11-12-15

» Hatszázhuszonötezer-kilencszáz

2011. dec. 15. 19:11 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

625900 forintra emelkedett Dr. Micserics József, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) hivatalvezetőjének fizetése idén szeptemberben. A béremelés visszamenőleg, január hótól értendő. A hivatalvezető munkabére havi bruttó 569 ezer forintról ugrott erre a szintre.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szeptemberben a 625900 forint fizetése mellé bérkorrekcióként még 455 ezer forintot is felvehetett - fentiek szintén bruttó összegek.

A hivatalvezető 2006 áprilisi kinevezésekor havi bruttó 350 ezer forintos fizetéssel kezdett az MVGYOSZ-nél.

Járandóságáról a szervezet elnöksége döntött 2006. március 25-i ülésén. Ekkor határozták el azt is, hogy Dr. Micserics József fizetése a dolgozók béremelkedésének átlagával fog nőni.

A hivatalvezető új munkabéréhez kötődően az MVGYOSZ-nek havi 168994 forint járulékot kell fizetnie.

Dr. Micserics József a fizetésén felül havi 18 ezer forint értékű ebédjegyet, havi 9800 forint értékben BKV bérletet,

valamint havi 5940 forint értékben utazási költségtérítést kap.

Fentieken kívül jár még neki évi maximum 400 ezer forint értékű adómentes természetbeli juttatás. A hivataltól közérdekű adat igénylés nyomán kapott táblázatból kiolvasható, ezen tétel folyósítása is megtörtént.

Idén januárban Dr. Micserics József bruttó 300 ezer forint jutalmat is kapott. Egy a 2006-os kinevezése előtt pár nappal keletkezett határozat arról rendelkezik, hogy "a hivatalvezető az MVGYOSZ-től az Elnökség által meghatározott díjazásán túl bármilyen jogcímen csak az Elnökség előzetes hozzájárulásával részesülhet bármilyen pénzbeli juttatásban, díjazásban".

Az MVGYOSZ elnökségének tagjai által adott, alább teljes terjedelmükben idézett nyilatkozatokból arra lehet következtetni, a testület nem tudott a jutalmazásról. Dr. Tóka Lászlónak "meggyőződése", ez a 300 ezer forintos összeg nem  jutalom, hanem a hivatalvezető és az MVGYOSZ által aláírt szerződésben rögzített úgynevezett "béren kívüli juttatás".  A Szövetségtől kapott táblázatban kifejezetten a "jutalom" szó szerepel, ráadásul a béren kívüli juttatásokat, amiket a 2006. tavaszi elnökségi határozatok tartalmaznak, a hivatalvezető - a háromszázezres jutalmon felül - megkapta.

Mint ismert, az MVGYOSZ évek óta folyamatosan súlyos finanszírozási problémákkal küzd. Az állami támogatás a szervezet részére rendszeresen késve, évről évre hol reál, hol nominál értékben is csökkenő mértékben érkezik. Dr. Micserics József hivatalvezető ezzel kapcsolatban minden adandó alkalommal hangsúlyozza, a szervezet működéséhez hiányzó pénzt neki kell előteremtenie. Szó szerint magáról és csapatáról a "Micserics és bandája" megnevezés alatt szokott nyilatkozni. A hivatalvezető a jövőben arra számít, hogy az állam teljes egészében ki fog vonulni az MVGYOSZ-hez hasonló civil szervezetek finanszírozásából, azoknak a saját lábukra kell majd állniuk. Ez - a nehézségeken felül - azzal a pozitívummal is fog járni a hivatalvezető szerint, hogy a Szövetség már bátran kiállhat a látássérültek érdekeit képviselve akár a kormánnyal szemben is, hisz nem fog függeni tőle.

 Dr. Micserics József saját juttatásaival kapcsolatban, ha ezek szóba kerülnek azt szokta nyilatkozni, hogy az ő foglalkoztatása kétségtelenül sokba kerül a hivatalnak. Ám szerinte ez megéri, hiszen behozza azt a pénzt, amibe az MVGYOSZ-nek kerül. Az alábbi párhuzamos, írásban készített interjúkból kiderül, az elnökség nyilatkozó tagjai nem tudják, mit ért ezen a hivatalvezető.

Nem sokkal keres jobban Dr. Micserics Józsefnél Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Tarlós havi fizetését tavaly októberben havi bruttó 671550 forintban állapította meg a Fővárosi Közgyűlés.

A Menedzsment Fórum internetes portál információi szerint a közszférában egy osztályvezető jó esetben havi bruttó 378 ezer forintot keres, főosztályvezetőként pedig félmilliós jövedelemre lehet szert tenni. Dr. Micserics havi fizetése tehát - ha az államigazgatást nézzük - a főosztályvezető és az államtitkár (997200 forint) jövedelme között helyezkedik el. A világhálón elérhető információk szerint a közigazgatásban dolgozóktól, főleg, az alacsonyabb beosztásúaktól mostanra szinte minden béren kívüli juttatást elvontak. De a HVG információi szerint például Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter havi cafeteria összege is kevesebb, mint a felére csökkent 2011-ben (valamivel több, mint 200 ezer forint).

Az MVGYOSZ elnöke - jelenleg Szakály Melinda - egy korábban a küldöttgyűlés által hozott határozat alapján  a köztisztviselői illetményalap hatszorosát veheti fel tiszteletdíjként havonta (ez is bruttó érték). Az illetményalap 2008 januárja óta nem emelkedett, összege 38650 forint a Közszolga.hu internetes portál értesülései szerint. A világhálón olvasható információk alapján ez az összeg 2012-ben sem fog nőni. A számítási képlet alapján tehát Szakály Melinda havi bruttó tiszteletdíja továbbra is 231900 forint. Azaz az elnök és a hivatalvezető az MVGYOSZ-től származó havi jövedelmei évek óta folyamatosan távolodnak egymástól, az elnökhöz képest a hivatalvezető egyre többet keres.

Érdekesség, hogy az MVGYOSZ elnöke fillérre ugyanannyit keres ebben a pozíciójában, mint amennyi az Országgyűlés tagjainak havi alapdíja.

 

*

 

Alább az MVGYOSZ elnökségének tagjai válaszolnak négy, Dr. Micserics József javadalmazásával kapcsolatos kérdésre. Már azok, akik erre hajlandóak voltak, Barnóczki Gábor, Kovács Béla és Szakály Melinda elnök ugyanis egy hét alatt egyáltalán nem reagált.

 

Tudtál/Tudott-e arról, hogy az MVGYOSZ hivatalvezetőjének fizetése idén szeptemberben 2011 januárig visszamenőleg havi bruttó 625900 forintra emelkedett?

Dr. Tóka László: Nem tudtam, de ahogy én a hivatalvezetőt ismerem, ez a munkaszerződésében meghatározott mértékű béremelés, tehát az MVGYOSZ dolgozói is részesültek
visszamenőleges béremelésben.
Kuminka Györgyné: Egy alkalommal sem hiányoztam a testület üléseiről, így biztosan
állíthatom, hogy az év folyamán az Országos Elnökség tagjai egyszer sem
kaptak tájékoztatást a hivatalvezető, vagy bárki más, béremeléséről.
Az elmúlt napokban szóbeszédből hallottam róla, de kételkedve fogadtam a
hírt, mivel úgy tudom, hogy máig sem érkezett meg a szövetséghez a második
félévre járó állami támogatás. Kérdezem, ha valós a hír, miből futotta a nem
kis összegű emelésre?
Dr. Nagy Sándor: Nem tudtam arról, hogy az MVGYOSZ hivatalvezetőjének fizetése idén szeptemberben 2011 januárig visszamenőleg havi bruttó 625900 forintra emelkedett.

Németh Orsolya: Nem tudtam.

 

Tudtál/tudott-e arról, hogy a hivatalvezető januárban bruttó 300 ezer forint jutalmat vett fel? Ki és milyen indokkal döntött ennek a jutalomnak a kifizetéséről?

Dr. Tóka László: Erről sem tudtam, bár meggyőződésem, hogy ez nem jutalom volt, hanem a munkaszerződésben szintén rögzített un. béren kívüli juttatás.

Kuminka Györgyné:  Úgy tudom, hogy a jutalom odaítélése sem tartozik az Országos Elnökség hatáskörébe, csak feltételezem, hogy az elnök asszony hagyta jóvá, illetve ő döntött a hivatalvezető úr megjutalmazásáról.

Természetesen, erről is csak most értesülök.

Dr. Nagy Sándor:  Nem tudtam arról, hogy a hivatalvezető januárban bruttó 300 ezer forint jutalmat vett fel. Nem tudom, hogy ki és milyen indokkal döntött ennek a jutalomnak a kifizetéséről.

Németh Orsolya: Nem tudtam.

 

Tekintettel a folyamatosan késő állami támogatásra és az MVGYOSZ általános anyagi helyzetére, szerinted/Ön szerint erkölcsileg és gazdaságilag igazolható ilyen mértékű munkabér és jutalom kifizetése?

Dr. Tóka László: A munkaszerződésben rögzítetteket be kell tartani, legfeljebb annak módosítását lehet kezdeményezni, természetesen közös megegyezéssel.

Kuminka Györgyné:  Amennyiben igazak a hírek, akkor, mint a Vakok Szövetségének egyik tagja,mi több,mint a tagság egyik választott képviselője, felháborítónak tartom az egészet. Ezzel a lépéssel, teljesen hiteltelenné válik minden megszorításra, vagy takarékosságra irányuló bármilyen törekvésünk.

Dr. Nagy Sándor:  A hivatalvezető díjazásának alapja a szövetség költségvetése, amelyet ő készít el, az elnökség csak elfogadja. Ennek ismeretében, a folyósításra nézve, nem releváns a folyamatosan késő állami támogatás és az MVGYOSZ általános anyagi helyzete. A fentiekből következően erkölcsileg aggályos lehet, de gazdaságilag igazolható ilyen mértékű munkabér kifizetése.

Németh Orsolya: Bár erkölcsileg nem tartom elfogadhatónak a kialakult helyzetet, sajnos tudomásom szerint a hivatalvezető munkaszerződése indokolja a folyamatos emelést, amiről emlékeim szerint még 2006-ban, a kinevezésekor született elnökségi döntés.

 

Mi a véleményed/véleménye azzal a hivatalvezető részéről gyakran elhangzó állásponttal kapcsolatban, hogy valóban drága a foglalkoztatása, de jócskán megéri? Pontosan melyek azok az anyagi források, amik egy más, esetleg jelentősen alacsonyabb munkabérrel foglalkoztatott  gazdasági menedzser alkalmazásával biztosan nem folynának be? Milyen mértékben képezik részét ezek a források az MVGYOSZ költségvetésének?

Dr. Tóka László: Sajnos erről nincs pontos, részletekbe menő információm, általánosságban annyit mondhatok, hogy a költségvetési támogatás már évek óta nem fedezi az MVGYOSZ működtetésének költségeit.

Kuminka Györgyné:  - Az elmúlt választási ciklusban, csak távolról szemléltem a szövetségben folyó munkát. Azóta sem sikerült belelátnom a hivatal belső életébe. Így nehéz lenne, és nem is vállalom, bárki munkájának megítélését. A jelenleg még érvényes elnökségi határozat, a hivatalvezető mindenkori béremelésére vonatkozóan, sürgős felülvizsgálatra szorul. Személyesen fogom kezdeményezni. Remélem, hogy lesznek, akik csatlakoznak hozzám.

Dr. Nagy Sándor: Valóban drága a hivatalvezető foglalkoztatása, de megéri, hisz a szövetség gazdaságilag működik. Nem tudom pontosan megnevezni azokat az anyagi forrásokat, amelyek egy más, esetleg jelentősen alacsonyabb munkabérrel foglalkoztatott  gazdasági menedzser alkalmazásával biztosan nem folynának be. Azt, hogy milyen mértékben képezik részét ezek a források az MVGYOSZ költségvetésének, a 2011. évi költségvetésből kiolvasható lenne, de arra most nincs időm.

Németh Orsolya: Azt már nyilvánvalóan nem tudhatjuk meg, hogy az elmúlt években jobban megérte volna-e, ha egy jóval olcsóbb menedzsert foglalkoztat a szövetség. Tény, hogy a korábban tapasztalt, évi több milliós költségvetési hiány az elmúlt évekre jelentősen enyhült, nem tudható egyértelműen azonban, hogy ez a helyzet mennyiben köszönhető a hivatalvezető, mennyiben a pályázatírók munkájának és mennyiben a támogatók adakozási hajlandóságának. Ugyanígy arról is csak sejtéseink lehetnek, hogy a jelenleg még veszteséges Saz kampány nyereségesbe fordul-e az elkövetkező egy-másfél éven belül, ahogy azt sem tudhatjuk, kinek is volt az ötlete ennek az elindítása a hivatalon belül. Tény, hogy az abszolút és reál értéken is évről évre csökkenő minisztériumi támogatás ellenére erős megszorításokat először 2010-ben kellett végrehajtani. Az elmúlt években történtek ésszerűsítések, gazdaságossági  megfontoláson alapuló változtatások is a hivatalon belül, és ezalatt nem a stúdió bezárását értem, hanem pl. a pénzügyi és gondnoksági munkakörök újraszervezését. Azt is látni kell, hogy a szövetségen belül az elnök helyzete eléggé bizonytalan, amennyiben nincs mindennaposan jelen a székházban, így a pénzügyi menedzselés mellett részben a mindennapi munka és az érdekvédelmi tevékenység koordinációja is a hivatalvezetőre hárul. Ugyanakkor ez a tény aggályokat is felvet, hiszen így az érdekvédelemben is egyre hangsúlyosabbá válik a szerepe. Nem tudok olyan konkrét bevételi forrást megnevezni, ami a hivatalvezetőnek köszönhető, ugyanakkor a szövetség bevételeiről szinte egyik esetben sem mondható meg, hogy az konkrétan például Kroll Zsuzsa, Angyal Gábor vagy Szakály Melinda nevéhez köthető-e. A hivatalvezető felelős azért, hogy a hivatali munka follyon és hogy a szervezet pénzügyi helyzete a lehetőségekhez mérten stabil legyen. A szövetség jelenleg semmivel sincs jobb vagy rosszabb anyagi helyzetben, mint a hazai civilek többsége, ugyanakkor a hivatalvezető minden bizonnyal jobban fizetett, mint az említett civilek vezetői átlagosan.

Nem gondolom, hogy az a megoldás, hogy a jelenlegi hivatalvezetőtől a szövetség megváljon, de a jelenlegi állapot is visszásnak tűnhet sokak számára. Azt nem tudom, milyen szerződési és munkajogi lehetőségek lehetnek a jelenlegi válságos időben fizetésének esetleges csökkentésére.

Fontosnak tartom még elmondani, hogy az elnökségi munkában elsősorban a szakmai ügyek kapcsán kívántam és kívánok részt venni. Sajnálatosnak tartom, hogy az elnökség és a felügyelő bizottság között kvázi megszakadt a kapcsolat és hogy egyáltalán nem kapunk közérthető tájékoztatást a szervezet pénzügyeiről. Azt hiszem, egy tanár, jogász vagy pszichológus végzettségű személytől nem elvárható, hogy értsen a pénzügyes emberek nyelvén és az sem, hogy havonta kérjünk tájékoztatást a hivatalvezető bérének esetleges emelkedéséről. Ugyanakkor egyáltalán nem tartom tisztességes eljárásnak, hogy a hivatal egyáltalán nem tájékoztatja az elnökséget az ilyen és hasonló történésekről.

 

T. Péter

11-12-08

» MVGYOSZ-büdzsé: költségvetési sorra került a szervezet

2011. dec. 8. 12:48 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Kedvező irányban módosultak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) 2012-es költségvetési kilátásai - derült ki a szervezet elnökségének december 7-i tanácskozásán. Mint egy  korábbi bejegyzésben szerepel, az eredeti büdzsé tervezet szerint a jövő évre az ország költségvetésében már nem szerepelt a Szövetség számára rendelt összeg - a sokéves gyakorlattól eltérően. Az MVGYOSZ kezdeményezésére és Tapolczay Gergely Fideszes parlamenti képviselő módosító indítványának köszönhetően úgy tűnik, mégis fix összeget kap a látássérültek legnagyobb országos érdekképviseleti szervezete 2012-ben. A 160 millió forint persze ismét kevesebb, mint az előző évre jutó összeg - idén nyolc hónapra jutott ennyi pénz.

Az elnökség tanácskozásán menetrendszerűen bukkant fel az öt éve elhúzódó viták alapját képező kérdés: a központ hogyan ossza le tagegyesületeinek az állami támogatásból a szövetségnek jutó pénz egy részét. 2012-ben ez 64 millió forint, melyet 21 tagegyesület között kellene igazságosan elosztani. Ismét elhangoztak az évek óta felbukkanó megállapítások: igazságos rendszer nincs, bármilyen elosztási szisztémának lesznek nyertesei és vesztesei.

Dr. Micserics József hivatalvezető három fő felosztási típust vázolt fel. Az első alapján vagy minden egyesület, vagy minden megye egyforma összeget kapna. (Utóbbi kitétel fontos, mert vannak olyan megyék, ahol több tagegyesület létezik, így az itteni szervezetek kedvezőtlenebbül kerülnének ki a megyénkénti leosztás mechanizmusából.) Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök is a minden tagegyesületnek azonos összeg juttatását előirányozó koncepciót támogatja azzal, hogy érdekvédelemre mindenütt egyformán szükség van, mely egy és oszthatatlan tevékenység. A tagegyesületek e szerint az elgondolás szerint a szolgáltatások finanszírozására máshonnan szereznének forrást.

A második nagy elosztási elv a taglétszám alapú: vagy a nyilvántartott tagok, vagy a ténylegesen tagdíjat fizető tagjaik arányában kapnák meg a pénzt a tagegyesületek. Az elvvel kapcsolatban Szakály Melindának az az ellenvetése, hogy közhasznú szervezetként az MVGYOSZ tagegyesületeinek nemcsak a saját tagjaikat kell ellátniuk.

Újabb ellenérvként vetődött fel, a rendszer abba az irányba nyomná a tagegyesületeket, hogy minél több tagjuk legyen. Németh Orsolya úgy véli, ez kívánatos jelenség lenne. Minél több a tagja egy tagegyesületnek, annál több emberrel lehet kapcsolatot tartani, igényeiket felmérni, érdekeiket képviselni, szolgáltatásokat nyújtani számukra.

Képtelenség, hogy 300 ember ugyanannyi adminisztrációs költséget indukál mint 1500 - vetette fel Dr. Nagy Sándor a taglétszám-arányos felosztási szisztéma védelmében.

Az MVGYOSZ egyébként az adózók SZJA 1%-ainak a szervezetre jutó részéből 30%-ot jelenleg is a ténylegesen tagdíjat fizető tagok száma alapján utal le tagegyesületeinek. Dr. Micserics szerint mióta a módszert alkalmazták, elcsitultak az egyes egyesületek között évek óta fel-felbukkanó, a taglétszám valódiságát firtató torzsalkodások. A tagdíjakat ugyanis könyvelni kell, így ezek a számok nem manipulálhatóak.

A harmadik módszer a projekt alapú központi pénzleosztás, melyhez a tényleges működési költségek előzetes tervezése is hozzájárulhat. Ezzel az elvvel kapcsolatban Dr. Nagy Sándor vetette fel aggályként, hogy valójában nem tudja a központ ellenőrizni a tagegyesületeknél folyó munka minőségét. Németh Orsolya pedig azt gondolja tarthatatlannak, hogy folyamatosan fenntartott szolgáltatásokat kell színleg projekt mezbe öltöztetni ezt a szisztémát használatba véve.

Németh szerint ráadásul tetézi a rendszerrel kapcsolatban felhozható aggályokat, hogy az MVGYOSZ-en belül nincs egységes minőségbiztosítási rendszer. Azaz nem léteznek olyan elfogadott kritériumok, melyek segítségével fel lehetne mérni a tagegyesületeknél folyó szakmai munka minőségét. Még arról sincs egységes álláspont - tette hozzá, egyáltalán mi minősül érdekképviseletnek.

Dr. Micserics József a fent említett három elosztási elv kombinációját is elképzelhetőnek tartja. Szerinte bizonyos szempontból egy ilyen lenne a legigazságosabb rendszer.

A december 7-i ülésen is hosszasan tartó ötletelésen Dr. Tóka László azt a nem először előkerülő felvetését fogalmazta meg, hogy ha nem bázis alapon osztják le a tagegyesületeknek a forrást, ahogyan egyébként több korábbi évben tették, azzal lehetetlen helyzetbe hozzák azokat a tagegyesületeket, akik fennállásuk óta nagyobb, jobb minőségű ingatlanra tettek szert, melyek fenntartása is többe kerül. Tókáék egyébként a bázisalapú finanszírozás elvetésének valószínűleg vesztesei lennének. Német Orsolya nem tudja elfogadni a bázisalapú finanszírozást ezzel az indokkal.

A bázisalapú pénzelosztás egy az ülésen szintén ötletként felmerült formája lenne, hogy a tagegyesületekre jutó pénzt az idén az utóbbiak finanszírozását négy hónapon át biztosító, az ESZA Nomprofit Kft-hez benyújtott pályázatokon elnyert összegek mértékében porciózza fel a központ. Németh Orsolya ezt azért nem támogatja, mert a módszer projektek megvalósulására épült, az egyesületeknél pedig jellemzően hosszú távon fennálló, nem projektesíthető szolgáltatások fenntartásáról van szó. Németh szerint a pályázaton az nyert, aki merészebben vállalt fel új projekteket. Hogy aztán ezeket hogyan tudta fenntartani, hosszabb távon a látássérültek milyen előnyeit élvezik majd a megkezdett újításoknak, már más lapra tartozik.

Kovács Béla szerint a Magyar Államkincstártól kellene lekérdezni, az egyes megyékben pontosan hány látássérült ember részesül a számukra juttatott ellátásokban. Ezen számok arányában kellene felosztani a 64 millió forintot. Az elnökségi tagok közül azonban többen kételyüket fejezték ki a tekintetben, hogy az Államkincstár ilyen információt az MVGYOSZ rendelkezésére tud-e bocsátani.

Németh Orsolya azt javasolta, hogy minden tagegyesület kapjon 1,5 millió forintot, ezen felül pedig a tagegyesületeknél ténylegesen tagdíjat fizető személyek számarányában osszák fel a maradék összeget.

Dr. Micserics József felvetette, ez a vegyes rendszer összhangban állna a szervezet alapszabályával abban az értelemben, hogy a küldöttgyűlésen is olyan rendszer szerint képviseltethetik magukat a tagegyesületek és a természetes személy tagok, hogy 1000 főig 5, a fölött 500 tagonként 1-1 küldöttet delegálhatnak.

Németh Orsolya szerint ez az elv önmagában felülvizsgálatra szorulna.

Dr. Nagy Sándornak pedig az az ellenvetése, hogy más dolog a tagegyenlőség és más dolog a finanszírozás rendszerének meghatározása.

Volt már olyan tagegyesület, aki bíróságon támadta meg az MVGYOSZ által alkalmazott felosztási szisztémát - jegyezte meg Dr. Micserics József a tanácskozáson nyilvánvalóan  a Nagy Tünde által vezetett Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületére gondolva, akik egyébként a pert elveszítették. A hivatalvezető elmondta, ennek az az oka, hogy rossz jogalapra hivatkoztak. A pert meg lehetett volna nyerni a központtal szemben. Hogy mi lett volna a sikeresen bevethető jogi érv, azt a hivatalvezető nem árulta el.

A következő ülésre Dr. Micserics József több lehetséges elosztási metódust bemutató táblázatot készít az elnökségi tagok döntését megkönnyítendő. Németh Orsolya fenti javaslatán kívül ugyanezt a mechanizmust használva, de két millió forintos alapdíjjal számolva is összeállítja a hivatal a próbakimutatást. A harmadik teszt számsor pedig az Államkincstár adatait veszi majd alapul - ha ezeket sikerül a hivatalnak megszerezni.

Még mindig nem érkezett meg az MVGYOSZ-hez a 2011-es harmadik és negyedik negyedévi  támogatás az illetékes minisztériumtól - hangzott el a tanácskozáson. Ennek ellenére a tagegyesületeknek a harmadik negyedévről már el kellett számolniuk, s január 16-ig ezt a negyedik negyedévi összegekkel is meg kell tegyék. Vagyis olyan pénzek elköltéséről kell számot adniuk, melyeket még meg sem kaptak. Igaz - mondta Kutor Sándorné pénzügyi vezető a tanácskozáson -, arra már van írásos ígéret, hogy a 2011-re jutó, eddig át nem utalt pénz felét a Szövetség még az idén megkapja. A negyedik negyedévre járó összeget pedig jövő január 15. után utalják - hogy mikor, az nincs pontosítva a levélben.

Dr. Tóka László úgy látja, nem fogadható el jogilag a Magyar Köztársaság költségvetésében az MVGYOSZ részére elkülönített összegek kifizetésének a tárgyéven túli elhúzódása. A pécsi jogász szerint ez ellentétes a költségvetési törvénnyel, ezért fel kellene lépni ellene.

Dr. Micserics József megjegyezte, mindig is voltak késések. Nincs tényleges lehetősége arra a szervezetnek, hogy nyíltan szembe helyezkedjen az állammal egy jogvita során. Ez mindaddig így lesz - véli Dr. Micserics -, amíg a Szövetséget az illetékes minisztérium finanszírozza. Aki adja a pénzt, azzal szemben nem érdemes ugrálni - foglalhatóak össze a hivatalvezető szavai. Dr. Micserics ugyanakkor hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne mód tényleges érdekképviseleti tevékenységet folytatni. A készülő jogszabályokkal kapcsolatban az MVGYOSZ továbbra is kifejtheti véleményét, csupán a leplezetlen konfrontációtól érdemes távol tartania magát saját anyagi érdekében.

Megint nem sikerült szabályszerűen elszámolni az MVGYOSZ tagegyesületeinek a legutóbbi ciklus SZJA 1%-airól - foglalhatóak össze Kutor Sándorné pénzügyi vezető az ülésen elhangzott megfigyelései. "Borzalmas" - összegezte tapasztalatait a szakember. Kutorné elmondta, a számlák záradékolása az egyik olyan gyenge pont, ahol a legtöbb tagegyesület elcsúszik. Mindez annak dacára  van így - hangzott el -, hogy minden évben részletes tájékoztatást kapnak az elszámolással kapcsolatban a tagegyesületek. A tanácskozáson felmerült, az lehet a probléma egyik forrása, hogy hiába ismerteti a központ a tagegyesületek munkatársaival az elszámolás elvárt sajátosságait, ha aztán ezek az információk nem jutnak el a könyvelést ténylegesen végző, gyakran külső céghez tartozó személyekhez. Felvetődött, érdemes lenne magukat a könyvelőket összehívni egy továbbképzésre.

Vizsgálatot tart a Szövetségnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - hangzott el a tanácskozáson. A tagegyesületek közül a revízió a Herminát és a Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesületét érinti.

Jövőre egyébként a tagegyesületekhez leutalt SZJA 1%-ok felhasználhatósági köre alapvetően nem változik. Az összegből az egyesület saját használatára, kölcsönzésre vagy a látássérültek számára történő továbbadásra segédeszközt vásárolhat, fordíthatja a pénzt oktatási támogatásra, a vakvezető kutya használatba vételi díjára, valamint tartalékolhatja.

 

Súlyos megszorítás jövő júliustól a dolgozó rokkantnyugdíjasoknak

 

Elveszíti rokkantsági ellátását egy születőben lévő jogszabály szerint az, aki három hónap átlagában többet keres, mint a mindenkori minimálbér másfélszerese. Az intézkedés kifejezetten azokat a látássérülteket fogja büntetni, akik sikeresen tudnak érvényesülni a munka világában - foglalható össze több a témával foglalkozó látássérült jogász véleménye. Az MVGYOSZ elnökségi ülésén elhangzott, a szervezet képviselői sikertelenül próbálták meg jobb belátásra téríteni az illetékes minisztérium képviselőjét. A médiában megjelenő hírekből az is közismert, hogy a harmadik csoportba sorolható rokkantak hamarosan felülvizsgálatra lesznek kénytelenek menni - ez a súlyos látássérült embereket csak kis számban érinti. A rokkantsági nyugdíjat felváltja a rehabilitációs-, illetve rokkantsági ellátás a tervezett változtatások szerint.

A törvényjavaslat nem ismeri a rokkantnyugdíjat leváltó juttatás esetében a szüneteltetés intézményét. Ha a rokkantnyugdíjas keresete meghaladja a jogalkotó által szabott határt, a juttatás megszűnik. Ha később a látássérült ember elveszíti állását vagy csökken fizetése, újból igényelnie kell majd az ellátást.

Dr. Nagy Sándor úgy tudja, a törvénytervezet nem biztosít rehabilitációs kártyát a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek. A fogyatékos munkavállalók többsége ebbe a csoportba tartozik. Ez azért hátrányos rájuk nézve, mert a kártyával járó járulékok megfizetése alóli mentességet nem vehetik igénybe a munkaadók. Ezen túl nem lesz olyan őrült munkáltató - véli  a debreceni elnök -, aki például egy súlyos látássérült embert alkalmaz egy ugyanolyan képzettségű látóval szemben.

Dr. Nagy Sándor azt is helyteleníti, hogy évek óta stagnál a rokkantsági járadék, a fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadékának összege. Ezek az ellátások lassanként teljesen elveszítik értéküket - állapította meg a volt MVGYOSZ-alelnök. Tenni ellene azonban a Szövetség vezetői nem tudnak. Az érdekképviselet Dr. Nagy Sándor szerint gyakorlatilag nem működik.

Kuminka Györgyné információi szerint botrányba fulladt az a tájékoztató, melyet a Vakok Állami Intézetében egy minisztériumi dolgozó tartott a tervezett változtatásokról. A tájékoztatót tartó személy alapvető információknak sem volt birtokában, Kuminka Györgyné ismeretei szerint például kijelentette a gyűlésen, hogy "maguk között úgysincs olyan, aki rokkantsági járadékot kap". Több kéz emelkedett a magasba: voltak ilyenek a hallgatóságban.

Nem ér el sikereket a segédeszköz-ellátás javítása terén Dr. Tóka László alelnök sem - hangzott el a tanácskozáson. Az MVGYOSZ-ből kiküldött levelekre az illetékesek nem is válaszolnak. Mint ismert, Magyarországon a látássérültek gyakorlatilag egyetlen fillért sem kapnak segédeszközeik finanszírozására, kivéve az OEP által felírt fehér botot, melyet azonban kevesen választanak, lévén gyakorlatilag használhatatlan.

 

Elszaladt a forint-Euró árfolyam, új támogatási rendszer a fehér botokra

 

Kénytelen lesz az MVGYOSZ további összegekkel támogatni a fehér botot vásárló látássérülteket, a forint gyengülése ugyanis igen jelentős mértékben megemelte a segédeszközök árát - derült ki Dr. Micserics József hivatalvezető szavaiból az elnökség december 7-i tanácskozásán. A használható minőségű, külföldről importált fehér botok árának eddig nagyjából a 70 százalékát kellett megfizetniük az MVGYOSZ-nél vagy tagegyesületeinél tagsági jogviszonnyal rendelkező látássérülteknek, a fennmaradó részt a szervezet kipótolta. Ám a magyar fizetőeszköz mélyrepülésének köszönhetően egy még a régi kurzus alapján beszerzett, 7800 forintba kerülő  fehérbot mostantól 11 ezer forintért lenne megvásárolható. Dr. Micserics József azt javasolja, hogy limitált alkalommal, például évente, egy-egy látássérült a bot árából további 25% kedvezményt kaphasson. Ennek financiális forrását Dr. Micserics a szövetség által gyűjtött SZJA 1%-os felajánlásokban véli meglelni. Az év utolsó két hónapjában ez a forrás a vonatkozó jogszabályok szerint nem költhető el, erre az időszakra a hivatalvezető a szövetség és a Human Dialog Kft. által folytatott direkt marketing kampány jövedelmét javasolja igénybe venni.

Valamilyen megoldást a pontírógépekre is ki kell találni, hangzott el, mert ezek is megfizethetetlenek jelenleg a látássérült emberek számára.

A szervezet honlapján elérhető aktuális árlista szerint a termék alig kevesebb, mint 88 ezer forintba kerül egy látássérült embernek. A támogatás konkrét szabályaira vonatkozóan a hivatal előzetes kalkulációkat végez, az elnökség várhatóan a soron következő ülésén hoz határozatot.

 

Tizenegy elektronikus RTV-előfizető: 413 ezer forint. Maradjon?

 

Évi több, mint 410 ezer forintjába kerül a Vakok Szövetségének az a 11 előfizető, aki elektronikus formátumban kapja a Rádió és Televízió Újságot - derült ki az elnökségi tagok számára egy Németh Orsolya kérésére elkészülő kimutatásból. A decemberi tanácskozáson felmerült,  a kevesebb, mint 60 ezer forintos bevételt hozó, tehát jókora ráfizetést eredményező újságok előállításának fenntartása indokolható-e. Az elnökség úgy döntött, a szervezet következő hírlevelében ingyenes próbaszámot kap minden olvasó a kiadványból azzal a kérdéssel, 2500 forintért hajlandó lenne-e előfizetni rá. (Jelenleg ettől magasabb az előfizetési díj.)

Németh Orsolya úgy véli, ha a szolgáltatást megszüntetnék, a fennmaradó 400 ezer forintot sokkal értelmesebben költhetné el a szervezet egy a Vakok Világához igénybe vett olvasószerkesztő megfizetésével.

 

*

 

 Németh felvetését alátámasztja, hogy a Vakok Világa folyóirat legújabb, tehát már a minőség javítására tett fogadkozások után megjelent számában is elemi szintű hibák vannak.

Kovács Judit írásait olvasva felmerül, a szerző vagy általános iskolás színvonalon sem beszél magyarul, vagy rendkívüli mélységű nyelvújításba vágta a fejszéjét.

"Így vegyes hangzás érhető el, amelyek mixelésében a már említett kopulálás módszere is segítenek" - írja kovács egy orgonáról. A magyar nyelvben a mondat alanyát és állítmányát számban egyeztetjük.

 Kovács írásaiban a megszólalók mondatai végére pontot tesz, majd gondolatjelet használ és újra lezárja a mondatot. Ha egy  mű címét említi szövegben, azt idézőjelek közé rakja. Szokatlan módszerek azok számára, akik már láttak sajtóterméket.

Kovács Juditon kifogott a birtokos szerkezet is: ""Olyan korszak, amikor a gyermeknevelésnek még nem alakultak ki a gyerekek szempontjait is figyelembe vevő eszközök, módszerek" - írja egy másik cikkében.

 "Az említett időszak alatt az érdeklődők megtekinthették a megyében élő látássérültek alkotásait, valamint Romanek Inka (art díjas festőművész): "Nyitott lélekkel" című tapintható festményeit" - szerepel az újságban. Hogy a mondatban mit keres a kettőspont, rejtély. Az is némileg valószínűtlen, hogy Romanek Inka kiállításának minden festménye ugyanazt a címet viselné - Kovács szövegéből ez következne. A zárójelek használatában is érdekes gyakorlatot látszik bevezetni a szerző.

"Utána Benkő Imre ajkai versmondót, majd az 1997-ben megalakult Ajkai Látássérült Klub "Cigánytánc" formációja produkciót tekinthették meg, amellyel első díjat nyertek három évvel ezelőtt egy Balatonfűzfői fesztiválon." Nem megy a birtokos szerkezet.

"A komponista sorozatát imádott lányának, Emmának ajánlotta, amelyeket előadásszerűen elzongorázni nem egyszerű feladat." Kovácsot a tárgyas szerkezet vonatkozó névmásának számbeli egyeztetésében valószínűleg a sorozat kifejezés zavarta meg.

A felsorolást még hosszasan lehetne folytatni értelmetlen, helytelen, kitekert magyarsággal megfogalmazott mondatokkal, a Vakok Világa november-decemberi számából idézve.

 

Rövid Hírek

 

2012-ben június első hetében kerül sor az egyesületek munkatársainak továbbképzésére - már ha az MVGYOSZ anyagi helyzete lehetővé teszi a szokásos éves összejövetel megrendezését. Az elnökség úgy döntött, a továbbképzés egyik lehetséges helyszíneként Hajdúszoboszlót jelöli meg.

Dr. Micserics József hivatalvezető azzal kapcsolatban, hogy sok tagegyesület drágállja a részvételt elmondta, a legdrágább a tudatlanság. Ezeken a találkozókon az előadók által elmondottakból és egymás tapasztalataiból minden tagegyesület sokat profitálhat.

 Idén nem lesz több Egyesületi Elnökök Tanácsa (EET). Bár a szövetség alapszabálya előírja a fórum évente kétszeri összehívását, az elnökség nem látja okát annak, hogy 2011-ben másodszor is összejöjjenek az egyesületi elnökök.

0,35 milliméterre kísérli meg a Vakok Szövetsége feltornászni a gyógyszeresdobozok Braille feliratainak előírt pontmagasságát - határozott az elnökség. Jelenleg Magyarországon egy nemzetközi szabvány 0,2 millimétert ír elő. A Braille Bizottság a változást azért javasolja, mert Péter Zsigmond nyomdavezető szerint a pontírás használatában gyakorlatlanabb látássérültek számára az alacsonyabb értékkel készült felirat  már használhatatlan.

Egyelőre nem kerül pont a Szövetség által üzemeltetett kutyakiképző iskola telekrendezésével kapcsolatban folyó tárgyalások végére. Mint ismert, az ingatlan nincs teljes egészében az MVGYOSZ tulajdonában, a telken osztatlan közös tulajdon áll fenn a Csepeli Önkormányzattal. Utóbbi mostanában elkészített, a terület használatának rendezéséről szóló szerződéstervezetét a Szövetség nem fogadja el. A Kutyaiskola egyébként jelenleg túlhasználatban veszi igénybe az ingatlant, az MVGYOSZ azonban nem kíván hosszú távon több területet igénybe venni, mint amennyi jár neki. A nem rég felépített új tanpályát már kifejezetten a túlhasználat elkerülésére való tekintettel hozták létre - hangzott el.

A Hermina úti székház termei használatáért fizetendő, "Nyitott ház" elnevezésű új rendszabályról továbbra sem határozott az elnökség, csak úgy, mint a 2012-es direkt marketing kampányról. A döntés a napokban elfogadott új civil törvény az eddigiektől eltérő szabályainak áttanulmányozása miatt késik.

T. Péter