06-12-04

» Továbbra is titkos pályázati pénzek

2006. dec. 4. 16:13 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Nem hozza nyilvánosságra az MVGYOSZ vezetése azt a jelentést, amely a szervezet munkatársainak előző négy évben a pályázatok megírásáért és a megvalósult projectek lebonyolításáért kapott pénzeit taglalja - döntött a szervezet elnöksége november 29-i ülésén. Emlékezetes, portálunk már nyilvánosságra hozott egy írást a birtokunkba jutott kimutatás alapján, Dr. Földi János a tanácskozáson azt javasolta, kerüljön ki a Vakok Szövetségének honlapjára a teljes lista. Javaslatát azonban csak Dr. Nagy Sándor támogatta, Szabó Tiborné, Zilahi György és Dr. Tóka László ellenezte. Dr. Szőke László elnök és Sztakó Krisztina tartózkodott a szavazásnál. Dr. Micserics József újra milliós kártérítési összeggel végződő pert helyezett kilátásba a Hobby Rádió ellen.
A szövetség a bíróság kontra ügyészség harc áldozata - kommentálta Dr. Szőke László a Fővárosi Bíróság november 23-i ítéletét, melyben a szervezet 2005. szeptemberi és decemberi országos küldöttközgyűlésének minden határozatát megsemmisítette  első fokon, azaz valójában a szervezet teljes átalakulását érvénytelenítette. Még nincs döntés arról, lesz-e fellebbezés. Mindenesetre Dr. Szőke László elnök két kiutat lát: vagy mihamarabb össze kell hívni a 2002-ben megválasztott küldötteket és újra meg kell szavaztatni a szövetség átalakulását lehetővé tevő határozatokat, vagy létre kell hozni az egyesületek szövetségét.  Előbbi javaslat DR. Tóka László szerint azért aggályos, mert Baranyában a korábbi ottani küldöttek már nyilatkozatban lemondtak MVGYOSZ-tagságukról, nem lehet újra összehívni őket. Dr. Nagy Sándor pedig már nem rendelkezik a volt megyei szervezet tagnyilvántartásával, a megválasztott Hajdú-Bihar megyei küldöttek névsorával. Kérdéses az is, összejönne-e a határozatképességhez a régi alapszabály alapján megkövetelt kétharmados jelenlét. Újabb akadály, hogy Dr. Szőke Lászlónak az egyelőre szóban kihirdetett ítélet szerint már nincs joga összehívni a küldöttközgyűlést, azt csak az ügyészség tehetné meg. Hogy ez mikor következik be, arra az MVGYOSZ-nek nem sok befolyása van. A második megoldás pedig azért problémás, mert az újonnan létrehozott országos szervezet korántsem biztos, hogy megkapná az MVGYOSZ vagyonát. utóbbival kapcsolatban egyébként a bíróság kérése alapján azt határozták el, hogy berekesztik a tagegyesületeknek való vagyonjuttatást, hisz a bíróság erre szólította fel a szövetséget. A gyakorlatban ez pl. azt jelenti, hogy a központhoz érkező SZJA 1%-okból képződött összeget nem fogják részben elosztani a tagegyesületek között.
Dr. Földi János úgy vélte, létre lehetne ugyan hozni egy új egyesületet, de ha megint beperlik, ismét újabbat csinálnának? Az új egyesületbe menekülés szerinte megfutamodás lenne. Miért nem lehetett megválasztani 2002-ben az új elnökséget? - kérdezte Dr. Földi. Dr. Szőke László elnök ezt az akkor még nem megválasztott budapesti és Pest megyei küldöttekkel magyarázta. Földi János azt sem érti, miért a bíróságot kell hibáztatni a történtekért? Az ülésen felmerült, elképzelhető, hogy felügyelő biztost rendelnének az MVGYOSZ élére a november 23-i döntés nyomán, csakhogy az egyelőre csupán szóban elhangzott elsőfokú ítélet rendelkező részében ilyesmiről nem volt szó - tájékoztatott Dr. Szőke László.
Törvényességi vizsgálatot kezd a Fővárosi Főügyészség a Vakok Szövetsége ellen. Dr. Szőke László december 11-én megy meghallgatásra a szervezet fölött a törvényességi felügyeletet ellátó szervhez. Az ügyészség levele alapján gyakorlatilag minden létező iratot magával kell vinnie, ami a szervezet működésével kapcsolatban az utóbbi évben keletkezett.
Dr. Földi János a mellett állt ki, hogy az ügyészséggel mihamarabb össze kell hivatni a küldöttközgyűlést, a szervezetnek működnie kell. Dr. Tóka kételyeinek adott hangot, miszerint akármit csinálnak, valaki úgyis meg fogja támadni. Tóka László szerint Földi Antalnak mérlegelnie kellene, megéri-e a per megnyerése, ha a végén nem lesz szövetség. El kellene gondolkodnia azon is, mennyit használ a vak ügynek a szövetség ellehetetlenítése.
Dr. Földi János emlékeztetett: az összes nagy per még a régi vezetés tetteinek nyomán indult. Dr. Szőke László elmondta, ő nem akart feltétlenül újra elnök lenni, de 2005-ben nem volt túl sok ellenjelölt - csak Dr. Földi mérettette meg magát.
Akárhogy is, a napi ügyeket vinni kell, különben teljesen ellehetetlenül a szövetség működése - értett egyet az elnökség november végi ülésén.
T. Péter

» Sajtóreferens kell az MVGYOSZ-nek

2006. dec. 4. 16:09 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Szükség van egy sajtóreferensre a szervezetnél, bólintott rá az Országos Elnökség november 29-i ülésén Dr. Földi János kezdeményezésére. Az új munkakörbe tartozik majd a szövetséggel kapcsolatos, a sajtóban megjelent híradások monitorozása és szükség esetén a reagálás megszervezése. Igaz, az MVGYOSZ ez évben, Dr. Micserics József hivatalvezetői kinevezése után nem sokkal lemondta a jó néhány éve működő, az Observer által biztosított sajtófigyelést. Az indok: túl sokba kerül. Dr. Földi János és mások megdöbbenésüknek adtak hangot, hogy előfordulhat, az MVGYOSZ hivatalból nem értesül a vele és a hazai látássérültek közösségével kapcsolatos híradásokról. Dr. Micserics szerint az új sajtóreferens feladatkörébe kellene hogy tartozzon a szervezet honlapjának és hírlevelének szerkesztése is. Dr. Nagy Sándor elégedetlenségének adott hangot, mert az MVGYOSZ honlapja hosszú idő óta nem frissül. Dr. Micserics türelmet kért: szerinte az elektronikus kommunikáció és a sajtóreferensi feladatok már-már kitennének egy státuszt, új ember felvételével azonban célszerű lenne megvárni, amíg az MVGYOSZ - az ismert támogatási rendszernek hála- a fogyatékos emberek foglalkoztatására az államtól finanszírozáshoz juthat.
Újabb státuszt jelenthetne a nemzetközi referens posztja, akinek feladatai közé tartozhatna a nemzetközi szervezetek honlapjainak és hírleveleinek figyelemmel kísérése, az információk továbbítása, az idegen nyelvű levelezés lebonyolítása, a tolmácsolás, a külföldi segédeszköz-kínálat interneten történő felmérése. Micserics jelöltje már megvan a posztra. Újra szorgalmazta az elnökség, az ülésekről szóló jegyzőkönyvek és határozatok kerüljenek fel a szervezet honlapjára. Igaz, ezt már év elején egyszer eldöntötte a testület, azonban a dokumentumok a határozatban szereplő 30 nap helyett óriási késéssel kerültek fel az MVGYOSZ weboldalára.
Elutasította az elnökség Földi János azon javaslatát, miszerint a hazai országos fogyatékos érdekképviseleti szervezetek vezetőinek meghatározott időközönként egyeztetniük kellene. Dr. Szőke László elnök és Dr. Nagy Sándor alelnök szerint erre találták ki a Fogyatékos Emberek szervezeteinek Tanácsát (FESZT), amely azonban szerintük a valóságban érdemi munkát nem végez. Akkor mitől működne egy ilyen informális kezdeményezés. Dr. Micserics József is az intézményességet hiányolta a javaslatból.
Megszavazták viszont Földi János azon kezdeményezését, miszerint az MVGYOSZ a látássérültekkel foglalkozó fontosabb intézmények vezetőivel rendszeres eszmecseréken alakítja ki együttműködését. Így a többi között a Vakok Iskolája, a Vakok Állami Intézete, a gyengénlátók iskolái, a Főkefeipari Kft. képviselői találkoznának rendszeresen a szervezet vezetésével.
Dr. Földi János kezdeményezésére az MVGYOSZ szerint a látássérültek életét segítő speciális eszközök listájára fel kell venni a mobil telefonokon használható magyar nyelvű képernyőolvasó programot is. A listára tett javaslattal, ahogy azt az előző ülést követően megírtuk, az MVGYOSZ az OEP-hez fordul.
T. Péter

» Hangoskönyvtár: a digitalizálás útján

2006. dec. 4. 16:05 | írta: tapeter | 1 komment

A legfontosabb fejlesztési feladat a kölcsönözhető könyvek digitális formátumú változatának közreadása - hangzott el az MVGYOSZ Országos Elnökségének november végi ülésén Parai Sándor könyvtárvezető beszámolójából. Néhány éve az új hangoskönyvek már digitálisan készülnek, sokáig azonban a felvett anyagokat fél órás részletekben tárolták, hiszen ilyen adagokban kellett kazettákra másolni a könyvek felolvasott változatait. Mintegy két éve viszont már a könyvek fejezeteinek megfelelően tagolják a felvételeket. Óriási munkát jelent a régebbi állományok digitalizálása, mely kis részben már megtörtént. A rosszabb minőségű könyveket gyakran inkább megéri újra olvastatni, mint a gyenge minőségű hangfelvételt feljavítani. Parai Sándor szerint a CD-n közzétett hangoskönyvek csak ideiglenes megoldást képeznek, hiszen a jövőben a technológia rohamos fejlődésének hála a látássérültek saját tároló/lejátszó eszközeikre kérhetik majd a könyvek letöltését. Sőt, lassan elérhető lesz majd az interneten keresztüli kölcsönzés, a világhálóról letölthető hangoskönyvek esetén csak azt a problémát kell megoldani, hogy csupán a látássérültek juthassanak hozzá a hanganyagokhoz. Az viszont Parai Sándor szerint akár egy éven belül is megvalósulhat, hogy a szervezet honlapjáról bizonyos könyvek fülszövegei már hangos formában is letölthetőek legyenek.
Egyelőre nem látszik időszerűnek a Hangoskönyvtár közkönyvtári státuszúvá alakítása, hiszen a számos szükséges és költséges beruházáson felül szerzői jogi gondokat is felvetne, ha bárki kölcsönözhetne a hangoskönyvek közül. Ezeket ugyanis az MVGYOSZ csak úgy hozhatta létre és kölcsönöztetheti ingyen, hogy csupán látássérült emberek jutnak hozzájuk.
A jövőben a Braille könyvtár a gazdaságosabb és gyorsabb számítógépes nyomtatásra tekintettel már nem alkalmaz kézi másolókat - határozta el számtalanadik alkalommal a szervezet vezetése. A könyvek számítógéppel készülnek majd, a manuálisan dolgozó munkatárs feladata a sérült példányok pótlása, javítása lesz.
Komoly gondot jelent az MVGYOSZ számára, hogy törvénybe foglalt kötelezettségének ellenére nem tud eleget tenni a közoktatásban tanuló látássérült diákok speciális tankönyvigényeinek. A problémára egy Nagy Sándor által az elnökség elé vitt eset nyomán derült fény. Egy iskola ugyanis nem kapta meg  időben a szövetségtől a látássérült diák tankönyveit. A szövetségben a konvertálást irányító Szabó Edina állítólag azt ígérte a látássérült tanuló szülőjének, egy hónap múlva meglesznek a könyvek. Majd amikor a szülő ennek alapján vidékről a fővárosba utazott, Szabó Edina közölte vele, nem volt ideje megcsinálni a könyveket. Dr. Micserics és Dr. Szőke szerint az MVGYOSZ jelenlegi munkatársaival nem tud eleget tenni az elvárásoknak (a tankönyvek vakbaráttá tétele óriási mennyiségű munkát jelent), ezért a hivatalvezető itt is a remélhetőleg nem sokára igénybe vehető központi bértámogatástól vár segítséget. Szabó Edina ugyanakkor részt vesz a Látótér project lebonyolításában is, bár a szervezet vezetése minden lehetséges alkalommal hevesen cáfolja, hogy a projectben is munkálkodó MVGYOSZ alkalmazottak egy perc erejéig is rendes feladataik rovására végeznék a külön pénzért a külön munkát.
Úgy tűnik, a jövőben könyvelőiroda fogja végezni a szervezet számára a könyvelést és a dolgozók bérszámfejtését is. Végleges döntés még nincs, az elnökség kérésére Dr. Micserics tovább tárgyal a kedvezőbb munkadíj érdekében az Erős és társa könyvelő irodával. Az már biztos, külső céggel jobban megéri elvégeztetni a munkát, mint újra felvenni az MVGYOSZ pénzügyi osztályára egy mérlegképes könyvelőt.
Nyugvó pontra látszanak jutni a Vakok Világa felelős szerkesztője körüli viharok is. A bekért APEH állásfoglalás alapján az a státusz, amelynek keretei között Cseriné Garamvölgyi Annamária ellátja feladatát, ún., vállalkozási jellegű jogviszony. Az elnökség szerint ez elfogadható (A pályázatot vállalkozói jogviszony keretei közötti munkavégzésre írták ki.) Cseriné havi 180 ezer forintos megbízási díja után a szervezetnek 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Megkötik a szerződést Fehér István tördelővel is, az ő havi munkadíja 40 ezer forint. A Vakok Világa szerzői havonta összesen nettó 60 ezer forint honoráriumot kaphatnak az elnökség döntése nyomán.
Három tagú hagyaték kezelő bizottság foglalkozik ezen túl az MVGYOSZ számára adományozott ingatlanok és ingóságok hasznosításával. A bizottság egy tagja az elnökségből, egy a Felügyelő Bizottságból, egy pedig a hivatal részéről érkezik.
Mintegy 200 ezer forintba került a szövetségnek az a kiegyezés, amit egy Heves megyei adminisztrátor, a szervezet volt alkalmazottja által indított munkaügyi per nyomán kötöttek. A pénz Kovács Imréné végkielégítését és ki nem vett szabadságának megváltását fedezi.
T. Péter

06-11-26

» MVGYOSZ átalakulás: vissza az egész - első fokon

2006. nov. 26. 23:48 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Az MVGYOSZ átalakulását lehetővé tevő 2005 szeptemberi és decemberi országos küldöttközgyűlés összes határozatát megsemmisítette ítéletével a Fővárosi Bíróság - derült ki november 23-án, a Földi Antal az MVGYOSZ ellen indított pere harmadik tárgyalásának végén elhangzott ítélethirdetésből. Emlékezetes, Földi Antal tavasszal nyújtott be keresetet az MVGYOSZ fenti küldöttközgyűléseinek határozatképességét kétségbe vonva. A két előző tárgyaláshoz hasonlóan Dr. Szőke László MVGYOSZ-elnök most is azzal érvelt, hogy - a 2005. decemberi küldött közgyűlés esetében - Földi Antal későn adta be keresetét. Tudniillik az egyesületi törvény arra ad módot, hogy az egyesület tagja a kifogásolt eseménytől számított, vagy az esemény tudomására jutásától számított 30 napon belül forduljon a bírósághoz. Aligha azokat a válaszokat kapta az MVGYOSZ-t védő Dr. Szőke László a tanúként meghallgatott Kovács Endrétől, a Hermina úti székház portásától, amit várt. Feltehetőleg Dr. Szőke a portás vallomásával azt igyekezett volna bebizonyítani, hogy Földi Antal tudott a kifogásolt közgyűléseken hozott határozatokról azok meghozatalát követően 30 napon belül is, s mivel ezen túl adta be keresetét, azt a bíróságnak el kell utasítania. Kovács Endre azonban nem hallotta, hogy Földi Antal vagy bárki más beszélgetett volna a kifogásolt határozatokról. A szintén tanúként meghallgatott egykori MVGYOSZ-dolgozó, Makláry Cecília ugyan elmondta, ő beszélt Földi Antallal a közgyűlés után a határozatokról, Pozsonyi Anikó, Földi Antal ügyvédje szerint ez sem bizonyít semmit. Ráadásul a "tudomására jut" kérdésben csak a decemberi küldött közgyűléssel kapcsolatban volt vita a felek között, Makláry Cecília tanúvallomásából pedig nem derült ki, egyáltalán melyik közgyűlésre vonatkozólag nyilatkozik. A felperes képviselője álláspontja alapján kizárólag a tértivevénnyel feladott levél igazolt átvétele merítené ki a "tudomására jut" kritériumát. Dr. Szőke László erre reagálva elmondta, a szövetség nemhogy az egyesületi törvénynek, de az ennél szigorúbb szabályokat tartalmazó közhasznú szervezetekről szóló törvény követelményeinek is megfelel a határozatok nyilvánosságra hozatalával. Hiszen ezek megjelennek a szervezet folyóiratában és olvashatóak az MVGYOSZ honlapján is. Semmilyen jogszabály nem ír elő tértivevénnyel való kiküldést - mondta Dr. Szőke László. Pozsonyi Anikó ezzel egyetért, ám véleménye szerint a határozatok nem kipostázása esetén lehetetlen megdönteni azt az állítást, hogy valakinek mikor jutottak tudomására. Pozsonyi Anikó elmondta, nem bizonyító erejű, hogy ki mikor olvas újságot. Dr. Szőke szerint ilyen alapon a tértivevény sem bizonyít semmit, hiszen Földi Antal ez esetben még mindig mondhatná azt, hogy ő ugyan aláírta a levél átvételét, de a levelet elolvasni nem tudta. A bíróság és Pozsonyi Anikó egyetértettek abban, hogy ez esetben Földi Antalnak kellene bizonyítania, hogy nem tudta elolvasni, vagyis a bizonyítási teher megfordulna. Az MVGYOSZ oldaláról szerették volna tanúként meghallgatni a szervezet egykori főtitkárát, Erhartné Dr. Molnár Katalint, utóbbi betegsége miatt azonban erre nem kerülhetett sor. Dr. Szőke szerint Földi Antal Erhartnéval is többször beszélt a kifogásolt határozatokról. Földi Antal a bíróság kérdésére válaszolva ezt képtelenségnek nevezte, hiszen elmérgesedett viszonyukra tekintettel négy éve nem beszélt Erhartnéval - állította a tárgyaláson a felperes. Dr. Szőke védekezésében úgy nyilatkozott, az sem dönthető el igazából, egyáltalán melyik Földi Antal által a bíróságnak írott levelet lehet keresetlevélnek tekinteni. Az eredmény arra vall, a bíróság leküzdötte ezt a nehézséget. Mint ahogy a késve leadott keresetlevélre épülő érvelést sem fogadta el. Dr. Szőke László a tárgyaláson elmondta, álláspontja szerint joga volt ügyvezető elnökként összehívni a 2005 szeptemberi országos küldöttközgyűlést, mely tényt Földi Antal keresetében vitatta. Különben is, az átalakulás során végig egyeztetett az MVGYOSZ vezetése az ügyészséggel. A bíróság ítéletének rövid indoklásában elhangzott, nem jelent jogi biztosítékot semmire, hogy az ügyészség valamit figyelemmel kísér. Az előző elnökségnek nem volt joga ahhoz, hogy mandátumát meghosszabbíttassa, így Dr. Szőke Lászlónak nem volt joga ahhoz, hogy az MVGYOSZ ügyvezető elnökeként a 2005 szeptemberi küldöttközgyűlést összehívja. Az ítéletben a bíróság a két országos küldöttközgyűlés, valamint a 2005. novemberi természetes személy tagok taggyűlésének határozatait érvénytelenítette, végrehajtásukat felfüggesztette. A bíróság az indoklásban kifejtette, az egyesületi törvény alapvető rendelkezéseibe ütközik az, ami az MVGYOSZ-ban átalakulás címszó alatt végbement. A bíróság álláspontja szerint mindenképpen ügyészségi beavatkozás szükséges, a törvényes rendet helyre kell állítani. A "szükség volt az átalakulásra" jogi érvelés nem legalizálhatja a törvénysértéseket. Szinte lehetetlen felmérni, milyen következményekkel jár a csütörtöki ítélet végrehajtása. Gyakorlatilag ugyanis a két érvénytelenített országos küldöttközgyűlésen fogadták el a küldöttek azokat a határozatokat, melyek az MVGYOSZ átalakulását jelentik. Pl. megszűnt a főtitkári poszt, de létrejött a hivatalvezetői. Új elnökséget választottak, tagegyesületeket vettek fel az MVGYOSZ-ba, új alapszabályt fogadtak el. Igaz, az elsőfokú ítélet után fellebbezésnek van helye, egyelőre nincs információnk arról, élni kíván-e ezzel az MVGYOSZ. Pozsonyi Anikó tudósítónknak elmondta: Az ítélet jogerőre emelkedését követően, az egyesület működésképtelenné válik, mivel a bejegyzett képviselőt megválasztó határozatot is megsemmisítette az ítélet. ennél fogva nincs olyan személy, aki az újból életbe lépő régi alapszabály rendelkezése értelmében közgyűlést hívhatna össze. Ezért lesz arra szükség, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a Legfőbb Ügyészség perben kérje az egyesület tevékenységének felfüggesztését és élére felügyelő biztos kinevezését. Ezzel kapcsolatos kérelmét Dr. Pozsonyi Anikó már megküldte a Legfőbb Ügyészség felé. -----Mindenesetre kérdéses, addig is milyen minőségben ülésezik a szervezet jelenlegi elnöksége. Az immár nem létező státuszú természetes személy tagok november 24-i "beszélgetésén" többek azon véleményüknek adtak hangot, hogy a napi működést ugyan biztosítani kell, de szerencsés lenne, ha a gyakorlatilag illegitimmé nyilvánított vezetés egyelőre tartózkodna a nagyobb horderejű döntésektől. T. Péter

» Több segédeszközt, több helyen

2006. nov. 26. 0:09 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Jelentősen bővíti a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a szervezet segítségével hozzáférhető, látássérültek által használt segédeszközök körét - határozott az MVGYOSZ Országos Elnöksége november 8-i ülésén Dr. Földi János javaslatára. Dr. Földi május óta az elnökség asztalán heverő indítványa alapján jövő év május végéig a szervezet honlapján külföldi gyártók, forgalmazók segédeszközei és azok magyarnyelvű leírásai lesznek hozzáférhetőek - természetesen a mostani Segédeszközbolt kínálatán felül. A tervek szerint a hozzáférhető segédeszközök köre 2007 májusától folyamatosan bővül. Az elérhető termékek felkutatásánál és ismertetésük magyarra fordításánál Dr. Micserics József hivatalvezető látássérült személy munkájára számít. Dr. Micserics a javaslattal kapcsolatban elmondta, a hazánkban egyébként nem forgalmazott, a szövetség által külföldről behozatott segédeszközök felvetik a garancia problémáját, a hibás vagy meghibásodott termékek visszaküldése ugyanis olykor többe kerül, mint maga a termék. Dr. Földi szerint a választási lehetőség az, hogy ilyen feltételekkel bár, de legyen-e a mainál sokkal szélesebb választék, vagy ne. A külföldről behozatott termékek vásárlói a tervek szerint tehát tájékoztatást kapnak, hogy a garanciát illetően a szövetség nem tud bizonyosan segíteni. Nem szállítják havonta a vidéki tagegyesületekhez a Segédeszközboltból megvehető árukat a szervezet gépkocsijával - utasította el az elnökség Földi újabb javaslatát. A testület azonban mindenképp fontosnak tartja, hogy a látássérültek ne csak a fővárosban juthassanak hozzá a segédeszközökhöz. Ezért a jövőben megvizsgálják annak lehetőségét, hogy regionális központonként egy-egy lerakatban is elérhetőek legyenek a termékek. Igaz, ennek finanszírozását még nem dolgozták ki. Dr. Földi javaslatára a szövetség vezetői megpróbálják tisztázni, a látássérültek segédeszköz ellátása melyik minisztérium hatáskörébe tartozik. Földi János úgy érzi, az államigazgatásban nincs igazi felelőse a témának, ezért nagyon nehéz a tárgyalásokhoz partnert találni. A szövetség ismét kezdeményezni fogja a látássérültek gyógyászati segédeszközei listájának újragondolását az OEP-nél. Jelenleg ugyanis csak a fehér bot tartozik ide. Igaz, a gyógyászati segédeszköz fogalmát is tisztázni kell, hiszen pl. egy olvasó TV inkább az életvitelt segítő eszköznek, rehabilitációs segédeszköznek lenne nevezhető. Dr. Földi és Dr. Szőke László MVGYOSZ-elnök egyetértettek abban, a látássérültek számára speciális technológiával használhatóvá tett eszközök esetén pusztán az átalakításból fakadó többletet lehet támogatásként az állammal megfizettetni. Vagyis egy beszélőkonyhai mérleg nem lehet teljesen ingyenes, hiszen a mérlegért a nem látássérült vevőknek is fizetniük kell. A "megbeszéltetés" költségeit azonban ha lehet, ne a vak embernek kelljen kifizetnie. Hamarosan újra kell gondolni a szövetségben forgalmazott segédeszközök ártámogatását is- hívta fel a figyelmet Dr. Micserics József hivatalvezető. Egy Braille írógép árához jelenleg 60 ezer forinttal járul hozzá a szövetség, a vevőnek csak az ezen felüli összeget kell megfizetnie. Csakhogy a segédeszköz vásárlások támogatására használható pénz az adományszámláról elfogyott, szükség volt rá a szövetség működéséhez. Az elnökségből néhányan nehezményezték, hogy a szövetség az adományokat nem rezsiköltségre, bérköltségre, hanem a látássérültek segítésére, pl. segédeszközök vásárlásának támogatására kapta. Micserics érti az aggályokat, csakhogy ha nem vették volna igénybe az adományszámlán lévő pénzt, maga a szövetség sem tudna már működni. Egyébként a jó néhány hónap óta az adományszámláról átemelt mintegy 40 millió forint visszapótlása még nem történt meg, de a szervezet vezetése nem tett le a Felügyelő Bizottság által is szorgalmazott lépésről. Micserics József a pénzhiány megoldására azt javasolja a segédeszközökkel kapcsolatban, hogy egyrészt arányaiban többet költsenek erre az MVGYOSZ által évente kapott SZJA 1%-okból, másrészt pályázati úton ítéljék oda a támogatást. Vagyis egy vagy több látássérültekből álló grémium ítélhesse meg a szervezet hozzájárulását a termék megvásárlásához, de bizonyos típusú árukból csak meghatározott időnként lehessen csökkentett áron vásárolni. Felmerült a vakvezető kutyák segédeszközzé nyilvánításának lehetősége is, illetve az, hogy az OEP rendelje meg a kiképzett kutyákat a szövetségtől s fizesse az állatok kiképzését. Ugyanis - derült ki a hivatalvezető ismertetéséből - az állami támogatás jelenleg nem fedi le teljes egészében a kutyák kiképzésének költségét, a tagok pedig nagyon alacsony összeggel járulnak hozzá a kiadásokhoz. Ráadásul a Kutyaiskola egy korábbi szeméttelepre épült, így a talaj süllyedése miatt hullik a csempe, törnek a vízcsövek. Ezenfelül a kutyakiképző munkatársak bére is elfogadhatatlanul alacsony, a minimálbér még a legelhivatottabb trénereket sem tudja minden esetben a Kutyaiskolában tartani. Dr. Földi kezdeményezésére a Magyarországon kapható gyógyszerek betegtájékoztatói, vagy az azokhoz vezető link hamarosan elérhető lesz a szervezet honlapjáról (www.mvgyosz.hu.) Öt évig még biztosan lesz MVGYOSZ üdülő További öt évig vállalná az MVGYOSZ balatonboglári üdülőjének üzemeltetését a jelenleg is a létesítményt működtető Ottlakán Gyula - hangzott el a szervezet november 8-i ülésén. Emlékezetes, az MVGYOSZ elnöksége előbb ez év elején úgy döntött, bezárják a Balaton parti üdülőt, majd döntésüket megváltoztatták és az üzemeltetést átadták a vállalkozónak. Időközben a szervezet levelet kapott a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságtól, hogy egyrészt az MVGYOSZ az üdülőt csak akkor használhatja, ha látássérült emberek, hozzátartozóik, ill. a vakok szövetségének dolgozói nyaralnak benne, egyébként a tulajdon visszaszáll az államra. Másrészt a KVI kifogásolta, hogy az Ottlakán Gyulával az üzemeltetésre kötött szerződés azt tartalmazta, hogy amennyiben a vállalkozó nem tudja a fenti csoportokkal feltölteni a nyaralót, a fennmaradó helyeket értékesítheti. A vagyonkezelő felszólította a szövetséget, hogy 2007 január 1-től az előírások szerint használja a létesítményt. A korlátozásokat is magában foglaló elidegenítési tilalom egyébként 2013-ig tart. Az üdülő kihasználtsága az idén a 100%-ot súrolta, az elnökség tagjainak egyöntetű véleménye szerint javult a színvonal, az üdülőt használó látássérültek meg vannak elégedve a vállalkozó nyújtotta szolgáltatással. Ottlakán Gyula időközben képessé tette a létesítményt a téli használatra, illetve Üdülési Csekk elfogadó hellyé vált a nyaraló. A korábbinál rugalmasabb üzemeltetés idéntől azt is lehetővé teszi, hogy akár egy-egy hétvégére menjenek le a látássérültek a Balatonhoz. Ottlakán Gyula azt ígéri, ha ő maradhat az üzemeltető, a jelenlegi térítési díjak csupán az infláció mértékében fognak nőni. Felmerült az üzemeltetési jog pályáztatásának lehetősége is, hiszen Tóka László úgy véli, ha Ottlakán Gyulának megér öt évre 2,5 milliót, talán akad, akinek négyet is megér. Ezzel szemben mások a feljavult színvonalat és Ottlakán Gyula látássérültek körében tapasztalható elfogadottságát hozták fel érvként. Az elnökség döntése nyomán Ottlakán Gyula az elkövetkező öt évre 2,5 millió forintért megkapta az üdülő üzemeltetési jogát. A szerződés - a többi között - az állagmegóvás költségeit is a vállalkozóra terheli. Az MVGYOSZ a 2,5 millió forintot az új üdülő felépítésére elkülönített számlán helyezi el. Újabb viharok a Vakok Világa háza táján Ismét heves, személyeskedésektől sem mentes vitát váltott ki a Vakok Világa főszerkesztőének az MVGYOSZ-hez írott újabb levele. Garamvölgyi Annamária sérelmezi, hogy a folyóirat jelenlegi tördelését végző Fehér István hónapok óta nem kapja meg pénzét. Az MVGYOSZ vezetésének álláspontja szerint a VV felelős szerkesztője maga tehet a zavarról. Dr. Szőke László két okból sem írta alá az egyébként havi bruttó 40 ezer forintos kifizetést. Egyrészt - szubjektivitását elismerve - kijelentette, ő nem támogatja, hogy a korábban az MVGYOSZ-t társaival együtt beperelő Fehér István kaphassa meg a munkát. Igaz, Dr. Szőke rögtön hozzátette, természetesen ebben a tárgyban aláveti magát az elnökség véleményének. Másrészt viszont az elnökség korábban nem döntött arról, hogy kinek és mennyit fizessenek a tördelésért, Fehér Istvánnal nem kötöttek szerződést. Garamvölgyi Annamária másként emlékszik: az ő véleménye szerint igenis megállapodtak a tördelési költségekről még a pályázat kedvező elbírálásakor. Ráadásul ő 45 ezerről beszélt akkor, ehhez képest kedvező fejlemény, hogy végül is havi 40 ezer forintba kerülne a tördelés. Garamvölgyi állítása szerint egy ekkora folyóirat piaci áron való tördelése mintegy 100 ezer forintot tenne ki. Igaz, az MVGYOSZ folyóiratát információink szerint korábban Szatmári Péter az "Informatika a látássérültekért" alapítvány munkatársaként havi 30 ezerért tördelte. Garamvölgyi állítása szerint az minősíthetetlen munka volt, a lap közelébe nem szabadna engedni az ilyen tördelőt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Garamvölgyi sem rendelkezik a mai napig aláírt szerződéssel, holott már hónapok óta ő a lap felelős szerkesztője és ezért a neki járó pénzt is megkapta. Ezen felül az idén nyáron kiírt pályázat "vállalkozói jogviszony keretében" hirdette meg a munkát, csakhogy Garamvölgyi Annamária nem vállalkozó és az elnökségi ülésen többször kijelentette, semmi szín alatt nem hajlandó kiváltani a vállalkozói igazolványt. Az újságíró Garamvölgyi szerint nem kötelezhető arra, hogy vállalkozó legyen. (A szerkesztésért járó 180 000 forintos havi munkadíj után Garamvölgyi Annamária fizetné a járulékokat, ha vállalkozó lenne, most viszont az MVGYOSZ-nek kell pluszban kifizetni a 180 ezer forint terheit - tudtuk meg Dr. Földi Jánostól.) Dr. Hódosi László leszögezte: a pályázati kiírásban szereplő feltételek alapján a szerkesztésért járó díjat csak vállalkozói jogviszonnyal rendelkező személynek lehet kifizetni. Garamvölgyi nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Ha megoldható lenne, kevésbé fenyegesse az elnökséget és ne legyen ennyire arrogáns – szólította fel a VV felelős szerkesztőjét Dr. Földi János, miután előbbi sokadszorra kérte, hogy fizessék ki a tördelési díjat és fogadják el őt szellemi szabadfoglalkozásúként, kössék meg a szerződést vele és ne kényszerítsék a vállalkozói igazolvány kiváltására. Utóbbi kérdésben a szervezet az APEH-től kér írásbeli állásfoglalást. "nekem meg nem tetszik, amit csinál!"- foglalta össze véleményét az újságíróról Dr. Tóka László. A Pécsi elnöknek elege van abból, hogy Garamvölgyi állandóan munkaügyi perrel fenyegetőzik. "Ha nem tudja így vállalni a főszerkesztő asszony, akkor viszont látásra" - summázott Dr. Tóka. A Vakok Világa Postán való előfizethetősége megszűnik - határozott az elnökség. MVGYOSZ-gazdálkodás: javuló adatok Kilábalni látszik az anyagi válságból a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége - derült ki a szervezet november elején tartott elnökségi ülésén Dr. Hódosi László, a Felügyelő Bizottság tagjának 2006 első 7 hónapját összegző beszámolójából. Jellemző adat, hogy míg az első félévben átlag 6 millió forintot tett ki a Hermina Úti székház dolgozóinak havi bérköltsége, szeptemberre - az elbocsátásoknak hála - már csak 4,6 millió forintra rúgott az összeg. Szintén sokat mondó adat, hogy az MVGYOSZ számláján július utolsó napján 55 millió forint szerepelt, ezen felül még egy milliót tartalmazott a készpénzkészlet. Ha a kedvező folyamatok megmaradnak, a tervezettnél kedvezőbb mérleggel zárhatja a 2006-os évet a szervezet, a bevételek akár 20 millió forinttal is meghaladhatják a kiadásokat. Fájó viszont az a 800 ezer forint, amit azért kellett kamatként a szervezetnek kifizetnie, mert ez év elején nagy összegű kölcsönt volt kénytelen felvenni, mivel késett az állami finanszírozás. Kevésbé látja optimistán a jövőt Dr. Micserics József. A szervezet eddig a minimális szint alatt üzemelt, tartalékait felélte, számos aktuális nagy beszerzés még hátra van - intett óvatosságra a hivatalvezető. Ezen felül az idei költségvetésbe még nem tervezték be a megemelkedett elnöki tiszteletdíjat sem (havi 220 800 Ft). Az energia drágul, a dolgozók négy éve nem kaptak fizetésemelést. Azt mindenesetre a hivatalvezető mindenképp igyekszik elérni, hogy jövőre ne kelljen ismét hitelt felvenni. Az MVGYOSZ jövő évi költségvetése - ha a Parlament rábólint a tervezetre - 207 millió forint lesz, mely 2 milliós emelkedést jelent a 2006. évihez képest. Dr. Szőke László elnök bízik benne, idén nem kell kényszerűen tartalékot képezni, vagyis a gyakorlatban nem kurtítják meg az MVGYOSZ-nak járó forrásokat. Felmondja a szövetség az alig egy éve a Magyar Államkincstárral kötött szerződését, melynek nyomán a MÁK ingyenesen végezte a szervezet számára a bérszámfejtést. A szakítás oka: a MÁK rendre nem adja át időben a kimutatást, így a szervezet az adóbevallással önhibáján kívül késik az APEH-nél. Igaz, ezért eddig nem kellett büntetést fizetnie. Ráadásul néhányan úgy vélik, egyszerűbb lenne, ha egy helyen folyna a bérszámfejtés és a könyvelés. A következő elnökségi ülésen várhatóan két alternatíva közül választ az elnökség: vagy az Erős és társa Kft. fogja végezni a bérszámfejtést is, természetesen térítés ellenében, vagy újra felvesznek egy mérlegképes könyvelőt az MVGYOSZ Pénzügyi Osztályára s újra a Hermina úti épületben végzik a munkát. Emlékezetes, a több munkatárssal dolgozó Pénzügyi Csoport létszámát fokozatosan 1 személyre csökkentették. Tóka László furcsállja, hogy az év elején hozott döntéssel homlok egyenest szemben haladva újra elkezdik növelni a pénzügyi dolgozók létszámát. Tóka Attól tart, a plusz egy dolgozó csak az első lépés. Ezentúl automatikusan 15 napon belül tovább utalja a központi költségvetés MVGYOSZ tagegyesületeknek járó részét a szervezet- döntött az elnökség. Az idén egyedi döntések alapján határoztak az utalásokról, mindenképp kiszámítható, állandó mechanizmusra van szükség a jövőben - mondta Dr. Szőke László. Felmerült, a tagegyesületek havonta kapják meg pénzüket, de kéthavi csúsztatással. Hódosi László és mások azonban úgy vélik, ne tartsa vissza a központ az egyesületek pénzét, fizesse ki, mihelyt beérkezett az állami támogatás. Dr. Micserics alapvetően minden megoldást támogat, a kéthavi csúsztatást csupán azért vetette fel, hogy könnyebben átvészeljék a tagegyesületek a minden év elején jelentkező hónapokig tartó pénzhiányt, tudniillik a központi költségvetés késését. Többen azonban úgy vélték, az se jobb, ha most, ősszel késne két hónapot a támogatás. 500 ezer forint kamatmentes kölcsönt kap a Vakok és Gyengénlátók Békés-megyei Egyesülete, mivel a békésiek MVGYOSZ-tulajdonú ingatlanában előre nem látható sürgős felújításra volt szükség. Az egyesület tagjai a munka egy részét adakozással finanszírozták. A fél millió forintot a jövő évben létrehozandó intervenciós alap terhére folyósítják. Dr. Szőke László úgy véli, a jövőben gondolni kell a saját ingatlannal rendelkező egyesületek esetében az állagmegóvásra, ezt - a más egyesületek helyiségbérleti díjaival párhuzamosan - szintén finanszírozni kell. Csekkel zaklatott herminások, emlékgyűjtés az MVGYOSZ múltjáról A budapesti Hermina Egyesület számos tagja kapott tagdíj fizetésére szóló csekket a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületétől - hangzott el az MVGYOSZ elnökségének november 8-i ülésén. A Hermina Egyesület leveléből kiderült, olyan is előfordult, hogy egyesületük tagja tévedésből be is fizette a tagdíjat a másik, szintén a fővárosban működő egyesület számlájára. A herminások nehezményezik, hogy a másik egyesület az ő tagjai között is toboroz. Az elnökség az ügyet az Etikai Bizottság hatáskörébe utalta. Országszerte az MVGYOSZ és annak vezetőinek múltjával kapcsolatos tárgyi emlékek gyűjtésére indulhat Rózsa Dezső. A főleg Hajdú-Bihar megyében szervezői, kulturális munkájáról ismertté vált látássérült férfitevékenységéért - mint rendszerint - ezúttal sem kér ellenszolgáltatást. Csupán a gyűjtőmunka során felmerülő költségei megtérítését szeretné. Az MVGYOSZ elnöksége évi 120 ezer forint erejéig, számlák ellenében hozzájárul Rózsa Dezső vállalkozásához. T. Péter

06-11-24

» Mi az a "tudomására jut"? - Földi Antal kontra MVGYOSZ, második forduló

2006. nov. 24. 0:20 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) Dr. Szőke László a hivatalos képviselője - emlékeztette a bíróság az MVGYOSZ elnökét és kísérőjét, Dr. Micserics Józsefet a Földi Antal által a szervezet ellen indított per második tárgyalásán. Dr. Micsericset - az első tárgyalás után - szeptember 28án már másodszorra hívta fel a bíróság, szorítkozzon kísérői szerepére és hallgatóságként vegyen részt a tárgyaláson. Ahogy arról a Vakinfón beszámoltunk, Földi Antal az MVGYOSZ 2005. szeptember 24-i országos küldöttközgyűlésének határozatképességét vonja kétségbe, valamint a 2005. november 5-i természetes személy tagok hasonló összejövetelét kifogásolja. Az MVGYOSZ védekezésében továbbra is azt állította, Földi Antal a harmincnapos jogvesztő határidő után adta be kereseteit. Ráadásul időközben Földi Antal a december 10-i országos küldöttközgyűlés ellen is kifogással élt a bíróságnál ez év nyarán, holott a Vakok Világából már januárban tudomást szerezhetett az ott meghozott döntésekről - mondta Dr. Szőke László. Pozsonyi Anikó, Földi Antal ügyvédje nem talál olyan passzust a szervezet alapszabályában, ami kötelezővé tenné a Vakok Világa olvasását a szervezet tagjai számára. Így viszont a "tudomására jut" csak akkor lenne érvényes, ha a szervezet minden tagjának ajánlott térti vevényes levélben küldené meg a folyóiratot. Dr. Szőke szerint ez képtelenség, a szervezetnek nincs ennyi pénze. Pozsonyi Anikó úgy véli, ezért fizetnek tagdíjat a tagok. Másrészt pedig ott az elektronikus tájékoztatás, mely nem kerül semmibe, a tagoktól belépésüknél nyilatkozatot lehetne kérni, mi szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy elektronikus levélben küldjék meg számukra az őket érintő információkat. Pozsonyi Anikó úgy véli, így a tagság 60-70 százalékát el lehetne érni, ha más nem, látó családtagok segítségével. Dr. Szőke László elmondta, a legtöbb látássérült nem ismeri a Braille írást és nem olvas síkírást sem. Számítógéppel is a tagok mindössze csekély része rendelkezik. Az MVGYOSZ alapszabályában az olvasható, hogy a küldöttközgyűlés határozatait a folyóiratban teszi közzé, ennek a kötelezettségnek a szervezet eleget is tesz. Abszurdnak nevezte, hogy ha Földi Antal a határozatok után 5 évvel szerez azokról tudomást, akkor is megtámadja őket. Ez Szőke szerint ellehetetlenítené a szervezet működését. Pozsonyi Anikó azonban megismételte: az egyesületi törvény azt írja elő, a határozatokról való tudomásszerzéstől számított 30 nap áll rendelkezésre a jogorvoslatra. Ha öt év múlva szerez róluk tudomást valaki, akkor onnan indul az egy hónap. Másrészt ha valaki készakarva indít szembeszökően későn támadást a határozatok ellen, az a joggal való visszaélés, amit a törvény büntet. Dr. Szőke elmondta, tanúkat fognak állítani annak bizonyítására, hogy Földi Antal benn járt a Hermina úti székházban és igenis egy hónapon belül tudomást szerzett a tavaly december 10-én hozott döntésekről. Pozsonyi Anikó szerint az egy évvel ez előtti küldöttközgyűlés határozatai már csak azért is érvénytelenek, mert a jegyzőkönyvekből lehetetlen megállapítani néhány szavazat mibenlétét. A jegyzőkönyvben ugyanis több ízben a nevek után egy függőleges vonal látható. Ráadásul tavaly szeptember 24-én ott volt két olyan egyesület képviselője is, akiket később a szervezet fel sem vett tagjai közé. Dr. Szőke azzal válaszolt, a Kerka mentiek és a Nyugat-dunántúli Regionális Egyesület képviselői személyükben azonosak voltak más szervezetek képviselőivel. Pozsonyi szerint a természetes személyek tavaly november 5-i közgyűlése idején nem is tudta a szervezet, tulajdonképpen hány tagja van, ami kétségbe vonja bármilyen demokratikus választás jogszerűségét. Dr. Szőke elismerte, a tagegyesületekbe való folyamatos belépések miatt valóban nem rendelkeztek naprakész taglétszám adatokkal. Ugyanakkor meghívót küldtek mindenkinek, aki tudomásuk szerint még nem lépett be egyetlen tagegyesületbe sem. Pozsonyi Anikó ezen felül továbbra is fenntartja, a szervezet előző vezetése nem hosszabbíthatta meg saját mandátumát. Erre legfeljebb az elnök és a főtitkár esetében kerülhetett volna sor, de ott is csak akkor, ha kifejezetten vezetés választó közgyűlésen szavaztak volna a küldöttek. Dr. Szőke ismét elmondta: mandátumuk meghosszabbítását a korábbi küldöttközgyűléstől kapták az átalakulás idejére. A bírósághoz érkező újabb névtelen, Földi Antalt támogató levelekkel kapcsolatban Pozsonyi Anikó ügyvéd leszögezte: elhatárolódnak minden hasonlótól, ezek érdemben nem befolyásolhatják a per kimenetelét. Mindenkit arra kér, ha valami sérelme van az MVGYOSZ-szal szemben, forduljon a megfelelő hatósághoz. Következő tárgyalás november 23-án. T. Péter

» Elbírálták az MVGYOSZ tagegyesületeinek pályázatait

2006. nov. 24. 0:10 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Elbírálta a külön erre a célra létrehozott bíráló bizottság azokat a pályázatokat, melyeket az MVGYOSZ tagegyesületei nyújtottak be a központi hivatalhoz az állami finanszírozás nekik járó részéért - derült ki a szervezet Országos Elnökségének szeptember 21-i ülésén. Emlékezetes, a korábbi gyakorlattól eltérően, amikor "történelmi" hagyományok alapján osztották el a központi költségvetést a megyei szervezeteknek, idéntől a tagegyesületeknek már szakmai pályázatot kell benyújtaniuk. Az elbírálás után kiderült: nem mindenki járt jól az új rendszerrel. Szabó Tiborné Békés megyei elnök pl. jóval kevesebb pénzre számíthat, mint a korábbi szisztémában. Ezért azt javasolja, idén még a korábbi számok alapján, tehát bázis alapon osszák le a pénzt: minden tagegyesület kapja meg az előző évi költségvetését 95 százalékban, a fennmaradó pénz tekintetében pedig érvényesítsék a bíráló bizottság véleményét. A Somogy megyei egyesület viszont így járna rosszul, reagált az elnökségi ülésen Dányádiné Molnár Cecília elnök. (A tanácskozáson ezúttal részt vehettek a tagegyesületek képviselői is.) A központi költségvetés tagegyesületeknek jutó része elosztási elveit ez év elején, az Egyesületi Elnökök Tanácsának ülésén dolgozták ki. Dr. Földi János szerint az nem elfogadható, hogy amikor kiderül, nem mindenki jár jól az új szisztémával, sutba dobják az egészet és visszatérjenek a régihez. Szabó Tiborné azonban furcsállja, hogy van olyan tagegyesület, akinek a szakmai programját a bíráló bizottság elégtelenre minősítette. S mégis, az egyesre vizsgázó több pénzt kapna, mint a korábbi elosztás alapján. Egy javaslat szerint a szakmailag elégtelen pályázatot benyújtó tagegyesület egyáltalán ne kapjon pénzt. Volt olyan pályázó ugyanis, akinek a szakmai programja négy szóból állt - hangzott el a tanácskozáson. Szabó Attila, a Hermina egyesület képviselője úgy vélte, nincs értelme százalékos arányban összehasonlítgatni, ki mennyi pénzt kap a korábbihoz képest. Minden egyesület egyedi eset, mindenütt vannak kivételek, változások, csak ott jellemző adottságok. Felmerült az a lehetőség is, hogy maradjon a korábbi, bázis alapú finanszírozás, a bíráló bizottság értékelését az SZJA-felajánlások MVGYOSZ számára beérkező összegének elosztásánál érvényesítsék. Dr. Tóka László mindenkit óva intett attól, hogy beavatkozzon az előre meghatározott elosztási rendszerbe, s hogy az elnökség felülírja a bíráló bizottság értékelését. Dr. Tóka szerint ez beláthatatlan következményekkel járna. (Az elnökségben zömmel tagegyesületek elnökei ülnek - a szerk.) Különböző munkajogi okok miatt a bíráló bizottság számain lefelé nem lehet változtatni: vagyis csak úgy lehet eltérni a bizottság által lefektetett számoktól, ha a központi hivatal költségvetéséből csípnek le egy további részt a tagegyesületeknek - mondta el Dr. Micserics József hivatalvezető kérdésre válaszolva. Végül Dr. Szőke László MVGYOSZ-elnök a 10 jelenlévő tagegyesületi képviselőt véleménynyilvánító szavazásra kérte. A delegáltak egyhangúan az eredeti rendszer mellett, vagyis a bíráló bizottság értékelése alapján történő elosztás mellett döntöttek. A szondázás után az elnökség is ebben az értelemben szavazott. Az ülésen Dr. Micserics József elmondta, a független bíráló bizottság tagjait rajta kívül senki sem ismerhette, még hivatali munkatársai előtt is titokban tartotta a neveket. Ugyanakkor a bíráló bizottság tagjai sem ismerték, melyik egyesület elnöke tagja az országos elnökségnek. 17 millió forintért értékesítette az MVGYOSZ azt a budapesti ingatlant, melyet nem rég örökül hagytak a szervezetre. Az ingatlan átadásakor a hivatalos értékbecslés mintegy 13,5 millió forintot jelölt meg ellenértékben, az Országos Elnökség 20 millió forintot szeretett volna kapni. Mivel 17 millióért akadt vevő, az elnökség áldását adta az adásvételi szerződés aláírására. A befolyt összeget teljes egészében az új balatonboglári üdülő felépítésére fordítják. T. Péter MVGYOSZ-pályázatok: ki gazdagodik? Beindult a Látótér project, kiválasztották a 36 részt vevőt, aki az MVGYOSZ által koordinált képzési programban nonprofit Manageri oklevelet szerezhet. A tanfolyami helyekre mintegy 76-an jelentkeztek, a bekerülésről azonban nem minden esetben pusztán a hosszas felvételi procedúra során megszerzett pontok alapján határoztak - tájékoztatta a szervezet Országos Elnökségét Erhartné Dr. Molnár Katalin, a Látótér project managere. A fő szempont az volt, melyik látássérült ember számára nyújt valódi újrakezdési esélyt a képzés és az azt követő munkalehetőség. A 36 hallgató (19 és 56 év közöttiek) már túl vannak a Balatonnál rendezett gólyatáboron is. Erhartné örömmel tapasztalta, hogy igazi közösséggé formálódott a csapat, a viszonylag nagy korkülönbség nem okozott semmiféle nehézséget. Hamarosan befejeződik a Hermina úti székház néhány helyiségének felújítása, majd kezdetét veheti az oktatás. Rendkívül heves vita alakult ki az elnökségi ülésen az MVGYOSZ dolgozóinak pályázatírói munkájával kapcsolatban. A két részre szakadt elnökség egyik fele úgy véli, az MVGYOSZ dolgozói között van egy klikk, ami aránytalanul gazdagodik a pályázatírásért és a programok lebonyolításáért járó pénzekből. A másik oldal azonban azt vallja, szó sincs gazdagodásról, az érintett munkatársak keményen megdolgoznak pénzükért. A konfliktust az jelenti, hogy a Látótér project és a szövetség vezetése között személyi összefonódás tapasztalható. Az elnökség egy része nem hiszi el, hogy a pályázatban részt vevő dolgozók nem munkaidejükben foglalkoznak a Látótér projecttel, holott mindkét munkájukért kapnak fizetést. Micserics József a jelenléti ívekkel tudja igazolni, ki mennyi munkát végzett a munkaidején felül. Dr. Tóka nem hisz a jelenléti íveknek. Dr. Szőke László elnök több ízben tapasztalta, hogy késő este indult haza a hivatalvezető és más "gazdagodó" munkatárs. Az elnökség egyik fele szerint a szövetség dolgozói közül néhányan részt vehetnek a "bizniszben", mások azonban, bár ők is szeretnének keményen dolgozni s ezzel plusz pénzt keresni, nem vehetnek részt a pályázatírásban. Dr. Micserics és Erhartné szerint nem mindenki képes pályázatot írni. Dr. Földi azt szeretné, ha minden munkatárs egyenlő lehetőséget kapna arra, hogy megtanulja a pályázatírást. Dr. Micserics válaszában tájékoztatta az elnökséget, épp most küldenek három dolgozót ingyenes pályázatíró tanfolyamra. A költséges oktatást Dr. Micserics kapcsolatainak köszönhetően sikerül ingyenesen igénybe venni. A parázs vitát ezúttal az váltotta ki, hogy a Látótér hallgatóit a szövetségben dolgozó munkákra be kell tanítani. Az oktatásvezető Kroll Zsuzsa egyesek szerint arra kérte az MVGYOSZ dolgozókat, tanítsák meg hivatal béli feladatukra a tanulókat. Csakhogy ezek a dolgozók külön munkájukért nem kapnak pénzt ellenben azokkal, akik ezt a feladatot rájuk szabták. Kroll Zsuzsa cáfolta, hogy bárkit bármire be kellene tanítani. Elmondta, pusztán arról van szó, hadd figyeljék meg a hallgatók a munkafolyamatokat. Dr. Nagy Sándor úgy vélte, ezúttal sem sikerült megnyugtató megoldást találni a "márványlépcső felettiek, és a lépcső alattiak" között feszülő, egyre inkább elmérgesedő konfliktusra. Dr. Micserics megdöbbenésének adott hangot, hogy Nagy Sándorék nem is látássérült dolgozók panaszaira léptek fel a "lépcső alattiak" érdekében. Dr. Földi a vádat visszautasította, kijelentette, több dolgozó, köztük látássérültek is sérelmezték, hogy nem lehetnek benne a pályázatírásban. Erhartné viszont elmondta, mikor ő volt hivatalvezető, a szervezet különböző részlegeinek munkatársai igenis végeztek külön munkákat, külön pénzekért. Többen úgy vélték, a hivatalvezető azért kapja a fizetését, hogy elsimítsa az efféle konfliktusokat. Dr. Micserics kijelentette: soha többé nem ír semmilyen pályázatot, elege van a támadásokból. A hivatalvezető szerint ezzel az érzésével nincs egyedül. Dr. Micserics megoldási javaslata, hogy a pályázatírásban részt vevők ne kaphassanak automatikusan százalékos sikerdíjakat, hiszen a 100 milliós projecteknél ez irritálóan nagy összeg lehet. (Az ő esetében a Látótér projecthez szükséges pályázat sikeres megírásáért 4,5 millió forint.) A másik lehetőség, hogy alakuljon pályázatíró team, ők csak ezzel foglalkozzanak, fizetésüket a sikerdíjakból fedezzék. Dr. Tóka László eleve nem érti, hogyan jöhet szóba a sikerdíjak fizetése. Szerinte ha valaki munkaidejében pályázatot ír, akkor ez a munkája, kap érte fizetést. A különösen sikeres pályázatírók, akik jelentős forrásokat szereznek a szervezet működéséhez, adott esetben ún. célprémiumot kaphatnának, ennek mértéke azonban nem vethető össze a sikerdíjakkal. Döntés a következő ülésen. T. Péter Vakok Világa felelős szerkesztő: mennyi az annyi? Levélben fordult Cseriné Garamvölgyi Annamária, a Vakok Világa folyóirat új főszerkesztője az elnökséghez a lap előállítása során felmerülő költségekkel kapcsolatban. A pontosítást az indokolja, hogy az elnökség tagjai azt hitték, az új főszerkesztő a havi bruttó 180 ezer forintos megbízási díjában minden benne van, a gyártási költségen, a cikkírói honoráriumokon és a tördelésen kívül. Cseriné azonban ezt nem így értette: szerinte, mivel nincs szerkesztőségi helyiség, a szövetségnek rezsi költséget kell fizetnie számára, hiszen saját irodáját, saját gépparkját használja a lap szerkesztésénél. Dr. Földi és Dr. Tóka szerint vállalkozói szerződésről van szó, a megbízási díjban minden benne van. A szavazás eredményeként tehát nincs rezsitérítés. Szintén az elnökség állásfoglalását kéri a frissen munkába lépett újságíró a vidéki utak finanszírozásának tekintetében. Az elnökség egy része szerint ez is benne van a megbízási díjban. Végül azonban abban maradtak, havi 500 kilométer gépkocsi költségét Cseriné igényelheti a megbízótól. Dr. Földi igazságtalannak véli a többi pályázóval szemben, hogy mindannyiuktól kértek árajánlatot, egyikük pályázatát egy adott pénzügyi konstrukcióban elfogadták, majd a neki járó pénzt utólag mégis megemelik. Garamvölgyi Annamária viszont visszautasította, hogy bárki az ő munkáját összevesse Bakos Juditéval, utóbbi ugyanis testnevelés tanár, a kettejük szakmai munkája nem összevethető. Cseriné megígérte: az új VV sokkal jobb lesz, mint elődje. T. Péter

06-11-22

» MVGYOSZ- átalakulás: vissza az egész?Érvénytelenek a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetség

2006. nov. 22. 16:24 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Érvénytelenek a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Országos Küldöttközgyűlésének 2005. szeptember 24-i határozatai - állítja Földi Antal és ügyvédje, Dr. Pozsonyi Anikó abban a keresetben, melyet a Fővárosi Bírósághoz adtak be az MVGYOSZ ellen. Ha a bíróság Földi Antalnak ad igazat, alig belátható nehézségek elé néz a hazánkban a látássérültek érdekeit képviselő és számukra szolgáltatásokat nyújtó legnagyobb szervezet. Emlékezetes, az előző év szeptemberében tartott országos küldöttközgyűlésen fogadták el - második nekifutásra - a szervezet megújult alapszabályát. A többi között ekkor léptek be az átalakult MVGYOSZ-ba a tagegyesületek, ekkor döntöttek az MVGYOSZ vagyonának felosztásáról is. Földi Antal jogi képviselője szerint azonban az országos küldöttközgyűlést több szempontból is jogellenesen hívták össze. Először is a tanácskozást Dr. Szőke László ügyvezető elnökként hívta össze, márpedi a gfelperes szerint az ügyvezető elnök fogalmát az MVGYOSZ alapszabálya nem ismeri." Dr. Szőke László MVGYOSZ-elnök a szervezet képviseletében elmondta, az átalakulás előtti egyik küldöttközgyűléstől kapták meghosszabbított mandátumukat ügyvezető elnökségként. Amit Dr. Pozsonyi Anikó ugyancsakkifogásol, a meghívóban a közgyűlés határozatképtelenségének jogkövetkezményeiről, azaz az újra összehívott közgyűlésről semmi sem olvasható. Márpedig ennek híján a késve érkező küldöttek esetleg már nem mentek be a tanácsterembe. A felperes ugyanígy aggályosnak tartja azt is, hogy a küldöttközgyűlésen nem vett részt közjegyző, valamint azt, hogy a küldöttek személyazonosságát nem vizsgálták meg. Dr. Szőke visszautasította, hogy a látássérültek közgyűlése csak közjegyző jelenlétében lenne érvényes. Szerinte ha ez így lenne, az ellentétes lenne az esélyegyenlőségi törvénnyel. Dr. Pozsonyi Anikó érvelése szerint egy Legfelsőbb Bíróság által kiadott határozat kimondja, hogy kizárólag hiteles dokumentumok létrejötte fogadható el ilyen esetekben. Márpedig a látássérültek gyűlésén közjegyző jelenléte nélkül megalkotott dokumentumok nem nevezhetőek hitelesnek. Dr. Szőke a tagok személyazonosságával kapcsolatban elmondta, a szervezetben 1918 óta névsorolvasás alapján történik a jelenlévők beazonosítása. Egy vak embernek Dr. Szőke szerint semmit sem jelent egy személyigazolvány, ő hangról tudja azonosítani társait. Igaz, Dr. Szőke emlékezete szerint a jegyzőkönyvből az sem derül ki, ki végezte a küldöttközgyűlésen az érkező küldöttek azonosítását. A felperes jogi képviselője azt állítja, ezektől eltekintve is jogellenes volt a küldöttközgyűlés azon döntése, mellyel felosztotta a szervezet vagyonát. A küldöttközgyűlésnek Dr. Pozsonyi szerint kizárólag ahhoz van joga, hogy olyan ügyekben döntsön, melyeket a szervezet alapszabálya a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. Márpedig a vagyonfelosztás nem ilyen. Dr. Szőke azzal érvelt, hogy az MVGYOSZ tagegyesületei az átalakulás előtt "megvásárolták" ingatlanaikat. Valójában az MVGYOSZ volt a vevő fél, hiszen akkor még nem léteztek önálló jogi személyiségű tagegyesületek, de a pénzt az MVGYOSZ megyei tagegyesületei teremtették elő. Vagyis a vagyonátadással tulajdonképpen saját jussukat kapták vissza a tagegyesületek. Dr. Szőke László az MVGYOSZ védekezését egyébként mindenekelőtt arra alapozza, hogy álláspontja szerint Földi Antal késve adta be keresetét. Vagyis a 2005. szeptember 24-i országos küldöttközgyűlés határozatainak Földi Antal tudomására jutásától kezdve 30 napon túl. Dr. Pozsonyi Anikó erre válaszul elmondta, a "tudomására jut" kifejezésnek komoly jogi kritériumai vannak. Álláspontja szerint mivel Földi Antal a közgyűlés jelentős részén nem volt jelen hivatalos tájékoztatást pedig nem kapott senkitől a határozatokról, a 30 napos jogvesztő határidő nem szeptember 24-től indul. Dr. Szőke állítása szerint a Vakok Világa folyóiratban Földi Antal olvashatta a határozatokat. Csakhogy a Vakok Világában novemberben jelent meg a küldöttközgyűlésről szóló tudósítás - a szerk. Földi Antal ezen felül ugyan 2005. október 10-én nem a megfelelő bíróságra és a megfelelő formában adta be kérelmét a néhány héttel az előtti országos küldöttközgyűléssel kapcsolatban, a bíróság azonban Földi kérésére keresetlevéllé nyilvánította és a megfelelő helyre továbbította a felperes panaszát. Földi Antal másik, a fentivel együtt tárgyalt keresetében hasonló okok miatt támadja a szervezet természetes személy tagjainak 2005. november 5-i küldöttgyűlését. Dr. Szőke szerint a 2005. év őszén még javában zajlott az átalakulás, a természetes személyek taglétszáma folyamatosan változott. Dr. Szőke László állítása szerint Földi Antal a hivatal munkatársait rendszeresen zaklatta telefonon, ennek bizonyítására a következő tárgyaláson tanút fog állítani az alperes. Földi Antal keresetlevele mellett a bíróság más, konkrétan meg nem nevezett vak személyektől is kapott "bátorítást" egy állítólag a Hermina út 47-ből érkezett levél formájában. Dr. Szőke Szerint ha a bíróság Földi Antalnak ad igazat, az ellehetetlenítené az MVGYOSZ működését, ráadásul a korábbi állapot már visszaállíthatatlan, mert az önálló jogi személyiséggel bíró tagegyesületek létrejöttét már aligha lehet visszacsinálni. Dr. Pozsonyi Anikó nem kételkedik abban, hogy az MVGYOSZ vezetése az átalakulást a legjobb szándékkal kívánta levezérelni, de a lebonyolítás ettől még jogellenes volt. A folyamatot egyébként az ügyészség is vizsgálja - derült ki a július 3-i tárgyaláson. A bíróság a tárgyalást elhalasztotta. Következő forduló: 2006. szeptember 28. T. Péter