11-11-11

2011. nov. 11. 19:49 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Fővárosi Bíróság 19.P. 26.538/2008./19.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság

a dr. Poprádi Péter ügyvéd által képviselt TAKÁCS PÉTER felperesnek a dr. Szőke László ügyvéd által képviselt, majd pedig a II. rendű alperes által képviselt CSERI SÁNDOR I. rendű és dr. Szőke László ügyvéd által képviselt, majd pedig személyesen eljárt CSERINÉ GARAMVÖLGYI ANNAMÁRIA II. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében meghozta a következő ÍTÉLETET:

A bíróság megállapítja, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy az általa szerkesztett Vakok Világa c. folyóirat 2006. novemberi számában olyan hamis látszatot keltett, hogy a felperes, mint a lap főszerkesztője nem rendelkezett volna megfelelő képzettséggel.

A bíróság megállapítja, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy a Vakok Világa folyóirat 2007. júniusi számában a „Hamis vádak lelepleződnek" című cikkben azt a valós tényt, hogy Takács Péter felperes rendszeresen erőteljes véleményt formált a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Elnökségének és a Vakok Világa szerkesztőinek tevékenységéről, olyan hamis színben tüntette fel, hogy a felperes rágalmazást követett volna el

• a bíróság megállapítja, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy a Vakok Világa folyóirat 2008. februári számában megjelent, „Még pénzt is akart Takács Péter" című cikkben annak megalapozatlan állításával, hogy a felperes bárki sérelmére ténylegesen rágalmazást követett volna el,

• az I. rendű alperes azzal, hogy a Vakok Világa c. folyóirat 2008. júliusi számában megjelent „Vaskóné és társai megkapták az igazságot" című cikkben olyan hamis látszatot keltett, hogy a felperes nagyszámú peres vagy hatósági eljárást indított volna

• a Fővárosi Ítélőtábla előtt 2.Pf. 21.150/2007. szám alatt zajló ügyben becsatolt ellenkérelemben, illetve az ellenkérelemnek a Vakok Világa folyóirat 2008. februári számában közzé tett tartalmában a II. rendű alperes annak megalapozatlan állításával, hogy a felperes ténylegesen rágalmazást követett volna el

• a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Elnöksége számára a lap helyzetéről 2007. november 12-én kelt jelentésében a II. rendű alperes azzal, hogy megalapozatlanul állította, hogy a felperes a főszerkesztői időszakában tudatosan, szándékosan rágalmazásnak, becsületsértésnek adott helyt

• ugyanezen jelentésben olyan hamis látszat keltésével, hogy a felperes rágalmazásokat követett volna el

• ugyanezen jelentésben annak valótlan állításával, hogy a felperes főszerkesztői időszakában az elkészült interjú szövegeket előzetesen nem mutatták volna be az interjú alanyoknak

• a Vakok Világa 2008. decemberi számában az „Erőfeszítések a pénzelvonással szemben" című cikkben a II. rendű alperes azzal, hogy valótlanul állította, hogy bírósági ítélet kérdőjelezte volna meg a felperes nyilatkozatainak valóságtartalmát

• a Vakok Világa című folyóirat 2008. decemberi számában az I. rendű alperes azzal, hogy a „Szándékosság vagy képesség-hiány" című írásában megalapozatlanul állította, hogy a felperes internetes tudósításában valótlanságokat közölt volna az MVGYOSZ elnökségi üléséről

• a Vakok Világa folyóirat 2009. februári számában a „Végrehajtó esete Takács Péterrel" című cikkben az I. rendű alperessel annak valótlan állításával, hogy Takács Péter felperes több pert indított volna egyetlen cikk kapcsán, illetve olyan hamis látszat keltésével, hogy a peres eljárások sokaságát indította volna és ezek többségét elvesztette, valamint annak valótlan állításával, hogy az általa kezdeményezett végrehajtási eljárásért pénzt fizetett volna

• a Vakok Világa 2009. májusi számában az „Ügyészi levél a szövetség elnökéhez" című cikkben az I. rendű alperes annak valótlan állításával, hogy a felperes feljelentéssel élt volna a főügyészségnél, olyan hamis látszat keltésével, hogy a felperes ténylegesen rágalmazást követett volna el,

• a Vakok Világa folyóirat 2009. júniusi számában a II. rendű alperes által jegyzett „Szórádi Bálint ütni kész" című cikkben a II. rendű alperes annak megalapozatlan állításával, hogy a felperes feljelentéseket tett volna a lap főszerkesztőjével, a II. rendű alperessel szemben,

• annak ugyanezen lapszámban „Stabil a szövetség gazdálkodása" című cikkben a II. rendű alperes annak megalapozatlan állításával, hogy a felperes feljelentést tett volna az MVGYOSZ ellen

megsértették a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait.

A bíróság kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a megállapított jogsértésekért magánlevélben fejezzék ki sajnálkozásukat a felperesnek.

A bíróság kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 100.000.- Ft, azaz egyszázezer forint tőke összeget.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 21.000.-Ft, azaz huszonegyezer forint illetékből az I-II. rendű alperesek egyenként 5.250.- - 5.250.-Ft, azaz ötezer-kettőszázötven - ötezer-kettőszázötven forintot kötelesek a Magyar Államnak megfizetni, külön felhívásra. További 10.500.-Ft, azaz tízezer-ötszáz forint kereseti illetéket a felperes költségmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál kell négy példányban előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a kamatfizetési kötelezettségre, a kamat mértékére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, akkor bármelyik fél kérheti hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

INDOKOLÁS

Takács Péter 2005-2006-ban 16 hónapig ellátta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) által kiadott „Vakok Világa" című folyóirat szerkesztői feladatait. Ez a megbízatása 2006. nyarán megszűnt. A felperes korábban diplomát szerzett a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet tudományi Karán, Kommunikációs Szakon. Rövid átmeneti időszakot követően a II. rendű alperes vált a lap főszerkesztőjévé. A felperes rendszeresen részt vett az MVGYOSZ elnökségi ülésein, amelyekről internetes blogjában híradásokat tett közzé. A bejegyzésekben a felperes saját szempontjai alapján értékelte az elhangzottakat, emelte ki az általa fontosnak talált részeket. Ezzel szemben az alperesek úgy ítélték meg, hogy a felperes tudósításai tendenciózusak, alkalmasak a Vakok Világa c. folyóirat kiadását is elvégző szövetség vezetésének lejáratására.

A Vakok Világa című folyóirat 2006. novemberi számában „A hamis látszat ára" címmel az I. rendű alperes cikket írt és a felperesre célozva azt közölte, hogy a tudósítások alkalmasak az olvasók megtévesztésére, becsapására. A lapszámban az is kifejtésre került, hogy a felperes, mint a II. rendű alperes elődje gyakorlatilag dilettánsnak minősül, mert nem tanulta ezt a szakmát. A cikkel kapcsolatban a felperes helyreigazítási kérelmet terjesztett elő a bíróságnál. A Fővárosi Bíróság 19.P. 25.158/2006./8. szám alatt I. fokon a helyreigazítási kérelmet részben találta alaposnak. Közölte, hogy olyan hamis látszatot keltettek a cikkben, mintha a felperes a lap volt főszerkesztője, nem rendelkezett volna megfelelő képzettséggel. A bíróság elrendelte a helyreigazítás közzétételét azzal, hogy azt is közölni kell, hogy pontosan mi a felperes ezzel kapcsolatos képzettsége. A bíróság ugyanakkor a felperes egyéb helyreigazítási igényeit elutasította és nagyobb részben a Vakok Világa Szerkesztőségét találta pernyertesnek. Az I. fokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2007. október 18-án kelt 2.Pf. 21.150/2007./6. sorszámú ítéletével helybenhagyta vagyis a jelen per felperese, valamint a

Vakok Világa Szerkesztősége nevében eljáró II. rendű alperes a peres eljárás során különböző nyilatkozatokat tettek. Az ott eljáró alperes képviselője súlyosan kritizálta a felperes eljárását. A jogerősen elrendelt helyreigazítás később a folyóiratban ténylegesen közlésre került. A felperes ugyanakkor az ítélet végrehajtása tekintetében végrehajtási eljárást kezdeményezett, mely ugyanakkor számára a költségkedvezmény folytán ténylegesen kiadással nem járt. A felperes a szövetség elnökségének üléseiről egyéni szempontú tudósításokat közölt, amelyet az alperesek a szövetség, illetve a személyük elleni támadásként értékeltek és a Vakok Világa hasábjain számos esetben foglalkoztak a felperes személyével. Az alperesek részéről a felperes által kezdeményezett helyreigazítási pert, illetve néhány más hatósági, bírósági eljárást úgy mutattak be, hogy a felperes rendkívüli számosságú pert, eljárást kezdeményezett a lappal, illetve a szövetséggel szemben. Az I-II. rendű alperesek által jelzett cikkekben 2006. és 2009. között a felperes személyét rendszeresen úgy mutatták be, mint aki rágalmazza mind az alpereseket, mind pedig a szövetség vezetésének tevékenységét, a felperes tudósításaiban pedig személyes véleményt, kritikát fogalmazott meg a szövetséggel, annak vezetésével szemben.

Ugyanezen lapszámban az I. rendű alperes azt is írta, hogy talán a pszichológusok tudnák feltárni annak az okát, hogy miért leli örömét a hamis tudósításokat kreáló ember abban, hogy embertársait egymás ellen hangolja, erkölcsi és anyagi kárt okoz. A felperes személyét úgy minősíti, hogy a felperes azt mondhatja, hogy elvesztegette a napját, ha aznap nem írt valami hamisat vagy legalább nem tett újabb sikertelen feljelentést a szövetség vezetői ellen.

A Vakok Világa 2007. májusi számában az I. rendű alperes cikket írt „Jó hír a tisztességes embereknek" címmel. Ebben a szerző azt írja, hogy mocskolódások érkeztek hozzá telefonon és írásban is, mert megbocsáthatatlan bűnnek találták egyesek, hogy a már említett korábbi cikkben „Az alaptalanul vádaskodóval szemben az ártatlanul megvádoltak mellett merészeltem érvelni". A Vakok Világa 2007. júniusi számában az I. rendű alperes cikket jelentetett meg „A hamis vádak lelepleződnek" címmel. Ebben visszatér a 2006. novemberi írásra (A hamis látszat ára). Annak tartalmát úgy jelöli meg, hogy abban arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy az MVGYOSZ-nek anyagi veszteségei származhatnak az elnökség üléseiről közreadott hamis tudósításokból. Úgy foglalja össze a felperes tevékenységét, hogy ő úgy mutatja be a testületet, mintha a civakodó és munkanélküli nyerészkedő emberek gyülekezete lenne. Ezen a lapszámban az I. rendű alperes arról is ír, hogy a felperes alkalmatlannak bizonyult a lap szerkesztésére, akkor az a tény, hogy a lapot egy látó ember szerkeszti, nem bizonyíték egyetlen bíróság előtt sem arra, hogy a szövetség vezetői korruptak, dilettánsok és illegitimek lennének. A cikk azt is közli, hogy miután nem utal arra semmi tény, hogy a szövetség elnöksége korrupt, dilettáns vagy illegitim lenne, ezért a felperes közönséges rágalmazónak minősül.

A sajtóhelyreigazítási per 2007. május 24-i tárgyalásakor az I. rendű alperes az ott alperesként szereplő Vakok Világa Szerkesztősége nevében azt a kijelentést tette, hogy a felperes a Hobbi Rádióban folyamatos támadást intézett a személye ellen és mások ellen. A szövetség vezetőit korruptnak, dilettánsnak és illegitimnek nevezte. Ugyancsak az I. rendű alperes adta elő a tárgyaláson a felperes magatartására példaként, hogy egy 2005. novemberében egy rangos előadássorozatról megjelent cikkében egyetlen mondatot emelt ki, amelyet később helyreigazítani kellett a jogos felháborodások miatt. A cikk címe pedig „Mossunk fogat, különben a vaknak büdös".

A Vakok Világa folyóirat 2008. februári számában az I. rendű alperes cikket írt „Még pénzt is akart Takács Péter" címmel. A cikk alcíme „Újabb perben győzött az igazság" volt. A cikk beszámolót tartalmazott a sajtóhelyreigazítási perről, illetve többszörösen minősítette a felperes személyét. Ebben többek között az szerepelt, hogy „Takács Péter, aki korábban átmenetileg már szerkesztette a Vakok Világát, s aki éveken át hozzászokott ahhoz, hogy hamiskodásaival, rágalmazásaival, hecceléseivel jogkövetkezmények nélkül keserítheti meg tisztességes emberek napjait, tüstént elégtételt követelt". Valótlanul állították, hogy a felperes a sajtóhelyreigazítási perben kártérítést követelt volna, majd közlik, hogy a felperes ugyan szikrázó dühvel tud írni azokról, akik szerinte a kelleténél több bért keresnek a munkájukkal, a pénz iránti nemes harag azonban mindjárt kedves érzelemnek adja át helyét a lelkében, ha a pénzt az ő zsebében lehet landoltatni. A felperes részleges pervesztességéről a cikk olyan módon számolt be, hogy a felperes összes többi követelését a bíróság elutasította.

Az I. rendű alperes a Vakok Világa 2008. júliusi számában „Vaskóné és társai megkapták az igazságot" cím alatt írt cikket. Ebben azt állította, hogy az ügyben szereplő „heccelésben" részt vett a felperes „a megalapozatlan perek és hatósági eljárások kezdeményezésének és elvesztésének specialistája is".

A Fővárosi Bíróság előtt 8.P. 21.942/2006. szám alatt folyamatban volt, az MVGYOSZ ellen határozatok megsemmisítése iránt indított peres eljárás. Ennek során a II. rendű alperes előkészítő iratot nyújtott be, ahol felperest notórius feljelentgetőnek nevezte, aki az állam költségén folytatja megalapozatlan vádaskodásait. Arról írt, hogy a felperesnek hat pere volt folyamatban a szövetséggel szemben. A valóságban a felperes három eljárást kezdeményezett. Ebből az egyik az MVGYOSZ Országos Elnöksége egyik határozatát támadta meg, a másik a már említett sajtóper volt, illetve egy munkaügyi per volt folyamatban, továbbá a Fővárosi Főügyészséghez a felperes 2006. nyarán írt egy beadványt tekintettel arra, hogy ez gyakorolja a törvényességi felügyeletet. Az előkészítő iratban az is szerepel, hogy a felperes célja az, hogy a Vakok Világának főszerkesztői munkakörét visszaszerezze. Ezt ugyanakkor a beadvány irreálisnak minősítette munkajogilag és közölte, hogy a felperes erre a pozícióra szakmailag és emberileg alkalmatlan. Az előkészítő iratban az is szerepelt, hogy amikor a felperes főszerkesztő volt, akkor a szövetség demokratikusan megválasztott elnöksége ellen áskálódott, rágalmazást folytatott. Alaptalanul nevezte korruptnak, illegitimnek és dilettánsnak az elnökséget.

Az előkészítő iratban az is szerepelt, hogy a felperes irányítása mellett a lap szerkesztése kritikán aluli volt, az olvasók száma jelentősen lecsökkent és többen felháborodtak a lap tartalmán. Az előkészítő iratban az is szerepelt, hogy ezért volt kénytelen az MVGYOSZ elnöksége új pályázatot kiírni, amire a II. rendű alperes közel három évtizedes szakmai múlttal jelentkezett. Az előkészítő iratban az is szerepelt, hogy az olvasótábor megítélése szerint a szövetség elnöksége helyesen döntött, amikor a felperest elmozdította a főszerkesztői munkakörből. Azt az értékelést is tartalmazta az előkészítő irat, hogy a döntést a felperes nem hajlandó tudomásul venni. Rágalom-hadjáratot folytat a II. rendű alperessel szemben. A Hobbi Rádió honlapján hamis tudósításokkal sárba tiporja a II. rendű alperes személyiségi jogait, amely miatt az Állampolgári Jogok Biztosához fordult, aki elítélte a felperes eljárását. Közölte az előkészítő irat azt is, hogy a II. rendű alperes tanácsokat kapott az ombudsmantól, hogy miként szerezzen elégtételt a felperes ámokfutó jogtiprásával szemben.

A sajtóhelyreigazítási per másodfokú tárgyalását megelőzően a szerkesztőség alperes képviseletében eljáró II. rendű alperes, mint főszerkesztő, előkészítő iratot terjesztett elő. Az irat tartalma megjelent a Vakok Világa folyóirat 2008. februári számában is. A II. rendű alperes azt írja többek között, hogy a felperesnek kedvelt időtöltése, hogy az állam költségén bíróság, ügyészség, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság igénybevételével tárgyalásokra idézteti azokat, akiknek demokratikusan megválasztott tisztségviselőként egy 20000 látássérült tagot számláló szövetség irányításával kéne foglalkozniuk, ahelyett, hogy egy rágalmazó szeszélyei szerint tárgyalótermekben fecsérlik idejüket, energiájukat. Azt is közli, hogy a felperes homályban tartja elvesztett pereit. Az MVGYOSZ ellen indított megalapozatlan próbálkozásaival kudarcot vallott, jogi ámokfutást folytat, melyek nem kerülnek pénzbe neki. A fellebbezési eljárásban előterjesztett előkészítő iratban az is szerepel, hogy amikor a felperes szerkesztette a Vakok Világa c. lapot, minden számban helyreigazítások jelentek meg. Az is szerepelt, hogy a felperes azt hangoztatja, hogy azért akar újra szerkesztő lenni, mert csak ő tudja mi való a lapba. Az iratban, illetve a cikkben az is szerepelt, hogy a sajtóhelyreigazítási per első fokú ítéletét a felperes először győzelemként értékelte, majd ez örömhírként megjelent a Vaklista c. internetes kiadványban egy harmadik személy közléseként.

A II. rendű alperes jelentést írt az MVGYOSZ Országos Elnöksége számára a Vakok Világa folyóirat egy éves működéséről. Ebben többek között a II. rendű alperes közölte, hogy az újság korábbi szerkesztői - akik közé a felperes is tartozott - furcsán értelmezték a demokrácia fogalmát. A lapban valótlanságokat jelentettek meg „Nyílt levél" köntösében. Pld. a lap 2005. júliusi számában, mely egyik szövetségi vezető becsületébe gázolt. Ugyanezen értékelésben szerepelt az, hogy ezt a magatartást a II. rendű alperes galádságnak tekinti, amely nem méltó a tisztességes újságírókhoz. Azt is közölte, hogy a lapban helyreigazítások sorozatát voltak kénytelenek közölni, nem függetlenítheti magát a kiadójától, a tényektől és nem közölhet a lap rágalmakat. A jelentés azt is tartalmazta, hogy a lap 2005. február és márciusi számában két, egyébként köztiszteletben álló megyei elnököt sikerült egymás ellen hangolni, illetve állította azt, hogy ezeket az interjúkat előzetesen nem mutatták be az érintetteknek. A jelentésben szerepelt az is, hogy a helykitöltésre való törekvést mutatta az, hogy a lap tele volt a felperes idejében más lapokból átvett közleményekkel, amelyeknek nem volt köze a látássérült emberek mindennapjaihoz.

Az MVGYOSZ 2008. április 5-i Országos Küldött Közgyűlésén a II. rendű alperes közölte a felperesről, hogy ő dilettánsnak, korruptnak és illegitimnek nevezte az elnökséget többször és több fórumon. A Vakok Világa 2008. decemberi számában a II. rendű alperes cikket írt „Erőfeszítések a pénzelvonással szemben" címmel. Közli azt, hogy dr. Földi János foglalkozott a Vakok Világa folyóirattal és kérdőre vonta a szerkesztőséget azért, mert nem jelent meg annak a híre, hogy ő lemondott a természetes személy tagok képviseletéről és helyébe a felperest választották meg. Idézte a II. rendű alperes válaszát arról, hogy amióta a felperes nyilvánosságra hozta, hogy dr. Szőke László nem az MVGYOSZ elnöke, illetve hogy a felperesnek azóta egyetlen szavát sem hiszi el, mert bírósági papírjai azt bizonyítják, hogy nem mindig képes igazat mondani. Közlik a II. rendű alperes azon nyilatkozatát, hogy amíg hivatalos ügyirat, hitelesített jegyzőkönyv nem támasztja alá a választás tényét, addig nem tudja azt autentikusnak elfogadni. Közölte a II. rendű alperes azt is, hogy miután a jegyzőkönyvet megkapta, nincs akadálya annak, hogy a megválasztás híre közzétételre kerüljön. Azt is tartalmazta, hogy amikor ezt a kijelentést tette, a sarokban ücsörgő felperes kirontott a terem közepére és minősíthetetlen hangnemben üvöltözve, kísérletet tett arra, hogy a II. rendű alperesbe fojtsa a szót. Az elnökség tagjai közös erővel próbálták őt kulturált magatartásra késztetni és a csitítás végül elérte a célját. A cikkben az is szerepel, hogy a felperes közölte, hogy ő soha nem írt olyat, hogy dr. Szőke már nem az MVGYOSZ elnöke. Ezt követően a cikk tartalmaz egy elektronikus levelet, melyben T. Péter aláírással a következő szöveg szerepel: „dr. Szőke nem az MVGYOSZ elnöke, a vagyonátadás áttekinthetetlen. A Földi Antal kontra MVGYOSZ per ítélete az interneten". A felperes előadja, hogy ez nem az ő kijelentése, ez egy ítéletből vett idézet.

A Vakok Világa 2008. decemberi számában az I. rendű alperes is jelentetett meg írást „Szándékosság vagy képességhiány" címmel. Ebben az szerepelt, hogy a felperes hamisságokat írogatott a nyilvánosság elé bocsátott blogjában az MVGYOSZ legutóbbi elnökségi üléséről. Ebben az szerepel, hogy a felperes a szövetség elnökének titkárnőjéről azt állította, hogy bértámogatást vesz fel utána az MVGYOSZ, mert a papír sok mindent elbír". A cikkben az szerepel, hogy" ez azt a hamis látszatot kelti, hogy a szövetség csalárd úton jutott pénzhez a bértámogatás igénybevételével. A cikkben az is szerepel, hogy ezen állítás hamis volta kétségbevonhatatlanul bizonyítható, a felperes elnézést kért. Ezen lapszámban az I. rendű alperes által jegyzett „Négyen igennel szavaztak" című cikkben azt írták, hogy a felperes át is érezte a küldetés magasztosságát (egyéni tagok képviselője) és „Az ENSZ biztonsági tanácsának kivételével minden lehetséges helyen követelte, hogy a megválasztásáról a Vakok Világa számoljon be". A cikkben ezután az szerepelt, hogy a taggyűlésről való jegyzőkönyvet megvárták, nehogy hebehurgya módon adjanak hírt a korszakos eseményről. Előadták a cikkben, hogy mindent rendben találtak. Ehhez képest „tudja meg hát mindenki, akit illet, hogy 240 tagból négyen megválasztották Takács Pétert az egyéni tagok képviselőjének !".

A „Vakok Világa" 2009. januári számában az I. rendű alperes által írt „Pénzügyekről a szakember szavaival" című cikkben az I. rendű alperes azt közölte, hogy a bértámogatási ügyben a felperes elnézést kért blogjának olvasóitól, mert belátta, hogy a bértámogatás felvétele a munkaköri tagolódottság arányában nem tekinthető szabálytalannak, miként ezt sugalmazta. A felperes álláspontja az volt, hogy sugalmazást nem követett el. Ilyen sugalmazást a nyilatkozó személyek tettek, amelyekről ő csupán valósághűen beszámolt.

A Vakok Világa 2009. februári számában az I. rendű alperes tollából jelent meg cikk „Végrehajtó esete Takács Péterrel" címmel. Visszatér a 2006. novemberi alapcikkre, amely nyomán elindult. Az I. rendű alperes itt közölte, hogy ekkor még csak sejtette, hogy a szövetséget hamis színben feltüntető tudósításaival a felperesnek mi volt a célja. Azt már viszont világosabban látja, hogy milyen törekvések irányították a felperest. Az I. rendű alperes azt írta, hogy a felperes célja volt, hogy megint ő akarta szerkeszteni a lapot, noha alkalmatlanságát több esetben bebizonyította. Másrészt pedig a szövetség általa illegitimnek, dilettánsnak és korruptnak nevezett jelenlegi elnökségét szerette volna lecseréltetni. A cikk azt is megfogalmazza, hogy ebben a törekvéseiben támogatókra talált dr. Nagy Sándor és dr. Földi János személyében. A cikk azt is közölte, hogy a felperes a céljához vezető utat perindításokkal kívánta megtalálni. Ugyanakkor a szövetség ellen kezdeményezett pereit sorra elvesztette. Perköltséget is csak őrá róttak ki a bíróságok. A felperes álláspontja az volt, hogy ő nem indította perek sokaságát. Nem kívánta lecseréltetni a vezetőséget. Arról is értekezett, hogy a helyreigazítás közzétételének oldalszámát kifogásolta volna a Vakok Világa folyóiratban. A cikkben azt is állította az I. rendű alperes, hogy a felperes végrehajtást kezdeményezett a lappal szemben, ezért pénzt fizetett be, annak ellenére, hogy a bírósági ítélet korrekt közzétételét észlelte. A valóságban a felperes nem fizetett végrehajtási költséget. A cikkben ugyanakkor az is szerepelt, hogy a felperes a végrehajtás kapcsán „félbeszakítja ezt a furcsa játékát és veszni hagyja az értelmetlenül befizetett pénzét".

A Vakok Világa 2009. áprilisi számában az I. rendű alperes által írott cikk jelent meg „Mi motiválhatja őket?" címmel. Az I. rendű alperes ismételten kifejti abbeli nézetét, hogy a felperes szeretne visszakerülni a szerkesztői pozícióba „annak ellenére, hogy az igazmondással erősen hadilábon áll". Ismét kifejti azon álláspontját, hogy a felperes alkalmatlannak bizonyult a szerkesztői pozícióra és ezt képtelen elfogadni. Azt is közli az I. rendű alperes, hogy a felperesnek inkább képeznie kellene magát, mert számos hiányossága van újságírói tekintetben, e helyett azonban tovább áskálódik a főszerkesztő ellen. A folyóirat 2009. májusi számában a II. rendű alperes által írott „Hatékonyan tudtak élni" című írásban a II. rendű alperes azt közölte a felperesről, hogy az újságírói tisztesség és szavahihetőség ismeretlen fogalmak a felperes előtt „miként elferdített, féligazságokat, célozgatásokat tartalmazó irományai ezt évek óta mutatják". Ugyanezen lapszámban jelent meg az I. rendű alperes által írt „Ügyészi levél a szövetség elnökéhez" című írás. Ebben az I. rendű alperes úgy fogalmazott, hogy ez az ügyészi levél csalódást jelenthet annak, aki a főügyészségnél tett feljelentésével az egész vizsgálat elindítója volt. Ugyanis csupán annyit ért el a beadványával, hogy a szövetség vezető testületei sok órát voltak kénytelenek elfecsérelni a kifogások elemzésére és megválaszolására. A cikk azt is közölte, hogy nem kell kiírniuk azt, hogy ki volt a „felső feljelentő", mert ha felvetődik a kérdés, hogy ki az „alaptalan feljelentgetések, hazugságok, rágalmazások szerzője", akkor a tagok túlnyomó többsége ugyanarra a személyre gondol. Az I. rendű alperes azt is közli, hogy hisznek abban, hogy a galádság is eljuttatja elkövetőjét a bűnhődésig. A Vakok Világa 2009. júniusi számában a II. rendű alperes írta a „Szórádi Bálint ütni kész" című cikket. Azt közölték, hogy a Hobbi Rádió weboldalán jelentek meg rendszeresen a szövetséget és a főszerkesztőt feljelentgető Takács Péternek a tollából az MVGYOSZ-ről szóló hamis, célozgató, uszító irományok. Ezen számban jelent meg a II. rendű alperes cikke a „Stabil a szövetség gazdálkodása" címmel. Ebben az szerepel, hogy már meglepetést sem okozott az, hogy a felperes jelentette fel a Fővárosi Főügyészségnél a szövetséget, mint ahogyan ő próbálta összeugrasztani az MVGYOSZ-t a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Osztályának helyettes vezetőjével is. A cikk azt is közli, hogy a felperes volt az, aki éppen egy hanganyag részletével kereste meg Kemény Pétert a minisztériumban és abból a hangfelvételből ragadott ki tendenciózusan részleteket a blogjában. Az alperes álláspontja az volt, hogy ő dr. Micserics József hivatalvezető állításait szó szerint szerepeltette a blogján. Az elhangzottak szövegkörnyezete pedig éppen a kontextus ábrázolására, a félreértések elkerülése érdekében került megjelenítésre. A felperes előadta, hogy senkit nem kíván összeugrasztani egymással. Arról adott hírt, hogy a hivatalvezető súlyos állításokat fogalmazott meg egy nyilvános elnökségi ülésen a nevezett minisztérium munkatársára nézve, amelyekkel ő a minisztériumi tisztségviselőt szembesítette, aki kategorikusan cáfolta, hogy olyan mondatokat alkalmazott volna, amelyet a hivatalvezető neki tulajdonított.

A felperes úgy ítélte meg, hogy a személyét illetően a különböző cikkekben valótlan és sértő állítások, kitételek jelentek meg, amelyek alkalmasak a személyhez fűződő jogainak sérelmére. A felperes ezért többszörösen kiterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy a különböző cikkekben a személyére vonatkozó valótlan, sértő állításokkal, indokolatlanul bántó véleményekkel az alperesek megsértették a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze alpereseket, hogy nyilvánosan nyilatkozattal adjanak részére elégtételt. Kérte továbbá, hogy kötelezze a bíróság az alpereseket egyetemlegesen 250.000.-Ft tőke megfizetésére, valamint 50.000.-Ft +ÁFA összegű munkadíjat kért a jogi képviselője részére. A bíróság a kifogásolt kitételeket a részletes vizsgálat során ismerteti a saját álláspontjával egyetemben.

Az I-II. rendű alperesek a kereset teljes elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a leírtak megfelelnek a valóságnak, illetve megalapozott véleményt formáltak az alperes tényleges magatartásáról, amelyet változatlanul a szövetség, illetve személyük ellen irányuló támadások sorozataként értékeltek. Az alperesi álláspont részleteit illetően a bíróság ugyancsak az egyes kitételek részletes vizsgálatánál ismerteti.

A bíróság a felperes keresetét részben találta alaposnak.

Az Alkotmány 2.§. (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A 7.§. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. A 8.§. (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait. Ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. A 61.§. (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. Az 1993. évi XXXI. törvénnyel a magyar jogrendszer közvetlen részévé tett Európai Emberi Jogi Egyezmény 7. cikk 1. pontja szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát, országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. A 2. pont értelmében kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek

szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság területi sértetlenség, a közbiztonság, zavargások vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy erkölcsök védelme, mások jóhírneve vagy jogai védelme, a bizományos értesülés közlésén megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 24 (1) bekezdése értelmében a sajtó feladata a hiteles, pontos gyors tájékoztatásról való gondoskodás. A (3) bekezdés értelmében a sajtó feladata az is, hogy segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését. A 3. § . ( 1) bekezdés értelmében a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A 114 (1) bekezdése értelmében az újságíró a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel és a valóságnak megfelelően köteles közzétételre előkészíteni, a tényeket, eseményeket a maguk teljességében köteles ismertetni.

A Ptk. 75.§. (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Ezen jogok a törvény védelme alatt állnak. A 78.§. (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A (2) bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki másról, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Az állandó bírói gyakorlat az általános személyiségi jogi perekben is alkalmazza az LFB által eredetileg a sajtóhelyreigazítási eljárásokra nézve kidolgozott kollégiumi állásfoglalásokban rögzített vizsgálati szempontokat. Ennek megfelelően a PK 12. sz. állásfoglalás értelmében a kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kel értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot jogsértés megállapítására. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, gazdasági, tudományos, művészeti vita önmagában ugyancsak nem lehet jogsértés megállapításának alapja. A Legfelsőbb Bíróság irányadónak tekintett eseti döntései (BH !993. évi 89. sz. jogeset, BH 2003. évi 407. sz. jogeset) azt tartalmazzák, hogy a véleménynyilvánítás akkor sérthet személyhez fűződő jogot, ha a kifejtett vélemény kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, vagy burkoltan valótlan tényállítást fejez ki, illetve nyilvánvalóan ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival.

Ptk. 85. §. (1 } bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy mindenki csak a saját személyére vonatkozó kitételek kapcsán érvényesíthet igényt, mások helyett vagy mások nevében nem léphet fel. A sajtóközlések területén az alapelvet a PK. 13. sz. állásfoglalás olyan módon konkretizálja, hogy az a személy érvényesíthet igényt, akinek személyére a sajtóközlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek személye a sajtóközlemény tartalmából egyébként felismerhető. Ezt az azonosíthatóságot minden egyes kitétel esetében meg kell vizsgálnia a bíróságnak. A fentiekből következően ugyanakkor az is következik, hogy önmagában az nem zárja ki az érintettség megállllapítását, ha az adott személyt nem nevezik teljes nevén, hiszen egyéb körülményekből is megvalósulhat a beazonosíthatóság. A PK 14. sz. állásfoglalás értelmében a sajtóközlemény vitatott állításainak valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az olyan közlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét. Ugyanezen állásfoglalás azt tartalmazza, hogy nincs helye jogsértés megállapításának akkor, ha a sajtószerv valamely büntető eljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről. Ha a büntető eljárás nem vezet elmarasztalásra, a sajtószerv az érintett személy kívánságára köteles az olvasóit erről is tájékoztatni. Az állásfoglalás nyomán kialakult bírói gyakorlat lehetővé teszi azt, hogy sajtószerv az elmarasztalás lehetősége nélkül beszámoljon bármely nem titkosított eljárás aktuális állásáról. A megfogalmazott kritérium az, hogy a tudósításnak összhangban kell állnia az adott eljárás konkrét állásával, nem valósíthat meg előzetes ítéletmondást, illetve tiszteletben kell tartania az ártatlanság vélelmének alkotmányos alapelvét is.

Az Alkotmánybíróság több esetben foglalkozott a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tartalmával, terjedelmével, jog védelmével és korlátaival egyaránt. Az Alkotmánybíróság 30/1992. (V.26.) AB számú határozatának indokolása értelmében a szabad véleménynyilvánításhoz való jog olyan kiemelkedő fontosságú alkotmányos alapjog, amely csak kivételesen indokolt esetben korlátozható. Ebből következően a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot eshetőlegesen korlátozó rendelkezéseket minden esetben megszorítóan kell értelmezni. Ebben a körben a leginkább részletes okfejtést az Alkotmánybíróság 36/1994.(VI.24.) AB számú határozatának indokolása tartalmazza. Ez alapelvként rögzíti, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a szabad kommunikációt biztosítja és nem a kifejthető vélemény valóságtartalmára vonatkozik ezen alapjog. A véleménynyilvánítás folyamatában helye van minden véleménynek, jónak és rossznak, kellemesnek és sértőnek egyaránt. Mindebből a bíróságra nézve az következik, hogy amennyiben a bíróság egy-egy kitételt véleményként értékel, nem vizsgálhatja annak érték- és valóságtartalmát, mert az nem a feladata. Véleményként történő értékeléssel a bíróság nem a kifejtett véleménnyel való azonosulását vagy azzal való szembehelyezkedését fejezi ki, mert az sem a feladata.

Az Alkotmánybíróság ezen indokolása részletesen foglalkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó gyakorlatával. Abból kiemeli azt az alapelvet, hogy nincs demokratikus társadalom pluralizmus, tolerancia és nyíltság nélkül, a véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve, fejlődésének egyik feltétele. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek, vagy aggodalmat keltenek. Egy másik fontos alapelv az, hogy a közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben. A jelen esetben a felperes, illetve az alperesek ugyan szoros értelemben közszereplőnek nem minősülnek, ezért közösségen belül, vagyis a vakok és gyengén látók körében azzal, hogy egy lap felelős szerkesztéséért felelős személyek (alperesek), illetve, hogy az adott közösség közéleti kérdéseivel rendszeresen foglalkozó, abban nyilvánosan megmutatkozó személyről (felperesről) van szó, megítélésük a bíróság szerint gyakorlatilag az adott közösség vonatkozásában szinte a közszereplőkével azonos megítélés alá esik.

Az Alkotmány a véleménynyilvánítási szabadság megfogalmazásánál nem tesz kifejezett különbséget tényközlés és értékítélet között. A véleménynyilvánítási szabadság alapvető célja annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az egyén mások véleményét formálja, meggyőzzön másokat saját álláspontjáról. A véleménynyilvánítás szabadsága ezért általában mindenféle közlés szabadságát magában foglalja, mégpedig függetlenül a közlés módjától és értékétől, erkölcsi minőségétől és többnyire valóságtartalmától is. Önmagában valamely tény közlése is véleménynek minősülhet, hiszen magának a közlésnek a körülményei is tükrözhetnek véleményt, azaz a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjoga nem korlátozódik csupán az értékítéletekre. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor szükségesnek látja a véleménynyilvánítási szabadság határainak megvonásánál különbséget tenni értékítélet és tényközlés között. Az értékítéletre, az egyén személyes véleményére a véleménynyilvánítási szabadság minden esetben kiterjed, függetlenül attól, hogy az értékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapul. A szintén alkotmányos oltalom alatt álló emberi méltóság, becsület, jóhírnév azonban az értékítéletben megnyilvánuló véleménynyilvánítási szabadság külső korlátja lehet. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak. A véleménynyilvánítási szabadság nem ilyen feltétlen a tényállítások tekintetében. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának, vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta. A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására. Ezen túlmenően a szabad véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható és a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében bizonyos kötelezettségekkel jár a közvélemény alakításában hivatásszerűen részt vevő személyek esetében. A jelen esetben a bíróság álláspontja szerint mind a felperes, mind az alperesek az adott közvélemény rész-befolyásolására törekvő személyek, így a fokozott felelősség mindkét oldal esetében érvényesül.

A már említett bizonyítási szabályoktól túlmenően érvényesülnek a Pp általános szabályai is. A Pp 3.§. (5) bekezdése értelmében ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni. A 4.§. (1) bekezdése értelmében a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. A 163.§. (1) bekezdése szerint a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el. A (2) bekezdés szerint a bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező, vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. A (3) bekezdés szerint a bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket a tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha azokat a felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni. A 164.§. (1) bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A 206.§. (1) bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A (2) bekezdés szerint a per adataival egybevetett mérlegelés alapján a bíróság azt is meggyőződése szerint ítéli meg, hogy milyen jelentőséget kell tulajdonítani annak, ha a személyes megjelenésre idézett fél nem jelent meg, vagy a fél vagy képviselője valamely felhívásnak nem tett eleget, a hozzá intézett kérdésre nem felelt, vagy kijelentette, hogy valamely tény valóságáról nincs tudomása, vagy arra nem emlékszik. A (3) bekezdés értelmében a bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét,ha a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg.

A bíróság általánosságban szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a személyiségi jogi per a jogrendszerben elfoglalt helyénél, rendeltetésénél fogva eleve nem alkalmas bármely más jogterületre tartozó jogvita eldöntésére, de még véleményezésére sem. A személyiségi jogi per jogorvoslati fórumként sem szolgálhat. A bíróság általánosságban azt is fontosnak tartja rögzíteni, hogy a bírói ítéletnek nevelő szerepe nincs. A bíróság érdemben nem tud foglalkozni azzal, ha egyes személyek érezhető, tapintható ellenszenvvel, már már gyűlölettel viselkednek más személyek irányába. Újságcikket íróknak, vagy akár a blogot íróknak személyes felelősségük az, hogy személyes ellenszenveiket ne helyezzék előtérbe egy - egy írásmű létrehozása során. A bíróságnak nem feladata az sem, hogy a peres felek újságírói képességeit, tudását, bármilyen módon minősítse, osztályozza. A peres felek között bármiféle „rangsort" állítson fel. A bíróság mindezen szempontok alapján végezte el a felperes keresetének részletes vizsgálatát, a felperes többször kiterjesztett keresetének sorrendiségét követve.

I. Jogalap:

A bíróság ismételten rögzíteni kívánja azt, hogy a peres felek által csatolt iratokból a bíróság számára az tűnt ki, hogy a peres felek éveken keresztül gyakorlatilag mini médiaháborút folytattak egymással. A felperes „Tapeter" nicknév alatt folyamatosan foglalkozott az MVGYOSZ ügyeivel az „MVGYOSZ-ról cenzúra nélkül freeblog.hu" internetes honlapján, melyet közzé is tettek a Vak-lista internetes levelező fórumon, illetve a közlemények alkalmanként megjelentek a www.hobbiradio.hu honlapon is. Az alperesek oldalán ugyanakkor a Vakok Világa folyóiratban jelenítették meg folyamatosan, erőteljesen kritizálva a felperes magatartását, nem tartózkodva a személyeskedő megjegyzésektől sem. Az eljárás során meghallgatott tanúk előadása alapján is az volt megállapítható, hogy mind a felperes, mind az alperesek tevékenysége alapvetően megosztotta az érintett társadalmi réteget.

I/1. Hamis látszat ára. (Vakok Világa 2006. november) I/1/1. Idézetek

A felperes kifogásolta a cikknek azon részét, amely a sajtótörvényre vonatkozó Deák Ferenci idézetet tartalmazta, illetve József Attila egyik költeményére tartalmazott idézetet a „valódi" és az „igaz" körülmények szétválasztására. A felperes sérelmezte, hogy az I. rendű alperes arról írt, hogy ezek az idézetek a felperes blogbejegyzéseiről jutottak eszébe. A felperes szerint ez olyan hamis látszatot keltett, mintha ő maga hazudott és becsapott volna bárkit is. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. Álláspontja szerint egyértelműen véleménynyilvánítás történt az I. rendű alperes részéről a már említett tágabb határokon belül.

I/1/2. Végzettség

A felperes kifogásolta ugyanezen cikkben annak leírását, hogy ő nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Kifogásolta azt is, hogy személyére utalva őt dilettánsnak nevezték. A bíróság ezt a kereseti kérelmet a sajtóhelyreigazítási perben hozott jogerős ítélettel egyezően jogsértőnek találta, tekintettel arra, hogy olyan hamis látszatot keltett, mintha a felperes nem rendelkezne felsőfokú végzettséggel, noha a bíróság előtt igazolta a helyreigazítási perben a felperes azt, hogy a Szegedi Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Karának Kommunikáció Szakán 2002-ben diplomát szerzett.

I/1/3. Hamis tudósítások

A felperes kifogásolta ugyanezen lapszámban azt a leírást, hogy ő hamis tudósításokat kreáló személy lenne, aki embertársait egymás ellen hangolja, erkölcsi és anyagi kárt okoz. A felperes kifogásolta azt is, hogy egy példázat kapcsán úgy tüntetik fel, mint aki rendszeresen rágalmazza, feljelenti a szövetség vezetőit. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A bíróság álláspontja szerint erőteljesen megfogalmazott véleményről, vélekedésről van szó. A bíróság álláspontja szerint a felperesnek akkor, amikor sorozatosan éles kritikát fejtett ki az alperesek tevékenységéről, tisztában kellett lennie azzal, hogy ő maga is a válasz esetén éles kritika alanya lehet. A bíróság nem értett egyet azzal a felperesi érveléssel, hogy az ezen szövegben a felperest az I. rendű alperes őrültnek titulálta volna. Ilyen megfogalmazást ez a szöveg nem tartalmaz. A bíróság ilyen körülmények között ezt a kereseti kérelmet elutasította.

I/2. „Jó hír a tisztességes embereknek" (Vakok Világa 2007. május)

A felperes kifogásolta, hogy az I. rendű alperes ebben a cikkben azt írta, hogy mocskolódások jöttek hozzá telefonon és írásban a korábbi cikk kapcsán, mert a vádaskodóval szemben az ártatlanul megvádoltak mellett merészelt érvelni. A felperes előadta, hogy ő senkivel szemben nem vádaskodott. Az alperesek szerint véleményt alkottak a felperes folyamatos támadásairól. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A bíróság szerint az alperesek által csatolt felperesi blogbejegyzések, nyilatkozatok alkalmasak annak igazolására, hogy a felperes hevesen támadta az alperesek tevékenységét. A bíróság szerint a vádak igazságtartalmától függetlenül kifejthető olyan vélemény, hogy a felperes támadásait az alperesek megalapozatlannak tartják. Ezen túl nem ment az I. rendű alperesi érvelés, így a bíróság ezt a kereseti kérelmet is elutasította.

I/3. „A hamis vádak lelepleződnek" (Vakok Világa 2007. június) I/3/1. Felperesi tudósításokról

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy az I. rendű alperes a 2006. novemberi cikk lényegét úgy foglalja össze, hogy abban arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy anyagi veszteségei származhatnak a szövetségnek az elnökség üléseiről közreadott felperesi tudósításokból, mert a felperes úgy mutatja be a testületet, mint a civakodó és munka nélkül nyerészkedő emberek gyülekezetét. A felperes előadta, hogy ő hamis tudósításokat nem közölt. A jelzett kifejezésekkel nem illette a vezetőséget. Az alperesek szerint itt sem történt más, mint megalapozott véleményt közvetítettek a felperes magatartásáról. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint ismételten karakteres, éles véleményt fogalmaztak meg a felperes tevékenységéről, amelynek valóságtartalmát a bíróság a korábbiak szerint érdemben nem vizsgálhatja. Az ugyanis a bíróság szerint tényként megállapítható, hogy igen éles kritikát fogalmazott meg a felperes az MVGYOSZ, illetve annak elnöksége tevékenységéről több esetben. Az alperesek részéről pedig ezt minősítették. Hangsúlyozni kívánja a bíróság, hogy nem feladata eldönteni, hogy az MVGYOSZ korábbi elnöksége jól végezte-e a munkáját. A bíróság álláspontja szerint mind az elnökség tevékenységének elszánt kritikája, mind pedig a kritika visszautasítása a szabad véleménynyilvánítás keretei között marad.

I/3/2. Alkalmatlanság

A felperes kifogásolta ugyanezen cikkben azt a kitételt, hogy őt a cikkben a szerkesztői munkára alkalmatlannak nevezték, illetve közölték, hogy a világ egyetlen bírósága előtt sem lesz bizonyíték arra, hogy a szövetség vezetői korruptak, dilettánsok, és illegitimek lennének. A felperes előadta, hogy ő ilyen kijelentést érdemben nem tett. Az alperesek ezzel szemben előadták, hogy a valóságban ez a kijelentés elhangzott. Egyébként pedig minősítették a felperes tevékenységét. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A bíróság szerint az a kitétel, mely szerint a felperes nem bizonyult alkalmasnak főszerkesztőnek, a véleménynyilvánítás körébe tartozó kitétel. Amint arra már a bíróság utalt, újságírói teljesítményről a bíróság nem kíván állást foglalni. Az alperesek csatolták azt a magánlevelet, amelyben a leírt módon minősítette a felperes az MVGYOSZ vezetőségét. Ebben a tekintetben nincs jelentősége annak, hogy az nem nyilvános iratban történt.

I/3/3. Rágalmazás

A felperes kifogásolta, hogy ugyanezen cikkben az I. rendű alperes rágalmazónak nevezte őt. Az alperesek ebben a tekintetben is előadták, hogy a minősíthetetlen bírálatokat véleményezték ilyen módon. A felperes előadta, hogy magánlevélben tett bizonyos kijelentéseket, de semmiféle rágalmat nem fogalmazott meg. A kérdéses magánlevelet az alperesek csatolták az iratokhoz, ellenkérelmük mellékleteként. A felperes sérelmezte, hogy a magánlevélre nagy nyilvánosság előtt érkezett a kifogásolt tartalmú válasz. A bíróság ebben a tekintetben a jogsértést megállapította. A bíróság szerint ugyanis annak állítása, hogy valaki „közönséges rágalmazó", túlmegy a véleménynyilvánítás határán, hiszen ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bűncselekmény elkövetésével vádolják a felperest, hiszen a rágalmazás a köznapi értelmezés szerint is bűncselekménynek minősül.

I/4. I. rendű alperes nyilatkozata a sajtóper 2007. május 24-i tárgyalásán I/4/1 Folyamatos támadások.

A felperes kifogásolta az I. rendű alperes által jegyzőkönyvben tett azon nyilatkozatot, hogy a Vakok Világa című újságban, illetve a Hobbi Rádióban folyamatos támadásokat intézett volna az I. rendű alperes, illetve mások ellen, valamint, hogy a kiadó szervezet vezetői korruptnak, dilettánsnak, illegitimnek nevezte. Az alperesek szerint a nyilatkozó személy csak a véleményét közölte. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A bíróság álláspontja szerint perbeli nyilatkozatok egy másik perben személyiségi jogi perben alappal csak akkor használhatók fel, ha súlyosan sértő, valótlan tényállításokat tartalmaznak. Egyébként pedig az adott per bírájának feladata annak megítélése, hogy az adott kitétel, az adott perben releváns-e vagy sem. Legsúlyosabb megállapítások (korrupt, dilettáns, illegitim) ténylegesen szerepelnek a felperesnek a II. rendű alpereshez írt magánlevelében. Erről vélemény kifejthető nyilvánosan is.

I/4/2. Egy cikk címe

A felperes kifogásolta az I. rendű alperes által tett azon perbeli nyilatkozatot, amelyben arról beszélt az I. rendű alperes, hogy a felperes 2005. novemberében egy rangos előadás-sorozatról a Vakok Világa c. lapban egyetlen mondatot emelt ki és emiatt többszörösen helyreigazítást kellett közölni a jogos felháborodások miatt. A cikk címe: „Mossunk fogat, különben a vaknak büdös" volt. A felperes közölte, hogy nem volt szükség többszörös helyreigazításra. Ennek nevezett közlemény nem volt érdemben annak tekinthető. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak, tekintettel arra, hogy később ténylegesen helyreigazítás történt. Egyebekben pedig kritika megfogalmazására került sor.

I/5. „Még pénzt is akar Takács Péter" (Vakok Világa 2008. február) I/5/1. Rágalmazás II.

A felperes kifogásolta azt az előadást, mely szerint ő hamiskodott, rágalmazott, heccelődött volna és ezzel megkeseríti tisztességes emberek napjait. A bíróság ezt a kereseti kérelmet részben alaposnak találta, tekintettel arra, hogy ismételten azt az álláspontot képviseli, hogy a rágalmazás állítása bűncselekmény elkövetésére utal, erre pedig semmiféle bizonyíték nincs. Az hogy a felperes elégtételt követelt, az valós ténynek minősül, a hamiskodás, a heccelések kifejezések pedig véleményt tükröznek.

1/5/2. Kártérítési igény

A felperes előadta, hogy sajtóhelyreigazítási perben értelemszerűen nem terjeszthetett elő kártérítési igényt, így ezzel megvádolni nem lehet. A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy miközben ő úgymond szikrázó dühvel ír azokról, akik szerinte a kelleténél többet keresnek a munkájukkal, a pénz iránti nemes harag mindjárt kedves érzelemnek adja át helyét a lelkében, ha a pénzt az ő zsebébe lehet landoltatni. A bíróság ezt a felperesi kérelmet nem találta alaposnak. A felperes maga is elismerte, hogy kártérítésre is igényt tartott az MVGYOSZ elnökének és a Vakok Világa főszerkesztőjéhez írt helyreigazítási kérelmében. Az pedig a véleménynyilvánítás körébe tartozik, hogy a felperes bejegyzéseit dühösnek tekintik vagy sem.

I/5/3. A bírósági döntés tartalma

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy a bíróság a felperes összes többi követelését elutasította volna. A felperes előadta, hogy ezáltal olyan hamis látszat keletkezett, mintha ő kártérítési igényt is előterjesztett volna, ezt is elutasították. Az alperes szerint ilyen hamis látszat nem keletkezett. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint valós tartalommal közölték az ítéletet az alperesek részéről, így jogsértés megállapításának nincs helye.

I/6. „Vaskóné és társai megkapták az igazságot" (Vakok Világa 2008. július)

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy ő a heccelésben tüntette volna ki magát és őt a megalapozatlan perek és hatósági eljárások kezdeményezésének és elvesztésének specialistájaként tüntették fel. Az alperesek előadták, hogy a felperes legalább hat peres eljárást kezdeményezett és ezek egyikében sem volt sikeres. Ezzel szemben a felperes előadta, hogy a sajtóhelyreigazítási peren kívül egy munkaügyi pert kezdeményezett, továbbá még egy további peres eljárásban vett részt. A felperes azt is előadta, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz és az ügyészséghez egy esetben fordult. Az ügyészség esetében ügyészségi észrevételeket később a szövetség vezetése alaposnak találta. A bíróság ebben az esetben a jogsértést megállapította, mert a konkrét megfogalmazás a bíróság szerint alkalmas volt olyan hamis látszat keltésére, hogy a felperes nagy számú peres eljárást kezdeményezett, illetve vesztett volna el. Ez pedig nem felel meg a valóságnak.

I/7. A II. rendű alperes által a Fővárosi Bíróság előtt 8.P. 21.942/2006. szám alatt zajló perben előterjesztett 2007. június 13-i előkészítő irat.

I/7/1. Notórius feljelentgető

A felperes kifogásolta azt a leírást, amely szerint ő notórius feljelentgető lenne, aki állami költségen folytatja megalapozatlan pereit. A felperes előadta, hogy az előkészítő iratban foglaltakkal ellentétben nem hat, hanem csak három peres eljárást kezdeményezett. Az állítás hamis. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. Amint azt a bíróság már korábban kifejtette, egy adott perben előterjesztett előkészítő irat tartalmát alapvetően az ott eljáró bírónak kell minősítenie. Azt nem a nagy nyilvánosság elé szánják. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. Álláspontja szerint élesen megfogalmazott véleményről van szó a felperes és az alperesek szembenállására figyelemmel.

I/7-2-4. Szakmai teljesítmény

A felperes többszörösen kifogásolta azt, hogy az előkészítő irat azt tartalmazza, hogy ő azzal a céllal tevékenykedik, hogy a főszerkesztői munkakört visszaszerezze, illetve, hogy egyébként ezen feladat ellátására szakmailag és emberileg alkalmatlan. Kifogásolta továbbá azt is, hogy amikor főszerkesztő volt, akkor áskálódott a szövetség elnökségével szemben, illetve, hogy főszerkesztői időszakában a szakmai teljesítménye kritikán aluli volt. Csökkent az olvasók száma. A felperes előadta, hogy nem az ő időszakában, hanem később indult hanyatlásnak az előfizetők száma. 2005-

2006-ban töltötte be 16 hónapig a főszerkesztői feladatot. A bíróság ezeket a kereseti kérelmeket nem találta alaposnak. A bíróság álláspontja szerint a felperes szakmai teljesítményének minősítése nem tartozik a bíróság feladatkörébe. Nem feladata a bíróságnak állást foglalnia abban, hogy a felperes volt a jobb főszerkesztő vagy a II. rendű alperes. A bíróság rögzíti azt, hogy ténykérdés az, hogy a felperes korruptnak, illegitimnek, dilettánsnak nevezte a szövetség vezető testületét, még akkor is, ha ezt magánlevélben tette meg.

I/7/5. Elmozdítás

A felperes ugyanezen előkészítő irat vonatkozásában kifogásolja azt a leírást, mely szerint a olvasótábornak az a véleménye, hogy helyesen döntött a szövetség elnöksége, amikor a felperest elmozdította a főszerkesztői munkakörből. Ezt Takács Péter nem hajlandó tudomásul venni, hanem rágalom-hadjáratot folytat a II. rendű alperessel szemben, hamis tudósításokat közöl, amellyel sérti a II. rendű alperes személyiségi jogait, aki az Országgyűlés Állampolgári Jogok Biztosához fordult, aki elítélte Takács Péter eljárását. A felperes kifogásolta azt a leírást is, mely szerint az ombudsman tanácsokat adott volna a II. rendű alperes részére, hogy miként lépjen fel a felperessel szemben. A felperes előadta, hogy az ombudsman nem dönthette el a jogvitát, nem minősíthette a felperes magatartását, nem írt hamis tudósításokat. Nem sértette a felperes személyiségi jogait. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A II. rendű alperes közlése nyilvánvalóan téves abban a vonatkozásban, hogy az Állampolgári Jogok Biztosa a konkrét jogvita tekintetében bármilyen módon állást foglalt volna. Önmagában a jogi lehetőségek ismertetése nyilvánvalóan nem minősül állásfoglalásnak. A bíróság ugyanakkor figyelembe vette, hogy ez a kitétel előkészítő iratban szerepelt és a jogi pontatlansága, annak címzettje az adott eljárás bírája, teljesen bizonyosan tisztában volt. Ez az ő értékítéletét érdemben nyilvánvalóan nem befolyásolhatta. Egyebekben pedig a bíróság szerint ebben az esetben is szubjektív vélekedésről van szó, amely a véleménynyilvánítás határain belül marad, annak ellenére, hogy igen éles megfogalmazású.

I/8. A Fővárosi Ítélőtábla előtt a 2.Pf. 21.150/2007. szám alatt előterjesztett ellenkérelem közzététele a Vakok Világa c. folyóirat 2008. februári számában

I/8/1. Rágalmazás III.

A felperes kifogásolta azt a leírást, mely szerint ő állami költségen bíróság, ügyészség és az Egyenlő Bánásmód Hatóság igénybevételével tárgyalásokra idézteti azokat, akik demokratikusan megválasztott tisztségviselőként egy húszezer látássérült tagot számláló szövetség irányításával kellene foglalkozniuk, ahelyett, hogy egy rágalmazó szeszélyei szerint tárgyalótermekben fecsérlik idejüket és energiájukat. A bíróság ezt a kereseti kérelmet részben alaposnak találta. A bíróság korábban kifejtett álláspontja szerint büntető ítélet megállapítása nélkül rágalmazónak a felperes nem nevezhető. Egyebekben viszont véleménynyilvánításnak tartja a bíróság azt az előadást, hogy nem feltétlenül szükséges az alperesek szerint eljárások kezdeményezése a szövetséggel vagy velük szemben. Ennek eldöntése nem jelen perre tartozik.

I/8/2. Jogi ámokfutás

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy ő csak két peres eljárást ismerne el. Egyéb elvesztett pereit a feledés homályába kívánja rejteni. A felperes sérelmezte azt a kitételt is, hogy a szövetség ellen megalapozatlan próbálkozásaival mindig kudarcot vallott volna, illetve jogi ámokfutást végzett volna. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. Itt álláspontja szerint élesen megfogalmazott véleménynyilvánításról van szó.

I/8/3-4. Visszakerülés a laphoz.

A felperes kifogásolta azokat a kitételeket, hogy amikor ő szerkesztette a lapot, minden számban voltak helyreigazítások, alkalmanként egész oldalas terjedelemben is. Ismét kifogásolta azt a leírást, hogy ő ismét szerkesztője kívánna lenni a lapnak, mert csak ő tudja mi való abba. Az alperesek szerint ezek megalapozott közlések voltak. A bíróság ezeket a kereseti kérelmeket nem találta megalapozottnak. Álláspontja szerint alperesek részéről véleménynyilvánítás annak kifejtése, hogy a felperes magát tartaná alkalmasabbnak a lap szerkesztésére az I-II. rendű alperesek helyett. A bíróság szerint a helyreigazítások számának és terjedelmének megítélése a felperes személyének megítélése szempontjából közömbösnek tekinthető.

I/8/5. Az ítélet értékelése.

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy ő a Fővárosi Bíróság ítéletét először megelégedéssel fogadta, közölte volna, hogy ő nyerte meg a pert az MVGYOSZ ellen. Ezt a vak-lista c. internetes kiadványban Luxi aláírással egy ismerőse világgá kürtölte. A felperes közölni kérte, hogy ő ilyen hírt senkivel nem közölt. Nem bízott meg azzal senkit, hogy közzé tegyen ilyen információt. Ez az ő szakmaiságát negatívan állítja be. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította, mert álláspontja szerint ennek a közlésnek a felperes személyének megítélése szempontjából érdemi jelentősége nincs.

I/9. A II. rendű felperes által az MVGYOSZ Országos Elnöksége számára írt 2007. november 12-i jelentés a Vakok Világa c. lap helyzetéről.

I/9/1. Nyílt levelek

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy az újság korábbi szerkesztői furcsán értelmezték a demokrácia fogalmát. Valótlanságokat jelentettek meg a lapban „nyilt levél köntösében". Ebben a körben sorolta fel a 2005. júliusban megjelent nyílt levelet. A nyílt levelet a jelentés becsületbe gázolónak nevezte. A felperes előadta, hogy a közzétételt nem helykitöltésnek szánta, illetve a felperes felettese kifejezett utasítására tette közzé ezt a nyílt levelet. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A bíróság álláspontja szerint a II. rendű alperes nem lépte túl ebben a körben a tágabb értelemben lehetséges véleménynyilvánítás határait.

I/9/2-4. Követelmények az újságírókkal szemben.

A felperes kifogásolta a jelentésben foglaltak közül azt, hogy nyílt levél közlésével kapcsolatos magatartás galádságnak minősül. Azt is jelenti, hogy egy maroknyi kisebbség acsarkodásával túlnyomó többséget nem lehet rossz irányba kényszeríteni. A felperes szerint ez azt a hamis látszatot kelti, mintha ő maga úgymond a galádságot támogatná és nem lehetne tisztességes újságíró. A felperes itt is kifogásolta azt a leírást, hogy szerkesztésének ideje alatt helyreigazítások sorozatát volt kénytelen közölni a lap. A felperes kifogásolta azt a leírást is, hogy a személyét illetően azt is közölték, hogy ő függetlenítette volna magát a kiadótól, hangulatot szított és rágalmakat közölt. A bíróság ebben a körben a felperes kereseti kérelmét részben alaposnak találta. Itt is megalapozatlannak és sértőnek ítélte meg azt a közlést, illetve olyan hamis látszat keltését, hogy a felperes főszerkesztő időszaka alatt a lap rágalmakat közölt volna.

I/9/5. Nyilatkozatok előzetes bemutatása.

A felperes kifogásolta azt a leírást, mely arra vonatkozott, hogy 2005. február és márciusban egymással összeugrasztottak volna két köztiszteletben álló megyei elnököt, illetve hogy az interjú szövegét korábban nem mutatták be a nyilatkozóknak. A bíróság ez utóbbi tekintetben a felperes kérelmét igazoltnak találta, tekintettel arra, hogy a sajtótörvény írja elő annak kötelezettségét, hogy Amennyiben a nyilatkozó személy kéri, részére előtte a nyilatkozatot mutassák be. Ehhez képest a szöveg azt tartalmazta, hogy a felperes főszerkesztő időszakában tudatos törvénysértés történt volna.

Szerkesztési problémák.

Fellperes kifogásolta azt a leírást, hogy az ő időszakában a lap (Vakok Világa) tele volt más lapokból átvett olyan közleményekkel, amelyeknek semmi közük nem volt a látássérült emberek mindennapjaihoz. A felperes közölte, hogy ő ilyen cikkeket nem jelentetett meg. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság már korábbiakban kifejtette azt, hogy a lap minőségének megítélésével, elemzésével nem foglalkozhat. Nem osztályozhatja a főszerkesztőket szakmai teljesítményük szerint.

'10. A II. rendű alperes nyilatkozata az MVGYOSZ 2008. április 5-i küldött közgyűlésén tett nyilatkozata.

A felperes kifogásolta azt a II. rendű alperesi előadást, hogy ő, mármint felperes, az MVGYOSZ vezetését dilettánsnak, korruptnak és illegitimnek nevezte többször, több fórumon. A felperes előadta, hogy ő ilyen kijelentést egyetlen fórumon sem tett. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. Az ugyan nem került igazolásra, hogy többször tett volna ilyen kijelentést a felperes, de azt az alperesek igazolni tudták, hogy a II. rendű alperesnek írott magánlevélben a kijelentés ténylegesen rögzítésre került, vagyis ez volt a felperes tényleges valós nyilatkozata, álláspontja. Attól függetlenül, hogy ezt nyilvános fórumokon nem hangoztatta ilyen tartalommal. A közlés tehát csak pontatlan volt a közlések számát illetően, de a felperes valóban tett ilyen kijelentést, ezért a bíróság ezt a kérelmet elutasította.

1111. „Erőfeszítések a pénzelvonással szemben" (Vakok Világa 2008. december)

Az alperes kifogásolta azt a leírást, mely szerint a felperes bírósági papírjai bizonyítják azt, hogy nem mindig képes igazat mondani, ezért nyilatkozatát mindaddig nem lehet elfogadni, amíg hivatalos ügyirat, hitelesített jegyzőkönyv nem támasztja alá. A felperes előadta, hogy az alperesek a valóságban nem tudják bizonyítani azt, hogy ő esetében bírósági ítélet mondta volna ki, hogy nem mondott igazat. A bíróság ebben a tekintetben a jogsértést megállapította, tekintettel arra, hogy az alperesek részéről valóban nem mutattak be olyan bírósági iratot, amely ténybelíleg megállapította volna a felperes igazmondásának hiányát. Önmagában egy pervesztés még nem azonos a hazugság megállapításával.

I/11/2. Üvöltözés az elnökségi ülésen

A felperes kifogásolta azt a leírást, mely szerint ő az MVGYOSZ egyik elnökségi ülésén a II. rendű alperes megnyilatkozását követően kirontott a terem közepére és minősíthetetlen hangnemben üvöltözve kísérletet tett arra, hogy a II. rendű alperesbe fojtsa a szót. A felperes kifogásolta azt a leírást is, mely szerint őt többeknek kellett közös erővel, kulturált magatartásra kényszeríteni. felperes kifogásolta azt a leírást is, hogy ő azt harsogta volna, hogy dr. Szőke már nem az MVGYOSZ elnöke. A felperes kifogásolta azt is, hogy egy internetes anyag címét állította ezzel szembe a II. rendű alperes, amelyet a Földi Antal kontra MVGYOSZ per ítéletéről szóló tudósítás címeként tett közzé (dr. Szőke nem az MVGYOSZ elnöke, a vagyonátadás áttekinthetetlen). felperes előadta, hogy ezek nem a saját megállapításai, hanem egy ítéletből vett idézetnek minősülnek. A felperes közölte, hogy ő nem üvöltözött és ezért csitítani sem kellett. A bíróság e kereseti kérelmet nem találta alaposnak. Az elnökségi ülésen történtek vonatkozásában a bíróság bizonyítási indítványokat teljesítve, bizonyítást folytatott le dr. Hódosi László akkor az MVGYOSZ felügyelő bizottságának tagja volt, jelen volt a kérdéses ülésen. Elmondta, hogy a vitát ugyan észlelte, de nem volt a felperes részéről üvöltözés, nem is kellett őt csitítani. A bíróság ugyancsak tanúként hallgatta meg az MVGYOSZ irodavezetőjét, Micserics Józsefet. Ő azon adottságánál fogva, hogy látó személy, teljesebb körű beszámolót tudott adni a bíróság szerint az eseményről. Ő elmondta, hogy a szövetség tisztségviselőjeként rendszeresen részt vett az elnökségi üléseken, ahol a felperes és a II. rendű alperes is rend szerint jelen volt. Beszámolt arról, hogy köztük többször volt konfliktus. Viszonyukat antagonisztikus ellentétként jellemezte. Kifejtette azon álláspontját, hogy ő úgy ítéli meg, hogy a felperest a mai napig sértettség vezeti azért, mert nem ő szerkeszti a Vakok Világát. A tanú ugyan érdektelennek vallotta magát, de előadta azt is, hogy őt magát is többször megsértette felperes. Kifejtette azon véleményét is, hogy tudósításaiban a felperes főként a botrányt, feltűnőséget keresi, kiélezi a véleményeltéréseket. Konkrét esetről a tanú előadta, hogy 2008. őszén volt olyan eset, hogy a felperes nagyon felindult volt, szinte felrobbant, kiabált. Ez a jelenlévők körében megrökönyödést keltett. A szintén tanúként meghallgatott Németh Orsolya, aki ugyancsak jelen volt az elnökségi üléseken, ilyen konfliktusra nem emlékezett, ugyanakkor teljességgel érdektelennek ugyancsak nem volt tekinthető, ugyanis egy korábbi alkalommal a jelen per II. rendű alperesét interneten közzé tett levelében aljas perszónának titulálta azon okból, hogy az általa beküldött anyagot átszerkesztésnek vetette alá. A bíróság az összes körülményt ebben a körben úgy mérlegelte, hogy az igazolásra került, hogy többször pattant ki éles konfliktus a felperes és a II. rendű alperes között, némi túlzás mellett a konfliktus leírása valótlannak nem tekinthető. A bíróság szerint az pedig a felperes szerkesztői tevékenységeként kritizálható, milyen elemeket, címeket, mit tart kiemelésre méltónak egy bírósági ítéletből, tehát ez a felperes kiemelése volt. Annak tartalmát pedig nyilvánvalóan szabadon lehet kritizálni.

I/12.. „Szándékosság vagy képesség hiánya" (Vakok Világa 2008. december)

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy az I. rendű alperes ebben a cikkben azt állította, hogy valótlanságot állított az MVGYOSZ legutóbbi elnökségi üléséről. Kifogásolta azt a leírást, mely szerint ő olyan hamis látszatot keltett volna, hogy a szövetség az állami bértámogatás igénybevételével csalárdul jutott pénzhez. Azt is állította a cikk, hogy a felperes belátta ezen állítás tarthatatlanságát és ezért bocsánatot kért. A felperes előadta, hogy az ülés jegyzőkönyve alapján írta a tudósítását. Kiderült, hogy Simon Enikőt, az elnök titkárnőjét bértámogatással foglalkoztatják, mert az elnök segítője. Megfogalmazásra került, hogy nem a titkárnő valamilyen fogyatékosságáról van szó, hanem arról, hogy akit lehetett, bevittek a támogatási rendszerbe. Ehhez képest ezzel kapcsolatban az egyik jelenlévő elnökségi tag tette azt a megjegyzést, hogy a papír sok mindent elbír. A bíróság összevetette a felperes által közölt tudósítás szövegét a jegyzőkönyv szövegével és megállapította, hogy nem állított a tudósítás valótlanságot, való tényeket sem tüntetett fel hamis színben. Önmagában az, ha valakinek a nézőpontja eltér az alperesek nézőpontjától, még nem jelenti valótlanság állítását. A bíróság ilyen körülmények között ebben a tekintetben a jogsértést a rendelkező rész szerint megállapította.

I/13. Négyen igennel szavaztak (Vakok Világa 2008. december)

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy ő minden helyen követelte volna, hogy a Vakok Világa számoljon be arról, hogy őt választották meg az egyéni tagok képviselőjének. Ezt követően az I. rendű felperes közölte, hogy ellenőrizték a dokumentumokat és megállapították, hogy a 240 egyéni tagból összesen 7-en jelentek meg az ülésen, abból 4-en szavaztak végül a felperesre. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. Nyilvánvaló hogy a szöveg karikírozó, túlzó, hiszen szó sincs az ENSZ Biztonsági Tanácsáról, de a cikk végül is beszámol a választás eredményéről, még ha azt saját szemszögéből kommentálja is. A bíróság ilyen körülmények között ezt a kereseti kérelmet elutasította.

I/14. „Pénzügyekről a szakember szavaival" (Vakok Világa 2009. január)

A felperes kifogásolta azt, hogy ő a bértámogatási ügyben bocsánatot kért volna blogjának olvasóitól, mert belátta, hogy a bértámogatás felvétele nem volt jogszabálysértő. A bíróság a jogsértést ebben a tekintetben is megállapította a korábbiakkal azonos módon, mert az alperesi oldal nem bizonyította, hogy ez a bocsánatkérés ténylegesen megtörtént volna és hogy az adott kérésről a felperes valótlan tartalommal tudósított volna.

I/15. „A végrehajtó esete Takács Péterrel" (Vakok Világa 2009. február)

A felperes kifogásolta azt a leírást, mely szerint a 2006. novemberi alapcikk kapcsán csak most látja tisztán vagy világosabban az I. rendű alperest azt, hogy a felperesnek melyek voltak az igazi céljai. A felperes kifogásolta azt a megfogalmazást is, hogy ő a szövetséget hamis színben feltüntető tudósításokat írt volna. A bíróság a kereseti kérelmet részben találta alaposnak. Véleménynek tekintette azt a megfogalmazást, amely a tudósítások valóságtartalmára vonatkozott volna. Valótlan állításnak tekintette és jogsértőnek viszont azt, amikor a cikk szerzője több, az adott cikkel kapcsolatban megindított perről beszélt, hiszen a helyreigazítási peren és a jelen peren kívül korábban más per nem indult. Ebben a tekintetben tehát a jogsértést a bíróság megállapította.

I/15/2. A felperes céljai.

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy célja az lett volna, hogy ismételten ő szerkessze a Vakok Világát. (Noha a cikk szerint erre alkalmatlan). A szövetség elnökségét le kívánta cseréltetni, ehhez pedig támogatókat talált dr. Nagy Sándor és dr. Földi János személyében. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint egyértelműen véleményről, értékelésről van szó, amely a valóságtartalmától függetlenül kifejthető a korábban általánosságban kifejtett szempontok figyelembevételével.

I/15/3. Sorozatos pervesztések.

A felperes kifogásolta azt a leírást, mely szerint a céljaihoz vezető utat a perindításokban vélte megtalálni. A szövetség ellen kezdeményezett pereit sorra elvesztette, hiszen perköltséget is csak őrá róttak ki a bíróságok. A bíróság szerint itt megállapítható a jogsértés, tekintettel arra, hogy két vagy három per indítása sorozatos perindításnak és pervesztésnek érdemben nem nevezhető. A cikk olyan hamis látszatot kelt, mintha itt tömeges perlésről lenne szó.

I/15/4. Helyreigazítás helye.

A felperes kifogásolta azt a leírást, hogy a helyreigazítás helyét ő kifogásolta volna. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította, miután a perben adat merült fel arra, hogy a felperes ezt valóban kifogásolta, végrehajtást is kezdeményezett. Erre utalt dr. Hódosi László tanúvallomása is. Az állítás tehát nem volt valótlan, így jogsértés megállapításának nem volt helye.

I/15/5-6. Végrehajtási díj,

A felperes kifogásolta azt a leírást, mely szerint végrehajtási költséget fizetett volna be a helyreigazítás kapcsán, majd ezen igényét visszavonva, veszni hagyta az értelmetlenül befizetett pénzét. A bíróság ebben a tekintetben a jogsértést megállapította, tekintettel arra, hogy a felperes állításával szemben az alperesek nem tudták bizonyítani, hogy ténylegesen a felperes bármilyen végrehajtási összeget befizetett volna.

I/16. „Mi motiválhatja őket?" (Vakok Világa 2009. április)

A felperes kifogásolta, hogy az I. rendű alperes által írott cikkben a felperes motivációjaként az került megjelölésre, hogy a felperes szeretne visszakerülni a szerkesztői pozíciójába annak ellenére, hogy az igazmondással erősen hadilábon áll, továbbá alkalmatlannak bizonyult, de ezt képtelen elfogadni és szakmailag nem képzi magát. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. Álláspontja szerint egyértelműen véleménynyilvánításról, értékelésről van szó, amely a véleménynyilvánítás tágan értelmezett határai között megengedettnek minősül. A bíróság ismételten utal arra, hogy amikor a felperes saját maga szükségét látja az alperesek, illetve a szövetség éves bírálatának, számolhat azzal, hogy a vele szemben álló nézeteket képviselő személyek ugyancsak erőteljes megfogalmazásokat alkalmazhatnak.

I/17. „Hatékonyan tudtak élni" (Vakok Világa 2009. május)

A felperes kifogásolta a II. rendű alperes által írott cikk azon megállapítását, hogy az újságíró tisztesség, szavahihetőség a felperestől távol eső fogalmak. Elferdített, féligazságokat, célozgatásokat tartalmazó irományai ezt bizonyítják. A bíróság ebben az esetben is élesen megfogalmazott véleménynek ítélte meg a leírtakat és a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság ismételten hangsúlyozza, hogy nem tartja feladatának a peres felek között évek óta zajló áldatlan vita „eldöntését" és éles megfogalmazásokról van szó ugyan, de a véleménynyilvánítás keretei között. A bíróság nem tartja feladatának azt, hogy a felperes valamennyi blogbejegyzését átvizsgálja abból a szempontból, hogy abban egyetlen mondat se minősülne célozgatásnak vagy „elferdített féligazságnak". A bíróság ezért ezt a kereseti kérelmet elutasította.

I/18. „Ügyészi levél a szövetség elnökéhez" (Vakok Világa 2009. május)

A felperes sérelmesnek találta azt a megfogalmazást, hogy a főügyészségnél a felperes feljelentette volna a szövetséget. Azt is valótlannak ítélte meg, hogy a bejelentés eredményéről úgy számoltak be, hogy a szövetség vezetése órákat volt kénytelen elvesztegetni a kifogások elemzésével és megválaszolásával, miközben alaptalan feljelentgetések, hazugságok és rágalmazások szerzőjeként aposztrofálta a felperest. A felperes előadta, hogy a valóságban a törvényesség helyreállítása érdekében fordult az ügyészséghez, amely nem feljelentésnek minősült 2006. augusztusában. A Fővárosi Főügyészség ezt követően az MVGYOSZ alapszabályát 19 pontban jogsértőnek találta. A 19 észrevételből az elnökség alaposnak talált, tehát nem lehet szó alaptalan feljelentésről beszélni. A bíróság ebben a körben a jogsértést megállapította, hiszen feljelentést a felperes nem gyakorolt és rágalmazást sem követett el.

I/19. „Szórádi Bálint ütni készül" (Vakok Világa 2009. június)

A cikkből a felperes kifogásolta azt a részletet, hogy a Hobbi Rádió weboldalán jelentek meg a szövetséget és a főszerkesztőt (II. rendű alperest) feljelentgető Takács Péternek a tollából az MVGYOSZ-ről szóló hamis, célozgató, uszító irományok. A felperes előadta, hogy sem uszító, sem hamis állítást tartalmazó irományokat nem jelentetett meg és a főszerkesztőt sem jelentette fel. A bíróság ebben a tekintetben a jogsértést megállapította, mert az alperesek nem bizonyították, hogy a felperes feljelentette volna a II. rendű alperest. Állítását a bíróság valótlannak és egyben sértő tartalmúnak találta, mert úgy tüntette fel a valós helyzetet, mintha a felperes minden alapot nélkülöző, valótlan feljelentéseket tett volna. A kereseti kérelemnek a felperesi irományok minősítésére vonatkozó részében a bíróság ugyanakkor a kereseti kérelmet elutasította, mert ez álláspontja szerint véleménynek minősül.

I/20. „A szövetség gazdálkodása" (Vakok Világa 2009. június)

A felperes kifogásolta a II. rendű alperes által írt cikk azon megállapítását, hogy ő feljelentette volna a Fővárosi Főügyészségnél a szövetséget, valamint megpróbálta összeugrasztani az MVGYOSZ-t, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztályának helyettes vezetőjével is. Felperes előadta, hogy nem jelentette fel a szövetséget. Felperes előadta azt is, hogy nem ugrasztott össze senkit másokkal. Micserics József súlyos állításait szembesítette a minisztérium munkatársával. Az alperesek részéről előadták, hogy felperes igenis megtévesztő magatartást gyakorolt, ellentétek próbált szítani, amely magyarázkodáshoz vezetett, ráadásul a minisztériumban a Vakok Világa című lap munkatársának adta ki magát.

A bíróság ezt a kereseti kérelmet részben találta alaposnak. A bíróság szerint ebben az esetben is valótlan volt annak állítása, hogy a felperes feljelentette volna a szövetséget a Fővárosi Főügyészségnél, büntető eljárás kezdeményezésére ugyanis egyáltalán nem került sor. Az „összeugrasztás" vonatkozásában ugyanakkor a bíróság véleménynek tekintette a leírtakat, tekintettel Micserics Józsefnek a 13. számú jegyzőkönyvben tett tanúvallomására, amelyből kitűnik, hogy a felperes magatartása egyes értékelések szerint ellentétek szítására volt alkalmas az elnökség, illetve a minisztérium munkatársa között. A bíróság szerint tehát a leírtak ezt a helyzetet értékelték csupán, így jogsértés megállapításának nincs helye.

II. Jog_következmények:

A bíróság a korábbiak szerint az általa indokoltnak talált esetekben a jogsértést a Ptk. 84.§. (1) bekezdés a/ pontja alapján megállapította. A felperes elégtétel adására is igényt tartott a Ptk. 84.§. (1) bekezdés c/ pontja alapján. Az elégtétel adása az ún. objektív jogkövetkezmények körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bíróság a jogsértést megállapítja, arra irányuló kereseti kérelem esetében rendelkeznie kell az elégtétel adásának valamely formájával is. A bíróság ugyanakkor a konkrét forma tekintetében nincs szorosan kötve a felperes által igényeltekhez, ahhoz képest más megoldást is választhat. Jelen esetben a bíróság az összes körülmény mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy az elégtétel adásának azon formáját rendeli el, hogy az I-II. rendű alperesek a megállapított jogsértésekért az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül magánlevélben fejezzék ki sajnálkozásukat a felperesnek. A felperes ugyanakkor nincs elzárva attól a lehetőségtől, hogy a magánlevél tartalmát utóbb nyilvánosságra hozza.

A felperes további jogkövetkezményként nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. (Ptk. 84.§. (1) bekezdés, 339.§. (1) bekezdése, illetve 355.§. (4) bekezdése), amelynek mértékét 250.000.-Ft-bani kérte meghatározni. A felperes előadta, hogy a sértő közlemények sorozata alkalmas volt arra, hogy személyét az adott közösségen belül lejárassa. Az alperesek ezzel szemben előadták, hogy saját felróható magatartására a felperes előnyök szerzése végett egyáltalán nem hivatkozhat. Az Alkotmánybíróság 34/1992.(VI.1.) AB számú határozatának indokolása értelmében a személyiségi jogi jogsértés megállapítása önmagában megalapozza a nem vagyoni kártérítés megítélését. A mérték meghatározása pedig kizárólag a bírói mérlegelés körébe tartozik. A határozat nyomán kialakult bírói gyakorlat úgy foglalt állást, hogy a nem vagyoni kártérítés jogintézménye nem választható el a kártérítés általános szabályaitól. Ez azt jelenti, hogy a személyiségi jogi jogsértés megállapítása nem vagyoni kártérítés megítélésének csak az egyik szükséges, de önmagában még nem elégséges feltétele. Ahhoz szükség van arra is, hogy a megállapított személyiségi jogi jogsértéssel okozati összefüggésben a jogosultnál olyan kár, hátrány keletkezzék, amely csak nem vagyoni kártérítéssel kompenzálható. Az összegszerűség megállapításánál a bíróságnak figyelemmel kell lennie az eset összes körülményeire, különös tekintettel a jogsértés tárgyi súlyára, a tényleges következményekre és az összegszerűség tekintetében kialakult bírói gyakorlatra. Az újabb bírói gyakorlat abban is következetes, hogy a Pp 163.§. (3) bekezdése alapján a hátrányok köztudomású tényként is értékelhetőek.

A jogsértések tárgyi súlyát a bíróság nem találta jelentéktelennek, de nem is találta érdemben kiemelkedőnek. A bíróságnak ebben a körben figyelembe kellett venni, hogy hosszú évek óta zajló kölcsönös vádaskodásokkal tarkított folyamatról van szó. Amint azt a bíróság már korábban kifejtette, a felperesnek amikor éles, gyakran személyeskedő kritikát fogalmaz meg az alperesekről, akkor magának is számolnia kell azzal, hogy a válasz hasonló stílusban is érkezhet. A bíróság az összegszerűség megállapításánál figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a jogalap tekintetében a felperes csak részlegesen, mintegy 30-40 %-ban lett pernyertes. Az igényelt összeg pedig valamennyi jogsértés kapcsán került kidolgozásra a felperes részéről.

A bíróság mindezekre figyelemmel a nem vagyoni kártérítés mértékét 100.000.-Ft-ban állapította meg, ezt meghaladóan a felperes kereseti igényét elutasította.

A felperes összességében részlegesen lett pernyertes, ezért a bíróság a Pp 81.§. (1) bekezdése alapján úgy határozott, hogy a peres felek a perrel felmerült költségeiket a Pp 81.§. (1) bekezdése alapján maguk viselik.

A felperes az összeg után késedelmi kamatot nem igényelt, ezért erről a bíróságnak rendelkeznie nem kellett.

Az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték viseléséről (21.000.-Ft) a bíróság a 6/1986. (VI.26.) IM számú rendelet 13. §. (2) bekezdése és 14.§-a alapján határozott.

Az I-II. rendű alpereseket azonos mértékben kötelezte az illeték 25 -25 %-ának megfizetésére, a felperest terhelő 50 %-os illetékrészt pedig a felperes költségmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Budapest, 2010. szeptember 16.

dr. Pataki Árpád s.k. tanácselnök

A kiadmány hiteléült‘

11-08-18

» Nem volt helyreigazítás, mégse lesz SAZ-per

2011. aug. 18. 12:55 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Nem jelent meg helyreigazítás a HVG-ben a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) és a Human Dialog Kft. közös adománykampányát taglaló, Adománygyűjtés kérdőjelekkel című cikket követően, a Szövetség mégsem perel.

Mint ismert, a június 22-én tartott elnökségi ülésen szinte követhetetlenül sok per megindítását helyezte kilátásba az elnökség, a saját nevében Szakály Melinda és Dr. Micserics József a hetilap ellen. Szerintük a cikk valótlanságokat állított mind a Vakok Szövetségére, mind Micserics József hivatalvezető és Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök személyére nézve.

A felháborodott nekibuzdulást azonban a háttérben valamikor erőteljes fordulat követhette. Az augusztusi tanácskozáson már nem került szóba a látássérültek között a Kft. korábbi nevéből eredően csak SAZ-kampányként emlegetett akció, illetve az állítólag valótlanságokat tartalmazó írás. Dr. Micserics József és Szakály Melinda augusztus 17-én is csak külön kérdésre közölték, nem lesz per, noha nem jelent meg a kért helyreigazítás.

A döntés hátteréről annyit sikerült kideríteni, hogy az elnökség tagjai elektronikus levélben szavaztak: határozatuk oka az elhúzódó bírósági eljárás, illetve hogy az elnökségi tagok úgy gondolták, ha lesz is pozitív eredménye a pernek, az akkor már nemigen fog senkit érdekelni. A pereskedés pedig rossz színben tüntetheti fel a látássérülteket.

Arról egyelőre nincs hír, Dr. Szőke László magánszemélyként, valamint a Human Dialog Kft. a saját nevében indít-e pert a HVG ellen.

A tagegyesületeknél hiánycikk a pénzügyi fegyelem?

Az MVGYOSZ tagegyesületei számára a központ által leosztott, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától származó pénzek visszafizetésének valóságos özönére kerülne sor hamarosan, ha a Szövetség elnöksége nem adott volna menetrendszerű haladékot a hibázó tagegyesületeknek.

"Olyan hógolyó került a hegy tetejére, amiről nem tudjuk, mekkora lavinát zúdíthat a szövetségre" - érzékeltette a helyzetet Dr. Micserics József hivatalvezető. A külső megfigyelő számára nem egykönnyen követhető könyvelési problémák úgy foglalhatóak össze, hogy az MVGYOSZ tagegyesületeinek augusztus 10-ig el kellett számolniuk a május-június hónapokra eső állami támogatással. A lefektetett követelményeknek azonban csupán néhány tagegyesület tudott megfelelni.

A legnagyobb gond ismét a Venczel Ferenc által vezetett Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Egyesületével van, tudniillik ők egyáltalán nem számoltak el. Az elnökség úgy döntött, hogy az egyesületnek ezért a teljes összeget vissza kell fizetnie, a továbbiakban pedig nem részesül támogatásban az MVGYOSZ részéről. Venczeléknek egy utolsó utáni szalmaszál, hogy ha valamilyen formában csatlakoznak a szintén székesfehérvári illetőségű, Szokó Zsolt által vezetett Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesületéhez (LÁRKE), a most még önálló egyesületre jutó támogatást a befogadó szervezet megkapja úgy, hogy azt csak Venczelékre költheti. Szakály Melinda egy korábbi kezdeményezését követően egyébként a LÁRKE már megkereste Venczel Ferencéket a csatlakozás felvetésével, válasz azonban nem érkezett. "Nagy Sanyi most azt mondaná, Melinda, hogy lehettél ilyen naiv?! És igaza lenne" - idézte fel a jelen nem lévő kollégája szellemét Szakály Melinda elnök. "Nálam most szakadt el a cérna" - summázta véleményét a Venczel Ferenc által vezetett, évek óta folyamatos problémát jelentő egyesületről.

A Vas megyei egyesület az inkasszóra vonatkozó kötelezettséget nem írta alá a támogatásokkal kapcsolatban - derült ki az augusztus 17-i tanácskozáson. Tudniillik, hogy ha nem tud elszámolni és nem fizeti vissza a pénzt magától, az MVGYOSZ leemelheti az egyesület számlájáról a visszajáró összeget. Az elnökség külön levélben szólítja fel a vasiakat az "inkasszólevél" aláírására, ám - vetődött fel -, ha ezt az egyesület nem teszi meg, a Szövetség túl sokat nem tehet. Ugyanis a pénzt már leutalták.

Baranyának 50, Bács-Kiskunnak 260, Borsodnak 276, Csongrádnak 471, a debrecenieknek 491, Venczel Ferencéknek 390, a győrieknek 288, Hevesnek 101, Jász-Nagykun-Szolnoknak 143, Komárom-Esztergomnak 227, Nógrádnak 36, Vasnak443, Tolnának 333, a Nyírségi Látássérültek Egyesületének pedig 438 ezer forintot kellene visszafizetnie a támogatásokkal való hibás elszámolás miatt - összesíthető Kutor Sándorné pénzügyi vezető az ülésen felolvasott kimutatásából.

Somogy megye (776 ezer forint) és a Nagy Tünde által vezetett Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének (633 ezer forint) elszámolása teljesen hibás. Igaz - derült ki Kutor Sándorné beszámolójából - a somogyiak esetén sziszifuszi munkával 419 ezer forintos kifizetést be lehet azonosítani.

Volt olyan egyesületi elnök, aki egyszerűen kijelentette, ő nem olvas el egy nyolcoldalas szerződést - adott hangot helytelenítőleg észrevételeinek Kutor Sándorné. A pénzügyi vezető úgy látja, a tagegyesületek valami módon különbözőnek tekintik az általuk elnyert támogatásokkal való elszámolás kötelezettségét úgy általában, és az MVGYOSZ-felé. Utóbbi esetben például kifogásolják a feltételeket, "verik az asztalt" egyesek.

A tagegyesületek egy részénél nem értették meg - mondta Kutor Sándorné -, mit jelent az, hogy "pénzügyileg teljesült" számla. Általános problémának bizonyult a júniusra járó munkabérekkel történő elszámolás. Konkrétan: ha ezeket az egyesületek már júliusban utalják, azt nem lehetett volna elszámolni. Csakhogy a munka törvénykönyvében az van, a munkabért utólag, legfeljebb a következő hónap 10-ig kell kifizetni - vetette fel Dr. Tóka László. Igen - válaszolt Kutorné -, ám ez nem azt jelenti, hogy kötelező is lenne a következő hónapban utalni a fizetést. Erre sor kerülhet már a tárgyhó utolsó napján is. A szövetség vezetői egyébként hangsúlyozták, az elszámolást nem ők találták ki, a követelmények a Szövetség számára állami támogatást nyújtó minisztériumtól származnak.

Mintegy 5,9 millió forinttal nem tud elszámolni a tagegyesületek miatt az MVGYOSZ - összegezte Dr. Micserics József hivatalvezető a nehézségeket. Helyesebben a szervezet megteheti, hogy a tagegyesületekre jutó pénzzel nagyjából 60%-ban számol el, ám ekkor előfordulhat, hogy a minisztériumban valakinek szöget üt a fejébe, ha ezzel a pénzzel sem tudnak elszámolni, miért akarnak több forrást - vetette fel a hivatalvezető. Egy másik lehetőség, hogy ezt az 5,9 millió forintot a szervezet "lefedi" a központ által valóban kifizetett számlákkal, így viszont a summa hiányként jelentkezik a Hermina úti hivatal számára. A hivatalvezető elmondta, ha a központ helyt állna a minisztérium felé a tagegyesületek helyett az 5,9 millió forint erejéig, az megint a tartalékokat emésztené és a működést veszélyeztetné. Ugyanakkor beázik a Hermina terem, a födém javítása 5-5,5 millió forintot igényelne. Innen is hiányozna a központnál veszteségként elkönyvelt összeg. Dr. Micserics József általában nem híve a hiánypótlásoknak, mert az mindenkinek többszörös túlmunkát jelent. Kutorné úgy véli, ha most is megkegyelmeznek a tagegyesületeknek, az ismét azt az üzenetet közvetíti majd, hogy nem kell annyira szigorúan venni a követelményeket.

Szakály Melinda egy felmerült ötlettel kapcsolatban kijelentette, nem rendeznek most külön pénzügyi képzést a tagegyesületek munkatársainak. Nem rég jártak Gyulán, a program egyik legfontosabb része éppen a pénzügyi, számviteli oktatás lett volna. Ez azonban ott csak igen keveseket érdekelt. Ugyanakkor - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - az elszámolás elkészítésekor akadályba ütköző tagegyesületeknek bármikor segítenek a központ munkatársai - hangsúlyozta Dr. Micserics József és Szakály Melinda.

Az elnökség azt a döntést hozta, hogy a tagegyesületeknek októberben el kell számolniuk a szeptember 30-val záruló időszakról úgy, hogy a május-júniusi ciklusra vonatkozó hibákat az érintettek kijavítják. Amennyiben erre akkor sem kerül sor, az utolsó negyedévben már annyival kevesebb pénzt utal a központ, amennyivel nem tudtak elszámolni a tagegyesületek. Ha ez a pénz több, mint a leutalandó támogatás, a központ kérni fogja a különbség visszafizetését, illetve szükség esetén élni fog inkasszó jogával.

Dr. Tóka László számára erkölcsileg nem elfogadható egy olyan rendszer, mely tömegével hozza ennyire nehéz helyzetbe a tagegyesületeket. Az alelnök arra kérte a hivatal munkatársait, dolgozzanak ki olyan mechanizmust, melynek követelményeit a tagegyesületek könnyebben tudják teljesíteni.

Felállt az elnöki kabinet, megvan az új nemzetközi referens

Ollé Attila személyében sikerült megtalálni az új nemzetközi referenst - tájékoztatta az elnökséget Dr. Micserics József hivatalvezető az augusztus 17-i tanácskozáson. A nem látássérült Ollé angol és német felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, korábban a külkereskedelemben dolgozott. Ő is része lett a Dr. Micserics József által létrehozott úgynevezett elnöki kabinetnek.

Ehhez tartozik a korábban pályázatírással, érdekvédelemmel és forrásteremtéssel foglalkozó munkacsoport, valamint Szőllősi Szilvia információs referens is. A kabinet élén Kroll Zsuzsanna áll, aki beosztja a munkatársak feladatait, kapcsolatot tart az elnökkel.

Szakály Melinda, Dr. Nagy Sándor, Kroll Zsuzsanna és Ollé Attila utazik októberben Dániába, az European Blind Union (EBU) soron következő tanácskozására. Az EBU ősszel megreformálja alkotmányát. Ollé Attila tájékoztatása szerint a tervezett módosítások gyakorlatilag csak arra vonatkoznak, hogy a nemzetközi szervezet szabályozni kívánja vezető testületeiben a nők és férfiak, a vakok és gyengénlátók, valamint a különböző életkorú személyek arányát. A kiutazók személyéről egyébként Szakály Melinda döntött, de döntését megerősíttette az elnökséggel az augusztus 17-i ülésen.

A küldöttség a dániai tanácskozáson fel fogja vetni egy egységes, a fogyatékosságot igazoló, a tömegközlekedésben kedvezményekre jogosító európai kártya bevezetését.

A nemzetközi referens kiemelkedően alacsony áron tudott repülőjegyeket szerezni az utazáshoz - dicsérte meg új kollégáját az elnök.

Szeptembertől visszatér a hivatalba Virág Krisztina. Az utóbbi években gyesen lévő, de korábban a hivatalvezető helyetteseként működő munkatárs ezúttal a pályázatok menedzselését kapja feladatul - hangzott el az elnökség ülésén.

A fogyatékosügyi egyeztető fórum egyelőre nem vált be

Sem a sajtó, sem az illetékes minisztérium nem jött el az egy korábbi elnökségi döntés nyomán megtartott eszmecserére - számolt be Szakály Melinda tapasztalatairól az elnökségnek. A megbeszélésen kidolgozott intézkedések alapján a fogyatékos személyeket képviselő érdekvédelmi szervezetek a tagjaikat hátrányosan érintő intézkedések ellen lépnének fel.

Az elnök továbbra sem híve a tüntetéseknek. Szerinte könnyű az embereket utcára vinni, annál nehezebb visszahozni őket.

Az augusztusi elnökségi ülésen valamilyen okból kifolyólag Dr. Ozvári Lukács Ádám megismételte a néhány hónapja a jogsegélyszolgálatról elmondottakat. A korábbi beszámolójánál valamivel rövidebb, de azzal egyébként szinte szó szerint megegyező előadás alatt a jelenlévő elnökségi tagok nem adták jelét, hogy már hallották volna Ozvári információit.

A jogász előadásában az egyetlen újdonság az volt, hogy legutóbb a munka törvénykönyvének, valamint a civil törvénynek a tervezetét véleményezte.

Egyetlen érvényes anyag sem érkezett a Szövetség természetes személy tagjai számára kiírt segédeszköz-pályázatra. Az idén megmaradt pénzt jövőre kísérli meg kiosztani a szervezet.

104 ezer forintot nem sikerült kiosztani egy nem rég lebonyolított, a Magyar Paralimpiai Bizottságtól származó forrásra épülő pályázaton. A fennmaradt összeget a négy nyertes projektjei összköltségének arányában kapja meg plusz juttatásként - határozott az elnökség.

T. Péter

11-06-23

» Perekkel válaszolna az MVGYOSZ a HVG cikkére

2011. jún. 23. 19:44 | írta: tapeter | 1 komment

Szinte áttekinthetetlen, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében (MVGYOSZ) ki, hányféle sajtó és személyiségi jogi per megindítását fontolgatja a HVG ez évi 23. számában megjelent, Adománygyűjtés kérdőjelekkel című cikk nyomán - derült ki a szervezet elnökségének június 22-i tanácskozásán.

A HVG írása az MVGYOSZ és a Human Dialog Kft. közös adománygyűjtő kampányával foglalkozik.

Az esetlegesen elutasított sajtóhelyreigazítási kérelmek után perelne Dr. Micserics József hivatalvezető, Dr. Szőke László, a szövetség volt elnöke, aki jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Fogyatékosságügyi Főosztályát vezeti, valamint Szakály Melinda, MVGYOSZ elnök. Végleges döntés még nincs, de a következő elnökségi ülésen arról is döntenek, perel-e maga, a vakok szövetsége is.

Dr. Szőke László már megírta helyreigazítási kérelmét. A volt MVGYOSZ-elnök sérelmezi, hogy a hetilapban megjelent írás szerinte azt sugallja, a DM kampány keretszerződésének aláírásakor kollégái átejtették. A HVG-ben ezzel kapcsolatban az alábbiak olvashatók:

"Az eredeti, határozatlan időre szóló keretszerződést - és a korábbi adományleveleket - a szövetség részéről a volt elnök, Szőke László írta alá. Ő ma a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fogyatékosügyi főosztályvezetője. A megállapodást egyébként úgy szignálta még 2008-ban, hogy a szöveget - mivel a látásában korlátozott -fölolvasták neki, vagyis a szerződésről nem készült Braille-írásos változat."

Dr. Szőke László az elnökségi ülésen felolvasott levelében azt írja, a látássérültek többsége megbízik a szerződések aláírásakor neki segítő látó személyekben, arra pedig nincs jogszabályi kötelezettség, hogy a kontraktust pontírásba is ki kellene nyomtatni.

Dr. Szőke pontosan ismerte a szerződés tartalmát, az aláírást máig helyes döntésnek véli. A volt elnök szerint az is ezt bizonyítja, hogy a névtelen feljelentés alapján vizsgálódó XIV. kerületi Rendőrkapitányság is megszüntette a nyomozást.

Dr. Szőke levelének csonkítatlan közlését kéri a hetilaptól, különben sajtóhelyreigazítási pert indít és egy nem vagyoni jellegű kártérítés iránti személyiségi jogi per megindítását is fontolgatja.

Hogy Dr. Micserics József hivatalvezető pontosan miért perelne, az nem tudható: ebben a témában annyit osztott meg az elnökséggel, készül az eljárásra, fogalmazza a helyreigazítási kérelmet.

Még inkább sötétben tapogatózik az, aki Szakály Melinda saját nevében benyújtandó helyreigazítási kérelmét, illetve az ennek esetleges elutasítása nyomán megindított valamilyen, eddig nem részletezett per tartalmát szeretné megismerni. Szakály ugyanis érdemben nem kifogásolta azt, amit a cikk az ő vonatkozásában ír: "A jelenlegi elnök, Szakály Melinda is hangsúlyozta a HVG-nek, hogy az eredeti megállapodást nem ő kötötte, ellenben folytatni fogja, mivel a szövetség májusi küldöttgyűlése 44 igen szavazattal mindössze 8 ellenében erre hatalmazta föl. Egyebekben Micserics József hivatalvezetőt ajánlotta felkeresni..."

Az elnököt az zavarja még, hogy szerinte a cikk egyértelműen azt állítja, ő megfélemlíti munkatársait. Márpedig ő nem félemlít meg senkit. A valóságban a cikk nem állít ilyet.

Fentieken felül maga, az MVGYOSZ is helyreigazítást kér - döntött az elnökség. Amennyiben ennek a lap nem tesz eleget, újabb tanácskozáson döntenek a per megindításáról. Három valótlan tény jelent meg a HVG írásában - foglalta össze a szervezet kifogásait Dr. Micserics József.

A hivatalvezető szerint a lap azt állítja, hogy Dr. Szőke László korábbi elnököt a szerződés aláírásakor úgyszólván megvezették. Amint fent olvasható, a lap nem állított ilyet. Másodszor Dr. Micserics József valótlannak tartja a következő, a cikkben megjelent állítást: az elnök "Egyebekben Micserics József hivatalvezetőt ajánlotta felkeresni, aki azonban lapzártáig nem reagált a HVG érdeklődésére." Dr. Micserics szerint ő nyilatkozott volna, csupán telefonon nem volt hajlandó tájékoztatást adni.

A harmadik, Micserics József által sérelmezett és helyreigazíttatni kívánt szövegrészlet az, melyben a hetilap a hivatalvezető szerint azt a látszatot kelti, hogy az MVGYOSZ vezetése a DM kampány folytatásáról döntő szavazáskor megfélemlítette a küldöttgyűlés tagjait. A HVG írásában konkrétan ez szerepel: "A budapesti szerződés ellenzői ugyanakkor azzal érvelnek, mégsem annyira előnyös az üzlet, amit jelez, hogy a küldöttek közül 33-an tartózkodtak, pedig - állítják - ez nem szokás a MVGYOSZ-ben. Ők ezt azzal magyarázzák, hogy a szövetség felépítése szerint a küldötteket delegáló tagszervezetek költségvetése az országos központtól függ, így nem vállalják a nyílt szembenállást. Ráadásul a szerződés meghosszabbításáról név szerint kellett szavazniuk." Vagyis a hetilap írásában egy árva szó sincs megfélemlítésről, ráadásul nem is a saját véleményét írta meg az újságíró. A szerződések ellenzőinek véleménye pedig kérdés, miért minősülne tényállításnak. Ami a tényeket illeti, a tagegyesületek központból leosztott támogatásáról jelenleg is az elnökség dönt. Micserics úgy véli, a cikk kárt okozott a szövetségnek. Mérlegelés tárgyává kell tenni - a helyreigazítási kérelmen felül - egy esetleges kárigény érvényesítését is - véli.

Határozottan ellenzi a perindítást Dr. Tóka László és Dr. Nagy Sándor. Jelentős öngól lenne a szervezetnek, ha a témát a HVG esetleg a per miatt hetekig, hónapokig porondon tartaná - foglalható össze a két elnökségi tag véleménye. Nagy mindenesetre a helyreigazítási kérelmet támogatja. Dr. Tóka azonban erről is úgy véli, teljesen életszerűtlen, hogy helyt adna neki a hetilap. Tóka szerint a HVG cikkeinek témáit ismerve hetente nyilván csőstül érkeznek hozzájuk a helyreigazítási kérelmek, helyreigazítások közzétételét azonban a HVG-t olvasó a legritkábban tapasztalja. A pécsi elnök szerint az Dr. Szőke, Dr. Micserics és Szakály magánügye, ők indítanak-e valamilyen pert.

A fentieken felül Dr. Micserics József az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is fordulna a cikkel kapcsolatban, bár nem részletezte, konkrétan milyen indokkal.

Sokat ártott Dr. Hódosi László a magyar vakügynek - véli Dr. Tóka László. Hódosi tudniillik nyilatkozott a HVG-nek, s ott elismételte azokat az adatokat, melyeket már a szövetség küldöttgyűlésén is társai elé tárt. Hódosi a központból kapott adatok alapján végzett számításai szerint pl. a 2011-es bevételekből kevesebb, mint 10% jutott a vakoknak, a többi elment a kampány finanszírozására. Mint ismert, a kampánylevelekben semmi sem utal arra, hogy a bevételek akár 1%-át is nem a meghirdetett célokra fordítanák. Hódosi a hetilapnak is úgy nyilatkozik, számára ez erkölcsileg elfogadhatatlan. Dr. Hódosi egyébként semmi olyat nem mond a folyóirat cikkében, melyet az MVGYOSZ tagjai vagy a szervezettel kapcsolatban érdeklődő személyek ne ismerhetnének meg jogszerűen. Szakály Melinda dilemmája az, Hódosi László vajon a Felügyelő Bizottság (FB) nevében nyilatkozott-e, vagy magánemberként. Levélben kérte az FB-től annak működési szabályzatát. Hiába, mert ilyen nem létezik és nem is kell léteznie a vonatkozó jogszabály és a szövetség alapszabálya szerint - derült ki Szabó Renáta FB-elnök válaszából.

Mindezek tetejében Dr. Micserics József azt is kivizsgáltatná, történt-e etikai vétség. Hogy ezt ki követte volna el, nem részletezte.

A hivatalvezető az üggyel kapcsolatban leszögezte: nem a DM kampány pénzügyi adatainak valótlansága miatt akarnak helyreigazítást kérni, s nem is azt kifogásolják, ha valaki nem ért egyet a kampánnyal. A helyreigazítási kérelem és az esetleges per oka az, hogy az MVGYOSZ-t állították be kedvezőtlen színben, mellyel a szervezetnek a hivatalvezető szerint kárt okoztak.

MEGTAGADOM - mégse tagadom meg…

Mégis kiadta a vakok szövetsége a szervezet és az akkori nevén SAZ Dialog Agentur Kft. Között létrejött szerződést egy közérdekű adatigénylésre. Emlékezetes, tavaly októberben ezt a kérést még terjedelmes, ingerült levélben utasította el Szakály Melinda elnök. Akkori levelében ugyan azt írta, az elnökség elé viszi a kérdést, melyet a grémium elvileg tőle eltérő módon is megítélhet, ez azonban nem következett be, a szerződést nem adták ki. Szakály tavaly őszi levelében a közérdekű adatigénylést és az iratbetekintési jogot összekeverve arról is tájékoztatott, hogy még ha a szervezet hozzáférhetővé is tenné a szerződést, akkor is csupán iratbetekintés formájában volna mód megkapni a dokumentumokat.

Néhány hete 2010-es álláspontját teljes egészében megváltoztatva kiadta a szervezet a kontraktust egy újabb közérdekű adatigénylés nyomán. Igaz, ez utóbbi megkeresésben már szerepel Jóri András adatvédelmi ombudsman idő közben született állásfoglalása, miszerint a szerződés egyértelműen közérdekű adat - a Kft. Esetlegesen a kontraktusban megjelenő üzleti titkait ide nem számítva. A rendelkezésre bocsátott szerződésekből túl sok, Dr Micserics József által nyilvánosan még nem említett információ egyébként nem derül ki, konkrét összegekről például nincs szó ezekben a dokumentumokban.

Dr. Szőke Nem kap Louis Braille emlékérmet

Nem ítélt Louis Braille emlékérmet Dr. Szőke László volt MVGYOSZ-elnöknek a szervezet elnöksége június 22-i tanácskozásán. A tagegyesületek előterjesztései alapján az elnökség tagjai a nagyjából tucatnyi jelöltet pontozták: Dr. Szőkének az első öt helyezett (ők kapnak érmet) közelébe sem sikerült kerülnie a lehetséges 60-ból elért 31 pontjával. A Szőkére vonatkozó előterjesztés 2010. után idén másodszor pattan le a vakok szövetsége elnökségéről. Tavaly túl későn terjesztették fel - mint szerepel a blog egy akkori bejegyzésében. A mostani tanácskozáson jelen nem lévő Németh Orsolya írásban fejezte ki azt a véleményét, hogy Dr. Szőke László "előterjesztése jelenleg nem időszerű".

A Szőkére vonatkozó előterjesztés kudarca legalábbis meglepő lehet azok számára, akik ismerik a vakok szövetsége sajtótermékeinek korábbi években született írásait, a szervezet véleményformálóinak nyilatkozatait. 2006 ősze és 2010 nyara között a szervezet hivatalos lapjában rendszeresen durván támadták azokat, akik Dr. Szőke László elnöki tevékenységével kapcsolatban kritikát fogalmaztak meg. Szőkének jó néhány támogatója akadt a küldöttgyűléseken is.

Hivatalosan semmi nem hangzott el a nyilvánosság előtt arra nézvést, Dr. Szőke minek köszönheti népszerűsége csökkenését, ám az elnökség mostani döntését pl. befolyásolhatta az a tény is, hogy a szervezet még mindig nem kapta meg az erre az évre eső állami támogatásának esedékes részösszegeit. Dr. Micserics József hivatalvezető úgy tudja, június hátra lévő részében és júliusban sem fogja.

A Louis Braille emlékérem idei díjazottjai: Gál Imre, Dr. Görgényi Miklós, Dr. Baranyi Imréné, Dr. Szabó Miklós és Lak István.

A Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Egyesülete pénzügyi rizikó?

Az eddigi tapasztalatok alapján veszélyes vállalkozásnak tűnik odaadni a Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Egyesületének a szövetség központja által tovább osztott állami támogatást - foglalható össze az elnökség véleménye. Tudniillik a Venczel Ferenc által vezetett egyesület rendre nem tud szabályosan elszámolni a pénzekkel. A finanszírozási konstrukció idei szabályai alapján ha ez most is bekövetkezne, a többi tagegyesület is pénz nélkül maradhatna - derült ki a vakok szövetsége elnökségének június 22-i tanácskozásán.

Dr. Tóka ellenzi, hogy Venczelék ne kapjanak pénzt, szerinte egyetlen egyesületet sem szabad magára hagyni. Dr. Nagy Sándor viszont azt ellenzi, hogy egy szemlátomást rosszul működő szervezetbe folyamatosan pénzt pumpáljanak.

Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök azzal húzná ki az évek óta vonszolódó akut probléma méregfogát, hogy rábeszélné Venczel egyesületének tagjait, csatlakozzanak a másik, Székesfehérváron működő egyesülethez, a LÁRKE-hez. A tanácskozáson jelen lévő Venczel elmondta, ő kapható lenne a fúzióra, ám egyesületének tagjai semmilyen rábeszélésre nem hajlandóak csatlakozni a Szokó Zsolt által vezetett egyesülethez.

Az elnökség júniusi tanácskozásán meggyőzte mindkét egyesületi vezetőt, újra vegyék napirendre az egyesülést. Szakály Melinda júliusban személyesen igyekszik rábeszélni a Venczel Ferenc által vezetett egyesület tagjait, adják fel önálló jogi státuszukat, tagozódjanak be a LÁRKE-be akár önálló szervezeti egységként.

Ennek híján Venczel Ferenc nem tud garanciát adni arra, hogy egy könyvelő megbízásával rendbe rakják egyesületének pénzügyeit.

Tudniillik könyvelőre nincs pénzük. A tanácskozáson jelen lévő Szokó Zsolt LÁRKE-elnök abban látja az egyik problémát, hogy a Venczel által irányított egyesület nem helyez hangsúlyt tagjai életminőségének javítására. Valamint nem propagálja a felnőtt korukban látásukat veszítettek rehabilitációját.

Szakály Melinda Szokó felvetésére reagálva leszögezte, ezek alapján nem lehet semmilyen szankcióval sújtani Venczeléket. Minden egyesület azt csinál, amit akar.

A Venczel Ferenc vezetésével működő egyesület tagságának megléte azt bizonyítja, van igény a látássérültek körében arra is, amit ők képesek nyújtani.

Szakály azt viszont már nemigen tudja elfogadni, hogy Venczelék senkit sem delegáltak a nem rég lezajlott gyulai továbbképzésre, ahol az MVGYOSZ tagegyesületeinek munkatársai szerezhettek a működéssel kapcsolatos jogi, pénzügyi ismereteket.

Hogy Venczel Ferencék végül is kapnak-e pénzt a központtól, azt Szakály júliusi meggyőzési kísérlete után dönti el az elnökség.

Egyelőre nem akar tüntetni Szakály Melinda

A fogyatékos emberek összefogását szorgalmazza Szakály Melinda a kormány a megváltozott munkaképességűeket érintő intézkedéseivel szemben - hangzott el az MVGYOSZ elnökségének tanácskozásán. A felvetésre egy nyílt levéllel kapcsolatban került sor, melyet a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) vezetése adott ki és juttat el a parlamenti képviselőknek. A levél szövegében többek között ez olvasható:

"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű embereket a kormányzati kommunikációban bűnbakként, potenciális csalóként jelenítsék meg és a közvéleményt ilyen irányba befolyásolják. Elhibázottnak tartjuk azt a kormányzati kommunikációt, ahol az intézkedések társadalmi támogatottságának a megszerzésére a különböző társadalmi csoportok egymással való szembefordítását használják eszköznek.

Az elmúlt két évtizedben sokan és sokat tettek a fogyatékossággal élők társadalmi csoportjainak elfogadtatásáért. Az elmúlt időszakban folytatott alaptalan, átgondolatlan, a fogyatékos embereket emberi méltóságában sértő kommunikáció, az eddigi elért eredményeket számolja fel, szükségtelen és indokolatlan feszültséget kelt a fogyatékos és a többségi társadalmi csoport között.

Ha vannak a jelenlegi rokkantsági nyugdíjrendszerben, vagy az egészségkárosodásra tekintettel megállapított rendszeres és átmeneti szociális járadék rendszerekben olyan emberek, akik erre egészségi állapotuk alapján nem jogosultak, akkor a jogosulatlanságot nem kormányzati nyilatkozatokban megfogalmazott elvárásokkal, hanem objektív, korrekt szakértői vizsgálatokkal kell megállapítani.

A megfogalmazott „elvárások" megkérdőjelezhetik a döntések objektivitását. Szeretnénk megjegyezni, hogy minden jelenleg is ellátásban részesülő személy szakértői vélemények alapján vált jogosulttá az ellátásra, így az esetleg valós jogosultság nélkül igénybe vett ellátásokért nem elsősorban és nem kizárólag az ellátásban részesülő személyek tehetők felelőssé."

Szakály a tüntetésekről úgy véli, végső esetben ő szívesen kivonul, de ezt lehetőleg előzze meg egy tárgyalásos érdekérvényesítési kísérlet.

Az esetleges tüntetésekről a mozgássérültek levele egyébként csak ennyit ír:

"Amennyiben azonban segítő szándékunkra nem kapunk fogadókészséget, akkor a demokratikus társadalmakban elfogadott bármely érdekérvényesítő eszközt alkalmazni kívánjuk."

Az MVGYOSZ hamarosan meghívót küld az országos fogyatékos érdekvédelmi szervezetek vezetőinek. A tervezett egyeztetésen konkrét javaslatokat alakítanának ki, melyet a kormány elé terjesztenének. Amennyiben ez nem használ, jöhetnek a radikális lépések. Szakály úgy látja, jelenleg az "oszd meg és uralkodj!" elve működik a fogyatékos emberek érdekeit képviselő civil szervezetek irányába. Ennek ellenszereként javasolja a közös fellépést az MVGYOSZ-elnök.

Rövid hírek

A központ napokon belül kiírja a pályázatot a tagegyesületeknek a Magyar Paralimpiai Bizottságtól érkezett 400 ezer forintra - derült ki a júniusi tanácskozáson. A pénzt - ahogy egy korábbi bejegyzésben már szerepelt - sporttevékenységek és sporteszközök finanszírozására lehet majd költeni. A pályázatot az elnökség augusztusban bírálja el, elszámolni szeptember 30-ig kell a tagegyesületeknek.

Felszámolta az Intervenciós Alapot az MVGYOSZ elnöksége. Mint ismert, a pénzt néhány éve a tagegyesületek ingatlanainak felújítására tették félre. Az Intervenciós Alap terhére - ha nem is minden évben - pályázatot írt ki az elnökség.

Az elkülönített számlán lévő összeget az elnökség egyenlő részben osztja fel a 22 tagegyesület között, így egy-egy szervezet 63 ezer forintot kap. A pénz elköltésével a tagegyesületeknek az állami támogatáshoz hasonlóan el kell számolniuk.

Az Intervenciós Alap felszámolásának egyik oka, hogy az onnan pályázható pénz egyre kevésbé alkalmas az ingatlanok javítgatására, továbbá jó ideje nem is gyarapszik a pénzalap. A jelenleg késő állami finanszírozás miatt ugyanakkor minden csepp támogatásnak helye van a tagegyesületeknél - derült ki a tanácskozáson.

Sem Tolna, sem Vas megye nem kap kölcsönt - döntött az elnökség. A tagegyesületek különböző összegeket igényeltek az elnökségtől, Tolna egyébként idén másodszor. A központ azonban mindössze két havi tartalékkal rendelkezik, nem tud nélkülözni nagyobb összegeket. Ráadásul - véli a hivatalvezető -, nem szolgálná a tagegyesületek javát a kölcsön folyósítása. Az ugyanis olyan adósságspirálba sodorná őket, amiből Dr. Micserics József nem lát kiutat.

Szakály Melindakritikával fogadja, hogy éppen az a Tolna megyei egyesület kér kölcsönt és hivatkozik a direkt marketing kampány bevételeire levelében, melynek küldöttei a nem rég lezajlott szavazáson a kampány berekesztése mellett tették le voksukat.

Kuminka Györgyné felhívta Szakály Melinda figyelmét, hogy az elnök épp az előbb kelt ki magából elutasítva, hogy a központ megfélemlítené a tagegyesületeket. Kuminkáné úgy látja, Szakály a tolnaiak etikátlanságát emlegető nyilatkozata a kölcsön megtagadásával együtt retorzióra emlékeztet. Tény ugyanakkor, hogy Szakály Melindának a Vas megyeiekkel szemben nem volt etikai kifogása, ám pénzt ők sem kaptak. Az elnök hangsúlyozta, a tolna megyei küldöttek magatartásával kapcsolatban csupán magánvéleményének adott hangot.

Hack János is 10 ezer forintos részletekben fizetheti meg a vakvezető kutya 50 ezer forintos használatba vételi díját - született meg a jó néhány hónapja gyakorlatilag minden tanácskozáson meghozott, menetrendszerű döntés.

"Ez már le volt zsírozva" - osztotta meg kollégáival benyomását Dr. Nagy Sándor a Látássérült Masszőrök Országos Közhasznú Egyesületének (Lá-Ma) kérésével kapcsolatban. A születőben lévő, Angyal Gábor által vezetett egyesület ugyanis a bírósághoz még be nem nyújtott alapító okiratában székhelyként a Hermina úti szövetségi székházat jelölte meg. Ezt követően terjesztették elő kérésüket, tudniillik hogy ún. székhelyszolgálat formájában az MVGYOSZ tegye lehetővé a Hermina út 47. alapszabályba foglalását. Dr. Micserics és Szakály Melinda cáfolták Nagy Sándor megérzéseit, ők sem tudtak előre a látássérült masszőrök terveiről. Az elnökség mindenesetre úgy döntött, a bejegyzésnek, mivel az anyagi kötelezettséggel és adminisztratív terhekkel nem jár, nincs akadálya.

Kopottak vagy hiányoznak a címkék a kazettákról - ezek a panaszok jutottak el Dr. Nagy Sándorhoz a szövetségben működő Hangoskönyvtárral kapcsolatban. Az olvasók a dobozokban összekevert hangszalagokat is kifogásolták.

A régi könyveket folyamatosan újítják fel, javítják - hangzott a hivatal válasza. A Hangoskönyvtár dolgozóinak egyébként nincs kapacitása az összes kazetta tételes átvizsgálására a több tízezres darabszám miatt. Ezért számítanak az olvasók közreműködésére: azaz arra kérik őket, minden esetben szóljanak, ha kijavításra szoruló hangoskönyvvel találkoznak. A könyvtár állományának egyébként még mindig 80%-a található kazettákon, vagyis meglehetősen lassan halad a már 2006-ban elhatározott digitalizálás.

Idén az állami támogatással való elszámolás feltétele a forrás felhasználására vonatkozó dokumentumok könyvvizsgáló általi revíziója - derült ki a tanácskozáson. Az elnökség a munkával a szövetség számára már korábban is dolgozó PKI Könyvvizsgáló Iroda Kft-t bízta meg.

Csúszik a nemzetközi referens felvétele - tájékoztatta az elnökséget Dr. Micserics József hivatalvezető. A nem várt számban jelentkező pályázók tesztelése ugyanis többlet időt vesz igénybe - hangzott el.

T. Péter

11-05-22

» MVGYOSZ: a küldöttgyűlés szerint folytatni kell a direkt marketing kampányt

2011. máj. 22. 14:11 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

8 küldött ellenében 44-en a Human Dialog Kft-vel közösen lebonyolított direkt marketing kampány folytatására szavaztak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) május 21-i küldöttgyűlésén. A szavazáson 33 küldött tartózkodott. A most már évek óta húzódó vita ezúttal úgy jutott el a küldöttek szavazásáig, hogy Fodor Ágnes, a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) elnöke azt javasolta, az MVGYOSZ bontsa fel az akkori nevén Saz Dialog Agentur Kft-vel kötött megállapodást. Fodor szerint elfogadhatatlan, hogy a szövetség gyakorlatilag koldulással igyekszik pénzhez jutni. A budapesti küldött nem így képzeli a látássérültek érdekvédelmét.

A Kovács Béla javaslatára az MVGYOSZ küldöttgyűléseinek történetében valószínűleg először lezajló név szerinti szavazást a korábban már több cikkben részletesen ismertetett érvek újbóli egymásnak feszülése előzte meg. A Human Dialog Kft. képviselője ezúttal nem volt jelen, a cég levelet küldött. A tanácskozáson felolvasott üzenetben Miha Tamás a szövetség Felügyelő Bizottságát (FB) bírálta: szerinte az FB nem az elvárható, pozitív hozzáállással kezeli a szerződés kérdését. Előzetesen, a tények ismerete nélkül kialakított koncepcióját erőlteti. "Almát hasonlít össze a körtével", azaz nem egymással egy kategóriába tartozó adatok összevetéséből téves következtetéseket von le, ugyanakkor a már jó néhányszor felajánlott lehetőséggel nem él az FB, vagyis nem kívánja akár a cég telephelyén mélységében megismerni a direkt marketing kampánnyal kapcsolatos tevékenységet.

Miha álláspontja, hogy a kampány az MVGYOSZ számára előnyös, ezért visszautasítja az FB azon vádjait, melyek szerint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága miatt a szerződés érvénytelen vagy támadható lenne, illetve, hogy a kontraktus súlyosan sérti a vakok szövetsége érdekeit.

Miha úgy véli, a direkt marketing kampány sikeressége máris meghaladja az előzetes tervet. Az akció egyik célja, hogy 35 ezer stabil adományozóra tegyen szert a szövetség. Ezek közül 25 ezer már megvan – hangzott el. Miha és Dr. Micserics József hivatalvezető biztosak benne, a szövetség számára eljuttatott SZJA 1%-os felajánlások 8-ról 39 millió forintra növekedése a kampány következménye. A valóságban ez nem ellenőrizhető. Dr. Micserics József szerint a kiküldött 450 ezer levél önmagáért beszél. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy az adózók felajánlására ne lett volna hatással az a sajtókampány, amit az MVGYOSZ vezetése 2009 végén költségvetésének megkurtítása miatt indított - ezzel a tényezővel Dr. Micserics József nem számolt értékelésében.

Dr. Hódosi László, az FB tagja elmondta, az idei adatok alapján április végéig 90%os volt a kampány költséghányada. Vagyis 100 forint befolyt összegből mindent egybe véve durván 90% ment el a lebonyolításra - ez nem mind a Human Dialog Kft. részére került kifizetésre. Dr. Hódosi László erkölcsileg nem tudja elfogadni, hogy látássérültekre hivatkozva adományt gyűjtenek, ám a befolyt pénz túlnyomó többsége nem a kampányban említett embereket segíti.

Dr. Hódosi az internetről származó információi szerint a Human Dialog Kft. bevételeinek jelentős hányada az ausztriai anyacégnél landol.

Dr. Micserics József nem cáfolta Hódosi megállapításait, ám elmondta, az MVGYOSZ nem tudta volna a kampány elején megfinanszírozni a költségeket. Ezért volt szükség a Human Dialog Kft. kamatmentes kölcsönére és ezért van az, hogy a befolyt összegekből kell teljesíteni a marketing tevékenység során keletkező számlákat.

Miha Tamás levelében tájékoztatta a küldötteket, a szakmában teljesen természetes, hogy 100 forint adományhoz 30-40 forint költség kapcsolódik. Jelenleg ez a szám azért sokkal magasabb, mert a kampány az építkezési szakaszban van - egyébként az előző évben ugyanezt az érvet használta Dr. Micserics József és Miha Tamás. Mindkettő meg van győződve, a végén kedvezően alakulnak majd az arányok.

Miha Tamás levelében azt írta a küldötteknek, nem érti, a Human Dialog Kft. többi üzleti partnere miért nem emel kifogást ténykedésükkel kapcsolatban?

Dr. Micserics József információi szerint az MVGYOSZ-szel szemben indult nyomozás lezárult. A hivatalvezető úgy tudja, a rendőrség visszaadta az aktát az ügyészségnek. A rendőrség a direkt marketing kampánnyal kapcsolatos szerződést vizsgálta; konkrétan a szervezet esetleges vagyonvesztését.

Nem hozott sok újdonságot a szövetség vezetése és a Felügyelő Bizottság között a szervezet tárgyi eszköz nyilvántartásával kapcsolatban jó néhány hónapja zajló vita sem. Mint ismert, a szervezet vezetése a 2010. évi közhasznúsági beszámoló számviteli részét előzetes vizsgálatra elküldte a PKI Könyvvizsgáló Iroda Kft-nek, aki a tárgyi eszköz nyilvántartás tekintetében záradékkal látta el szakvéleményét. Bár Dr. Hódosi László szerint a küldöttgyűlés négy, az előző évben hozott határozatát a hivatal és az elnökség nem hajtotta végre, az idei közhasznúsági jelentést az FB a tárgyieszköz nyilvántartásra vonatkozó záradékkal együtt elfogadásra javasolta a küldötteknek. A végre nem hajtott határozatok egyike egyébként arra vonatkozott, hogy keressék meg a tárgyi eszköz nyilvántartás terén feltárt szabálytalanságok felelősét.

Szakály Melinda MVGYOSZ elnök ezzel kapcsolatban elmondta, egy évtizednél is régebben történt dolgok esetében nem célszerű felkutatni az esetleg már nem is élő felelősöket. (Valójában nem csak egy év tizednél régebben történt mulasztások gyanúját derítette fel a Felügyelő Bizottság.) Ha pedig valakinek a vétkességét egy ilyen vizsgálat megállapítaná, Szakály nem tudja elképzelni, hogyan lehetne felelősségre vonni. A 2006 óta alkalmazásban lévő, a hivatal gazdálkodását irányító, havi bruttó 569 ezer forintot kereső Dr. Micserics József felelőssége Szakály Melindában nem merült fel.

A tárgyi eszköz nyilvántartással kapcsolatban az - a legutóbbi elnökségi üléshez hasonlóan - ezúttal is elhangzott, hogy a hivatal dolgozói folyamatosan pótolják a jelenlegi eszközök nyilvántartásba vételét. Új leltározási szabályzat készült, a Hermina úti hivatal helyiségeiben lévő használati és berendezési tárgyakat felcímkézik.

Az adatbázisban szereplő 42 millió forint értékű fel nem lelhető tárgyi eszközzel kapcsolatban Kutor Sándorné elmondta, ezek mai értéke minden esetben 0 forint lenne. Arra a hivatal részéről jelen lévő egyetlen vezető sem tudott válaszolni, milyen számítógép lehetett az, amit 1998ban 1,3 millió forintért vettek. Dr. Micserics József hivatalvezető szerint elképzelhető, hogy a hangstúdió egyik munkaállomásáról lehet szó. Amelynek értéke Kutorné szerint egyébként három év alatt az értékcsökkenés miatt nulla forinttá vált.

Szakály Melinda úgy érzékeli, nincs egység a Felügyelő Bizottság tagjai között. Az MVGYOSZ-elnök nem indokolta, mire alapozza ezt a sejtését.

Németh Orsolya egy korábbi felvetésére reagálva törölte a hivatal Kovács Béla a közhasznúsági jelentésbe írt egyik okfejtését. Kovács gyakorlatilag pályázati pénzek lenyúlásával vádolja a LÁSS nevű civil szervezetet. A LÁSS sportolási lehetőséget kínál látássérülteknek úgy, hogy a szabadidős tevékenységekben általában látó személyek is részt vesznek. Kovács szerint a vakok csupán ürügyül szolgálnak a pályázati pénz lehívásához.

Szakály Melinda elmondta: a szervezet közhasznúsági jelentése nem a megfelelő hely egy másik civil szervezet véleményezésére. Kovács Béla egyébként országos elnökségi tagként a sportért és a kultúráért felel. A látássérültek sportolási lehetőségeivel kapcsolatban a tavalyi év 4 hónapjára vonatkozóan kovács egyetlen ténykedéséről írt: nevezetesen a LÁSS bírálatáról. Hogy ő maga országos szinten bármit tett volna az ügy érdekében, annak semmi jele a közhasznúsági jelentésben.

Egyetlen konferencián volt jelen Barnóczki Gábor, az elnökség egy másik tagja, saját felvállalt feladatával kapcsolatban, ami a látássérült személyek elhelyezkedése. Barnóczki a küldötteknek egy kérdésre reagálva elmondta: nem érti, miért baj, hogy nem ment el több rendezvényre, elvégre nem hívták. Ahová őt nem hívják, arra nem tud elmenni - mondta Barnóczki Gábor, aki hivatalosan az elsöprő többségben állás nélkül lévő látássérült személyek munkához jutásáért dolgozik. Megjegyezte, a jövőben igyekszik utána járni, milyen helyszíneken tudna még fellépni az ügy érdekében.

A küldötteknek előzetesen kipostázott beszámolókat egybe vetve feltűnő, hogy egyes elnökségi tagok meglehetős energiákat fordítanak saját feladatuk ellátására, míg mások - vélhetően valamilyen félreértésnek köszönhetően - olyan tevékenységeket írtak ide, melyeket saját megyéjükben, saját egyesületük elnökeként, külön tiszteletdíj fejében végeztek.

Semmi kivetni valót nem lát Dr. Földi János abban, ha egy elnökségi tag igen mérsékelt mértékben foglalkozik a tavaly felvállalt szakterületével. Földi szerint a hivatal dolga, hogy vigye az ügyeket. Dr. Földi arra nem tért ki, akkor tulajdonképpen mi értelme van annak, hogy az elnökség egyes tagjai személyre szóló feladatot vállalnak?

Dr. Micserics József bár nem mondta ki nyíltan, érzékeltette, anyagi jutalmat tartana indokoltnak az elnökség tagjai számára. Mert - mint érvelt -, a teljesítményt el kell ismerni. Mint már többször szó volt róla, az MVGYOSZ igen nehéz anyagi helyzetben van. Az elnök havonta, az elnökség tagjai egy évben egyszer nagyjából bruttó 235 ezer forintot kapnak.

Érdemes ezzel egybevetni a Mozgássérültek Egyesületei Országos Szövetségének elnökét és elnökségét: egyik sem kap semmilyen tiszteletdíjat.

Szakály Melinda leszögezte, akkor kér majd béremelést, ha meg lesznek elégedve az "általa véghezvitt dolgokkal".

Dr. Micserics József alkalmazása a szervezetnek éves szinten 9,5 millió forintjába kerül - derül ki a közhasznúsági jelentésből. Ezzel kapcsolatban a hivatalvezető elmondta, ő évente ennek az összegnek a tizennégyszeresét hozza be a szervezetnek: el kell dönteni, megéri-e.

Dr. Simon Gergely az MVGYOSZ bérpolitikájával kapcsolatban elmondta: egyes vezetők fizetése minden látássérült ember álmait messze felülmúlja.

Egy másik kérdésre válaszolva Szakály Melinda kifejtette, ő és az elnökség semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a Vakok Világa főszerkesztőjének posztjára nem pályázattal neveznek ki egy személyt. Az elnök szerint ezt nem írja elő az alapszabály. "Kinevezi a Vakok Világa főszerkesztőjét" - írja az alapszabály az elnökség feladatait sorolva. A lap élén jelenleg Kovács Judit és Szőllősi Szilvia áll. Az ügynek pikáns ízt ad, hogy még az MVGYOSZ saját munkatársai által készített közhasznúsági jelentésében is az olvasható, a küldöttgyűlésnek kell állást foglalnia, legyen-e továbbra is pályázat a főszerkesztő kinevezésekor.

Az elnökség "a pályázat kiírásának vagy a jelenlegi állapot fenntartásának eldöntését az Országos Küldöttgyűlés határozatára bízza." - áll a dokumentumban.

A küldöttek azonban nem szavaztak, főszerkesztő nem lesz. Kovács és Szőllősi a jelek szerint marad. Micserics József és Szakály Melinda biztos benne, a szövetség kiadványainak példányszáma nem a lapok minősége miatt csökken. A csökkenés oka a látássérültek egyre nehezebb anyagi helyzete, valamint az, hogy a Vakok Világa folyóirat elektronikus formátuma idén év eleje óta mindenki számára ingyenesen hozzáférhető.

Viharfelhők gyülekeznek a rokkantnyugdíjasok feje felett egy mostanában benyújtott kormánypárti törvényjavaslat miatt - jegyezték meg többen a tanácskozáson. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nehéz helyzetben lévő látássérült emberektől ne vonják meg a rokkantnyugdíjat - értett egyet az elnök és Dr. Nagy Sándor. Ám a jelenlegi kormányzattal való együttműködés, a kormányzati akarat befolyásolása finoman szólva rendkívül nehéz - jegyezte meg a debreceni elnök, aki egyébként az Országos Elnökségben a jogszabályok változásainak nyomonkövetését végzi.

Nincs döntés az ideiglenesen szüneteltetett működésű hangstúdióval kapcsolatban - mondta Dr. Micserics József egy kérdésre válaszolva. A hivatal folyamatosan próbál partnert találni a Hangoskönyvtár meglévő állományának archiválása érdekében, ám egyelőre megegyezés nem született a jogdíjakkal kapcsolatos problémák miatt.

Mindenesetre a könyvtár tavaly is több új tétellel gyarapodott, mint az olyan években, amikor a hangstúdió még üzemelt - tette hozzá a hivatalvezető. Ha újra akarnák indítani a stúdiót, a két felolvasó box felújítása egyenként hat millió forintot emésztene fel.

Jelenleg 67-en várnak vakvezető kutyára - mondta Dr. Simon Gergely kérdésére válaszolva Farkasné Schiff Mónika, a kutyaiskola vezetője.

A Hermina egyesület 12 tagja kapott felszólítást a másik pesti egyesülettől, a VGYKE-től, hogy fizesse be tagdíját, különben kizárják őket. Az ügy miatt a látássérült emberek az országos szövetség Etikai Bizottságához fordultak - számolt be Baross Viktor bizottsági elnök a küldötteknek. Az egyeztetésen kiderült, a VGYKE-nél megvan a 12 látássérült ember belépési nyilatkozata, a kilépésükről szóló okiratok azonban nem léteznek. Az Etikai Bizottság vétséget nem állapított meg, az értesítést sérelmező személyek VGYKE-ben meglévő tagsági jogviszonyát megszüntették.

Katarba Hívták Szakály Melindát szakmai látogatásra, az elnök azonban nem élt a lehetőséggel. Szakály úgy érzi, aránytalanul nagy költséget róna egy ilyen utazás a nehéz anyagi helyzetben lévő vakok szövetségére. A meghívóktól azt kérte, ha ők finanszíroznák oda utazását, az összeget inkább utalják át az MVGYOSZ számlájára. A pénz máig nem érkezett meg - mondta Szakály Melinda.

Stratégiai partnerként csatlakozzon az MVGYOSZ az új polgári törvénykönyv (PTK) kodifikációjával kapcsolatos folyamathoz - javasolja Dr. Simon Gergely. Simon információi szerint legközelebb szeptemberben kerül, egyébként már nem először a kormány elé az új PTK tervezete. Mint egy korábbi cikkben szerepel, a tószegi jogász néhány éve terjedelmes tanulmányban fejtette ki, a látássérülteknek milyen szempontjai kerülnek elő egy új polgári törvénykönyv megalkotásakor, később az MVGYOSZ Simon Gergely álláspontját sajátjaként továbbította. Igaz, egyelőre kevés sikerrel. Stratégiai partnerként azonban Dr. Simon Gergely álláspontja szerint sokkal sikeresebben képviselhetné az MVGYOSZ a látássérültek érdekeit. A jogászt az elnökség várhatóan megbízza ennek az ügynek a vitelével - derült ki a küldöttgyűlésen.

Hamarosan kedvező fejlemények várhatóak a látássérültek segédeszközeinek állami támogatásával kapcsolatban - tájékoztatta küldött-társait a témával az elnökségben foglalkozó Dr. Tóka László Ám konkrétumokat a pécsi jogász egyelőre nem árult el. Mint ismert, hazánkban a látássérültek az államtól gyakorlatilag semmilyen segédeszközt nem kapnak meg térítésmentesen, még a legolcsóbb, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által elvileg finanszírozott, receptre felírt fehér botért is fizetniük kell. Ha pedig jobb minőségű botra vágynak, az jó néhány ezer forintjukba kerül.

25 millió forintra lenne szükség a végét járó, nagyteljesítményű Braille nyomdagéppótlására - mondta Dr. Micserics József hivatalvezető egy felvetésre reagálva.

A küldöttek közül 62-en szavazták meg a szervezet közhasznúsági jelentését. Hárman tartózkodtak, hatan nemmel voksoltak.

T. Péter

11-04-28

» MVGYOSZ: a Felügyelő Bizottság a szükséges rossz?

2011. ápr. 28. 19:06 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

Nehezen javul a viszony a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnöksége és a szervezetnél működő Felügyelő Bizottság (FB) között - szűrhető le a szervezet április 27-i tanácskozásán elhangzottakból.

Az FB ezúttal a hamarosan a küldöttgyűlés elé kerülő közhasznúsági jelentéssel kapcsolatban kifejtett véleménye okán került többé-kevésbé szembe az elnökséggel és a szövetség pénzügyi vezetőjével. A Felügyelő Bizottság tudniillik kifogásolta, hogy nincs minden rendben a tárgyi eszköz analitikával. A 2010-es pénzügyi beszámolót az elnökség egy korábban hozott határozata alapján elküldte a PKI Könyvvizsgáló Iroda Kft-nek abból a célból, hogy vegye revízió alá az anyagot, mielőtt az az FB, majd a küldöttek elé kerül. A könyvvizsgálók a beszámolót rendben találták, ám a tárgyi eszköz analitika tekintetében ún. korlátozó záradékkal látták el szakvéleményüket.

A vita tulajdonképpen hosszú hónapok óta egy jól körülhatárolható problémával kapcsolatosan folyik az MVGYOSZ vezetése és a szervezet Felügyelő Bizottsága között. A szövetség vezetése is elismeri, korábbi, akár 10 évre visszamenő mulasztások miatt nincs egészen rendben a szervezet tárgyi eszközeinek nyilvántartása: bizonyos eszközök avultatása, selejtezése nem történt meg, stb. Az elnökség jó része azonban úgy véli, nincs értelme felelősöket keresni, a problémák megoldására kell koncentrálni. A Felügyelő Bizottság szerint a mostanra elkészített tárgyi eszköz analitika egy hamisítványnak nevezhető táblázat bázisán készült el. Kutor Sándorné a témával kapcsolatban az elnökség tanácskozásain rendre elmondja, hogy valóban nem létezett kifogásolhatatlan nyilvántartás, ám annak érdekében, hogy ezen az állapoton változtassanak, valamiből mégiscsak ki kellett indulni. A nem megfelelő nyilvántartást próbálják azóta is javítani, így kísérli meg a szervezet teljesen átláthatóvá tenni vagyontárgyainak listáját.

Az április végi elnökségi ülésen jelen lévő Baracz Gabriella, a könyvvizsgáló cég képviselője elmondta, a probléma lényege az, hogy nem azonosíthatóak be pontosan a szövetség birtokában lévő tárgyi eszközök. Ebből következően az sem állapítható meg, hogy van-e hiány.

Dr. Micserics József utasítása nyomán a május 21-i küldöttgyűlésig minden tárgyi eszközt egyedi jelöléssel látnak el, valamint az egyes helyiségekben dolgozó munkatársakkal felelősségi nyilatkozatot irat alá a hivatal az ott található eszközökkel kapcsolatban.

Baracz szerint egyébként óriási munka áll az MVGYOSZ pénzügyi dolgozói mögött, a szervezet gazdálkodásával összefüggésben korábban felszínre került minden egyéb hiányosságot kijavítottak. A szakember elismeréssel szólt a készülőben lévő leltározási szabályzatról, amelyen apróbb módosításokat javasolt.

A Felügyelő Bizottság részéről jelen lévő Szabó Renáta elnök a fent említett megkötéssel a küldöttgyűlés elé terjeszthetőnek minősítette a közhasznúsági jelentés pénzügyi részét.

Szabó úgy véli, a személyeskedések miatt vált ellenségessé az elnökség és az FB viszonya. A pénzügyi szakember elmondta, dolgozott már korábban is felügyelő szerv keretei között, volt már intézmény pénzügyi vezetője, sehol nem tapasztalta ezt az ellenséges légkört. Úgy érzi, a szövetségnél a Felügyelő Bizottságra valamiféle külső erőként, szükséges rosszként hivatkoznak, amivel az elnökség harcban áll. Holott a bizottság egy belső felügyeleti szerv, mely az MVGYOSZ munkájának segítésére hivatott.

Kutor Sándorné pénzügyi vezető nem kollegiális hangnemet érzékel az FB a hivatalhoz és az elnökség tagjaihoz elküldött leveleiben. Úgy véli, egész más lenne a helyzet, ha az FB egy-egy hibára csupán felhívná a figyelmet, levelei végén nem emlegetné állandóan a Büntető- és Polgári Törvénykönyvet, a Számviteli Törvényt.

Kutorné az FB nem megfelelő hozzáállását alátámasztandó hozzátette, korábban egyeztetést javasoltak a Felügyelő Bizottságnak a vakvezető kutyákkal kapcsolatos egyes könyvviteli kérdések dolgában. Erre azóta sem kaptak választ, így a hivatal legjobb belátása szerint volt kénytelen tovább lépni.

Dr. Nagy Sándor és Dr. Micserics József elismerte, az FB munkája sikeres, számos hibára felhívták a figyelmet a szövetség működésével kapcsolatban, melyeket aztán a hivatal kijavított. Dr. Micserics József hivatalvezető szerint az ellentéteket az elnökség és az FB között a szövetség és a Human Dialog Kft által közösen folytatott direkt marketing kampánnyal kapcsolatos, ellenkező előjelű vélemények hozták a felszínre. A hivatalvezető az elmérgesedett viszonyban való saját felelősségét sem vitatva elmondta: egymással ellentétes pénzügyi filozófiák állnak szemben, az álláspontok pedig a viták során nem közeledtek. Dr. Micserics azt sem zárta ki, mindkét félnek igaza van, mindazonáltal úgy értékelt, a közbeszédben csak SAZ-kampány néven futó akció eddig sikeres. Ezzel kapcsolatban egyébként Kovács Béla ellenvéleménye mellett tájékoztatást kapnak majd a küldöttek írásban, május 21. előtt.

(Kovács tudniillik a mellett érvelt, ne "kínálják oda" ezt a témát a küldötteknek, épp elég energiát vitt már el a DM kampány megvitatása. Kollégái azonban kivétel nélkül úgy vélték, éppen a nyitás irányában kell elmozdulni, a lehető legtöbb információt kell a küldöttek tudomására hozni.) Szabó Renáta FB-elnök és Dr. Micserics József hivatalvezető úgy értékelt, az FB és a hivatal közötti információáramlás, az együttműködés sokat javult az utóbbi időben. Igaz - jegyezte meg Szabó Renáta -, a két fél néha nem egy nyelvet beszél.

Máshol látja az ellentétek forrását Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök. Ő úgy emlékszik, az FB tagjai közül "valaki" egyszer nem kapott meg egy a bizottság által igényelt dokumentumot. Ezt követően kiderült, mégis megkapta, ám vak ember számára olvashatatlan formában. A problémát - tekintett vissza Szakály -, később orvosolták. Az FB tagjai minden adatot megkapnak - hangsúlyozta Szakály Melinda és Kutor Sándorné -, csak kérniük kell.

Az elnökség nem felettes szerve a Felügyelő Bizottságnak - emlékeztetett Dr. Nagy Sándor. a szövetség ezen két szervezeti egysége egymással egyenrangú pozícióban van, mindketten a legfőbb ügydöntő szervnek, a küldöttgyűlésnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

A 2010-es pénzügyi beszámolóval kapcsolatban egyébként 30020 forint értékű nem egyezést fedezett fel a Felügyelő Bizottság. Ebből - mint később kiderült -, egy 30 ezer forintos tételt a szövetség könyvelt rosszul, a hivatal a hiba jelzése után azonnal korrigált. 20 forintot pedig az FB számolt el, amiért Szabó Renáta elnézést kért.

Bizonyos értelemben bővült, más vonatkozásban tömörebb lett a szervezet 2010. évi szakmai beszámolója - tájékoztatta az elnökséget Dr. Micserics József hivatalvezető. A szövetség igyekezett a dokumentumból a duplikációkat kiküszöbölni, egy információ mostantól ha lehet, csak egy helyen fordul elő. Ugyanakkor az eddigi gyakorlattól eltérően a dokumentumnak idéntől részei az elnökség tagjainak egyéni beszámolói is.

A beszámoló terjedelmét gyarapítja - magyarázta a hivatalvezető -, hogy a kimutatásoknál nemcsak az elért eredményt, hanem a folyó évre betervezett értékeket is fel fogják tüntetni.

Jogsegély szolgálat: évente 50-60 érdeklődő személyesen, 200 telefonon

Évente nagyjából 50-60 látássérült keresi fel az MVGYOSZ-ben működő jogsegély szolgálatot - mondta Dr. Ozvári L. Ádám, a szövetség jogásza az elnökség számára tartott beszámolójában. Telefonon kb. 200-an érdeklődnek. a látássérülteknek ingyenesen tanácsot adó szakember 2007 decembere óta látja el ezt a feladatot a Hermina úti székházban. A legtöbb hozzá fordulónak a látássérültek számára járó szociális transzferekkel, a munkavállalással, a családjoggal és az egyenlő bánásmód esetleges megsértésével kapcsolatban vannak kérdései - tette hozzá.

Eddig két konkrét ügyben járt el az elnökség egy határozata alapján néhány hónapja jogszabály-figyelési szolgálatot is ellátó Dr. Ozvári - hangzott el. A jogász a Parlament honlapjáról és személyes, informális csatornákon igyekszik nyomon követni a jogalkotási szakaszban lévő törvénytervezeteket. Dr. Ozvári megkísérelte elérni, hogy az azóta már elfogadott új alkotmányba bekerüljenek a fogyatékos személyek jogai is, ez azonban nem sikerült. Egy másik esetben pedig annak érdekében lobbyzott, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülők is kaphassák a magasabb összegű családi pótlékot - ez jelenleg nincs így. Dr. Ozvári elmondta, a szövetség proaktív jelenlétét a törvényalkotással kapcsolatos érdekképviseletben az is indokolja, hogy a kormány mellett működő Országos fogyatékosügyi Tanácsot (OFT) több, mint egy éve nem hívták össze. Ezzel kapcsolatban Szakály Melinda elnök elmondta, Dr. Szőke László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Fogyatékosságügyi Főosztályának élén álló volt MVGYOSZ-elnök levélben tájékoztatta a szövetséget, május elején várhatóan összeül az OFT.

Dr. Nagy Sándor elmondta, az MVGYOSZ korábban megpróbálta egy a médiatörvényhez benyújtott módosító javaslattal elérni, a siketek számára elérhető feliratozással párhuzamosan a látássérültek számára is lássák el a műsorok egy részét narrációval. Amikor ezt első körben nem sikerült elérni és az Európai Unió nyomására a Parlament módosította a médiatörvényt, a szövetség újra előterjesztette javaslatát. Ekkor - emlékszik vissza Dr. Nagy Sándor - azt a tájékoztatást kapták, ezúttal csak az EU-s jogharmonizáció miatt nyúlnak a médiatörvényhez, a látássérültek javaslata nem kerülhet a jogszabályba. Annál nagyobb volt Dr. Nagy Sándor meglepetése, amikor kiderült, mégiscsak változott az EU szempontjain kívül is a médiatörvény - hangzott el a tanácskozáson.

Dr. Tóka László úgy véli, a lobbyzást még tanulni kell. Nem szabad feladni azért, mert elsőre nem sikerült.

Ha nem főszerkesztőnek hívják, nem kell pályázat

Akárhogy olvassa Szakály Melinda az általa elnökölt Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének alapszabályát, sehogyan sem tudja úgy értelmezni a dokumentumot, hogy a szövetség elnökségének kötelező lenne pályázatot kiírni a szervezet által kiadott Vakok Világa folyóirat élére - derült ki az elnökség április 27-i tanácskozásán.

"12.§. Az Országos Elnökség hatásköre

(9). Pályázat útján kinevezi a „Vakok Világa” főszerkesztőjét."

Szakály és az elnökség többi tagja szerint ez nem jelenti azt, hogy kötelező főszerkesztőt állítani a lap élére. ha szerkesztő látja el a feladatot, őt nem kell pályázattal kiválasztani.

Fenti logikát következetesen kibontva az alapszabály következő, az elnökség egyik feladatát előíró pontja is csupán lehetőség:

"(8.) Összeállítja és előterjeszti az Országos Elnökség küldöttgyűlési beszámolóját, melynek tartalmaznia kell a szövetség közhasznúsági jelentését is. A közhasznúsági jelentést a szövetség Országos Hivatala készíti el."

Ez azonban a tanácskozáson nem merült fel.

A lap kiadása egyébként a szövetségnek alapszabályba foglalt kötelessége.

A Vakok Világát jelenleg két hivatali dolgozó, Szőllősi Szilvia és Kovács Judit szerkeszti. Ők Cseriné Garamvölgyi Annamáriától vették át a feladatot. Tavaly ősz óta a folyóiratból teljesen eltűntek a korábban a Cseri-házaspár által publikált durva, támadó jellegű cikkek, ugyanakkor Szőllősinek és Kovácsnak egynémely írásukban nem mindig sikerül eltalálni a magyar nyelv általában elfogadott nyelvtani szabályait.

Emlékezetes, korábban Dr. Szőke László akkori elnök néhány társával azt javasolta, a küldöttek vegyék ki az MVGYOSZ alapszabályából a pályázat kiírásának kötelezettségét, a legfőbb ügydöntő szerv azonban nem szavazta meg ezt a változást.

Ha nem kötelező főszerkesztőt pályáztatni, hivatalvezetőt sem kötelező - figyelte meg saját pozíciójával kapcsolatban Dr. Micserics József. Elmondta, ha el találnák bocsátani, az elnökség a fenti logikát alkalmazva átnevezhetné vagy átalakíthatná a munkakört és azzal töltené be pályázat nélkül, akivel akarná.

Rövid hírek

Egyenként minimum 50, maximum 100 ezer forintot nyerhetnek az MVGYOSZ tagegyesületei tagjaik sporttevékenységének támogatására egy hamarosan kiírandó pályázaton - döntött az elnökség. A támogatásra a szövetség összesen 400 ezer forintot kapott a Magyar Paralimpiai Bizottságtól - hangzott el. A pályázaton 50%-os önerőt vár el az elnökség a tagegyesületektől. A pénz - a többi között - sportfelszerelésre, terem- vagy pályabérletre, részvételi díjakra, edzők tiszteletdíjára lesz fordítható - derült ki a tanácskozáson.

Dr. Nagy Sándort jelöli a vakok szövetsége az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) mellett működő Tanácsadó Testületbe - döntött az elnökség április 27-én. A hattagú, a miniszterelnök által kinevezett testület az egyenlő bánásmód törvény néven közismertté vált jogszabály értelmezésével segíti az EBH munkáját.

Idén csak a küldöttgyűlés után írja ki a szokásos, a tagegyesületek számára meghirdetett intervenciós pályázatát az MVGYOSZ - döntött az elnökség. Mint ismert, ebből a forrásból a központ a tagegyesületek ingatlanainak állagmegóvását, felújítását támogatja. A pénzzel a kifizetéstől számított egy éven belül kell majd elszámolni.

Az Országos Elnökség tagjai saját jogon és ingyenesen vehetnek részt az idén Gyulán megrendezendő vezetői képzésen, melyet az MVGYOSZ tagegyesületeinek elnökei és az egyesületek egy-egy dolgozója számára tart - döntött az elnökség. A részvételt a tagegyesületektől érkezők esetében a központ 50%-ban támogatja.

Megjelent a látássérültek rehabilitációs központjainak finanszírozását biztosítani hivatott pályázat a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány honlapján - hangzott el. Szakály Melinda úgy értékeli, a pályázat nem éppen kimunkáltságával tűnik ki. Szakály szerint aggályos, hogy pénzt pusztán az elemi rehabilitációra lehet kérni, szociális munkára például már nem. Ezt az MVGYOSZ-elnök információi szerint a kormány a helyi családsegítőkhöz kívánja telepíteni. Az elnökség tagjai azt viszont nem helytelenítik, hogy a pályázati kiírás szerint a központok üzemeltetőinek jó kapcsolatot kell tartaniuk a helyben illetékes MVGYOSZ-tagegyesülettel.

Idén is két küldöttgyűlést tervez az MVGYOSZ elnöksége - dőlt el az április végi tanácskozáson Dr. Nagy Sándor felvetése nyomán. A májusin a küldöttek várhatóan elfogadják a közhasznúsági jelentést, a Felügyelő és Etikai Bizottságok beszámolóit, ősszel így már csak az alapszabály módosítására kell koncentrálni.

Az elnökség szintén Dr. Nagy Sándor kezdeményezésére úgy döntött, bár az Országos Elnökség póttagjai elfogytak, újakat egyelőre nem választanak. (Györgyné Kiss Adrienn lemondásával Kuminka Györgyné került az elnökségbe néhány héttel ez előtt). Dr. Nagy úgy véli, ha egy újabb elnökségi tag kiesne, ráérnek kiegészíteni az elnökséget, akkor majd gyakorlatilag automatikusan póttagokat is választanak a küldöttek, hiszen a nem befutó helyeken lévő legtöbb szavazatot kapott jelöltekből póttagok lesznek.

Dr. Szőke Lászlóval közösen szerette volna Szakály Melinda levezetni a májusi küldöttgyűlést arra való tekintettel, hogy a 2010-es, beszámolási év nagy részében még az azóta a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba távozott Veszprém megyei jogász állt az MVGYOSZ élén. Az elnökség azonban úgy döntött, a mindenkori elnöknek kell levezetnie az ülést, Dr. Szőke legfeljebb kiemelt vendégként és természetesen küldöttként vehet részt a küldöttgyűlésen.

Háromkörös, az angol nyelvet magas szinten beszélő szakértőt is felvonultató pályázati eljárásban dönt a hivatalvezető az MVGYOSZ néhány hónap múlva munkába álló új nemzetközi referensének személyéről - válaszolta meg Kuminka Györgyné kérdését Dr. Micserics József. Az álláshirdetés jelenleg is megtalálható a szervezet honlapján: www.mvgyosz.hu

Részletekben fizetheti meg Mali Attila a vakvezető kutya használatba vételi díját - döntött az elnökség.

Kovács Judit, a magyar nyelv és a Tanácsadó Testület

„Az elnökség úgy döntött, hogy az MVGYOSZ delegáljon egy embert a 24 tagú testületbe.” – tudatja az MVGYOSZ által kiadott elektronikus hírlevél olvasóival Kovács Judit, a Vakok Világa egyik szerkesztője. Kovács az Egyenlő Bánásmód Hatóság mellett működő Tanácsadó Testületről beszél, ám az nem 24, hanem 6 tagból áll. A cikk szerzője a Dr. Nagy Sándor jelölésével kapcsolatban elhangzottakat igen érdekes stílusban adja elő tudósításában. A felütés máris minimum félrevezető: „Dr. Nagy Sándor lett az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület delegáltja”. Valójában Dr Nagy Sándornak egyelőre semmi köze a Tanácsadó Testülethez, őt az semmiképpen nem delegálta sehová. Aki Kovács tudósításából azt igyekszik kideríteni, mi fán terem a Tanácsadó Testület, nehéz fába vágja fejszéjét. A szerző így ír cikkében: „Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület főbb szempontjait a testület működésére vonatkozólag az Egyenlő Bánásmód törvény határozza meg”.

Kovács cikkében semmit sem tud arról, hogy a Felügyelő Bizottság és az Országos Elnökség között valaha is bármiféle ellentét lett volna, a közhasznúsági jelentés elnökség általi elfogadásáról így ír: „Az MVGYOSZ munkatársai elkészítették a 2010. évi közhasznúsági jelentés szakmai és pénzbeli részeit.”

A hasonlóan különleges szavakat felvonultató (pénzbeli) és nyakatekert megfogalmazásokban íródott cikk megjelenésének időzítése is figyelemre méltó. Az MVGYOSZ honlapján máig nem olvasható az Országos Elnökség egy hónappal ez előtt tartott tanácskozásának krónikája. Arról az ülésről a Cenzúramentes Blog sem tudósított. Az április 27-i ülésről ellenben igen, ez utóbbi esetben a vakok szövetsége 24 órán belül publikálta híradását.

Mint ismert, Szakály Melinda többször, több fórumon kinyilvánította, a szövetség nem vesz tudomást a Cenzúramentes Blog létezéséről…

T. Péter

11-04-06

» A nagyon nehezen megszerzett pénzügyi átvilágítás

2011. ápr. 6. 20:58 | írta: tapeter | 1 komment

Lényeges szabálytalanságoktól hemzseg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) 2009-es pénzügyi gazdálkodása - olvasható ki a PKI Könyvvizsgáló Iroda Kft. a szervezet könyvelését átvilágító jelentéséből. Az átvilágítás összképére jellemző, hogy a Kft. javasolja a teljes 2009. évi könyvelés újbóli elvégzését, gyakran emlegetve a számviteli törvény előírásainak megsértését.

A dokumentum egy tavaly áprilisi küldöttgyűlési határozat nyomán készült el. A határozat szövege és az átvizsgálási jelentés alább idézett passzusa között azonban nem kizárt, hogy ellentét van, vagyis a jelentés nem egészen az, amire a küldöttek határozata kötelezte a hivatalt:

"5/2010 (IV.10) OKGY HATÁROZAT

A küldöttgyűlés kötelezi az elnökséget, hogy az elnökség bízzon meg független könyvvizsgálót a befektetett eszközök analitikus nyilvántartásai hitelességének vizsgálatára a nyilvántartások pótlását követően 2010. szeptember 30. napjáig bezárólag." - szól a határozat. A PKI azonban ezt írja jelentésében:

"Nem könyvvizsgálatot folytattunk le és ennek megfelelően nem könyvvizsgálói véleményt bocsátunk ki."

Az alább teljes terjedelmében beidézett dokumentum előéletéhez az is hozzátartozik, hogy a könyvvizsgáló cég második nekifutásra adta ki jelentését. Tudniillik az elsőt a Felügyelő Bizottság észrevételének hatására visszavonta. Az FB ugyanis annak idején olyan információkat juttatott el a független könyvvizsgáló céghez, melyeket az az első vizsgálat idején feltehetően nem kapott meg a hivataltól.

Végül a következő átvilágítás megítélését befolyásolhatja az a leplezetlenül ellenséges hangulat is, amivel az MVGYOSZ vezetésének és küldötteinek egy része reagált a tavaly tavaszi küldöttgyűlésen, amikor a Felügyelő Bizottság először a nyilvánosság elé tárta, gond van a szervezet könyvvitelével.

A küldöttek először nem is szavazták meg az MVGYOSZ 2009-es közhasznúsági jelentését, az akkori elnök, Dr. Szőke László azonban a jelenlévő küldöttek létszámának változására való hivatkozással újra szavaztatta a küldöttgyűlést, a második szavazáson a jelentés már kis többséggel átment.

Az MVGYOSZ vezetése hónapokon át igyekezett megakadályozni az átvilágítási jelentés nyilvánosságra kerülését.

A dokumentumot ugyan rendelkezésemre bocsátották volna, annak publikálását azonban kategorikusan megtiltották. Miután a Fővárosi Bíróság tárgyalást tűzött ki az általam indított adatvédelmi perben, az elnökség véleménye megváltozott. A szövetség vezetése immár elismeri, hogy a független könyvvizsgáló cég által készített átvilágítás közérdekű adat.

Az MVGYOSZ elnöksége egyébként legutóbbi, március 30-i ülésén a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatban ismét olyan határozatot hozott, ami első pillantásra nem tűnik összhangban állónak a vonatkozó jogszabállyal. Az elnökség határozatával személyes megjelenésre, oldalanként 50 forintos fénymásolási díj megfizetésére kötelezi a közérdekű adatok iránt érdeklődőket. Az adatvédelmi törvény azonban azt írja, az adatigénylőnek az általa kért formában kell rendelkezésére bocsátani a kért információkat, hacsak ez nem jár aránytalan költségekkel. Az elnökség az MVGYOSZ alapszabályára hivatkozik, ám az aligha szabhatja meg szűkebben a közérdekű adatokhoz való hozzájutást, mint a vonatkozó jogszabály. Újabb zavarba ejtő momentuma a legfrissebb elnökségi határozatnak, hogy az kizárólag dokumentumok fénymásolásáról, ezekért fizetendő díjról és a dokumentumok hitelesítéséről beszél. Csakhogy pl. a hivatalvezető fizetése is közérdekű adat, ennek megismeréséhez pedig nem világos, milyen dokumentumot kellene lefénymásoltatni oldalanként 50 forintért a Hermina úti központban.

Alább tehát a PKI Könyvvizsgáló Iroda Kft. által kiadott átvilágítás teljes szövege. (Szkennelt változat, a vakok szövetségének vezetése csak képfájlban volt hajlandó elküldeni a dokumentumot. Mint ismert, a képfájlokat vak ember külön átalakítás nélkül nem tudja önállóan értelmezni.)

ÁTVILÁGÍTÁSI JELENTÉS Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

A 2010. december 30-én a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Felügyelő Bizottságának elnökétől kapott kiegészítő információk alapján ismételten elvégeztük a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének 2009. december 31-i mérlegének, a vonatkozó eredmény-kimutatásnak az átvilágítását. Mivel a kapott információ általunk az előző jelentésben rögzített következtetéseinket a tárgyi eszközökön belül az ingatlanokon kívüli másik eszköz csoportra is megerősítette és az új információ hiba kihatása jelentős és lényeges, ezért a 2010. szeptember 23-i dátummal kiadott jelentésünket visszavonjuk és ezen új jelentésünket adjuk ki a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének 2009. évi beszámolójának átvilágítására.

A Szövetség felel számviteli nyilvántartásainak pontosságáért és teljes körűségéért, belső ellenőrzési rendszerének megbízhatóságáért, valamint a magyar előírások szerinti beszámoló elkészítéséért.

Ez a felelősség magában foglalja:

· az akár csalásból, akár hibából eredő hibás állítástól mentes pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését és fenntartását
· megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint
·

A szabálytalanságok megelőzésének és feltárásának felelőssége a Szövetség vezetését terheli. A Könyvvizsgáló úgy végezte el az átvilágítást, hogy az valószínűsíthetően feltárta a beszámolóban az esetleges szabálytalanságokból eredő jelentős hibákat, de az átvilágítás fő célja nem a szabálytalanságok és a hibák teljes felderítése, hanem az, hogy megfelelő alapot nyújtson a beszámolóról adott átvilágítási véleményhez.

A mi felelősségünk a pénzügyi kimutatásokról átvilágításunk alapján jelentést kibocsátani.

Átvilágításunkat az átvilágítási megbízásokra vonatkozó Nemzeti Standardok alapján végeztük el. Fenti standard értelmében az átvilágítás tervezése és elvégzése révén elegendő bizonyosságot kell szereznünk arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak-e lényeges hibás állításokat. Az átvilágítás elsődlegesen a társaság munkatársaival folytatott kikérdezéses eljárásra és a pénzügyi adatokra vonatkozó elemző eljárásokra korlátozódik és ennél fogva kisebb fokú bizonyosságot szolgáltat, mint a könyvvizsgálat. Nem könyvvizsgálatot folytattunk le és ennek megfelelően nem könyvvizsgálói véleményt bocsátunk ki.

1. számlaosztály - Befektetett eszközök

11. Immateriális javak

2009. évi főkönyvi kivonatban kimutatott immateriális javak valós, létező jogokat testesítenek meg, amelyeknek a MVGYOSZ jogos használója és/vagy tulajdonosa. Az immateriális javak számviteli elszámolásában szabálytalanságot nem állapítottunk meg.

12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Műszaki berendezések, gépek, jármüvek
Egyéb berendezések, felszerelések, jármüvek

Az év végén kapott kiegészítő információ alapján megállapítjuk, hogy a műszaki berendezések, gépek, járművek és az egyéb berendezések, felszerelések, jármüvek nyilvántartásában az eszközök beszerzése óta lényeges hibák lelhetőek fel, amelyek kihatása a 2009-es évre is jelentős. Az eltérés oka a melléklet szerinti kétszeres nyilvántartásba vétel. Ezek az eltérések lényeges eltérést jelentenek a főkönyvi kartonok és az analitika között. A mellékletben bemutatott hibák sértik a Számviteli törvény 15. és 16.§-ban rögzített valódiság és egyedi értékelés elvét.

18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A főkönyvi szám egyenlege 24db 10 ezer Ft-os részvény takar, mely üdülési jogot biztosít. A tétellel kapcsolatban szabálytalanságot nem állapítottunk meg.

Összességében megállapítjuk, hogy az 1. számlaosztályon belül az eszközök nyilvántartása nem szabályszerű és nem felel meg a számviteli törvény előírásainak, és nem felel meg a valós beszámoló előírásainak.

2. számlaosztály- Készletek

21. Anyagok

- 2113, 2114, 2115 főkönyvi számok értéke egyezik az ezeket alátámasztó leltárakkal. 24. Növendék-, hízó és egyéb állatok

241. Kutyák főkönyvi számról 2009. évvégén leltár nem készült. Egy feljegyzést készült, mely szerint az állományban lévő kutyák értéke (önköltségi áron): 195.950.000 Ft. Ezt az összeget azonban a könyvelő nem könyvelte le, így a 2008. főkönyvi záró egyenleg került a 2009. évi beszámolóba. Amennyiben a feljegyzés alapján (melynek alapja a kutyák kiképzésére fordított költség) került volna a tétel könyvelésre, abban az esetben az eredmény lényegesen, 187.375.000,-Ft-tal módosulna. Álláspontunk szerint a Számviteli törvény 26.§ (6) bekezdése alapján a vakvezető kutyákat a Befektetett Eszközök között kellene szerepeltetni.

26. Kereskedelmi áruk

A főkönyvi készlet értéke egyezik a leltárral. Szabálytalanságot nem állapítottunk meg.

Megállapítjuk, hogy a készlet nyilvántartás eltérése jelentős az analitikától amely intézkedést igényel, mivel a készlet számlák nyitása sem felel meg a valódiság követelményének, és jelentősen módosítja a megállapított 2009. évi eredményt.

31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból

38. Pénzeszközök

- A 3811. főkönyvi számú Pénztár 2008. évvégi záró pénztárjelentése 4.840,-Ft-tal eltér a 2009. évi nyitó főkönyvi kivonattól.

A 2009. december 31-i záró állományról készült pénztárrovancs a főkönyvi kivonattal egyezően mutatja a házipénztárban lévő pénzösszeget.

·
·
- ·

39. Aktív időbeli elhatárolások

391. főkönyvi szám nyilvántartása rendben. A 392. főkönyvi számon lévő 15.625,-Ft összeget a számviteli bizonylatok hiánya miatt nem tudtuk beazonosítani.

Megállapítjuk, hogy a vevőszámlák kezelése nem szabályszerű és a kimutatott egyenlege analitikus alátámasztása hiányában nem állítható be a Szövetség beszámolójába.

4. számlaosztály - Források

45. Rövid lejáratú kötelezettségek

77 Elektronika Kft: a 2009.12.15-én rögzített 10136367 sz. 2.919,-Ft összegű

bejövő számla nincs a könyvelési bizonylatok között, Apen Kft: a 2009.06.30-án rögzített 42. sz 2.922.376,- Ft összegű számla

kétszer került rögzítésre, Baráthy György: 2009.12.03-án az analitika szerint 4.250,-Ft került utalásra,

ezzel szemben a bankkivonaton csak 237,-Ft szerepel. Ezután a számlát még

egyszer rögzítették 2009.12.28-án. Esza Kht.: 2009. évi nyitó egyenleg: 3.000 Ft. A főkönyvi nyilvántartás szerint

kiegyenlítésre került a számla, de bankszámlakivonat nincs róla. 2009.05.21-én

11.164,-Ft került átutalásra, aminek azonban a főkönyvben nincs nyoma, G-J-Sz 2003: 2009. évi nyitó egyenleg 1.782 Ft túlfizetést mutat. A

főkönyvben 2009.05.22-én a 16344 sz. számla nettó értékét, azaz 103.873,-Ft-

ot vezettek be, de a bruttó összeg, azaz 124.648,-Ft került utalásra

(099/2009.sz bankszámlakivonat).

Az év során benyújtott számlák rendben ki lettek egyenlítve. A 2009.01.10-i és

a 2009.12.18-i kiegyenlítés bizonylat és valós pénzmozgás nélküli, GravoBraille Kft: 2009. évi nyitó egyenleg 600.000,-Ft. A 2009.01.10-i

kiegyenlítés bizonylat és valós pénzmozgás nélküli, a 2009.12.30-i 44.280,-Ft

összegű terheléshez nem tartozik számla, Inclust Systems: 15.625,- Ft összegű, 2009.12.15-i dátumú számla nincs a

bizonylatok között, Multiszint Kft: 47.sz. számla nincs a könyvelési bizonylatok között, Nemzeti Üdülési Szolg.Kft: a 117.563,-Ft összegű számla mellett a díjbekérő is

könyvelve lett, így duplán került a tétel rögzítésre, PDS Kft: a 720,721,722 sz. bejövő számlák nincsenek a számviteli bizonylatok

között.

SVEC a SPOL s.r.o.: 2009. évi nyitó egyenleg 2.134.327,-Ft. 2009.05.19-én kiegyenlítésre került a 20090327 sz. számla 2.379.256,-Ft összegben. Az ehhez kapcsolódó „proforma invoice"-t (nem valós számla, csak tájékoztató dokumentum) szintén könyvelésre került. így a tétel kétszer került rögzítésre.

A következő cégek esetében a hiányos számviteli bizonylatok és könyvelési dokumentumok miatt nem tudtuk a szállítói folyószámlát egyeztetni: Allianz HungáriaBiztRt; Cseriné Garamvölgyi Mária; DRV Zrt; ELMŰ Nyrt; e-on Kft; Fővárosi Gázművek; FTK; Fővárosi Vízmüvek Zrt; Konica Minolta Kft; Magyar Posta Zrt; Technotrade Zrt; Vodafone Zrt.

A kötelezettségek könyvelése nem a számviteli törvény előírása szerint történt és az egyeztetés az analitikával folyamatosan hiányzik. Ez a megállapítás lényeges eltérést tartalmaz.

48. Passzív időbeli elhatárolások

A 4. számlaosztály adataiban a fenti megállapítások alapján lényeges eltéréseket állapítunk meg.

II. Összefoglalás

Az ingatlanok hiányos nyilvántartása miatt javasoljuk 2010-ben egy tárgyi eszköz leltár elvégzését. A leltár elkészítésének célja a 2010. évi beszámoló valódiságának biztosítása.

A Számviteli törvény előírja, hogy a tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségeit azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Mindezek a Szövetség Számviteli politikájában kell rögzíteni, és ennek megfelelően kell a gyakorlatban alkalmazni. így nem fordulhat elő, hogy a tárgyi eszköz nyilvántartás amortizációs kulcsa eltér a főkönyvi kivonattól. Mivel a bérelt ingatlan nem került a Szövetségnél üzembe helyezésre, ezért erre értékcsökkenést elszámolni nem lehet, csak abban az esetben, ha azon felújítást végeztek. A leltár és a főkönyv eltérése olyan mértékű, mely alapján a beszámoló valódisága megkérdőjelezhető.

A készletek kapcsán ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a leltárak a beszámoló valódiságát kell, hogy bizonyítsák. A Számviteli törvény 26.§. (6) bekezdése alapján a tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyeknél (...) az egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését. A fentiek alapján javasoljuk a vakvezető kutyák készletből tárgyi eszközbe történő átsorolását.

Jelentős hibákat állapítottunk meg a vevők egyenlegeinek analitikájánál. Az Szt. 29. §-ának (2) bekezdése alapján vevőkövetelésként kell kimutatni minden olyan követelést, ami a Szövetség által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származik.

Ezen előírás alapján tehát követelést csak akkor lehet kimutatni, a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, ha a teljesített termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást a vevő, a megrendelő elismerte. Ezt a szabályt a Szövetség a 2009. évi beszámolónál nem tartotta be.

A követelés kimutatására vonatkozó előírást erősíti meg az Szt. 72. §-a az árbevétel elszámolása vonatkozásában, amely szerint a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített - áfa nélküli - összeget lehet árbevételként elszámolni.

A vizsgálat során tapasztaltuk, hogy a főkönyvi számlákon úgy rögzítettek különböző értékadatokat, hogy nem tüntették fel sem a kapcsolódó főkönyvi számla számát, sem azt a bizonylatot, ami alapján könyveltek, esetenként még a könyvelés időpontját sem.

A vizsgált könyvelési bizonylatokról sem lehetett megállapítani, hogy egyáltalán könyvelték-e azokat, ha igen, akkor mikor és hová. Ez a gyakorlat nemcsak az ellenőrzést nehezíti meg, teszi lehetetlenné, de megkérdőjelezi a számviteli adatok megbízhatóságát, a teljesség, a valódiság, a világosság, a folytonosság számviteli alapelvek teljesülését, és elvezet a bizonylati fegyelem megsértéséhez is.

A Számviteli törvény 69. §-ának (1) bekezdése szerint a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a Számviteli törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Ez az előírás a kötelezettségekre is vonatkozik. Természetesen, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - meg kell győződni. Kötelezettségek esetében ez azt jelenti, hogy a szállítóval egyeztetni kell.

Végezetül felhívjuk a figyelmet, hogy a Számviteli törvény hatálya kiterjed az MVGYOSZ-re is. Ebből következően a könyvvezetés és beszámoló készítés során alapvetően a törvény előírásait kell figyelembe venni. Az előző időszakban kapott és az utólag kapott kiegészítő információk alapján véleményünk szerint a 2009. évi beszámoló adatait nem támasztják alá a könyvelt tételek és az analitika, ezért nem lehet alapja a 2010. évi nyitómérlegnek ezért, javasoljuk a 2009. évi beszámoló és könyvelés ismételt teljeskörü elkészítését.

Átvilágításunk alapján -az előző szakaszban leírt 1.2.3.4. számlaosztályokban fellelt főkönyvi könyvelésben és az analitikában megjelenő lényeges és jelentős hibák a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt átfogó hatásai miatt - a mellékelt pénzügyi kimutatások nem adnak megbízható és valós képet a Nemzeti Számviteli Standardokkal összhangban.

Dunakeszi, 2011. január 6.

11-03-02

» MVGYOSZ: egyelőre marad a jelenlegi Felügyelő Bizottság

2011. márc. 2. 23:53 | írta: tapeter | 1 komment

Egyelőre marad a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) Felügyelő Bizottsága (FB) jelenlegi összetétele - határozott a szervezet elnöksége március 1-i tanácskozásán.

Mint ismert, egy nem rég született legfelsőbb bírósági jogegységi határozat szerint "A vezető szerv elnöke és tagja, valamint a felügyelő szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet". Az FB-be megválasztott három személy közül jelenleg senki sem tagja az MVGYOSZ-nek, sőt, ketten még tagegyesületi tagsággal sem rendelkeznek.

Dr. Tóka László elmondta, ha az utóbbi időben nem alakult volna ki feszült helyzet az elnökség és az FB között, udvariasan megkérné a felügyelő szerv két látó tagját, mondjanak le tisztségükről. Az ismert előzményeket tekintetbe véve azonban ez ma rosszul venné ki magát. Ugyanezen a véleményen van Dr. Micserics József hivatalvezető és Szakály Melinda elnök is. Az elnök felkérte az FB két nem látássérült tagját, maradjanak.

Dr. Tóka megjegyezte, a jogegységi határozat a bíróságokra, nem pedig a jogot alkalmazó érintett társadalmi szervezetekre vonatkozik. Ebből az következik, hogy amíg az FB ügye nem kerül bíróság vagy ügyészségi vizsgálat elé, nem merülhet fel aggály a felügyelő szerv összetételével kapcsolatban. A mostani felállású FB megválasztásakor még nem létezett a jogegységi határozat - jegyezte meg Dr. Nagy Sándor.

A kérdés megoldásával kapcsolatban Dr. Hódosi László FB-tag javasolta a "közvetett tagság" intézményének esetleges bevezetését, illetve az ügyészség véleményének előzetes kikérését egy ilyen lépéssel kapcsolatban. A közvetett tagság az MVGYOSZ tagegyesületeinek természetes személy tagjaira vonatkozna, akik így áttételesen az országos szövetségnek is tagjai lehetnének. Dr. Hódosi László másik ötlete a pártoló tagság intézményének bevezetése. Ennek alapján az MVGYOSZ-ben látó személyek ún. pártoló tagok lehetnének. Dr. Hódosi információi szerint a tagegyesületeknél bevett ez a gyakorlat. Sőt, Kovács Béla zalai egyesületében a tagság legfeljebb 10%-áig nem látássérült tagjai is lehetnek az egyesületnek, itt a látó tagokat ugyanolyan jogok illetik meg, mint a látássérülteket.

Dr. Tóka László szerint nem volna tanácsos ebben az irányban változtatni a szövetség jelenlegi működésén. Abszurd helyzetben így akár az is előfordulhatna, hogy a szervezet elnöke nem látássérült személy lenne. Kovács Béla azonban megvédte a nála alkalmazott struktúrát azzal, hogy szerinte a látássérültek életét segítő látó személyek csatlakozásával csak gazdagodik egy-egy szervezet.

A jogegységi döntést szó szerint véve az elnökség tagjainak legitimitásával is gond lehet - vetette fel Dr. Hódosi. Tudniillik ők sem tagjai az MVGYOSZ-nek.

Nem ért egyet pécsi kollégája jogértelmezésével Dr. Tóka László. Szerinte az elnökség tagjai az MVGYOSZ tagegyesületeinek nevében gyakorolják jogaikat. Igen ám - jegyezte meg Dr. Hódosi László -, de amikor a cégjogban jogi személy egy szervnek a tagja és természetes személy képviseli a jogi személyt, ez a tény egyértelműen rögzítésre kerül. Míg az elnökség jelenlegi tagjainak megválasztásakor nem tagegyesületeket juttattak a küldöttek az elnökségbe, hanem konkrét természetes személyeket.

Ügyészségi, rendőrségi vizsgálat, óvatossági számlazárolások

Zárolták a direkt marketing kampányból befolyt pénzeket és az SZJA adó 1% felajánlásokat tartalmazó számlát a szövetség Hermina úti központjában a szervezet ellen folyamatban lévő ügyészségi és rendőrségi vizsgálat miatt - hangzott el a március 1-i tanácskozáson. Így egyelőre nem kaphatják meg a tagegyesületek sem az adózók SZJA 1%-aiból nekik jutó pénzt, ami nagyon nehéz helyzetbe hozhatja őket - jegyezte meg a hivatalvezető. A zárolásra egyébként nem az ügyészség vagy a rendőrség utasította a szervezetet, erről a hivatalvezető és az elnök saját hatáskörben döntött a vizsgálat lezártáig. Lépésüket azzal indokolták, hogy mivel a nyomozás egyik tárgya a szövetség esetleges vagyonvesztése, a fent említett két számláról történő kifizetést a hatóságok esetleg vagyonkimentésnek minősítenék. Ez pedig felvetné mind a hivatalvezető, mind az elnök büntetőjogi felelősségét.

A nyomozás egyébként ezúttal is névtelen feljelentő beadványa nyomán zajlik. A feljelentés tartalmáról a hivatalvezetőnek nincsenek pontos információi, annyi valószínűsíthető, hogy a vizsgálat tárgya a vagyonvesztésen felül a direkt marketing kampány és a szövetség leltári nyilvántartása. Szakály Melinda szerint a feljelentő felelőtlen lépése "gallyra vághatja" a szövetséget és a tagegyesületeket, akik amúgy is nehéz helyzetben vannak. Az elnökségből többen javasolták, a számlák zárolásáról a szervezet vezetése egyeztessen a hatóságokkal, hátha nincs is szükség erre a lépésre. Dr. Micserics József azonban úgy érvelt, még ha azt a tanácsot is kapnák, hogy ne zárolják a számlákat, ez nem sokat jelentene egy olyan esetben, ha később mégis felelősségre vonnák a vezetőket úgymond vagyonkimentés miatt. Dr. Micserics elmondta, két ügyvéddel is konzultált, akiktől azt a véleményt hallotta, hogy ebben a helyzetben "öngyilkos lépés" lenne a kifizetések folytatása. A DM kampány és az SZJA 1%-os felajánlások ugyanakkor nem vesznek el a szövetség számára, azokat a vizsgálat lezárultának végén jogszerűen ki lehet majd fizetni, illetve fel lehet használni a központban az előre meghatározott célokra. A hivatalvezető reméli, néhány hónapon belül véget ér a vizsgálat, ugyanakkor az elnökség tagjai egyetértettek abban, hogy az évekig is eltarthat. A Róthbart-hagyatékkal kapcsolatos feljelentést egyébként másfél éves vizsgálat követte, akkor a hatóság bűncselekményt nem állapított meg.

Kuminka Györgyné javasolta, hogy 2011-ben az SZJA 1%-os kampányt válasszák el a Human Dialog Kft-vel közösen folytatott direkt marketing kampánytól, így legalább az ezt követően beérkező pénzeket felhasználhatja a szövetség. Késő - válaszolta a hivatalvezető. A 2011-es direkt marketing kampány már beindult, ennek részét képezi az 1%-ok gyűjtése is.

A nyomozás során eddig a hivatalvezetőn kívül a rendőrség Garamvölgyi Annamária, a Vakok Világa volt főszerkesztője, valamint Dr. Hódosi László tanúként történő meghallgatását kezdeményezte. utóbbi esetben a meghallgatásra még nem került sor. A volt főszerkesztővel kapcsolatban az elnökség tagjai nehezen tudják elképzelni, a korábban a folyóirat élén álló Cseriné milyen információkkal szolgálhatna a hatóságnak.

A tanácskozáson felvetődött, legkedvezőtlenebb esetben, egy esetleges az MVGYOSZ teljes gazdálkodását vizsgálat alá vonó nyomozással kapcsolatban szükségessé válhat a szövetség minden számlájának zárolása, ami gyakorlatilag azonnal működésképtelenséget okozna. A hivatalvezető elmondta, a központnak így is a működésképtelenné válás lehetőségével kell szembenéznie. A zárolt számlákon bennragadt összegek problémáján felül ugyanis ismert, hogy a szövetség idén is kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint az előző évben. A látássérült alkalmazottak fizetését finanszírozni hivatott szerződést az illetékes munkaügyi központtal egyelőre meghosszabbították, ám itt se látszik még hosszútávra szóló megoldás. Az is gyakorlat, hogy a szövetségnek az adott évre járó pénz kifizetését az illetékes minisztérium csak tavasz végénkezdi meg. Mindent egybevéve a hivatalnak már 160 millió forint körüli összeget kellene előteremtenie a hivatalvezető számításai alapján, ami a lehetetlenséggel határos.

"Nem örültek neki" - tolmácsolta a szövetség partnereként a direkt marketing kampányt lebonyolító Human Dialog Kft. véleményét a rendőrségi vizsgálatról Dr. Micserics József kollégáinak. Emlékezetes, korábban úgy határozott az elnökség, meg kell próbálni lejjebb szorítani a Kft-nek kifizetett összeget. A cég a tárgyalás eredményeként saját szolgáltatásából 5%-ot engedett, a kampány többi költsége azonban maradt - tájékoztatta az elnökséget Dr. Micserics József.

Dr. Tóka László kérdésére a hivatalvezető elmondta, a kampány felfüggesztése rossz döntés volna, mivel akkor bizonyosan nem teljesülne az üzleti terv, ami tulajdonképpen tényleg veszteséget okozhatna a szövetségnek a négyéves periódus végelszámolásánál.

Dr. Nagy Sándor szerint le kell vonni a tanulságokat is a feljelentésből: az elmúlt időszakban valóban problémák voltak az MVGYOSZ gazdálkodásával. Erre a jövőben figyelni kell, Dr. Nagy Sándor már érzékeli a javulást.

Szakály Melinda azért is kéri az FB két tagját a maradásra, mert ha az elnökség lemondásukat szorgalmazná, annak óhatatlanul olyan látszata lenne, hogy a feltárt hibák miatt, úgymond büntetésnek szánná az elnökség a felügyelő szerv összetételének megváltoztatását.

Rehabilitációs központok: az elnökség válasza nem Dr. Szőke Lászlóék javaslatára

"Tekintettel arra, hogy az említett elemi rehabilitációs központok látássérült, valamint siketvak személyek számára nyújtanak szolgáltatásokat, fontosnak tartanánk, ha e működési költségek fedezéséhez a rendelkezésükre álló állami támogatásból az érintett országos érdekvédelmi szervezetek is hozzájárulnának. Mivel e szolgáltatásokat túlnyomórészt az Önök egyesületének tagjai veszik igénybe, Bernáth Ildikó miniszteri biztos asszony megbízása alapján javasoljuk, hogy az elemi rehabilitációs központok 2011. évi működési költségeihez 5-5 ezer óra időkeret kiegyenlítésével, 3000 forintos óradíj figyelembevétele mellett, mind az MVGYOSZ, mind pedig a SINOSZ járuljon hozzá. Ez szervezetenként 15 millió forint hozzájárulást jelentene e központok hiánypótló szolgáltatásainak fenntartásához..

Mielőbbi válaszukat várva, tisztelettel:

Dr. Szőke László

fogyatékosságügyi főosztályvezető

Nemzeti Erőforrás Minisztérium " - olvasható az MVGYOSZ honlapján teljes terjedelmében elérhető levélben.

Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök szerint a Dr. Szőke által írott levél tárgyi tévedést tartalmaz. Ezek a központok ugyanis siketvakokat soha nem rehabilitáltak. Németh Orsolya kérdésére Szakály elmondta, a siketvak személyek rehabilitációját külön intézményekben végzik. Szakály Melinda aggályosnak tartja a Dr. Szőke László által szignált levéllel kapcsolatban azt is, hogy a néhány éve a rehabilitációs pályázatokon való részvételre a semmiből pillanatok alatt létrehozott alapítványokat most az érdekvédelmi szervezeteknek kellene támogatniuk. A hazánkban működő 7 regionális látásrehabilitációs központból ötöt nem az MVGYOSZ tagegyesületei üzemeltetnek. (Kivételt Győr és Székesfehérvár képez, konkrétan a Szakály Által elnökölt Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei egyesülete valamint a Szokó Zsolt vezette LÁRKE). 2007-ben a regionális látásrehabilitációs központok üzemeltetésére kiírt pályázatokon a lebonyolítók nem az MVGYOSZ tagegyesületeit preferálták - foglalhatóak össze a tanácskozáson elhangzott vélemények. Végül a minisztérium által kért 15 millió forintos támogatásnak az is akadálya, hogy a szövetség jelenleg hatályos alapszabálya szerint a szervezet nem nyújthat anyagi támogatást külső szervezetnek. Ez valóban bűncselekmény lenne - jegyezte meg a hivatalvezető.

Ha egy évvel ez előtt érkezik ez a levél, Dr. Szőke László harcolt volna leghevesebben ellene - jegyezte meg Németh Orsolya. Kuminka Györgyné Szuhaj Mihálytól származó információi szerint már készül a rehabilitációs központokat finanszírozni hivatott új pályázat. Mint ismert, a központok működését biztosító pályázati program február utolsó napjával lejárt. A rehabilitációs központok bezárásáról, az ellátatlanul maradó látássérültekről, a szélnek eresztendő dolgozókról több hír jelent meg a médiában az utóbbi hetekben. A kormány a híradásokból kirajzolódó álláspontja az, hogy nem konkrét szervezeteket, hanem tevékenységeket kíván támogatni.

Szakály Melinda megjegyezte, az MVGYOSZ és tagegyesületei nem arra való tekintettel kapják 2011-es költségvetési támogatásukat, hogy majd ebből hozzá kell járulniuk a rehabilitációs központok működéséhez.

Dr. Tóka úgy véli, ezzel a levéllel bizonyos mértékig sarokba szorítják a szövetséget, Hiszen ha nemet mond a 15 milliós hozzájárulásra, rá lehet sütni a bélyeget, hogy nem szolidáris, nem járul hozzá a látássérült emberek ellátásához.

Az elnökségből többeknek az a véleménye, a 2007-es indulásnál a rehabilitációs központok üzemeltetői kényszerből értelmetlenül költséges és teljesíthetetlen túlvállalásokat tettek. Pl. Szakály Győrben működő rehabilitációs központjában a valóságban nincs szükség négy tiflopedagógus munkájára, a pályázat mégis ezt várta el az üzemeltetőktől.

Dr. Tóka László továbbra is úgy véli, abból az összegből, amit az utóbbi időben erre költött az ország, a teljes vakügyet rendbe lehetett volna tenni. A tanácskozáson felvetődött, esetleg átvehetné a rehabilitációs központokat az MVGYOSZ vagy annak tagegyesületei. Dr. Tóka László készen áll egy ilyen lépésre, de csak akkor, ha ő maga dönthet az üzemeltetés konkrét kérdéseiben.

Németh Orsolya úgy véli, a rehabilitáció állami feladat, amit normatívában kellene finanszírozni, nem pedig pályázati modellben. Azt sem érti, hogyan lehetett ezeket a pénzeket EU-s finanszírozású pályázatok keretei között elszámolni, hiszen nem fejlesztésről van szó. Németh Orsolya aggodalommal tekint a jövőbe, mert úgy látja, az uniós pályázatok kifutása utáni időre nem áll készen terv a finanszírozás biztosítására.

Dr. Nagy Sándor szerint ebből az ügyből azt kell megtanulni, hogy az MVGYOSZ élén profi szakmai csapatra van szükség, ami időben közbe tud lépni az ilyen problémák megoldásánál, valamint nem szabad hagyni, hogy a hazánkban élő látássérülteket felülről egymásnak ugrasszák.

Dr. Nagy Sándor úgy véli, a rehabilitációs központok azért tudtak annak idején megindulni, mert valaki a minisztériumban mögé állt a projektnek. Attól tart, ha a látássérültek segédeszközeivel kapcsolatos áldatlan állapothoz nem sikerül találni egy ilyen befolyásos támogatót, soha nem oldódik meg a probléma.

Az egyesületi elnökök március 3-án alakítják ki a Dr. Szőke Lászlónak küldendő végleges válasz szövegét az erre a napra összehívott Egyesületi Elnökök Tanácsán (EET).

Vakkantó kampány: eddig 727 ezer forint, tárgyi adományok, felajánlások

Eddig 727 ezer forint adomány folyt be a PHD Hungary kommunikációs ügynökség által indított Vakkantó kampányból - tájékoztatta az elnökséget Farkasné Schiff Mónika, a szövetség kutyakiképző iskolájának vezetője. A pénzen felül érkezett még kutyatáp, de márciustól a Vatera aukciós portálon szintén a kampány keretei között licitek indulnak a többi között celeb relikviákra is - hangzott el. A PHD Hungary munkatársai tavasszal kifestik a kutyaiskola épületét, valamint 14 millió forint értékben reklámlehetőséget biztosítanak az MVGYOSZ számára országos televízió csatornákban az SZJA 1%-os kampányhoz. "Big Hug Charity Day programunk (2011.febr.18.) keretében egy egész napos eseményt szervezünk, ahol megtapasztalhatjuk milyen lehet egy vak ember (láthatatlan) élete" - írja az ügynökség saját weboldalán.

Az idén 21. születésnapját ünneplő, ezzel úgymond nagykorúvá váló brit központú PHD nemzetközi kampányát Keresztes Ildikó és Vastagh Tamás is erősíti.

Adóznának a Louis Braille emlékérmesek

Egy jogszabályi változás miatt adózniuk kellene érmeik után a szövetség által évente adományozott Louis Braille emlékéremben részesülő díjazottaknak - hangzott el az elnökség március 1-i tanácskozásán. A jelenleg mintegy 76 ezer forintot érő ezüstérem értékének nagy része a megadományozottak adóalapjához tartozna, vagyis olyan jövedelemnek számítana, ami után adózniuk kell. Az elnökség minden tagja egyet ért abban, hogy ezt a méltatlan helyzetet el kell kerülni. Dr. Nagy Sándor egy felvetésére Dr. Tóka László elmondta, az állami kitüntetésekben részesülő személyeknek nem kell adót fizetniük érmeik után, azok ugyanis kivételt képeznek.

Dr. Tóka László azt javasolta, hogy a szövetség fizesse ki a mintegy 15-16 ezer forintos összeget a kitüntetésben részesülők helyett. Tóka úgy tudja, ha ezt a pénzt ajándékozási szerződés keretei között kapnák meg az érem tulajdonosai, az után már nem kellene adót fizetni. Szakály Melinda azt a lehetőséget vetette fel, hogy a szövetség az érmet legyártatja, de a kitüntetettek egyelőre csak oklevelet kapnak: ha változnak az adó jogszabályok, akkor kapják majd meg az érmet.

Dr. Micserics József elmondta, az ezüst világpiaci ára rohamosan emelkedik. Ezért elképzelhető, hogy egy idő után el kell gondolkodni az érem alapanyagának megváltoztatásán. Mint ismert, jelenleg évente maximum öt személy részesülhet a szövetség által adományozott kitüntetésben. Az elnökség úgy döntött, egyelőre állásfoglalást kér a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, végleges határozatot csak ennek ismeretében hoz.

Megkezdte munkáját a Braille-bizottság

Kuminka Györgyné vezetésével dolgához látott a Braille-bizottság - hangzott el az elnökség március elei tanácskozásán. A testület igyekszik felmérni a pontírást használó látássérültek véleményét, milyen változtatásokra, aktualizálásra lenne szükség a Braille-írással összefüggésben - mondta Kuminka Györgyné. A beérkező javaslatokat a bizottság összegzi. Felmérik ezen felül a Magyarországon rendelkezésre álló nyomtatási lehetőségeket, a nyomtatáshoz szükséges előkészítő munkát végző ún. fordító programokat. A bizottság szeretne képet kapni a Braille funkciójáról, elterjedtségéről a közoktatásban tanuló látássérült fiatalok életében, valamint a pontírás a nyelvoktatásban betöltött szerepéről.

Kuminka Györgyné arra kérte az elnökséget, támogassa egy-két fő részvételét a szeptemberben, Lipcsében megrendezésre kerülő nagyszabású Braille-konferencián. Döntés ebben a tárgyban egyelőre nincs.

Rövid Hírek

Idén eddig ötször futott neki a Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Egyesülete, hogy a központnak leadja a 2011-es költségvetés-tervezetet: eddig nem sikerült szabályszerűen elkészíteni a dokumentumot. Németh Orsolya azt javasolja, a szövetség zárja ki a kötelezettségeiket rendszeresen nem teljesítő tagegyesületeket az anyagi támogatásból. Bár a szankciót többen túlzottnak ítélték, az elnökség végül úgy döntött, a jövőben az aktuális, soron következő fél évre nem kapja meg az egyébként neki járó támogatást az a tagegyesület, aki nem tesz eleget elszámolási, beszámolási vagy költségvetés-tervezési kötelezettségének.

Dr. Micserics József felvetette, az elnökség korábban elvonással sújtott három tagegyesületet hasonló problémák miatt. Mivel a költségvetés elosztása bázis alapon történik, az akkor kirótt büntetés tulajdonképpen máig fennmaradt, ezek az egyesületek a mai napig alacsonyabb összegű támogatásban részesülnek. Az elnökségben többen úgy vélték, ezt korrigálni kell.

Több tucat a Főkefe Nonprofit Kft-nél dolgozó látássérült ember elbocsátásáról érkeztek információk Kuminka Györgynéhez. Kuminkáné szerint az elnökségnek napirendjére kellene tűzni a látássérültek foglalkoztatásával kapcsolatos új keletű problémákat.

T. Péter

11-02-20

» MVGYOSZ: megint gond van az elnökség és a Felügyelő Bizottság legitimitásával?

2011. febr. 20. 15:49 | írta: tapeter | még nincsenek kommentek

"A vezető szerv elnöke és tagja, valamint a felügyelő szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet" - olvasható a Legfelsőbb Bíróság (LB) egy a közhasznú társadalmi szervezetekről szóló tavaly decemberben keletkezett jogegységi határozatában. „A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek” – áll a jelenleg hatályos alkotmány szövegében.

Mint közismert, a kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetként működő Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnökségét nem a szövetség tagjai alkotják, hanem különböző, a szervezet tagegyesületeiben tisztséget viselő vagy ott munkaviszonyban dolgozó látássérült személyek. Maga az elnök, Szakály Melinda sem tagja az MVGYOSZ-nek. Ugyanez igaz a Felügyelő Bizottság (FB) tagjaira is, ők sem rendelkeznek tagsági jogviszonnyal a vakok szövetségénél. Kérdés, ez a jogegységi határozat támadhatóvá teszi-e az elnökség határozatait azon az alapon, hogy az elnökség tagjainak legitimitása a tagsági jogviszonyuk hiánya miatt esetleg bizonytalan.

Az LB jogegységi határozatának egy másik része első körben megkérdőjelezi Dr. Szőke László egykori MVGYOSZ-elnök Dr. Hódosi Lászlóhoz intézett tavaly nyári felhívásának jogi megalapozottságát is. Dr. Szőke ugyanis felhívta Dr. Hódosi Lászlót, mondjon le vagy a felügyelő bizottsági, vagy a küldötti státuszáról, mert a két tisztség összeférhetetlen. A jogegységi határozat ezt írja ebben a tárgyban: "a legfőbb szerv tagjaira nem vonatkozik a vezető szerv elnöke vagy tagja és a felügyelő szerv elnöke vagy tagja között fennálló tisztségbeli összeférhetetlenség szabálya". Vagyis Dr. Hódosi, aki végül küldötti státuszáról mondott le, nyugodtan maradhatott volna mindkét pozíciójában. Végső soron azonban Dr. Hódosi a cikk elején már idézett mondat miatt mégsem tölthetne be tisztséget az FB-ben, hiszen ő sem tagja az MVGYOSZ-nek.

Áthidaló megoldásként merülhetne fel, ha az elnökség elfogadja az LB határozatának érvényességét, hogy a két testület tagjai belépnek az MVGYOSZ-be természetes személy tagként. Ezt azonban a jelenleg hatályos alapszabály tiltja, mivel a szövetség tagegyesületében tagsági jogviszonnyal rendelkező személyek nem lehetnek az MVGYOSZ tagjai.

Az FB két látó tagja számára pedig még a belépés sem jöhet szóba, hiszen a jelenlegi alapszabály a pártoló tagságot nem ismeri, a rendes tagsági jogviszonyhoz pedig a látássérültség igazolására van szükség.

Ugyanakkor a jogegységi határozattal kapcsolatban elképzelhető egy olyan érvelés is, miszerint az MVGYOSZ működésének jelenlegi gyakorlata nem jogsértő, amennyiben a tagságot kiterjesztő értelemben értelmezik. Tudniillik az MVGYOSZ tagjainak túlnyomó többsége önálló jogi személyiséggel rendelkező egyesület, nem pedig természetes személy, s a tagegyesületek ezen okfejtés alapján jogaikat a náluk tagsági viszonnyal rendelkező természetes személyek útján gyakorolják az MVGYOSZ-ben.

Alább a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatának teljes szövege:

4/2010. Polgári jogegységi határozat

a közhasznú társadalmi szervezet legfőbb szervének státuszáról, valamint tagjaira és könyvvizsgálójára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Polgári Jogegységi Tanácsa a Legfőbb Ügyész által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A közhasznú társadalmi szervezet legfőbb szerve nem minősül vezető szervnek. Ebből következően a legfőbb szerv tagjaira nem vonatkozik a vezető szerv elnöke vagy tagja és a felügyelő szerv elnöke vagy tagja között fennálló tisztségbeli összeférhetetlenség szabálya.

A vezető szerv elnöke és tagja, valamint a felügyelő szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet.

A társadalmi szervezet könyvvizsgálója olyan személy is lehet, aki nem tagja a társadalmi szervezetnek.

Indokolás

A legfőbb ügyész az 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 29. § (1) bekezdésének a) pontja és 31. §-ának (2) bekezdése alapján - figyelemmel az 1972. évi V. törvény 5. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltakra - jogegységi eljárást indítványozott abban a kérdésben, hogy lehet-e a közhasznú társadalmi szervezet felügyelő szervének elnöke, tagja vagy könyvvizsgálója a társadalmi szervezet - tagok összessége által alkotott - legfőbb szervének a tagja.

Az indítványra az adott okot, hogy ebben a kérdésben nem egységes a bírói gyakorlat: a Debreceni Ítélőtábla (Pkf.II.20.484/2007.) és a Szegedi Ítélőtábla (Pkf.III.20.006/2009.) egységes álláspontjától eltér a Győri Ítélőtábla több ügyben (Pkf.III.25.344/2009., Pkf.III.25.375/2009., Pkf.III.25.372/2009.) kifejtett jogértelmezése.

A legfőbb ügyész az indítványában az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.), valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) vonatkozó rendelkezéseinek az egybevetése alapján kifejtette, hogy a közhasznú társadalmi szervezet vezető szervének csak az ügyintéző és képviseleti szerv minősül, a legfőbb szerv nem. Ebből következően a Kszt. 8. § (2) bekezdés a) pontjában megfogalmazott összeférhetetlenségi szabály a közgyűlés elnökére és tagjaira nem, hanem kizárólag csak az ügyintéző és képviseleti szerv elnökére, illetve tagjaira vonatkozik.

II.

Az Etv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. A Kszt. - az. Etv.-től eltérő szóhasználattal - a társadalmi szervezet alapszabály szerinti „legfőbb szervéről” beszél [Kszt. 26. § f)]. A Kszt. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a több tagból (személyből) álló legfőbb szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezető szerv) ülései nyilvánosak. E jogszabályhely alapján kérdés, hogy a közhasznú társadalmi szervezetek esetében a legfőbb szerv vezető szervnek minősül-e, avagy a vezető szerv fogalma alatt csak a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv értendő. E kérdés mikénti megválaszolásától függ ugyanis az, hogy a Kszt. 8. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti összeférhetetlenségi szabály - amely szerint nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy aki a vezető szerv elnöke vagy tagja - vonatkozik-e a legfőbb szerv tagjaira is.

Az Etv. nem használja ugyan a „vezető szerv” fogalmát, a társadalmi szervezet szervezeti rendjéről rendelkező 11. és 12. §-ok rendelkezései alapján azonban egyértelmű, hogy a legfelsőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szervek a társadalmi szervezetnek egymástól különböző szervei. (E rendelkezésekből megállapíthatóan ugyanis a legfelsőbb szerv választja az ügyintéző és képviseleti szerveket; továbbá a legfelsőbb szerv hatáskörébe tartozik az ügyintéző szerv beszámolójának az elfogadása.)

A Kszt. 7. § (1) bekezdés rendelkezéséből sem vonható le olyan következtetés, hogy a jogalkotó azonosítani akarta volna a legfőbb szervet és a vezető szervet. A Kszt. rendelkezéseiből (7. §, 8. §, 10. §, 11. §-ok) az következik, hogy a jogalkotó a közhasznú társadalmi szervezet esetében három egymástól elkülönülő szervet kívánt meghatározni: a legfőbb szervet, a vezető szervet (legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv) és a felügyelő szervet (vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv). A Kszt. értelmező rendelkezéseinél is ez az elkülönülés észlelhető: a 26. § f) pontja határozza meg a legfőbb szerv fogalmát, míg a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti, illetve felügyelő szervének elnökét és tagjait a 26. § m) pontja minősíti vezető tisztségviselőnek.

Mivel a kifejtettek szerint a közhasznú társadalmi szervezet legfőbb szerve nem minősül vezető szervnek, a Kszt. 8. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti összeférhetetlenségi szabály sem vonatkoztatható a legfőbb szerv tagjaira. Ebből következően a legfőbb ügyész által a jogegységi indítványban megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy a közhasznú társadalmi szervezet felügyelő szervének elnöke, tagja lehet a társadalmi szervezet legfőbb szervének a tagja. Sőt, nem csak, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn a legfőbb szervi és a felügyelő szervi tagság között, hanem az Etv. rendelkezéseiből az is megállapítható, hogy a felügyelő szerv elnöke és tagja, valamint a vezető szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet. Az Etv. 9. § b) pontja szerint a társadalmi szervezet tagja választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe. A 3. § (4) bekezdése szerint pedig a társadalmi szervezet tagjai választják az ügyintéző és képviseleti szerveket. Az Etv. 2. § (1) bekezdéséből is az következik, hogy a társadalmi szervezetet csak az azt létrehozó tagok működtethetik. Mindezen rendelkezések alapján a Legfelsőbb Bíróság már több döntésében (Kny.VI.37.352/2001., Kny.III.37.387/2001.) is kifejtette, hogy a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szerve, valamint felügyeleti szerve csak a tagok által a tagok közül megválasztott személyekből állhat.

III.

Az Etv. egyáltalán nem rendelkezik a társadalmi szervezet könyvvizsgálójáról, a Kszt. pedig csak a 8. § (2) bekezdésében a vezető szervi tagsággal való összeférhetetlenség szempontjából említi a könyvvizsgálót. A könyvvizsgáló tehát nem része a társadalmi szervezet szervezeti rendéjének, nem minősül vezető tisztségviselőnek. Így értelemszerűen nincs olyan törvényi előírás sem, hogy csak a társadalmi szervezet tagja lehetne könyvvizsgáló. A speciális szaktudást igénylő feladatot ellátó könyvvizsgáló tipikusan nem tagja a társadalmi szervezetnek. Ugyanakkor az előbbiekben kifejtettek értelmében a könyvvizsgáló tekintetében fennálló összeférhetetlenség sem vonatkozik a legfőbb szervre, nem kizárt tehát, hogy a közhasznú társadalmi szervezet tagja - ha egyébként megfelel a könyvvizsgáló személyére vonatkozó jogszabályi követelményeknek - egyben a szervezet könyvvizsgálója legyen.

IV.

A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács a Bsz. 27. §-a, 29. § (1) bekezdés a) pontja és 32. § (4) bekezdése értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Budapest, 2010. december 8.

Dr. Wellmann György s. k., a tanács elnöke
Dr. Bodor Mária s. k., előadó bíró		Dr. Török Judit s. k., bíró
	Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s. k., bíró		Tamáné dr. Nagy Erzsébet s. k., bíró

11-02-09

» Az MVGYOSZ írói vénái

2011. febr. 9. 1:38 | írta: tapeter | 1 komment

Az utóbbi hónapokban komoly kihívással találja szemben magát az, aki a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) hivatalos kommunikációjában megjelenő írásműveket próbálja értelmezni. Az "írói vénája" miatt a lap élére kinevezett Kovács Judit és a társszerkesztőként a lap összeállításában, valamint a hírlevél elkészítésében közreműködő Szőllősi Szilvia mondatainak nem mindig sikerül eltalálnia a magyar nyelv alapvető grammatikai követelményeit. A nyilvánvaló tárgyi tévedések, a csak az MVGYOSZ tanácskozásain jelenlévő személyek számára érthető zsargon használata feltehetően nem könnyíti meg a hazai látássérültek legnagyobb érdekképviseleti szervének életét figyelemmel kísérni kívánó olvasók tájékozódását.

Néhány figyelemre méltó részlet most csak a szervezet legújabban publikált kiadványaiból...

Szőllősi a Vakok Világa folyóirat legfrissebb, februári számát rögtön ezzel indítja: "Ez alkalommal az MVGYOSZ újdonsült tagja, Györgyné Kiss Adrienn válaszolt a kérdéseimre." Györgyné Kiss Adrienn a valóságban egyáltalán nem tagja az MVGYOSZ-nek. Ő a szervezet elnökségének a tagja.

A laikus olvasó törheti a fejét, miféle 1%-ról beszél Kovács Judit a decemberi elnökségi ülésről szóló tudósításában... az értéket ugyanis közelebbről Kovács nem magyarázza meg: "Az egy százalék kérdéskörében is döntés született: egy korábbi elnökségi határozat alapján az egy százalékból befolyt összeg 30 százalékát kapják meg idén az egyesületek."

"Az FSZK-t Berta László képviselte" - szögezi le Szőllősi Szilvia már a januári elnökségi ülésről tudósítva. A fiatal szerkesztő feltehetően úgy hiszi, az átlag olvasó számára evidens, mi az FSZK. További kérdésként merül fel, miért tartotta fontosnak Szőllősi megemlíteni a szervezet képviselőjének jelenlétét, hiszen ezen kívül a tudósításban egy árva szó sem olvasható ebben a témában.

"Az iskola már az igénylők kiszűrésével kezdi a folyamatot, és az átadó tanfolyamon oktatják is a vakokat az ápolásról, gondozásról, valamint tájékoztatják őket jogaikról és kötelezettségeikről" - írja Szőllősi. A magyar nyelvben általában valamire, nem pedig valamiről szokás oktatni. A "vakokat" kifejezésről már nem is beszélve, e helyett a sajtóorgánumok jó néhány éve a politikailag korrekt "vak emberek" szóösszetételt használják.

Felettébb magabiztosan hangzik Szőllősi Szilvia következő mondata a helytelenül viselkedő vakvezető kutyákkal kapcsolatos panasz bejelentési lehetőségről, melyet az elnökség Szakály Melinda kezdeményezésére fogadott el: "A panaszbejelentő űrlapon rajta lesz a vakvezető kutya és gazdája azonosítója, a panaszbejelentő azonosítója, mely a VKI vezetőjéhez kerül át, a további eljárást a kutyaiskola dolgozói végzik."

Az űrlapon tudniillik nehezen lehetne rajta előzetesen kinyomtatva bármiféle azonosító szám a kutyával és a gazdájával összefüggésben, azt pedig tényként közölni, hogy a benyújtott dokumentumon a szóban forgó rubrika minden alkalommal megfelelően ki lesz töltve, szilaj derűlátásra vall.

Szőllősi írásából arra lehet következtetni, évek óta gondok vannak az MVGYOSZ és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kommunikációjában: "Az elnökség nehezményezte, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal történő kapcsolattartás meglehetősen akadozik, évek óta gyakorlat, hogy a jogszabály egyeztetésekre és bizonyos megkeresések megválaszolására nagyon szűkös határidőket szabnak." A szóban forgó minisztérium esetében ez egészen biztosan nem gyakorlat évek óta, mivel ez a minisztérium a Magyar Köztársaságban ilyen formájában az előző évi kormányváltás előtt soha nem létezett.

A szerkesztő következő mondatában megjelenő pályázati rövidítést az MVGYOSZ tagegyesületeinek munkatársai kétségkívül igen jól ismerik, ám a többi olvasó, kivált, ha nem követi szorosan az MVGYOSZ munkáját, csak a Google-ben reménykedhet: "Az MVGYOSZ elnöke tájékoztatta az elnökséget, hogy a megyei tagegyesületek működését április 30-ig finanszírozza a 2010. éviFOG-FOF pályázat...".

Nyelvünktől igen szokatlan a következő megfogalmazás is, mely már ismét Kovács Judit neve alatt szerepel, a szervezet február 7-i hírlevelében: "A hivatalvezető arról tájékoztatta az elnökséget, hogy kevés megyei egyesület tett maradéktalanul eleget annak érdekében, hogy zökkenőmentesen megtörténjen az egy százalékos támogatás leosztása."

Kovács következő mondatának értelmezéséhez is kell egy jó adag jóindulat vagy kreativitás: "A bértámogatás megszűnése az MVGYOSZ-t és tagegyesületeit a likviditás

szélére sodorhatja." A szerző valószínűleg a likviditási képesség szélére gondolt.

A legmeglepőbb információval azonban Kovács Judit még mindig ugyanezen hírlevél következő mondatában szolgál: "Megnövekedtek a rendezvényeken fogyasztható étkezési költségek a törvényi módosítások miatt." Költségek elfogyasztásáról eddig ritkán hallhatott az átlag olvasó.

Az MVGYOSZ munkatársai Kovács Juditot - néhány kollégájával együtt - a 2010-es év dolgozójává választották - tudható meg a szervezet honlapjáról.

T. Péter

11-02-04

» Vége az akkreditációs támogatásnak?

2011. febr. 4. 10:40 | írta: tapeter | 2 komment

Újabb, a fogyatékos személyek életlehetőségeit alapvetően befolyásoló negatív fejlemény állhat a küszöbön - vonható le a következtetés a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnökségének február 2-i ülésén elhangzottakból. Úgy tűnik, területileg változó időpontban, de a legtöbb helyen megszűnhet a röviden akkreditációs támogatásként ismert állami juttatás. Ez a fogyatékos személyek és segítőik munkabérének finanszírozását jelentette, melyet eddig a munkaügyi központok biztosítottak. A mostanában lejáró kötelezettség vállalások megújítása számos helyen bizonytalan, csak annyit lehet tudni, hogy július 1-étől átalakul a fogyatékos személyek foglalkoztatásának támogatása. Emlékezetes, az elnökség a januári ülésén a rehabilitációs központok finanszírozásának megszűnéséről tárgyalt.

Az akkreditációs támogatás elapadása nagyon nehéz helyzetbe hozná az MVGYOSZ központi hivatalát és tagegyesületeit is - derült ki a tanácskozáson. A központtal szerződésben álló munkaügyi központ pl. február 10. után nem fizet tovább Dr. Micserics József jelenlegi ismeretei szerint. Mivel a szövetségben eddig számos dolgozó fizetését részben vagy egészben ebből a forrásból finanszírozták, a támogatás megszűnése ahhoz vezethet, hogy a szervezet néhány hónap alatt feléli az évek során felhalmozódott tartalékait, hiszen saját zsebből kell fizetnie minden dolgozóját. Dr. Micserics József hivatalvezető több javaslatot prezentált az elnökségnek arról, bizonyos számú munkatárs elbocsátásával mekkora kompromisszumokkal működhet tovább a szervezet.

Az elnökség végül is úgy döntött, egyelőre ne legyenek elbocsátások, mivel vannak olyan megyék is, ahol a munkaügyi központ változatlanul tovább finanszírozza az akkreditációs támogatásban részesülő munkáltatókat. Amennyiben a jelenlegi helyzet marad, 4-8 ember munkaviszonyának megszűnése várható a Hermina úti székházban. Ez az elbocsátottak számától függően működési zavarokat okozhat - mondta Dr. Micserics József a február elei tanácskozáson.

Dr. Tóka László nem fűz vérmes reményeket a kivárásos taktikához. A pécsi jogász úgy véli, még ha július 1-től kedvezően is alakulnának a dolgok, az gyakorlatilag kizárt, hogy a fogyatékos személyeket foglalkoztató munkahelyek dolgozóik bérére utólag kapják meg a 2011 első félévére jutó pénzt. Tóka egyébként megjegyezte, nem tud érdemben nyilatkozni abban a kérdésben, hogy a központban hány embertől lehetne megválni. Nincs tényleges információja arról, melyik munkatárs pontosan mit végez. A pécsi elnök nem tartja elképzelhetetlennek azt sem, ha két napot eltöltene a Hermina úti hivatalban, úgy gondolná, hogy akár tíz embertől is meg lehet válni, mert a tényleges munkát a többiek is el tudják végezni.

A július 1-ig tartó átmeneti időszakra, az elbocsátások elkerülésének érdekében ismét a bércsökkentést vetette fel Dr. Nagy Sándor. Dr. Micserics József hivatalvezető azonban nem támogatja a javaslatot, bár megjegyezte, ha az elnökség erre utasítja, végre fogja hajtani az intézkedést.

Barnóczki Gábor azt szeretné, ha a szervezet felvállalná a konfrontációt az akkreditációs támogatásokkal kapcsolatos megszorítások dolgában. Dr. Nagy Sándor információi szerint az erre a célra elkülönített pénzösszeg a költségvetésben rendelkezésre áll, így szerinte mindenképp megvan az esélye, hogy előbb vagy utóbb megérkezzen a támogatás.

Barnóczki emlékeztetett, a szövetség mostantól elnökségi határozat alapján is figyelemmel kíséri a jogi környezet a látássérülteket érintő alakulását. Ezért szerinte ezúttal is előre kell gondolkodni és már most javaslatokat kell letenni az asztalra a július 1. utáni időszakra vonatkozóan.

A felnőtt korban megvakult látássérült személyek rehabilitációját segítő központok finanszírozásának dolgában reményre adhat okot, hogy Szakály Melinda MVGYOSZ elnök február 3-án a minisztériumban tárgyal a támogatásról. Szakály egyébként Győrben maga is vezet rehabilitációs központot. A minisztériumban egy megállapodás alapján a hazánkban működő ilyen intézmények többsége nevében tárgyal.

Egyelőre marad a pénzleosztás rendszere, de per várható

Nem változik sem az SZJA 1%-ok, sem az ún. működési támogatás tagegyesületeknek való leosztásának rendszere - döntött a szövetség elnöksége. A szövetség által gyűjtött SZJA 1%-ok a tagegyesületek számára leutalt részének felosztását Szokó Zsolt szerette volna megváltoztatni. A Székesfehérváron működő Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) elnöke elvetette volna a jelenlegi mechanizmust, miszerint taglétszám arányosan utalja át a pénzt a szövetség a tagegyesületeknek. Szokó e helyett inkább abból indult volna ki, hogy melyik MVGYOSZ-tagegyesület milyen szolgáltatásokat nyújt tagjainak.

Az elnökség azonban nem módosította korábbi határozatát. Barnóczki Gábor szerint az SZJA 1%-okból a tagegyesület mégiscsak saját tagjait támogatja, így relevánsnak fogadható el a jelenlegi elv, azaz hogy taglétszám arányosan utalja a központ a pénzt. Dr. Micserics József pedig elmondta, törvényes lehetőség sincs arra, hogy másra költsék a személyi jövedelemadó felajánlásokból érkezett összeget, mint amire hivatkozással az adózóktól kérte azt a szervezet.

Egy esetleges revíziónál a szövetség igen nehezen tudná megmagyarázni, ha a látássérültek tanulmányi támogatására és az érdekükben történő segédeszköz-beszerzésekre költhető forrást nem annak alapján osztanák le, melyik tagegyesületnek hány tagja van - tudniillik az SZJA 1%-okból származó pénzzel csak egyesületi tagok támogathatóak.

"darázsfészekbe" nyúlt a hivatal, amikor Dr. Tóka László egy korábbi javaslata alapján a tagegyesületek tényleges, tagdíjat fizető taglétszámának arányában kísérelte meg meghatározni a leutalt pénzek összegét. A hivatalvezető elmondta, első körben a huszonkettőből mindössze négy tagegyesületnek sikerült pontosan lejelenteni a felosztás alapját képező 2009-es taglétszámot. Bizonyos esetekben a főkönyvből kinyerhető tagdíjbevétel nem egyezett meg a közhasznúsági jelentésben szereplő összeggel. Máshol nem nyilatkoztak a tagdíj összegéről, így lehetetlen volt megállapítani, a befolyt pénzt hányan fizették be. Olyan is akadt, ahol a tagdíjbevételekhez könyvelték a tagsági igazolványok árát. Általánosságban az egyesületek mindegyike több tagot tart nyilván, mint ahányan ténylegesen fizetnek. Van, ahol az elvileg egyesületi tagok közül csak minden második fizetett tagdíjat. A hivatal minden érintett tagegyesületet hiánypótlásra szólított fel.

Kovács Béla egyesületével kapcsolatban az a probléma adódott, hogy a korábbi elnökségi határozatot szó szerint értelmezve jókora összegtől esnének el a zalaiak. tudniillik Kovácsék egyesülete kicsiben az MVGYOSZ működését képezi le: vannak természetes személy tagjai és tagegyesületei. Az elnökség úgy határozott, ebben az esetben a zalaiak tagegyesületeinek tagjait is be kell számítani az arány meghatározásánál. Ugyanakkor emlékezetes, korábban Kovács Béla értetlenségét fejezte ki egy MVGYOSZ küldöttgyűlésen, hogy miért nem lépnek be az MVGYOSZ természetes személy tagjai egy tagegyesületbe.

Nem változik a tagegyesületek számára a központból a működés finanszírozására leutalt pénzek aránya sem - döntött az elnökség. Ebben az esetben nem csak Szokó Zsolt emelt szót a fennálló modell ellen, de a másik fejér megyei tagegyesület elnöke, Venczel Ferenc is levelet intézett az elnökséghez. Venczel pert is kilátásba helyezett, ha nem változtat az elnökség a mostani arányon. Venczel Ferenc szerint az MVGYOSZ alapszabályából levezethető, hogy minden tag egyenlő, így egyenlő támogatásra lennének jogosultak. Mint ismert, jelenleg abban az arányban kapják a tagegyesületek a nekik jutó nagyjából 64 millió forintot, amilyen arányban 2009-ben is kapták az akkor érvényes összeget. Bár az elnökség a 2011-es felosztási arányon nem változtatott, Dr. Micserics József szerint komoly érvek szólnak a mellett, hogy a jövőben gondolják újra a támogatások odaítélését. Ennek egyik oka, hogy bizonyos egyesületeknél a további elvonás a megszűnést jelentheti, míg másoknál, akik nagyobbak, több pénzből gazdálkodnak, a támogatás csökkenése nem jár ilyen drasztikus következményekkel. Dr. Micserics máris érzékeli, bizonyos tagegyesületek az összefogást fontolgatják annak érdekében, hogy a szervezeten kívül, a finanszírozást nyújtó minisztériumnál vagy a sajtóban próbáljanak meg lobbizni a nagyobb összegű támogatásért. Ha ez nyilvánosságot kap, Dr. Micserics József szerint káros következményekkel járhat az MVGYOSZ-re nézve. Más tagegyesületek búcsút inthetnek a vakok szövetségének, tudniillik jobban járnak, ha közvetlenül az államhoz fordulnak működési támogatásért. A hivatalvezető a Buda Környéki Látássérültek Közhasznú Egyesületét (BULÁKE) említette, ami nem tagja ugyan az MVGYOSZ-nek, ám egy pályázatnak köszönhetően mégis kap 3,5 millió forintot, mely több, mint amit az MVGYOSZ egyes tagegyesületei számára nyújtani tud.

Németh Orsolya elmondta, a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) sem anyagi megfontolásból marad tagja az MVGYOSZ-nek, hiszen finanszírozásának mára csupán elenyésző részét biztosítja az országos szövetség.

Más oldalról közelíti meg a támogatás elosztási arányát Dr. Nagy Sándor: számára elfogadhatatlan, hogy az összegek odaítélésénél nem abból indul ki az elnökség, melyik egyesület milyen szakmai színvonalon működik. Dr. Nagy szerint kivált a kétegyesületes megyékben szembeötlő, mekkora különbség van két MVGYOSZ-tagegyesület között, ám ennek ellenére ugyanolyan támogatásban részesülnek egy korábbi elnökségi határozat alapján. Dr. Nagy Sándor és Németh Orsolya azt szeretnék, ha az MVGYOSZ alapszabályában hangsúlyosabban jelennének meg a tagegyesületek kötelezettségei, például az elszámolás a központ által nyújtott támogatásokkal. Szokó Zsolt segítséget ajánlott az elnökségnek egységes szakmai sztenderd felállításához, melynek igénybe vételével mérni lehetne az egyesületek teljesítményét.

A tanácskozáson sokadszorra hangzott el, tökéletes megoldás nincs. Mindig lesznek elégedetlenek. Ám Dr. Nagy Sándor úgy véli, ez nem lehet ok arra, hogy a jelenlegi rendszer maradjon fenn. Hiszen a Nemzeti Civil Alapprogrammal (JNCA) is sokan elégedetlenek voltak kezdetben, mégis évek óta működik.

Németh Orsolya úgy gondolja, az egyesületi elnökök tanácsa (EET) nem alkalmas egy új elosztási szisztéma megalkotására.

Kérdéses azonban, a 2011-es küldöttgyűlésen, május 21-én változik-e az MVGYOSZ alapszabálya ebben a tekintetben, hiszen egy korábbi elnökségi határozatot szigorúan véve a módosítási javaslatnak már be kellett volna érkeznie az elnökséghez. Ugyanakkor - jegyezte meg Dr. Nagy Sándor - a küldöttek szavazhatnak idén tavasszal azokról a módosításokról, melyeket még tavaly nyújtottak be, ám akkor idő híján voksolásra nem került sor velük kapcsolatban.

Másfélmilliós kölcsön Tolnának

Másfélmilliós, rövid lejáratú kölcsönt szavazott meg az MVGYOSZ elnöksége a Vakok és Gyengénlátók tolna Megyei Egyesületének a testület február 2-i tanácskozásán. A tolnaiak részéről a kérést előterjesztő Kovács Lászlóné egyesületi elnök többek között azzal érvelt, 22 éve nem voltak ilyen helyzetben és most sem saját hibájuk miatt kerültek nehéz körülmények közé. Késik az átutalás a 2011-es év első négy hónapjában a működést finanszírozó ESZA Nonprofit Kft-től, és a tolnaiakat is sújtja az akkreditációs támogatás befagyasztása. További nehézséget jelent az a tavalyi pályázat, amelynek segítségével az MVGYOSZ-tagegyesület energiatakarékos háztartási gépekhez juttatta tagjait - itt is késik a kifizetés. Ha az egyesületnek köztartozása halmozódik föl és nem kap nullás igazolást, egy ideig nem vehet majd részt a különféle pályázatokon. Kovács Lászlónéék először azt szerették volna, ha soron kívül, előre megkapják a nekik járó, az MVGYOSZ által gyűjtött SZJA 1%-os felajánlást, erre azonban több ok miatt nem kerülhet sor - magyarázta Dr. Micserics József hivatalvezető. Először is a taglétszám megállapításával kapcsolatos nehézségek miatt egyelőre a tolnaiaknak járó pénz nem is határozható meg, hiszen nincs a hivatal kezében a leosztási arány alapját képező taglétszám-kimutatás. Másfelől még ha volna is lehetőség az SZJA felajánlásból származó összeg leutalására, azt akkor sem lehetne a likviditás biztosítására fordítani, mert a pénz felhasználása kötött, az jó részt csak a tagokra költhető.

A kölcsönnel szemben többen szkepszisüknek adtak hangot a tanácskozáson. Tudniillik ha a többi egyesület, aki szintén a saját hibáján kívül került nehéz helyzetbe ugyancsak kölcsönért folyamodik, nehéz lenne megmagyarázni, nekik miért nem ad az elnökség. Ezért a testület úgy foglalt állást, a kölcsön nem precedens értékű határozat. A tolnai egyesületnek március végéig kell visszafizetni a pénzt

Dr. Micserics József mindenesetre úgy véli, a jövőben képezni kell az egyesületi vezetőket a cash flow tervezés tekintetében.

Rövid hírek

800 ezer forintot költhet egy sikeres pályázatnak köszönhetően a vakok szövetsége a kutyakiképző iskolára - hangzott el a február 2-i tanácskozáson. A pénzből felújítottak két tenyész kennelt, rendbe hozták a macskaházat, lecserélték a raktár és a konyha nyílászáróit. Ezen kívül három pályázatot adott be a szövetség az utóbbi időben, ezek elbírálás alatt vannak: pályáztak a szervezetet 60 percben bemutató rádióműsorra és reklámszpot sugárzásra, az 1788-as adományvonal használatára, valamint vakvezető kutyák kiképzésére.

Nehéz év elé néznek a tagegyesületek a miatt, hogy igen komplikált tervet kell készíteniük a 2011-es évben is a minisztériumtól érkező támogatás felhasználásáról. A dokumentum hasonlít arra, amelyet tavaly az ESZA Nonprofit Kft. által lebonyolított pályázaton volt szükséges prezentálni - foglalható össze a hivatalvezető tájékoztatása.

Különbség, hogy ezúttal nem kell mindenáron minden tevékenységet projektként bemutatni, csak azt kell a táblázatokban jelezni, miként kapcsolódik az egyesület működése az Országos Fogyatékosügyi Programhoz.

Igen jelentős mértékben növekednek a központ terhei az elnökségi üléseken, az EET-n és a küldöttgyűlésen a résztvevőknek kiosztott ételekkel kapcsolatban - tájékoztatta az elnökséget Kutor Sándorné pénzügyi vezető. Tudniillik ezek a juttatások mostantól jelentős adóterhelés alá esnek. A beszerzett élelmiszer értékét 1,19-dal fel kell szorozni, ehhez járul 16% adó és 27% egészségügyi hozzájárulás, melyet az étel elfogyasztói helyett az MVGYOSZ-nek kell megfizetnie. Így egy képzeletbeli 100 forintos szendvics a hivatalnak mostantól 157 forintjába kerül. Az elnökség úgy döntött, egyelőre marad az ebéd a rendezvényeken, de Dr. Nagy Sándor ironikusan megjegyezte, szégyelli magát a kilenc elfogyasztott szendvics miatt. Dr. Tóka pedig úgy véli, az abszurd szabályok miatt lassan élhetetlenné válik az ország.

Dr. Micserics József figyelmeztetett, ezek a terhelések a tagegyesületek rendezvényeit is sújtják. Csupán akkor adómentes a megvendégelés, ha nem az egyesület tagjairól vagy tisztviselőiről van szó, hanem reprezentációs kiadásról.

Végzett vizsgálatával a tényfeltáró bizottság: nem a Hermina úti hivatalban készült a Felügyelő Bizottság (FB) által hamisítványnak tartott Excel táblázat, mely aztán a hibás könyvelés alapját képezte. Emlékezetes, a Dr. Tóka László, Dr. Ozvári L. Ádám és Kovács Béla által alkotott tényfeltáró bizottság tavaly jött létre a kifogásolt tartalmú dokumentum eredetének megállapítása végett.

Nem mondja fel a szövetség a Human Dialog Kft-vel a direkt marketing kampány lebonyolítására kötött szerződést - határozott sokadszorra az Országos Elnökség. Ezúttal Dr. Hódosi László, a Felügyelő Bizottság tagja kérte magánlevélben az elnökséget arra, bontsa fel a szerződést és a mostani ár negyedéért gyártassa le a borítékokat.

Dr. Micserics József az FB felé a következő idézetbe sűrítette véleményét: "a tények a vakok tisztánlátását nem zavarják". Dr. Nagy Sándor megismételte, állást foglalni nem akar, nem kapta meg kezdettől fogva az ehhez szükséges információkat, egyébként pedig véleményét már a kérdésben kifejtette. Szakály Melinda MVGYOSZ-elnök szerint veszteséget okozna a már futó kampányból kiszállni.

Dr. Micserics József elmondta, bár valóban van elnökségi határozat a Human Dialoggal kötött szerződés újratárgyalására, a Kft. maximum a szolgáltatásainak díjából engedhet, a szellemi termék ára és az informatikai háttér költségei adottak. Különben is - véli -, ha a szervezet sokat bizonytalankodik, a Human Dialog kiszállhat az üzletből.

Dr. Tóka László ezt kizártnak tartja. Szorgalmazza, kemény üzleti alkuban, nem pedig baráti eszmecserén próbáljanak minél kedvezőbb árakat kiharcolni a Human dialog részéről.

Az MVGYOSZ közvetlenül az országgyűlési képviselőket, ne pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Fogyatékosságügyi Főosztályát keresse meg törvényalkotási javaslataival - számolt be Szakály Melinda elnök Dr. Szőke László neki adott tanácsairól. tudniillik a minisztériumban nem tudnak érdemben lépni, hisz a főosztálynak törvény-előterjesztési joga nincs, ellentétben a parlamenti képviselőkkel.

Megalakult a Braille Bizottság, mely hét taggal kezdi meg hamarosan működését az MVGYOSZ elnökségének áldásával - derült ki február másodikán.

Az MVGYOSZ elnöksége állásfoglalást fogadott el az akadálymentes honlapokkal kapcsolatban. Ennek alapján Dr. Nagy Sándor kezdeményezésére a szervezet deklarálja, nem támogatja a látássérültek számára megalkotott szegregáló megoldásokat. Bár hogy a deklaráció írásba foglalása mennyiben viszi előre az MVGYOSZ álláspontjának érvényesülését, az nem derült ki a tanácskozáson.

Továbbra sincs döntés a szövetség újbóli csatlakozásáról a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsához (FESZT).

A hivatal válaszolt… a hivatal megmagyarázta

Nem Takács Péterre (a tudósítás szerzőjére) vonatkozik B. Baráth Barbara következő, nem rég az MVGYOSZ hivatalos e-mail címéről kiküldött nyilatkozata: „vazeee...Takááács...TP-TaPló.) Dr. Micserics József az elnökségnek elmagyarázta, B. Baráth Barbara csupán a hivatal egy korábbi közérdekű adat igénylésemre adott reakciójával kapcsolatos válaszommal összefüggésben fejtette ki véleményét. Márpedig ehhez neki joga van – egyébként a titkárnő Dr. Micserics József ismeretei szerint a véleményét fenntartja. Szóbeli figyelmeztetésben Baráth azért részesült, mert az MVGYOSZ hivatalos e-mail címéről küldte ki a levelet. „Enyhítő körülményként” jött számításba a hivatalvezető vizsgálata során, hogy B. Baráth Barbara maga értesítette felettesét az esetről.

Dr. Tóka László nem ért egyet a hivatalvezető értékelésével, de intézkedését elfogadja, mivel ő B. Baráth Barbara munkáltatója.

A közérdekű adat igénylésben egyébként azt a jelentést szerettem volna megkapni, melyet a Dr. szőke László által még tavaly megbízott könyvvizsgáló cég készített a küldöttgyűlés határozata alapján a szervezet 2009-estárgyi eszköz nyilvántartásáról. A hivatal szigorú nyilatkozat aláírásához kötné az iratbetekintést, mely után a jelentésben szereplő információk senkivel nem közölhetőek. A valóságban a közérdekű adat igénylésnek semmi köze az iratbetekintéshez.

T. Péter

Az MVGYOSZ-ről cenzúra nélkül!

11-11-11

11-08-18

11-06-23

11-05-22

11-04-28

11-04-06

11-03-02

11-02-20

11-02-09

11-02-04