelyben arról beszélt az I. rendű alperes, hogy a felperes 2005. novemberében egy rangos előadás-sorozatról a Vakok Világa c. lapban egyetlen mondatot emelt ki és emiatt többszörösen helyreigazítást kellett közölni a jogos felháborodások miatt. A cikk címe: „Mossunk fogat, különben a vaknak büdös" volt. A felperes közölte, hogy nem volt szükség többszörös helyreigazításra. Ennek nevezett közlemény nem volt érdemben annak tekinthető. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak, tekintettel arra, hogy később ténylegesen helyreigazítás történt. Egyebekben pedig kritika megfogalmazására került sor.

 

I/5. „Még pénzt is akar Takács Péter" (Vakok Világa 2008. február) I/5/1. Rágalmazás II.

 

A felperes kifogásolta azt az előadást, mely szerint ő hamiskodott, rágalmazott, heccelődött volna és ezzel megkeseríti tisztességes emberek napjait. A bíróság ezt a kereseti kérelmet részben alaposnak találta, tekintettel arra, hogy ismételten azt az álláspontot képviseli, hogy a rágalmazás állítása bűncselekmény elkövetésére utal, erre pedig semmiféle bizonyíték nincs. Az hogy a felperes elégtételt követelt, az valós ténynek minősül, a hamiskodás, a heccelések kifejezések pedig véleményt tükröznek.

 

1/5/2. Kártérítési igény

A felperes előadta, hogy sajtóhelyreigazítási perben értelemszerűen nem terjeszthetett elő kártérítési igényt, így ezzel megvádolni nem lehet. A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy miközben ő úgymond szikrázó dühvel ír azokról, akik szerinte a kelleténél többet keresnek a munkájukkal, a pénz iránti nemes harag mindjárt kedves érzelemnek adja át helyét a lelkében, ha a pénzt az ő zsebébe lehet landoltatni. A bíróság ezt a felperesi kérelmet nem találta alaposnak. A felperes maga is elismerte, hogy kártérítésre is igényt tartott az MVGYOSZ elnökének és a Vakok Világa főszerkesztőjéhez írt helyreigazítási kérelmében. Az pedig a véleménynyilvánítás körébe tartozik, hogy a felperes bejegyzéseit dühösnek tekintik vagy sem.

 

I/5/3. A bírósági döntés tartalma

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy a bíróság a felperes összes többi követelését elutasította volna. A felperes előadta, hogy ezáltal olyan hamis látszat keletkezett, mintha ő kártérítési igényt is előterjesztett volna, ezt is elutasították. Az alperes szerint ilyen hamis látszat nem keletkezett. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint valós tartalommal közölték az ítéletet az alperesek részéről, így jogsértés megállapításának nincs helye.

 

I/6. „Vaskóné és társai megkapták az igazságot" (Vakok Világa 2008. július)

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy ő a heccelésben tüntette volna ki magát és őt a megalapozatlan perek és hatósági eljárások kezdeményezésének és elvesztésének specialistájaként tüntették fel. Az alperesek előadták, hogy a felperes legalább hat peres eljárást kezdeményezett és ezek egyikében sem volt sikeres. Ezzel szemben a felperes előadta, hogy a sajtóhelyreigazítási peren kívül egy munkaügyi pert kezdeményezett, továbbá még egy további peres eljárásban vett részt. A felperes azt is előadta, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz és az ügyészséghez egy esetben fordult. Az ügyészség esetében ügyészségi észrevételeket később a szövetség vezetése alaposnak találta. A bíróság ebben az esetben a jogsértést megállapította, mert a konkrét megfogalmazás a bíróság szerint alkalmas volt olyan hamis látszat keltésére, hogy a felperes nagy számú peres eljárást kezdeményezett, illetve vesztett volna el. Ez pedig nem felel meg a valóságnak.

 

I/7. A II. rendű alperes által a Fővárosi Bíróság előtt 8.P. 21.942/2006. szám alatt zajló perben előterjesztett 2007. június 13-i előkészítő irat.  

 

I/7/1. Notórius feljelentgető

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, amely szerint ő notórius feljelentgető lenne, aki állami költségen folytatja megalapozatlan pereit. A felperes előadta, hogy az előkészítő iratban foglaltakkal ellentétben nem hat, hanem csak három peres eljárást kezdeményezett. Az állítás hamis. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. Amint azt a bíróság már korábban kifejtette, egy adott perben előterjesztett előkészítő irat tartalmát alapvetően az ott eljáró bírónak kell minősítenie. Azt nem a nagy nyilvánosság elé szánják. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. Álláspontja szerint élesen megfogalmazott véleményről van szó a felperes és az alperesek szembenállására figyelemmel.

 

I/7-2-4. Szakmai teljesítmény

 

A felperes többszörösen kifogásolta azt, hogy az előkészítő irat azt tartalmazza, hogy ő azzal a céllal tevékenykedik, hogy a főszerkesztői munkakört visszaszerezze, illetve, hogy egyébként ezen feladat ellátására szakmailag és emberileg alkalmatlan. Kifogásolta továbbá azt is, hogy amikor főszerkesztő volt, akkor áskálódott a szövetség elnökségével szemben, illetve, hogy főszerkesztői időszakában a szakmai teljesítménye kritikán aluli volt. Csökkent az olvasók száma. A felperes előadta, hogy nem az ő időszakában, hanem később indult hanyatlásnak az előfizetők száma. 2005-

16

 

2006-ban töltötte be 16 hónapig a főszerkesztői feladatot. A bíróság ezeket a kereseti kérelmeket nem találta alaposnak. A bíróság álláspontja szerint a felperes szakmai teljesítményének minősítése nem tartozik a bíróság feladatkörébe. Nem feladata a bíróságnak állást foglalnia abban, hogy a felperes volt a jobb főszerkesztő vagy a II. rendű alperes. A bíróság rögzíti azt, hogy ténykérdés az, hogy a felperes korruptnak, illegitimnek, dilettánsnak nevezte a szövetség vezető testületét, még akkor is, ha ezt magánlevélben tette meg.

 

I/7/5. Elmozdítás

 

A felperes ugyanezen előkészítő irat vonatkozásában kifogásolja azt a leírást, mely szerint a olvasótábornak az a véleménye, hogy helyesen döntött a szövetség elnöksége, amikor a felperest elmozdította a főszerkesztői munkakörből. Ezt Takács Péter nem hajlandó tudomásul venni, hanem rágalom-hadjáratot folytat a II. rendű alperessel szemben, hamis tudósításokat közöl, amellyel sérti a II. rendű alperes személyiségi jogait, aki az Országgyűlés Állampolgári Jogok Biztosához fordult, aki elítélte Takács Péter eljárását. A felperes kifogásolta azt a leírást is, mely szerint az ombudsman tanácsokat adott volna a II. rendű alperes részére, hogy miként lépjen fel a felperessel szemben. A felperes előadta, hogy az ombudsman nem dönthette el a jogvitát, nem minősíthette a felperes magatartását, nem írt hamis tudósításokat. Nem sértette a felperes személyiségi jogait. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A II. rendű alperes közlése nyilvánvalóan téves abban a vonatkozásban, hogy az Állampolgári Jogok Biztosa a konkrét jogvita tekintetében bármilyen módon állást foglalt volna. Önmagában a jogi lehetőségek ismertetése nyilvánvalóan nem minősül állásfoglalásnak. A bíróság ugyanakkor figyelembe vette, hogy ez a kitétel előkészítő iratban szerepelt és a jogi pontatlansága, annak címzettje az adott eljárás bírája, teljesen bizonyosan tisztában volt. Ez az ő értékítéletét érdemben nyilvánvalóan nem befolyásolhatta. Egyebekben pedig a bíróság szerint ebben az esetben is szubjektív vélekedésről van szó, amely a véleménynyilvánítás határain belül marad, annak ellenére, hogy igen éles megfogalmazású.

 

I/8. A Fővárosi Ítélőtábla előtt a 2.Pf. 21.150/2007. szám alatt előterjesztett ellenkérelem közzététele a Vakok Világa c. folyóirat 2008. februári számában

 

I/8/1. Rágalmazás III.

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, mely szerint ő állami költségen bíróság, ügyészség és az Egyenlő Bánásmód Hatóság igénybevételével tárgyalásokra idézteti azokat, akik demokratikusan megválasztott tisztségviselőként egy húszezer látássérült tagot számláló szövetség irányításával kellene foglalkozniuk, ahelyett, hogy egy rágalmazó szeszélyei szerint tárgyalótermekben fecsérlik idejüket és energiájukat. A bíróság ezt a kereseti kérelmet részben alaposnak találta. A bíróság korábban kifejtett álláspontja szerint büntető ítélet megállapítása nélkül rágalmazónak a felperes nem nevezhető. Egyebekben viszont véleménynyilvánításnak tartja a bíróság azt az előadást, hogy nem feltétlenül szükséges az alperesek szerint eljárások kezdeményezése a szövetséggel vagy velük szemben. Ennek eldöntése nem jelen perre tartozik.

 

I/8/2. Jogi ámokfutás

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy ő csak két peres eljárást ismerne el. Egyéb elvesztett pereit a feledés homályába kívánja rejteni. A felperes sérelmezte azt a kitételt is, hogy a szövetség ellen megalapozatlan próbálkozásaival mindig kudarcot vallott volna, illetve jogi ámokfutást végzett volna. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. Itt álláspontja szerint élesen megfogalmazott véleménynyilvánításról van szó.

 

I/8/3-4. Visszakerülés a laphoz.

A felperes kifogásolta azokat a kitételeket, hogy amikor ő szerkesztette a lapot, minden számban voltak helyreigazítások, alkalmanként egész oldalas terjedelemben is. Ismét kifogásolta azt a leírást, hogy ő ismét szerkesztője kívánna lenni a lapnak, mert csak ő tudja mi való abba. Az alperesek szerint ezek megalapozott közlések voltak. A bíróság ezeket a kereseti kérelmeket nem találta megalapozottnak. Álláspontja szerint alperesek részéről véleménynyilvánítás annak kifejtése, hogy a felperes magát tartaná alkalmasabbnak a lap szerkesztésére az I-II. rendű alperesek helyett. A bíróság szerint a helyreigazítások számának és terjedelmének megítélése a felperes személyének megítélése szempontjából közömbösnek tekinthető.

 

I/8/5. Az ítélet értékelése.

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy ő a Fővárosi Bíróság ítéletét először megelégedéssel fogadta, közölte volna, hogy ő nyerte meg a pert az MVGYOSZ ellen. Ezt a vak-lista c. internetes kiadványban Luxi aláírással egy ismerőse világgá kürtölte. A felperes közölni kérte, hogy ő ilyen hírt senkivel nem közölt. Nem bízott meg azzal senkit, hogy közzé tegyen ilyen információt. Ez az ő szakmaiságát negatívan állítja be. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította, mert álláspontja szerint ennek a közlésnek a felperes személyének megítélése szempontjából érdemi jelentősége nincs.

 

I/9. A II. rendű felperes által az MVGYOSZ Országos Elnöksége számára írt 2007. november 12-i      jelentés a Vakok Világa c. lap helyzetéről.

 

I/9/1. Nyílt levelek

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy az újság korábbi szerkesztői furcsán értelmezték a demokrácia fogalmát. Valótlanságokat jelentettek meg a lapban „nyilt levél köntösében". Ebben a körben sorolta fel a 2005. júliusban megjelent nyílt levelet. A nyílt levelet a jelentés becsületbe gázolónak nevezte. A felperes előadta, hogy a közzétételt nem helykitöltésnek szánta, illetve a felperes felettese kifejezett utasítására tette közzé ezt a nyílt levelet. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A bíróság álláspontja szerint a II. rendű alperes nem lépte túl ebben a körben a tágabb értelemben lehetséges véleménynyilvánítás határait.

 

I/9/2-4. Követelmények az újságírókkal szemben.

A felperes kifogásolta a jelentésben foglaltak közül azt, hogy nyílt levél közlésével kapcsolatos magatartás galádságnak minősül. Azt is jelenti, hogy egy maroknyi kisebbség acsarkodásával túlnyomó többséget nem lehet rossz irányba kényszeríteni. A felperes szerint ez azt a hamis látszatot kelti, mintha ő maga úgymond a galádságot támogatná és nem lehetne tisztességes újságíró. A felperes itt is kifogásolta azt a leírást, hogy szerkesztésének ideje alatt helyreigazítások sorozatát volt kénytelen közölni a lap. A felperes kifogásolta azt a leírást is, hogy a személyét illetően azt is közölték, hogy ő függetlenítette volna magát a kiadótól, hangulatot szított és rágalmakat közölt. A bíróság ebben a körben a felperes kereseti kérelmét részben alaposnak találta. Itt is megalapozatlannak és sértőnek ítélte meg azt a közlést, illetve olyan hamis látszat keltését, hogy a felperes főszerkesztő időszaka alatt a lap rágalmakat közölt volna.

 

I/9/5. Nyilatkozatok előzetes bemutatása.

A felperes kifogásolta azt a leírást, mely arra vonatkozott, hogy 2005. február és márciusban egymással összeugrasztottak volna két köztiszteletben álló megyei elnököt, illetve hogy az interjú szövegét korábban nem mutatták be a nyilatkozóknak. A bíróság ez utóbbi tekintetben a felperes kérelmét igazoltnak találta, tekintettel arra, hogy a sajtótörvény írja elő annak kötelezettségét, hogy Amennyiben a nyilatkozó személy kéri, részére előtte a nyilatkozatot mutassák be. Ehhez képest a szöveg azt tartalmazta, hogy a felperes főszerkesztő időszakában tudatos törvénysértés történt volna.

 

      Szerkesztési problémák.

 

Fellperes kifogásolta azt a leírást, hogy az ő időszakában a lap (Vakok Világa) tele volt más lapokból átvett olyan közleményekkel, amelyeknek semmi közük nem volt a látássérült emberek mindennapjaihoz. A felperes közölte, hogy ő ilyen cikkeket nem jelentetett meg. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság már korábbiakban kifejtette azt, hogy a lap minőségének megítélésével, elemzésével nem foglalkozhat. Nem osztályozhatja a főszerkesztőket szakmai teljesítményük szerint.

'10. A II. rendű alperes nyilatkozata az MVGYOSZ 2008. április 5-i küldött közgyűlésén tett nyilatkozata.

 

A felperes kifogásolta azt a II. rendű alperesi előadást, hogy ő, mármint felperes, az MVGYOSZ vezetését dilettánsnak, korruptnak és illegitimnek nevezte többször, több fórumon. A felperes előadta, hogy ő ilyen kijelentést egyetlen fórumon sem tett. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. Az ugyan nem került igazolásra, hogy többször tett volna ilyen kijelentést a felperes, de azt az alperesek igazolni tudták, hogy a II. rendű alperesnek írott magánlevélben a kijelentés ténylegesen rögzítésre került, vagyis ez volt a felperes tényleges valós nyilatkozata, álláspontja. Attól függetlenül, hogy ezt nyilvános fórumokon nem hangoztatta ilyen tartalommal. A közlés tehát csak pontatlan volt a közlések számát illetően, de a felperes valóban tett ilyen kijelentést, ezért a bíróság ezt a kérelmet elutasította.

 

1111. „Erőfeszítések a pénzelvonással szemben" (Vakok Világa 2008. december)

 

Az alperes kifogásolta azt a leírást, mely szerint a felperes bírósági papírjai bizonyítják azt, hogy nem mindig képes igazat mondani, ezért nyilatkozatát mindaddig nem lehet elfogadni, amíg hivatalos ügyirat, hitelesített jegyzőkönyv nem támasztja alá. A felperes előadta, hogy az alperesek a valóságban nem tudják bizonyítani azt, hogy ő esetében bírósági ítélet mondta volna ki, hogy nem mondott igazat. A bíróság ebben a tekintetben a jogsértést megállapította, tekintettel arra, hogy az alperesek részéről valóban nem mutattak be olyan bírósági iratot, amely ténybelíleg megállapította volna a felperes igazmondásának hiányát. Önmagában egy pervesztés még nem azonos a hazugság megállapításával.

 

I/11/2. Üvöltözés az elnökségi ülésen

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, mely szerint ő az MVGYOSZ egyik elnökségi ülésén a II. rendű alperes megnyilatkozását követően kirontott a terem közepére és minősíthetetlen hangnemben üvöltözve kísérletet tett arra, hogy a II. rendű alperesbe fojtsa a szót. A felperes kifogásolta azt a leírást is, mely szerint őt többeknek kellett közös erővel, kulturált magatartásra kényszeríteni. felperes kifogásolta azt a leírást is, hogy ő azt harsogta volna, hogy dr. Szőke már nem az MVGYOSZ elnöke. A felperes kifogásolta azt is, hogy egy internetes anyag címét állította ezzel szembe a II. rendű alperes, amelyet a Földi Antal kontra MVGYOSZ per ítéletéről szóló tudósítás címeként tett közzé (dr. Szőke nem az MVGYOSZ elnöke, a vagyonátadás áttekinthetetlen). felperes előadta, hogy ezek nem a saját megállapításai, hanem egy ítéletből vett idézetnek minősülnek. A felperes közölte, hogy ő nem üvöltözött és ezért csitítani sem kellett. A bíróság e kereseti kérelmet nem találta alaposnak. Az elnökségi ülésen történtek vonatkozásában a bíróság bizonyítási indítványokat teljesítve, bizonyítást folytatott le dr. Hódosi László akkor az MVGYOSZ  felügyelő bizottságának tagja volt, jelen volt a kérdéses ülésen. Elmondta, hogy a vitát ugyan észlelte, de nem volt a felperes részéről üvöltözés, nem is kellett őt csitítani. A bíróság ugyancsak tanúként hallgatta meg az MVGYOSZ irodavezetőjét, Micserics Józsefet. Ő azon adottságánál fogva, hogy látó személy, teljesebb körű beszámolót tudott adni a bíróság szerint az eseményről. Ő elmondta, hogy a szövetség tisztségviselőjeként rendszeresen részt vett az elnökségi üléseken, ahol a felperes és a II. rendű alperes is rend szerint jelen volt. Beszámolt arról, hogy köztük többször volt konfliktus. Viszonyukat antagonisztikus ellentétként jellemezte. Kifejtette azon álláspontját, hogy ő úgy ítéli meg, hogy a felperest a mai napig sértettség vezeti azért, mert nem ő szerkeszti a Vakok Világát. A tanú ugyan érdektelennek vallotta magát, de előadta azt is, hogy őt magát is többször megsértette felperes. Kifejtette azon véleményét is, hogy tudósításaiban a felperes főként a botrányt, feltűnőséget keresi, kiélezi a véleményeltéréseket. Konkrét esetről a tanú előadta, hogy 2008. őszén volt olyan eset, hogy a felperes nagyon felindult volt, szinte felrobbant, kiabált. Ez a jelenlévők körében megrökönyödést keltett. A szintén tanúként meghallgatott Németh Orsolya, aki ugyancsak jelen volt az elnökségi üléseken, ilyen konfliktusra nem emlékezett, ugyanakkor teljességgel érdektelennek ugyancsak nem volt tekinthető, ugyanis egy korábbi alkalommal a jelen per II. rendű alperesét interneten közzé tett levelében aljas perszónának titulálta azon okból, hogy az általa beküldött anyagot átszerkesztésnek vetette alá. A bíróság az összes körülményt ebben a körben úgy mérlegelte, hogy az igazolásra került, hogy többször pattant ki éles konfliktus a felperes és a II. rendű alperes között, némi túlzás mellett a konfliktus leírása valótlannak nem tekinthető. A bíróság szerint az pedig a felperes szerkesztői tevékenységeként kritizálható, milyen elemeket, címeket, mit tart kiemelésre méltónak egy bírósági ítéletből, tehát ez a felperes kiemelése volt. Annak tartalmát pedig nyilvánvalóan szabadon lehet kritizálni.

 

I/12.. „Szándékosság vagy képesség hiánya" (Vakok Világa 2008. december)

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy az I. rendű alperes ebben a cikkben azt állította, hogy valótlanságot állított az MVGYOSZ legutóbbi elnökségi üléséről. Kifogásolta azt a leírást, mely szerint ő olyan hamis látszatot keltett volna, hogy a szövetség az állami bértámogatás igénybevételével csalárdul jutott pénzhez. Azt is állította a cikk, hogy a felperes belátta ezen állítás tarthatatlanságát és ezért bocsánatot kért. A felperes előadta, hogy az ülés jegyzőkönyve alapján írta a tudósítását. Kiderült, hogy Simon Enikőt, az elnök titkárnőjét bértámogatással foglalkoztatják, mert az elnök segítője. Megfogalmazásra került, hogy nem a titkárnő valamilyen fogyatékosságáról van szó, hanem arról, hogy akit lehetett, bevittek a támogatási rendszerbe. Ehhez képest ezzel kapcsolatban az egyik jelenlévő elnökségi tag tette azt a megjegyzést, hogy a papír sok mindent elbír. A bíróság összevetette a felperes által közölt tudósítás szövegét a jegyzőkönyv szövegével és megállapította, hogy nem állított a tudósítás valótlanságot, való tényeket sem tüntetett fel hamis színben. Önmagában az, ha valakinek a nézőpontja eltér az alperesek nézőpontjától, még nem jelenti valótlanság állítását. A bíróság ilyen körülmények között ebben a tekintetben a jogsértést a rendelkező rész szerint megállapította.

 

I/13. Négyen igennel szavaztak (Vakok Világa 2008. december)

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy ő minden helyen követelte volna, hogy a Vakok Világa számoljon be arról, hogy őt választották meg az egyéni tagok képviselőjének. Ezt követően az I. rendű felperes közölte, hogy ellenőrizték a dokumentumokat és megállapították, hogy a 240 egyéni tagból összesen 7-en jelentek meg az ülésen, abból 4-en szavaztak végül a felperesre. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. Nyilvánvaló hogy a szöveg karikírozó, túlzó, hiszen szó sincs az ENSZ Biztonsági Tanácsáról, de a cikk végül is beszámol a választás eredményéről, még ha azt saját szemszögéből kommentálja is. A bíróság ilyen körülmények között ezt a kereseti kérelmet elutasította.

 

I/14. „Pénzügyekről a szakember szavaival" (Vakok Világa 2009. január)

20

 

 

A felperes kifogásolta azt, hogy ő a bértámogatási ügyben bocsánatot kért volna blogjának olvasóitól, mert belátta, hogy a bértámogatás felvétele nem volt jogszabálysértő. A bíróság a jogsértést ebben a tekintetben is megállapította a korábbiakkal azonos módon, mert az alperesi oldal nem bizonyította, hogy ez a bocsánatkérés ténylegesen megtörtént volna és hogy az adott kérésről a felperes valótlan tartalommal tudósított volna.

 

I/15. „A végrehajtó esete Takács Péterrel" (Vakok Világa 2009. február)

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, mely szerint a 2006. novemberi alapcikk kapcsán csak most látja tisztán vagy világosabban az I. rendű alperest azt, hogy a felperesnek melyek voltak az igazi céljai. A felperes kifogásolta azt a megfogalmazást is, hogy ő a szövetséget hamis színben feltüntető tudósításokat írt volna. A bíróság a kereseti kérelmet részben találta alaposnak. Véleménynek tekintette azt a megfogalmazást, amely a tudósítások valóságtartalmára vonatkozott volna. Valótlan állításnak tekintette és jogsértőnek viszont azt, amikor a cikk szerzője több, az adott cikkel kapcsolatban megindított perről beszélt, hiszen a helyreigazítási peren és a jelen peren kívül korábban más per nem indult. Ebben a tekintetben tehát a jogsértést a bíróság megállapította.

 

I/15/2. A felperes céljai.

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy célja az lett volna, hogy ismételten ő szerkessze a Vakok Világát. (Noha a cikk szerint erre alkalmatlan). A szövetség elnökségét le kívánta cseréltetni, ehhez pedig támogatókat talált dr. Nagy Sándor és dr. Földi János személyében. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint egyértelműen véleményről, értékelésről van szó, amely a valóságtartalmától függetlenül kifejthető a korábban általánosságban kifejtett szempontok figyelembevételével.

 

I/15/3. Sorozatos pervesztések.

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, mely szerint a céljaihoz vezető utat a perindításokban vélte megtalálni. A szövetség ellen kezdeményezett pereit sorra elvesztette, hiszen perköltséget is csak őrá róttak ki a bíróságok. A bíróság szerint itt megállapítható a jogsértés, tekintettel arra, hogy két vagy három per indítása sorozatos perindításnak és pervesztésnek érdemben nem nevezhető. A cikk olyan hamis látszatot kelt, mintha itt tömeges perlésről lenne szó.

 

I/15/4. Helyreigazítás helye.

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy a helyreigazítás helyét ő kifogásolta volna. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította, miután a perben adat merült fel arra, hogy a felperes ezt valóban kifogásolta, végrehajtást is kezdeményezett. Erre utalt dr. Hódosi László tanúvallomása is. Az állítás tehát nem volt valótlan, így jogsértés megállapításának nem volt helye.

 

I/15/5-6. Végrehajtási díj,

 

A felperes kifogásolta azt a leírást, mely szerint végrehajtási költséget fizetett volna be a helyreigazítás kapcsán, majd ezen igényét visszavonva, veszni hagyta az értelmetlenül befizetett pénzét. A bíróság ebben a tekintetben a jogsértést megállapította, tekintettel arra, hogy a felperes állításával szemben az alperesek nem tudták bizonyítani, hogy ténylegesen a felperes bármilyen végrehajtási összeget befizetett volna.

 

I/16. „Mi motiválhatja őket?" (Vakok Világa 2009. április)

21

A felperes kifogásolta, hogy az I. rendű alperes által írott cikkben a felperes motivációjaként az került megjelölésre, hogy a felperes szeretne visszakerülni a szerkesztői pozíciójába annak ellenére, hogy az igazmondással erősen hadilábon áll, továbbá alkalmatlannak bizonyult, de ezt képtelen elfogadni és szakmailag nem képzi magát. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. Álláspontja szerint egyértelműen véleménynyilvánításról, értékelésről van szó, amely a véleménynyilvánítás tágan értelmezett határai között megengedettnek minősül. A bíróság ismételten utal arra, hogy amikor a felperes saját maga szükségét látja az alperesek, illetve a szövetség éves bírálatának, számolhat azzal, hogy a vele szemben álló nézeteket képviselő személyek ugyancsak erőteljes megfogalmazásokat alkalmazhatnak.

 

I/17. „Hatékonyan tudtak élni" (Vakok Világa 2009. május)

 

A felperes kifogásolta a II. rendű alperes által írott cikk azon megállapítását, hogy az újságíró tisztesség, szavahihetőség a felperestől távol eső fogalmak. Elferdített, féligazságokat, célozgatásokat tartalmazó irományai ezt bizonyítják. A bíróság ebben az esetben is élesen megfogalmazott véleménynek ítélte meg a leírtakat és a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság ismételten hangsúlyozza, hogy nem tartja feladatának a peres felek között évek óta zajló áldatlan vita „eldöntését" és éles megfogalmazásokról van szó ugyan, de a véleménynyilvánítás keretei között. A bíróság nem tartja feladatának azt, hogy a felperes valamennyi blogbejegyzését átvizsgálja abból a szempontból, hogy abban egyetlen mondat se minősülne célozgatásnak vagy „elferdített féligazságnak". A bíróság ezért ezt a kereseti kérelmet elutasította.

 

I/18. „Ügyészi levél a szövetség elnökéhez" (Vakok Világa 2009. május)

 

A felperes sérelmesnek találta azt a megfogalmazást, hogy a főügyészségnél a felperes feljelentette volna a szövetséget. Azt is valótlannak ítélte meg, hogy a bejelentés eredményéről úgy számoltak be, hogy a szövetség vezetése órákat volt kénytelen elvesztegetni a kifogások elemzésével és megválaszolásával, miközben alaptalan feljelentgetések, hazugságok és rágalmazások szerzőjeként aposztrofálta a felperest. A felperes előadta, hogy a valóságban a törvényesség helyreállítása érdekében fordult az ügyészséghez, amely nem feljelentésnek minősült 2006. augusztusában. A Fővárosi Főügyészség ezt követően az MVGYOSZ alapszabályát 19 pontban jogsértőnek találta. A 19 észrevételből az elnökség alaposnak talált, tehát nem lehet szó alaptalan feljelentésről beszélni. A bíróság ebben a körben a jogsértést megállapította, hiszen feljelentést a felperes nem gyakorolt és rágalmazást sem követett el.

I/19. „Szórádi Bálint ütni készül" (Vakok Világa 2009. június)

 

A cikkből a felperes kifogásolta azt a részletet, hogy a Hobbi Rádió weboldalán jelentek meg a szövetséget és a főszerkesztőt (II. rendű alperest) feljelentgető Takács Péternek a tollából az MVGYOSZ-ről szóló hamis, célozgató, uszító irományok. A felperes előadta, hogy sem uszító, sem hamis állítást tartalmazó irományokat nem jelentetett meg és a főszerkesztőt sem jelentette fel. A bíróság ebben a tekintetben a jogsértést megállapította, mert az alperesek nem bizonyították, hogy a felperes feljelentette volna a II. rendű alperest. Állítását a bíróság valótlannak és egyben sértő tartalmúnak találta, mert úgy tüntette fel a valós helyzetet, mintha a felperes minden alapot nélkülöző, valótlan feljelentéseket tett volna. A kereseti kérelemnek a felperesi irományok minősítésére vonatkozó részében a bíróság ugyanakkor a kereseti kérelmet elutasította, mert ez álláspontja szerint véleménynek minősül.

I/20. „A szövetség gazdálkodása" (Vakok Világa 2009. június)

22

 

A felperes kifogásolta a II. rendű alperes által írt cikk azon megállapítását, hogy ő feljelentette volna a Fővárosi Főügyészségnél a szövetséget, valamint megpróbálta összeugrasztani az MVGYOSZ-t, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztályának helyettes vezetőjével is. Felperes előadta, hogy nem jelentette fel a szövetséget. Felperes előadta azt is, hogy nem ugrasztott össze senkit másokkal. Micserics József súlyos állításait szembesítette a minisztérium munkatársával. Az alperesek részéről előadták, hogy felperes igenis megtévesztő magatartást gyakorolt, ellentétek próbált szítani, amely magyarázkodáshoz vezetett, ráadásul a minisztériumban a Vakok Világa című lap munkatársának adta ki magát.

 

A bíróság ezt a kereseti kérelmet részben találta alaposnak. A bíróság szerint ebben az esetben is valótlan volt annak állítása, hogy a felperes feljelentette volna a szövetséget a Fővárosi Főügyészségnél, büntető eljárás kezdeményezésére ugyanis egyáltalán nem került sor. Az „összeugrasztás" vonatkozásában ugyanakkor a bíróság véleménynek tekintette a leírtakat, tekintettel Micserics Józsefnek a 13. számú jegyzőkönyvben tett tanúvallomására, amelyből kitűnik, hogy a felperes magatartása egyes értékelések szerint ellentétek szítására volt alkalmas az elnökség, illetve a minisztérium munkatársa között. A bíróság szerint tehát a leírtak ezt a helyzetet értékelték csupán, így jogsértés megállapításának nincs helye.

 

II. Jog_következmények:

 

A bíróság a korábbiak szerint az általa indokoltnak talált esetekben a jogsértést a Ptk. 84.§. (1) bekezdés a/ pontja alapján megállapította. A felperes elégtétel adására is igényt tartott a Ptk. 84.§. (1) bekezdés c/ pontja alapján. Az elégtétel adása az ún. objektív jogkövetkezmények körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bíróság a jogsértést megállapítja, arra irányuló kereseti kérelem esetében rendelkeznie kell az elégtétel adásának valamely formájával is. A bíróság ugyanakkor a konkrét forma tekintetében nincs szorosan kötve a felperes által igényeltekhez, ahhoz képest más megoldást is választhat. Jelen esetben a bíróság az összes körülmény mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy az elégtétel adásának azon formáját rendeli el, hogy az I-II. rendű alperesek a megállapított jogsértésekért az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül magánlevélben fejezzék ki sajnálkozásukat a felperesnek. A felperes ugyanakkor nincs elzárva attól a lehetőségtől, hogy a magánlevél tartalmát utóbb nyilvánosságra hozza.

 

A felperes további jogkövetkezményként nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. (Ptk. 84.§. (1) bekezdés, 339.§. (1) bekezdése, illetve 355.§. (4) bekezdése), amelynek mértékét 250.000.-Ft-bani kérte meghatározni. A felperes előadta, hogy a sértő közlemények sorozata alkalmas volt arra, hogy személyét az adott közösségen belül lejárassa. Az alperesek ezzel szemben előadták, hogy saját felróható magatartására a felperes előnyök szerzése végett egyáltalán nem hivatkozhat. Az Alkotmánybíróság 34/1992.(VI.1.) AB számú határozatának indokolása értelmében a személyiségi jogi jogsértés megállapítása önmagában megalapozza a nem vagyoni kártérítés megítélését. A mérték meghatározása pedig kizárólag a bírói mérlegelés körébe tartozik. A határozat nyomán kialakult bírói gyakorlat úgy foglalt állást, hogy a nem vagyoni kártérítés jogintézménye nem választható el a kártérítés általános szabályaitól. Ez azt jelenti, hogy a személyiségi jogi jogsértés megállapítása nem vagyoni kártérítés megítélésének csak az egyik szükséges, de önmagában még nem elégséges feltétele. Ahhoz szükség van arra is, hogy a megállapított személyiségi jogi jogsértéssel okozati összefüggésben a jogosultnál olyan kár, hátrány keletkezzék, amely csak nem vagyoni kártérítéssel kompenzálható. Az összegszerűség megállapításánál a bíróságnak figyelemmel kell lennie az eset összes körülményeire, különös tekintettel a jogsértés tárgyi súlyára, a tényleges következményekre és az összegszerűség tekintetében kialakult bírói gyakorlatra. Az újabb bírói gyakorlat abban is következetes, hogy a Pp 163.§. (3) bekezdése alapján a hátrányok köztudomású tényként is értékelhetőek.

A jogsértések tárgyi súlyát a bíróság nem találta jelentéktelennek, de nem is találta érdemben kiemelkedőnek. A bíróságnak ebben a körben figyelembe kellett venni, hogy hosszú évek óta zajló kölcsönös vádaskodásokkal tarkított folyamatról van szó. Amint azt a bíróság már korábban kifejtette, a felperesnek amikor éles, gyakran személyeskedő kritikát fogalmaz meg az alperesekről, akkor magának is számolnia kell azzal, hogy a válasz hasonló stílusban is érkezhet. A bíróság az összegszerűség megállapításánál figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a jogalap tekintetében a felperes csak részlegesen, mintegy 30-40 %-ban lett pernyertes. Az igényelt összeg pedig valamennyi jogsértés kapcsán került kidolgozásra a felperes részéről.

 

A bíróság mindezekre figyelemmel a nem vagyoni kártérítés mértékét 100.000.-Ft-ban állapította meg, ezt meghaladóan a felperes kereseti igényét elutasította.

 

A felperes összességében részlegesen lett pernyertes, ezért a bíróság a Pp 81.§. (1) bekezdése alapján úgy határozott, hogy a peres felek a perrel felmerült költségeiket a Pp 81.§. (1) bekezdése alapján maguk viselik.

 

A felperes az összeg után késedelmi kamatot nem igényelt, ezért erről a bíróságnak rendelkeznie nem kellett.

 

Az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték viseléséről (21.000.-Ft) a bíróság a 6/1986. (VI.26.) IM számú rendelet 13. §. (2) bekezdése és 14.§-a alapján határozott.

 

Az I-II. rendű alpereseket azonos mértékben kötelezte az illeték 25 -25 %-ának megfizetésére, a felperest terhelő 50 %-os illetékrészt pedig a felperes költségmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Budapest, 2010. szeptember 16.

dr. Pataki Árpád s.k. tanácselnök

A kiadmány hiteléült‘