11-12-08
-
» MVGYOSZ-büdzsé: költségvetési sorra került a szervezet
- 2011. dec. 8. 12:48 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek
Kedvező irányban módosultak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) 2012-es költségvetési kilátásai - derült ki a szervezet elnökségének december 7-i tanácskozásán. Mint egy korábbi bejegyzésben szerepel, az eredeti büdzsé tervezet szerint a jövő évre az ország költségvetésében már nem szerepelt a Szövetség számára rendelt összeg - a sokéves gyakorlattól eltérően. Az MVGYOSZ kezdeményezésére és Tapolczay Gergely Fideszes parlamenti képviselő módosító indítványának köszönhetően úgy tűnik, mégis fix összeget kap a látássérültek legnagyobb országos érdekképviseleti szervezete 2012-ben. A 160 millió forint persze ismét kevesebb, mint az előző évre jutó összeg - idén nyolc hónapra jutott ennyi pénz.
Az elnökség tanácskozásán menetrendszerűen bukkant fel az öt éve elhúzódó viták alapját képező kérdés: a központ hogyan ossza le tagegyesületeinek az állami támogatásból a szövetségnek jutó pénz egy részét. 2012-ben ez 64 millió forint, melyet 21 tagegyesület között kellene igazságosan elosztani. Ismét elhangoztak az évek óta felbukkanó megállapítások: igazságos rendszer nincs, bármilyen elosztási szisztémának lesznek nyertesei és vesztesei.
Dr. Micserics József hivatalvezető három fő felosztási típust vázolt fel. Az első alapján vagy minden egyesület, vagy minden megye egyforma összeget kapna. (Utóbbi kitétel fontos, mert vannak olyan megyék, ahol több tagegyesület létezik, így az itteni szervezetek kedvezőtlenebbül kerülnének ki a megyénkénti leosztás mechanizmusából.) Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök is a minden tagegyesületnek azonos összeg juttatását előirányozó koncepciót támogatja azzal, hogy érdekvédelemre mindenütt egyformán szükség van, mely egy és oszthatatlan tevékenység. A tagegyesületek e szerint az elgondolás szerint a szolgáltatások finanszírozására máshonnan szereznének forrást.
A második nagy elosztási elv a taglétszám alapú: vagy a nyilvántartott tagok, vagy a ténylegesen tagdíjat fizető tagjaik arányában kapnák meg a pénzt a tagegyesületek. Az elvvel kapcsolatban Szakály Melindának az az ellenvetése, hogy közhasznú szervezetként az MVGYOSZ tagegyesületeinek nemcsak a saját tagjaikat kell ellátniuk.
Újabb ellenérvként vetődött fel, a rendszer abba az irányba nyomná a tagegyesületeket, hogy minél több tagjuk legyen. Németh Orsolya úgy véli, ez kívánatos jelenség lenne. Minél több a tagja egy tagegyesületnek, annál több emberrel lehet kapcsolatot tartani, igényeiket felmérni, érdekeiket képviselni, szolgáltatásokat nyújtani számukra.
Képtelenség, hogy 300 ember ugyanannyi adminisztrációs költséget indukál mint 1500 - vetette fel Dr. Nagy Sándor a taglétszám-arányos felosztási szisztéma védelmében.
Az MVGYOSZ egyébként az adózók SZJA 1%-ainak a szervezetre jutó részéből 30%-ot jelenleg is a ténylegesen tagdíjat fizető tagok száma alapján utal le tagegyesületeinek. Dr. Micserics szerint mióta a módszert alkalmazták, elcsitultak az egyes egyesületek között évek óta fel-felbukkanó, a taglétszám valódiságát firtató torzsalkodások. A tagdíjakat ugyanis könyvelni kell, így ezek a számok nem manipulálhatóak.
A harmadik módszer a projekt alapú központi pénzleosztás, melyhez a tényleges működési költségek előzetes tervezése is hozzájárulhat. Ezzel az elvvel kapcsolatban Dr. Nagy Sándor vetette fel aggályként, hogy valójában nem tudja a központ ellenőrizni a tagegyesületeknél folyó munka minőségét. Németh Orsolya pedig azt gondolja tarthatatlannak, hogy folyamatosan fenntartott szolgáltatásokat kell színleg projekt mezbe öltöztetni ezt a szisztémát használatba véve.
Németh szerint ráadásul tetézi a rendszerrel kapcsolatban felhozható aggályokat, hogy az MVGYOSZ-en belül nincs egységes minőségbiztosítási rendszer. Azaz nem léteznek olyan elfogadott kritériumok, melyek segítségével fel lehetne mérni a tagegyesületeknél folyó szakmai munka minőségét. Még arról sincs egységes álláspont - tette hozzá, egyáltalán mi minősül érdekképviseletnek.
Dr. Micserics József a fent említett három elosztási elv kombinációját is elképzelhetőnek tartja. Szerinte bizonyos szempontból egy ilyen lenne a legigazságosabb rendszer.
A december 7-i ülésen is hosszasan tartó ötletelésen Dr. Tóka László azt a nem először előkerülő felvetését fogalmazta meg, hogy ha nem bázis alapon osztják le a tagegyesületeknek a forrást, ahogyan egyébként több korábbi évben tették, azzal lehetetlen helyzetbe hozzák azokat a tagegyesületeket, akik fennállásuk óta nagyobb, jobb minőségű ingatlanra tettek szert, melyek fenntartása is többe kerül. Tókáék egyébként a bázisalapú finanszírozás elvetésének valószínűleg vesztesei lennének. Német Orsolya nem tudja elfogadni a bázisalapú finanszírozást ezzel az indokkal.
A bázisalapú pénzelosztás egy az ülésen szintén ötletként felmerült formája lenne, hogy a tagegyesületekre jutó pénzt az idén az utóbbiak finanszírozását négy hónapon át biztosító, az ESZA Nomprofit Kft-hez benyújtott pályázatokon elnyert összegek mértékében porciózza fel a központ. Németh Orsolya ezt azért nem támogatja, mert a módszer projektek megvalósulására épült, az egyesületeknél pedig jellemzően hosszú távon fennálló, nem projektesíthető szolgáltatások fenntartásáról van szó. Németh szerint a pályázaton az nyert, aki merészebben vállalt fel új projekteket. Hogy aztán ezeket hogyan tudta fenntartani, hosszabb távon a látássérültek milyen előnyeit élvezik majd a megkezdett újításoknak, már más lapra tartozik.
Kovács Béla szerint a Magyar Államkincstártól kellene lekérdezni, az egyes megyékben pontosan hány látássérült ember részesül a számukra juttatott ellátásokban. Ezen számok arányában kellene felosztani a 64 millió forintot. Az elnökségi tagok közül azonban többen kételyüket fejezték ki a tekintetben, hogy az Államkincstár ilyen információt az MVGYOSZ rendelkezésére tud-e bocsátani.
Németh Orsolya azt javasolta, hogy minden tagegyesület kapjon 1,5 millió forintot, ezen felül pedig a tagegyesületeknél ténylegesen tagdíjat fizető személyek számarányában osszák fel a maradék összeget.
Dr. Micserics József felvetette, ez a vegyes rendszer összhangban állna a szervezet alapszabályával abban az értelemben, hogy a küldöttgyűlésen is olyan rendszer szerint képviseltethetik magukat a tagegyesületek és a természetes személy tagok, hogy 1000 főig 5, a fölött 500 tagonként 1-1 küldöttet delegálhatnak.
Németh Orsolya szerint ez az elv önmagában felülvizsgálatra szorulna.
Dr. Nagy Sándornak pedig az az ellenvetése, hogy más dolog a tagegyenlőség és más dolog a finanszírozás rendszerének meghatározása.
Volt már olyan tagegyesület, aki bíróságon támadta meg az MVGYOSZ által alkalmazott felosztási szisztémát - jegyezte meg Dr. Micserics József a tanácskozáson nyilvánvalóan a Nagy Tünde által vezetett Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületére gondolva, akik egyébként a pert elveszítették. A hivatalvezető elmondta, ennek az az oka, hogy rossz jogalapra hivatkoztak. A pert meg lehetett volna nyerni a központtal szemben. Hogy mi lett volna a sikeresen bevethető jogi érv, azt a hivatalvezető nem árulta el.
A következő ülésre Dr. Micserics József több lehetséges elosztási metódust bemutató táblázatot készít az elnökségi tagok döntését megkönnyítendő. Németh Orsolya fenti javaslatán kívül ugyanezt a mechanizmust használva, de két millió forintos alapdíjjal számolva is összeállítja a hivatal a próbakimutatást. A harmadik teszt számsor pedig az Államkincstár adatait veszi majd alapul - ha ezeket sikerül a hivatalnak megszerezni.
Még mindig nem érkezett meg az MVGYOSZ-hez a 2011-es harmadik és negyedik negyedévi támogatás az illetékes minisztériumtól - hangzott el a tanácskozáson. Ennek ellenére a tagegyesületeknek a harmadik negyedévről már el kellett számolniuk, s január 16-ig ezt a negyedik negyedévi összegekkel is meg kell tegyék. Vagyis olyan pénzek elköltéséről kell számot adniuk, melyeket még meg sem kaptak. Igaz - mondta Kutor Sándorné pénzügyi vezető a tanácskozáson -, arra már van írásos ígéret, hogy a 2011-re jutó, eddig át nem utalt pénz felét a Szövetség még az idén megkapja. A negyedik negyedévre járó összeget pedig jövő január 15. után utalják - hogy mikor, az nincs pontosítva a levélben.
Dr. Tóka László úgy látja, nem fogadható el jogilag a Magyar Köztársaság költségvetésében az MVGYOSZ részére elkülönített összegek kifizetésének a tárgyéven túli elhúzódása. A pécsi jogász szerint ez ellentétes a költségvetési törvénnyel, ezért fel kellene lépni ellene.
Dr. Micserics József megjegyezte, mindig is voltak késések. Nincs tényleges lehetősége arra a szervezetnek, hogy nyíltan szembe helyezkedjen az állammal egy jogvita során. Ez mindaddig így lesz - véli Dr. Micserics -, amíg a Szövetséget az illetékes minisztérium finanszírozza. Aki adja a pénzt, azzal szemben nem érdemes ugrálni - foglalhatóak össze a hivatalvezető szavai. Dr. Micserics ugyanakkor hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne mód tényleges érdekképviseleti tevékenységet folytatni. A készülő jogszabályokkal kapcsolatban az MVGYOSZ továbbra is kifejtheti véleményét, csupán a leplezetlen konfrontációtól érdemes távol tartania magát saját anyagi érdekében.
Megint nem sikerült szabályszerűen elszámolni az MVGYOSZ tagegyesületeinek a legutóbbi ciklus SZJA 1%-airól - foglalhatóak össze Kutor Sándorné pénzügyi vezető az ülésen elhangzott megfigyelései. "Borzalmas" - összegezte tapasztalatait a szakember. Kutorné elmondta, a számlák záradékolása az egyik olyan gyenge pont, ahol a legtöbb tagegyesület elcsúszik. Mindez annak dacára van így - hangzott el -, hogy minden évben részletes tájékoztatást kapnak az elszámolással kapcsolatban a tagegyesületek. A tanácskozáson felmerült, az lehet a probléma egyik forrása, hogy hiába ismerteti a központ a tagegyesületek munkatársaival az elszámolás elvárt sajátosságait, ha aztán ezek az információk nem jutnak el a könyvelést ténylegesen végző, gyakran külső céghez tartozó személyekhez. Felvetődött, érdemes lenne magukat a könyvelőket összehívni egy továbbképzésre.
Vizsgálatot tart a Szövetségnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - hangzott el a tanácskozáson. A tagegyesületek közül a revízió a Herminát és a Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesületét érinti.
Jövőre egyébként a tagegyesületekhez leutalt SZJA 1%-ok felhasználhatósági köre alapvetően nem változik. Az összegből az egyesület saját használatára, kölcsönzésre vagy a látássérültek számára történő továbbadásra segédeszközt vásárolhat, fordíthatja a pénzt oktatási támogatásra, a vakvezető kutya használatba vételi díjára, valamint tartalékolhatja.
Súlyos megszorítás jövő júliustól a dolgozó rokkantnyugdíjasoknak
Elveszíti rokkantsági ellátását egy születőben lévő jogszabály szerint az, aki három hónap átlagában többet keres, mint a mindenkori minimálbér másfélszerese. Az intézkedés kifejezetten azokat a látássérülteket fogja büntetni, akik sikeresen tudnak érvényesülni a munka világában - foglalható össze több a témával foglalkozó látássérült jogász véleménye. Az MVGYOSZ elnökségi ülésén elhangzott, a szervezet képviselői sikertelenül próbálták meg jobb belátásra téríteni az illetékes minisztérium képviselőjét. A médiában megjelenő hírekből az is közismert, hogy a harmadik csoportba sorolható rokkantak hamarosan felülvizsgálatra lesznek kénytelenek menni - ez a súlyos látássérült embereket csak kis számban érinti. A rokkantsági nyugdíjat felváltja a rehabilitációs-, illetve rokkantsági ellátás a tervezett változtatások szerint.
A törvényjavaslat nem ismeri a rokkantnyugdíjat leváltó juttatás esetében a szüneteltetés intézményét. Ha a rokkantnyugdíjas keresete meghaladja a jogalkotó által szabott határt, a juttatás megszűnik. Ha később a látássérült ember elveszíti állását vagy csökken fizetése, újból igényelnie kell majd az ellátást.
Dr. Nagy Sándor úgy tudja, a törvénytervezet nem biztosít rehabilitációs kártyát a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek. A fogyatékos munkavállalók többsége ebbe a csoportba tartozik. Ez azért hátrányos rájuk nézve, mert a kártyával járó járulékok megfizetése alóli mentességet nem vehetik igénybe a munkaadók. Ezen túl nem lesz olyan őrült munkáltató - véli a debreceni elnök -, aki például egy súlyos látássérült embert alkalmaz egy ugyanolyan képzettségű látóval szemben.
Dr. Nagy Sándor azt is helyteleníti, hogy évek óta stagnál a rokkantsági járadék, a fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadékának összege. Ezek az ellátások lassanként teljesen elveszítik értéküket - állapította meg a volt MVGYOSZ-alelnök. Tenni ellene azonban a Szövetség vezetői nem tudnak. Az érdekképviselet Dr. Nagy Sándor szerint gyakorlatilag nem működik.
Kuminka Györgyné információi szerint botrányba fulladt az a tájékoztató, melyet a Vakok Állami Intézetében egy minisztériumi dolgozó tartott a tervezett változtatásokról. A tájékoztatót tartó személy alapvető információknak sem volt birtokában, Kuminka Györgyné ismeretei szerint például kijelentette a gyűlésen, hogy "maguk között úgysincs olyan, aki rokkantsági járadékot kap". Több kéz emelkedett a magasba: voltak ilyenek a hallgatóságban.
Nem ér el sikereket a segédeszköz-ellátás javítása terén Dr. Tóka László alelnök sem - hangzott el a tanácskozáson. Az MVGYOSZ-ből kiküldött levelekre az illetékesek nem is válaszolnak. Mint ismert, Magyarországon a látássérültek gyakorlatilag egyetlen fillért sem kapnak segédeszközeik finanszírozására, kivéve az OEP által felírt fehér botot, melyet azonban kevesen választanak, lévén gyakorlatilag használhatatlan.
Elszaladt a forint-Euró árfolyam, új támogatási rendszer a fehér botokra
Kénytelen lesz az MVGYOSZ további összegekkel támogatni a fehér botot vásárló látássérülteket, a forint gyengülése ugyanis igen jelentős mértékben megemelte a segédeszközök árát - derült ki Dr. Micserics József hivatalvezető szavaiból az elnökség december 7-i tanácskozásán. A használható minőségű, külföldről importált fehér botok árának eddig nagyjából a 70 százalékát kellett megfizetniük az MVGYOSZ-nél vagy tagegyesületeinél tagsági jogviszonnyal rendelkező látássérülteknek, a fennmaradó részt a szervezet kipótolta. Ám a magyar fizetőeszköz mélyrepülésének köszönhetően egy még a régi kurzus alapján beszerzett, 7800 forintba kerülő fehérbot mostantól 11 ezer forintért lenne megvásárolható. Dr. Micserics József azt javasolja, hogy limitált alkalommal, például évente, egy-egy látássérült a bot árából további 25% kedvezményt kaphasson. Ennek financiális forrását Dr. Micserics a szövetség által gyűjtött SZJA 1%-os felajánlásokban véli meglelni. Az év utolsó két hónapjában ez a forrás a vonatkozó jogszabályok szerint nem költhető el, erre az időszakra a hivatalvezető a szövetség és a Human Dialog Kft. által folytatott direkt marketing kampány jövedelmét javasolja igénybe venni.
Valamilyen megoldást a pontírógépekre is ki kell találni, hangzott el, mert ezek is megfizethetetlenek jelenleg a látássérült emberek számára.
A szervezet honlapján elérhető aktuális árlista szerint a termék alig kevesebb, mint 88 ezer forintba kerül egy látássérült embernek. A támogatás konkrét szabályaira vonatkozóan a hivatal előzetes kalkulációkat végez, az elnökség várhatóan a soron következő ülésén hoz határozatot.
Tizenegy elektronikus RTV-előfizető: 413 ezer forint. Maradjon?
Évi több, mint 410 ezer forintjába kerül a Vakok Szövetségének az a 11 előfizető, aki elektronikus formátumban kapja a Rádió és Televízió Újságot - derült ki az elnökségi tagok számára egy Németh Orsolya kérésére elkészülő kimutatásból. A decemberi tanácskozáson felmerült, a kevesebb, mint 60 ezer forintos bevételt hozó, tehát jókora ráfizetést eredményező újságok előállításának fenntartása indokolható-e. Az elnökség úgy döntött, a szervezet következő hírlevelében ingyenes próbaszámot kap minden olvasó a kiadványból azzal a kérdéssel, 2500 forintért hajlandó lenne-e előfizetni rá. (Jelenleg ettől magasabb az előfizetési díj.)
Németh Orsolya úgy véli, ha a szolgáltatást megszüntetnék, a fennmaradó 400 ezer forintot sokkal értelmesebben költhetné el a szervezet egy a Vakok Világához igénybe vett olvasószerkesztő megfizetésével.
*
Németh felvetését alátámasztja, hogy a Vakok Világa folyóirat legújabb, tehát már a minőség javítására tett fogadkozások után megjelent számában is elemi szintű hibák vannak.
Kovács Judit írásait olvasva felmerül, a szerző vagy általános iskolás színvonalon sem beszél magyarul, vagy rendkívüli mélységű nyelvújításba vágta a fejszéjét.
"Így vegyes hangzás érhető el, amelyek mixelésében a már említett kopulálás módszere is segítenek" - írja kovács egy orgonáról. A magyar nyelvben a mondat alanyát és állítmányát számban egyeztetjük.
Kovács írásaiban a megszólalók mondatai végére pontot tesz, majd gondolatjelet használ és újra lezárja a mondatot. Ha egy mű címét említi szövegben, azt idézőjelek közé rakja. Szokatlan módszerek azok számára, akik már láttak sajtóterméket.
Kovács Juditon kifogott a birtokos szerkezet is: ""Olyan korszak, amikor a gyermeknevelésnek még nem alakultak ki a gyerekek szempontjait is figyelembe vevő eszközök, módszerek" - írja egy másik cikkében.
"Az említett időszak alatt az érdeklődők megtekinthették a megyében élő látássérültek alkotásait, valamint Romanek Inka (art díjas festőművész): "Nyitott lélekkel" című tapintható festményeit" - szerepel az újságban. Hogy a mondatban mit keres a kettőspont, rejtély. Az is némileg valószínűtlen, hogy Romanek Inka kiállításának minden festménye ugyanazt a címet viselné - Kovács szövegéből ez következne. A zárójelek használatában is érdekes gyakorlatot látszik bevezetni a szerző.
"Utána Benkő Imre ajkai versmondót, majd az 1997-ben megalakult Ajkai Látássérült Klub "Cigánytánc" formációja produkciót tekinthették meg, amellyel első díjat nyertek három évvel ezelőtt egy Balatonfűzfői fesztiválon." Nem megy a birtokos szerkezet.
"A komponista sorozatát imádott lányának, Emmának ajánlotta, amelyeket előadásszerűen elzongorázni nem egyszerű feladat." Kovácsot a tárgyas szerkezet vonatkozó névmásának számbeli egyeztetésében valószínűleg a sorozat kifejezés zavarta meg.
A felsorolást még hosszasan lehetne folytatni értelmetlen, helytelen, kitekert magyarsággal megfogalmazott mondatokkal, a Vakok Világa november-decemberi számából idézve.
Rövid Hírek
2012-ben június első hetében kerül sor az egyesületek munkatársainak továbbképzésére - már ha az MVGYOSZ anyagi helyzete lehetővé teszi a szokásos éves összejövetel megrendezését. Az elnökség úgy döntött, a továbbképzés egyik lehetséges helyszíneként Hajdúszoboszlót jelöli meg.
Dr. Micserics József hivatalvezető azzal kapcsolatban, hogy sok tagegyesület drágállja a részvételt elmondta, a legdrágább a tudatlanság. Ezeken a találkozókon az előadók által elmondottakból és egymás tapasztalataiból minden tagegyesület sokat profitálhat.
Idén nem lesz több Egyesületi Elnökök Tanácsa (EET). Bár a szövetség alapszabálya előírja a fórum évente kétszeri összehívását, az elnökség nem látja okát annak, hogy 2011-ben másodszor is összejöjjenek az egyesületi elnökök.
0,35 milliméterre kísérli meg a Vakok Szövetsége feltornászni a gyógyszeresdobozok Braille feliratainak előírt pontmagasságát - határozott az elnökség. Jelenleg Magyarországon egy nemzetközi szabvány 0,2 millimétert ír elő. A Braille Bizottság a változást azért javasolja, mert Péter Zsigmond nyomdavezető szerint a pontírás használatában gyakorlatlanabb látássérültek számára az alacsonyabb értékkel készült felirat már használhatatlan.
Egyelőre nem kerül pont a Szövetség által üzemeltetett kutyakiképző iskola telekrendezésével kapcsolatban folyó tárgyalások végére. Mint ismert, az ingatlan nincs teljes egészében az MVGYOSZ tulajdonában, a telken osztatlan közös tulajdon áll fenn a Csepeli Önkormányzattal. Utóbbi mostanában elkészített, a terület használatának rendezéséről szóló szerződéstervezetét a Szövetség nem fogadja el. A Kutyaiskola egyébként jelenleg túlhasználatban veszi igénybe az ingatlant, az MVGYOSZ azonban nem kíván hosszú távon több területet igénybe venni, mint amennyi jár neki. A nem rég felépített új tanpályát már kifejezetten a túlhasználat elkerülésére való tekintettel hozták létre - hangzott el.
A Hermina úti székház termei használatáért fizetendő, "Nyitott ház" elnevezésű új rendszabályról továbbra sem határozott az elnökség, csak úgy, mint a 2012-es direkt marketing kampányról. A döntés a napokban elfogadott új civil törvény az eddigiektől eltérő szabályainak áttanulmányozása miatt késik.
T. Péter
Még nincsenek kommentek. (
)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
