11-11-16
-
» MVGYOSZ: a harmadik negyedévi állami támogatás késik, de az üdülőre elkülönített alaphoz nem nyúlnak
- 2011. nov. 16. 10:30 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek
Egyelőre nem nyúl hozzá az általában csak Róthbart-hagyatékként emlegetett, elvileg a balatonboglári üdülő újjáépítésére félretett mintegy 18 millió forintos tartalékhoz a késő harmadik negyedéves állami támogatás ideiglenes pótlására a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) - döntött a szervezet elnöksége 2011. november 15-én.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium - a többi társával együtt - bizonyos összeget tartalékolni volt kénytelen egy kormányhatározat alapján. Ez azt jelenti - volt kihámozható az MVGYOSZ elnökségének legutóbbi tanácskozásán -, hogy a szervezetnek jutó pénz egyelőre késik. Szakály Melinda elnök felvetette, érdemes lenne az üdülőre félretett pénzből kisegíteni a tagegyesületeket, amíg nem érkezik meg a forrás a minisztériumtól.
"Keserű tapasztalatai" vannak Dr. Micserics Józsefnek a félretett pénz ideiglenes, működésre történő felhasználásával kapcsolatban - mondta a hivatalvezető. A Felügyelő Bizottság (FB) tudniillik korábban erősen helytelenítette, hogy a pénz elkülönítésével foglalkozó eredeti elnökségi határozat szellemével ellentétben a szervezet nem tartotta külön számlán a mintegy 18 millió forintot. A hivatalvezető úgy emlékszik, amikor kérte az elnökségtől a forrás felszabadítását, megkapta a testület beleegyezését, ám "amit a Felügyelő Bizottságtól kapott..". Azt "nem szeretné még egyszer" a hivatalvezető. Dr. Micserics hangsúlyozta, ő nincs az FB ellen, de tudja, "úgyis az fog megjelenni bizonyos fórumokon". A hivatalvezető leszögezte, ő csupán tiszta, egyértelmű helyzetet szeretne.
Nem szívesen szavazta volna meg Dr. Tóka László az összeg felszabadítását - derült ki a tanácskozáson. A pécsi elnök attól tart, ha most felhasználják a félretett pénzt, az el fog folyni egyszer és mindenkorra. Ráadásul semmi nem garantálja, hogy a most még csak tartalékolni rendelt összeget a központi költségvetés nem zárolja később egy újabb kormányhatározattal, hogy aztán már egyáltalán ne kapja meg a támogatást az MVGYOSZ.
Kovács Béla sem támogatja az összeg felszabadítását. Kovács ellene van annak, hogy a szervezet elnöksége folyamatosan megsegíti az aktuálisan ezért-azért bajban lévő tagegyesületeket. Ha most ezt a pénzt ideiglenesen felhasználják - véli kovács Béla -, "elindul a pokol". "Nem lesz megállás". Kovács Béla úgy gondolja, az MVGYOSZ tagegyesületeinek igenis ki kell bekkelniük a támogatás megérkezéséig eltelő hónapokat.
Kérdésre válaszolva a tanácskozáson Micserics József elmondta, nagyjából 4-5 olyan tagegyesület lehet a huszonkettőből, ahol végzetes következményei lehetnek a támogatás további késésének. Ők azok, akik nem tudtak felhalmozni legalább féléves működéshez szükséges tartalékot - magyarázta a hivatalvezető.
Kovács Béla nem pontosan látja, mit értenek kollégái egy-egy egyesület ellehetetlenülésén. A zalai elnök úgy véli, ha késik is a támogatás, az egyesület elnöksége, tagsága még megmarad. A jogszerű működés nem hiúsul meg, hisz például közgyűlést tarthatnak. Kovács szerint adott esetben igénybe kell venni a tagság anyagi segítségét is a talpon maradáshoz.
Németh Orsolya úgy emlékszik, a központ eleve olyan kondícióval kötött szerződést atagegyesületekkel, hogy csak akkor adja tovább a pénzt, ha az megérkezik.
Dr. Micserics József szerint fontos érteni, hogy a késő központi támogatás nemcsak a tagegyesületeket sújtja, hiszen a központ sem kapja meg a neki járó összeget. A félretett 18 millió forint, amit ideiglenesen ki lehet egészíteni az üdülőt jelenleg üzemeltető vállalkozótól kapott 2 milliós kaucióval eleve nem is képes fedezni a tagegyesületeknek járó harmadik negyedévre vonatkozó utalást. Ha minden tagegyesületnek az eredeti szerződésben szereplő összegek arányában utalna pénzt a központ, nagyjából két hónapra tudná finanszírozni működésüket.
A tanácskozáson elhangzott, az MVGYOSZ-nek jogilag egyáltalán nem kötelessége támogatni tagegyesületeit. Az önálló jogi személyiségű civil szervezetek anyagi támogatása csupán erkölcsi kötelességként merülhet fel.
Kérdésre válaszolva Dr. Micserics József elmondta, a korábban a Magyar Nemzeti Banktól kapott 18,6 milliós összeg elfogyott, a központ a szolgáltatások finanszírozására költötte. A hivatalvezető megjegyezte, a Szövetség a pénzt eleve erre kapta. Emlékezetes, amikor az adomány megérkezett, még Dr. Szőke László elnökségének idején, a szervezet vezetése úgy határozott, olyan fejlesztésre költi a summát, melynek köszönhetően a látássérültek kézzelfogható és maradandó eredményeit láthatják majd a plusz forrásnak. Idővel azonban kiderült, nincs mód ilyen fejlesztésre költeni a pénzt. Az elnökség 2010 januárjában úgy határozott, a 2009-ben érkezett adományt az eleve meglévő szolgáltatások finanszírozására használja fel.
Az elvileg az üdülőre költendő pénzzel kapcsolatban Németh Orsolya megjegyezte, hamarosan szükség lehet a nagyteljesítményű Braille-nyomtató pótlására is, erre is érdemes tartalékolni.
Dr. Micserics József több "időzített" bomba meglétéről tájékoztatta az elnökséget, melyek egyike a várhatóan hamarosan működési idejét leszolgáló, rendkívül költségesen pótolható Braille-nyomtató. A készülék egyébként nincs az MVGYOSZ tulajdonában, de működtetését a szervezetnek kell finanszíroznia.
A vakvezető Kutyakiképző Iskola időzített bombáját a Szövetség hatástalanította, mondta a hivatalvezető. Tudniillik az igenmegviselt állapotban lévő ingatlant sikerült rendbe tenni. Legutóbb például a PHD Hungary Kommunikációs Ügynökségnek és különböző festékgyártóknak hála kifestették a kutyaiskola épületét, lefestették az intézmény kerítését - mondta Farkasné Schiff Mónika szakmai vezető.
A hatástalanított időzített bombák közé tartozik a hivatalvezető szerint a Hermina úti székház elektromos hálózatával kapcsolatos javítás, valamint az eredeti épülethez néhány évtizede hozzátoldott hátsó traktus födémének cseréje, melyre idén, a halottak napja környékén került sor.
Az egyelőre hatástalanítatlan bombák közé sorolható az épület kazánja és homlokzatának hulló vakolata.
Október 15-ig a huszonkettőből kilenc egyesületnek sikerült benyújtania a szeptember 30-val záruló negyedéves időszakra vonatkozó elszámolást - mondta Kutor Sándorné, a Szövetség pénzügyi vezetője. Az egy korábbi elnökségi határozattal kitűzött határidőre beérkezett elszámolások közül öt volt hibátlan. A későkkel együtt tizenhat tagegyesületnek kellett hiánypótlást teljesítenie, két esetben vált szükségessé a visszafizetés intézménye helyett kitalált csökkentett kifizetés. Azaz két egyesület nem tudott teljes egészében elszámolni a leutalt összeggel, ők a következő utalásnál ennyivel kevesebbet kapnak. Az elnökség tanácskozásain több éve kimeríthetetlen témát szolgáltató Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Egyesülete egyáltalán nem számolt el a harmadik negyedévről. Igaz, 2011 első félévére teljesítették kötelezettségüket. Több utalást azonban egyelőre nem kapnak a legutóbbi mulasztás következményeként.
Kutor Sándorné elmondta, az elszámolásokból kitűnik, a legkomolyabb probléma a számlák záradékolásával van.
A tanácskozáson előkerült, a Hermina úti központnak is rendszeresen kellett hiánypótlást benyújtania a Szövetséget finanszírozó minisztérium felé az utóbbi években. Dr. Tóka László furcsállotta, hogy milyen alapon várja el a központ tagegyesületeitől a pontos fizetést, ha neki magának sem sikerül rendben elszámolnia.
Teljesen más a központ esete a minisztériummal, mint a tagegyesületek elszámolási problémája a központtal - világosította fel Dr. Tókát Micserics József hivatalvezető. Dr. Micserics úgy értékelt, a központ elszámolásával nem voltak igazi problémák, csupán azért kellett úgymond hiánypótolniuk, mert a minisztérium nem értett pontosan bizonyos technikai elszámolásokat, pl. ami a Braille-oldalak nyomtatására vonatkozott. A hivatalvezető szerint ezek mondvacsinált aggályok voltak, ilyen hiánypótlásra a kormányváltás óta nem volt szükség - tette hozzá.
Dr. Tóka László megjegyezte, eleve furcsa elszámolásról beszélni, hiszen azt a pénzt, amivel el kellene számolni, a központ és a tagegyesületek még meg sem kapták.
Dr. Micserics Ismét megjegyezte, a Szövetségnek nyilvánvalóan át kell állnia az utófinanszírozott működés modelljére. Megfontolható - vetette fel -, hogy visszatérjen a szervezet a 2005-ös modellhez. Azaz egy nagyszabású projekttel próbálja meg ideiglenesen kipótolni a költségvetésben tátongó réseket. (Mint ismert, a 2006-ban és 2007-ben lebonyolított Látótér projektre a szervezet több, mint 100 millió forintot nyert.)
Újabb lehetőség, hogy egy külső partnerrel finanszíroztatja meg a Szövetség ideiglenesen a tevékenységét valamilyen együttműködés formájában. Konkrétumok azonban egyik verzióval kapcsolatban sem hangoztak el.
Ami a jelenleg szerződés alapján elvileg járó központi támogatást illeti, az MVGYOSZ vezetése nem tartja életszerűnek perre menni a minisztériummal a késlekedés ellenére sem. A pert vélhetően évek elteltével a szervezet megnyerné, a közbeeső időre viszont valószínűleg nem kapna egy fillért sem. A tanácskozáson elhangzott, a Szövetség vezetői az utóbbi évekből egyetlenegy olyan alkalomra sem emlékeznek, hogy a MVGYOSZ-t finanszírozó minisztérium a szerződésben szereplő határidő lejárta előtt utalta volna az összeget. Dr. Micserics József megjegyezte, hogy ennek az államigazgatáson belül milyen objektív okai vannak, abba az MVGYOSZ vezetése nem lát bele.
Ami a születőben lévő 2012-es magyar költségvetés a Vakok Szövetségét érintő adatait illeti, mint az előző bejegyzésben is szerepel, egyelőre nincs elkülönítve egyetlen fillér sem a szervezet javára. Kutor Sándorné kigyűjtötte a költségvetés tervezetéből azokat a számokat, melyek a Vakok Szövetsége finanszírozásánál vagy a látássérültek szervezeteinek támogatásánál valamilyen módon szóba jöhetnek. Kutorné 570 millió forintot talált például jeltolmácsi hálózat és elemi látásrehabilitáció fenntartására. Az elnökség információi szerint a pénz nagy része a jeltolmács hálózathoz kerülhet.
A fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei 993 millió forintot kaphatnak egyedi döntés, meghívásos vagy nyílt pályázatok alapján. Az MVGYOSZ számára megküldött, Tapolczai Gergelytől származó módosító javaslat mégis konkrét összegeket rendelne az országos fogyatékos érdekvédelmi szervezetekhez – derült ki a tanácskozáson. Itt az MVGYOSZ számára 160 milliós összeg szerepel.
A Magyar Köztársaság 2012-es költségvetésének tervezete szerint a megváltozott munkaképességűek munkabére és járulékainak támogatására jövőre 13 milliárd forintot szán a kormány.
Kutorné végül a látássérültekre költhető költségvetési összegeket átböngészve a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) pályázatai között bukkant forrásokra.
A központ által a tagegyesületeknek leutalt pénzek elosztása igazságtalan, folyamatosan problémákat vet fel - jött elő az elnökség tanácskozásán számtalanadik alkalommal. A mostani rendszerrel az egyesületek nagy része elégedetlen - mondta Dr. Micserics József újdonsággal aligha szolgálva az elnökség tagjainak.
"Minden évben van egy nekifutás", hogy megoldják a nehézségeket, ám "akuttá vált a probléma" - értékelt a hivatalvezető. Dr. Micserics szerint érdemes lenne véglegesen rendezni a helyzetet. A hivatalvezető úgy látja, az egyre apadó, egyre szigorúbb elszámolási követelményekhez kötött források is ebbe az irányba nyomják a szervezetet.
A születőben lévő civil törvény szövegtervezetéből Dr. Micserics József azt olvassa ki, hogy a jövőben az állam a civil szervezetektől gazdasági profizmust vár. Pl. azt, hogy egy kétadóéves ciklus átlagában nyereséget termeljenek. Ahogy már az előző tanácskozáson is mondta, a szervezetet gazdasági társaságként kell működtetni, a profit immár nem hangozhat szitokszóként a gazdálkodással kapcsolatban. A nonprofit szektor csupán abban különbözhet a forprofittól, hogy a termelődő nyereséget nem lehet kivenni, azt a működésre, fejlesztésekre kell visszaforgatni.
Dr. Micserics úgy látja, tarthatatlan, hogy az MVGYOSZ központja által a tagegyesületeknek kifizetett pénzeket ilyen-olyan hagyományokra épülő rendszerben utalják le. Tiszta, átlátható szisztémára van szükség, objektíven mérhető indikátorokhoz kell kötni a támogatást. Ám ilyenekre vonatkozó ötletekkel a tanácskozáson senki nem rukkolt elő. Dr. Tóka pedig megjegyezte, nem is hisz benne, hogy ez a probléma megoldható.
Dr. Nagy Sándor felvetette, egy belső pályázati rendszerben az objektivitás például azon bicsaklik meg, hogy ismerik egymást a tagegyesületek. Egyik-másik beadott anyagról szinte biztosan lehet tudni, nem a valóságot tükrözi.
"A papír a legtürelmesebb dolog a világon" - jegyezte meg a hivatalvezető, ezért nem a pályázatok irányába mozdulna el. Inkább valamiféle mutatószámszerű dolgot volna érdemes beépíteni - véli.
A hivatalvezető összességében úgy látja, minél bonyolultabb egy rendszer, minél több mutatót vesz figyelembe, annál igazságosabb tud lenni, ám egyben annál nehézkesebbé is válik. "Minden rendszer igazságtalan egy másik rendszerből nézve" - hozott föl egy újabb alapigazságot.
A hivatalvezető úgy érzékeli, többen felvetették már a tagegyenlőség problémáját. Tudniillik ha nem taglétszám-arányosan kapnak pénzt a tagegyesületek, nem egyforma összeg jut egy-egy vak emberre. (Valójában az MVGYOSZ tagegyesületeinek tagjai a központi szervezetnél nem rendelkeznek tagsági jogviszonnyal.)
Szakály Melinda úgy látja, az érdekvédelem egy egység. Erre mindenki kaphatna pénzt, a szolgáltatásai finanszírozását pedig oldja meg ki-ki ahogy tudja.
Az elnök tapasztalatai szerint egyébként a Magyar Államkincstár által kibocsátott, az utazási kedvezmények igazolására szolgáló plasztiklap hatására csökken a létszám a tagegyesületeknél. (Tudniillik már nem kell a tagkönyv a kedvezményes utazáshoz. Az új igazolvány kibocsátása előtt a tagkönyv híján igen nehézkes volt a jogosultság igazolása.)
A szövetség jövőjével kapcsolatban Dr. Tóka László úgy látja, nem sok jót remélhetnek ebben az országban a civil szervezetek. ha majd jó néhány évtized elteltével kialakul annak a kultúrája, hogy a tehetős emberek ilyen célokra is áldoznak vagyonukból, változhat a helyzet. Addig Tóka szerint elszegényedés, a tartalékok felélése, hanyatlás várható. Vitatja a pécsi elnök komor jövőképét Dr. Micserics József. Szerinte a központi támogatás valóban csökken, sőt, megszűnik, a rendelkezésre álló eszközöket azonban át kell csoportosítani. Dr. Micserics József sokadszorra ismételte meg, a végső cél, hogy a Szövetség teljesen függetleníteni tudja magát az államtól. Érdekvédelmi szervezetként így léphet fel igazán hatékonyan. Hiszen - tette hozzá Kroll Zsuzsanna érdekvédelmi vezető - gyakran épp az álammal szemben kell a látássérültek érdekében fellépni. Dr. Micserics József szerint a szabad források jelentik a játékteret. A hivatalvezető ide sorolja a tagdíjbevételt is.
Gyógyszeresdobozok Braille-feliratai: 0,2 vagy 0,35 milliméter?
Elhalasztotta az állásfoglalás kibocsátását a gyógyszeresdobozok Braille-feliratával kapcsolatban az MVGYOSZ elnöksége. A testület által létrehozott Braille Bizottság azt javasolja, hogy a Szövetség álljon ki a 35 milliméteres pontmagasság mellett. Egy hatályos nemzetközi szabvány szerint tudniillik 0,2 milliméter az előírás, mely sok látássérült embernek már nehezen olvasható. A gyógyszergyártók érdeke pedig a minél alacsonyabb pontmagasság - jegyezték meg többen. Egy hazai jogszabály alapján a gyógyszergyártóknak a forgalmazás megkezdése előtt véleményeztetniük kell a csomagolást látássérültek szervezeteivel, tudniillik hogy a Braille-felirat megfelel-e a követelményeknek. Az MVGYOSZ-en és tagegyesületein kívül ilyen véleményezést más szervezetek is végeznek, ám hogy kik, arról az elnökségnek csak részben van tudomása. Németh Orsolya ezért – a Braille Bizottság véleményéhez csatlakozva - egy felmérést javasol, kapcsolatfelvételt azon szervezetekkel, akik hasonló tevékenységet folytatnak. Azt kellene elérni, hogy sehonnan sem kaphassanak a gyógyszergyártók olyan jóváhagyást, mellyel a kezükben használhatatlan feliratú dobozok forgalmazását kezdhetik meg.
Szinte napra pontosan két éve határozta el ugyanezt az MVGYOSZ elnöksége. Munkacsoport jött volna létre a gyógyszeres dobozok Braille-feliratainak ellenőrzésére, egységes adatbázist hozott volna létre a központ: ki, mikor, milyen gyógyszeresdobozra adott ki engedélyt. A dologból azonban nem lett semmi. Az azóta részben lecserélődött elnökség jelenleg is hivatalban lévő tagjai a mostani ülésen nem sok jelét adták, hogy tudnának róla, ezt a témát már megtárgyalták. 2009 novemberében az akkor még elnökségi tag Sztakó Krisztina kijelentette, soha nem lesz egységes nyilvántartás. Sztakónak eddig igaza lett.
Az MVGYOSZ-nek 2006 november 8-án már született olyan állásfoglalása, mely a 0,35 milliméteres pontmagasságot ajánlja. Ezt 2007 október 10-én 0,2 milliméterre módosították. A Braille-bizottság most azt kezdeményezte, hogy a 2006-ban még nem létező, 0,2 milliméteres pontmagasságot előíró nemzetközi szabványt az MVGYOSZ kísérelje meg megváltoztatni. A hivatalvezető szerint erre igen kevés esély van - lévén az előírás nemzetközi jogi norma.
Dr. Tóka és Dr. Nagy Sándor az életszerűséget szorgalmazták. Szerintük gyógyszeresdobozok Braille-feliratain senki sem fog regényeket olvasni. Ezért elég, ha éppen csak olvasható a készítmény neve. Dr. Tóka számára ennek a kritériumnak tökéletesen megfelel a 0,2 milliméter is, ám ennek dacára meg fogja szavazni a 0,35 millimétert.
Péter Zsigmond, a Braille-nyomda munkatársa a Braille Bizottság számára olyan nemzetközi példákat gyűjtött össze, melyekben a 0,2 milliméternél jóval magasabb pontmagasság szerepel. Kérdés azonban, hogy ezt egy-egy országban mennyire veszik komolyan és mennyire lehet kikényszeríteni alkalmazásukat. Erre nézvést az elnökség egy összefoglaló jelentést rendelt meg a hivatal munkatársaitól a következő ülésre.
Rövid hírek
Nem vizsgálják felül az I. és II. csoportos rokkantak besorolását - értesült informálisan Szakály Melinda elnök a médiában nem rég felbukkant hírekkel kapcsolatban.
Folyamatosan zajlik a direkt marketing kampány - tájékoztatta Kroll Zsuzsanna az elnökség tagjait. Ebben a hónapban is mentek ki hírlevelek - mondta. A szervezet és a partnerként közreműködő Human Dialog Kft. következetesen "hírlevélnek" nevezi az adományokat kérő és azokat megköszönő leveleket. Kroll elmondta, folyamatosan értékelik, a kampány mely akciói nyereségesek, melyek veszteségesek.
A november 15-i ülés meghívójában még napirendi pontként szerepelt a 2012-es kampányterv,ennek megvitatását azonban az ülés elején a készülő civil törvényre való nem részletezett hivatkozással elnapolták.
Képzést szeretne tartani az MVGYOSZ a domború térképek használatáról látássérülteknek. A tapintható térképek, ábrák gyártásával kapcsolatos egységes állásfoglalás elkészítésére pedig almunkacsoport állt fel, melybe az előállítókat, a rehabilitációs mérnököket, a felhasználókat és a rehabilitációs tanárokat is bevonták.
A Budapest Szíve program keretében új hangos lámpák és taktilis jelzések kerültek telepítésre a fővárosban - mondta Kroll Zsuzsanna. A távirányítással aktiválható hangos közlekedési lámpák Kroll szerint "pocsékra" sikerültek. Krollék tervezik, hogy a jövőben a Hermina úti székházban működő Segédeszköz boltban kaphatók lesznek a távvezérlők.
A hangos lámpa nem hangos térkép - volt kénytelen felvilágosítani egy a Margit hídnál üzembe helyezendő berendezés tervezőmérnökét Kroll Zsuzsanna. Nincs rá szükség, hogy a lámpa valószínűtlenül hosszú, felolvasott információhalmazzal lássa el az arra járó látássérülteket.
Kroll a fentieken felül hosszasan sorolta az elnökségi ülésen, az Elnöki kabinet mire pályázott, milyen megbeszélésen vett részt, kivel, miben működik együtt... Dr. Nagy Sándor nem érti, miért kell ezzel az elnökségi ülésen ennyi időt elvenni. Nagy egyébként évek óta kéri, folyamatosan kapjon az elnökség tájékoztatást a hivatalban folyó érdekvédelmi munkáról. Ezt most Szakály Melinda megint megígérte. Így több idő jutna az érdemi munkára - véli Dr. Nagy Sándor. A debreceni elnök azt is sérelmezte, hogy az elnökségi tagok nem tudják, milyen leveleket küld ki az MVGYOSZ több tízezres mennyiségben a Human Dialog Kft-vel folytatott kampány során. Azt se tudjuk, mire gyűjt a szervezet jelenleg - summázott Dr. Nagy Sándor.
Visszautasította Kroll Zsuzsanna, hogy az elnökség tagjai ne ismerhetnék meg a levelek tartalmát. Ezek elküldésére ígéretet tett az érdekvédelmi vezető. Azt ugyanakkor nem cáfolta Kroll, hogy eddig az elnökség tagjai nem kapták meg a leveleket.
Öt részletben fizetheti ki vakvezető kutyájának használatba vételi díját Rabóczky Gyuláné. A jövőben az ilyen kérvények elbírálásáról az elnök saját hatáskörében dönt - határozott az elnökség.
T. Péter
Még nincsenek kommentek. (
)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
